2009. augusztus 6., csütörtök

Magdolna negyed - 8. rész

Az előző rész tartalmából:
„Adni jó, adni jó, adni boldogság, ezt tudta A. Szása a gettóban és adott. Pénzt a legnagyobb titokban, mert pénzt a legtilosabb adni, olyasmi, mint ha vért adnál miközben vérszegény vagy. A pénzed a véred, és ha megcsapolod, akkor nem tudod megvenni a feltöltőkártyádat, vagy a repülőjegyedet, vagy a sörödet röviddel, hogy lazázhass egy kicsit, és nem fizeted be a számládat vízre, fényre, hőre és netre.”
Gordon Agáta a Magdolna negyedből.


Gordon Agáta: A Királynő Kertje


Utaztató tündére megkérdezte A. Szása Behemót három kívánságát Londonban, aki a következőket sorolta: kertek-parkok, agárverseny, drogkávéház. Az utóbbi kettőre nem került sor, ezért időnként kívánhatott még egy apróbbat. Városnézőbusz. Ezt a tündér nem engedélyezte, helyette Szása megmászhatta a monumentum faszát belülről, erről oklevelet kapott, és a Tower Bridge kiállítást is, láthatta a hollókat, a koronázást, és a királynő istállóját a sofőr egyenruhájával. Lépcsők, lépcsők és lépcsők. Hobbitok.
Nagyon jó volt, őszintén szerették egymást függőtársával, míg a kertek-parkokat hiánytalanul bebarangolták.
Hyde park, Kew Garden. Szociológiai séta után egy evolúció-utazás. Milyen szellemanya él ezen a szigeten, ez volt a kérdés lényege, erre a spirituális találkozásra készültek Úrnőként, mint szubeurópai, szellemi szabad, és szélesen civilizált női generációk összegződése. Virginia Orlando Woolf és Bátori Drakula Erzsébet összes közös ismerősének az összegződése. Nőrangú pszichonauták.

Királynőfogyatkozás van, most jövök rá, pedig még soha nem éreztem ilyen erőteljesen a női jelenlétet, mint ezen a szigeten. Erős teher, jól hordott leányuniverzum, készülődik egy új generáció évszakváltása. A Hyde parkban Diana emlékszökőkút, a királyi botanikus kertben Diana üvegházemlék. Az elveszített nő, az elvesztegetett női, amely spirituális szellemmé magasztosult a szigeten. A sziget Ő Fensége II. Erzsébet Királynőé. A megőrzött nő, egy hatalmas öregasszony, biztos, hogy omnipotens, láthatatlan szellemóriás.
A Stonehenge nem fért bele a programba, de az úrnő-kultusz szent helye az egész sziget, a botanikus kert tele cédrusokkal.
Tündék és hobbitok, nők és férfiak, varázserő és spirituális képességek alapján valahogy ezt olvasom az angol kollektív tudatban a nőkről és a férfiakról, ezt olvasom Agatha Christie-ből vagy Harry Potter-ból is. Ez a kollektív kép nem a szexről szól, ez is lehet nagyon üdítő ezen a szigeten, hiszen a szex fárasztó és hálátlan dolog, miközben gyakran nyálkás. Mindenesetre ennek a kollektív nőképnek domináns darabja az anyakirálynő, ez azt jelenti, hogy mindenki fejében ott él egy ilyen nő, anyaúr ő fensége szigorú tekintetével és korlátlan tulajdonjogával.
A Kew Garden egy világbirodalom gyűjteményes tárlata, az egyesült királynőség minden zegzugából teremnek itt növények, nagyon jó gondozásban. Genetikai ős-szülőnk, növény nevelt minden állatot, és legvadabb pusztításuk is semmiség. Mondja a kert, nagyszerű evolúciós példatár, és nem is juttatja eszünkbe a tőkefelhalmozást meg a gyarmatosítást. Darwint juttatja eszünkbe, meg a királynőt, az üvegházpaloták és tanösvények. Angliában kilencven millió fa él, és a teázó nyári lak mögé kis tölgyest telepítettek a királyi hercegek.
A cédrus nem magányos, Londonban ligetekben él! Miért ne? Anyaúr Őfensége Akaratában.

A Hyde Parkban vad nádasok, kikopott gyep, erdőfoltok, rózsaliget. Sok sétáló, sok nő, szub-afrikai, szub-arab, szubeurópai spirituálisok, a ruha vagy a bőr feketében.
Angyalokat látok sokfelé. Itt sétál két nő, arabok, nem csador van rajtuk, de az egész testüket és a fejüket is borító fekete kelme, finom és bő, szép esésű, buján csavarodó fényes szövetben sétálnak, akkor indultak sétájukra, amikor mi, szinte végig láttam őket a távolban, egyszer elhaladtunk egymás mellett. Fiatal szépségek voltak, az arcuk kiragyogott a feketéből, elegánsan és elmélyülten engedték látni tökéletességüket, amelyhez nem férhetett kétség. Magas rangú angyalúrnők, látta A. Szása és a társai is, akik szintén magasan küldetéses angyali lényekként sétáltak.

A Kew Garden is Őfensége Anyaúrnő 2. Erzsébeté, libástul, tavastul. Övéi az üvegházpaloták, a pagoda, a cédrusligetek, a tanágyások, övéi és az Istennőé. A cédrusligetek magas női princípiumok szent helyei, az evolúciós ökoszisztéma nőbirodalmi tanácsa telepedett épp kétszázötven éve ebbe a kertbe, a gének és mémek legjava, a növényi másolódó képesség minden titka. Ezt hordozza a kert, mondhatjuk hogy az örök élet titkát, ezt a női titkot, amelyért időről időre eljönnek az angyalok, és visznek belőle egy kicsit magukkal. Ezért indulnak a legkisebb királylények az óperenciás tengeren is túlra, az üveghegyen is túlra és szolgálják öreganyát meg a hétfejű telhetetlent. Egy cédruságért az életfáról. Genetikai ős-szülőnk, növény nevelt minden állatot, és legvadabb pusztításunk is semmiség. Mondja a kert úrnője az angyaloknak, és megmutatja a lét számtalan szintjének tökéletes betöltöttségét.

A nyár brutális hőséggel folytatódott, a Mária-Magdolna sarkán a harmadikon állandósult a 35 fok Háznagy Elza kis lakásában, ahová hazaérkeztek 7 boldog távoli nap elteltével izzadtan és fáradtan. A. Szása Behemót helyi hűtéssel próbálkozott. Függönyöket behúzta, kimosta és teregette a takarókat, köntösöket, huzatokat, mert a párolgás hőelvonással jár, megfürdette elanyátlanodott macskáját, Keke Mária Lombhullatót, aki rosszul bírta a kánikulát.
Londonban voltunk, mesélni kell a gyerekeknek, kapnak néhány kagylót, a nagyok meg reményt. Anglia jó hely, barátságos, színes és szorgalmas, jó ott.

A sorozat előző részei:
Magdolna negyed - 7. rész

Magdolna negyed - 6. rész


Magdolna negyed - 5. rész


Magdolna negyed - 4. rész

Magdolna negyed - 3. rész

Magdolna negyed - 2. rész


Magdolna negyed - 1. rész

Néma Nővérekkel a gyilkosságok ellen!


A Néma Nővérek naponta
Este hattól hajnal négyig
Virrasztanak a Gödörnél
Az Erzsébet téren, a felszínen.

A Néma Nővérek
minden nappal többen lesznek!
Vállald a virrasztást,
Őrizd a virrasztó lángot
A Néma Nővérekkel.
Hozz mécsest, gyertyát, kavicsot vagy 1 szál virágot.

Csatlakozz a virrasztókhoz!
Ha több órát vállalsz
és vállalod, hogy váltasz régóta virrasztókat
jelentkezz itt: lombhullato@index.hu
vagy smsben: 30-750-2997


A Kislétai Mária és lánya elleni merénylet
provokáció és hadüzenet.
Hadüzenet a cigányoknak.
Hadüzenet a nőknek.
Hadüzenet minden békés
becsületes magyar embernek.
Álljon elő, aki ezt magára vállalja!

A Néma Nővérek követelik,
hogy az elkövető személyek és szervezetek
vállalják fel a terrorcselekményt!

A Néma Nővérek
addig maradnak a Gödörben
amíg a tetteseket kézre kerítik
vagy feladják magukat
és megkapják büntetésüket!

Csatlakozz a Néma Nővérekhez!

Ördögi körök – Láng Judit interjúja Neményi Mária szociológussal

Agyonlőttek egy 45 éves roma asszonyt, 13 éves lányát, pedig súlyosan megsebesítették ismeretlen tettesek hétfőn hajnalban Kislétán. Ezzel a kilencedik támadást követték el romák ellen. A romaatrocitásoknak eddig ötven sérültje, és hat halottja van.

„Sok roma politikus, vagy gondolkodó számára is sérelem, hogy nem lehet romaként megnevezni valakit, mert ennek törvényi, adatvédelmi és emberjogi vonatkozásai vannak, de ugyanannyi hátulütője is, mert elveszi a romaméltóság elérésének az esélyét is… Akkor lehet valaki büszkén roma, ha a társadalom többsége számára vannak értékes részei is, vagy olyan, amit értékel a többség. Ehhez, muszáj néven nevezni őket… Fontos, hogy tisztázzuk a diszkrimináció (megkülönböztetés) fogalmát, mert kettős értelemben használatos. Ha az érzéseinkről beszélünk egy csoport kapcsán, abból nem következik feltétlenül a megkülönböztetés. Akárhogy is gondolkodunk, nincs eszközünk diszkriminálni kivéve, ha olyan pozícióban vagyunk, ahol ezt megtehetjük. A diszkrimináció aktív tevékenység...„ – Neményi Mária szociológussal Láng Judit beszélgetett.


Beszélgetés Neményi Mária szociológussal, a tragédia, a szegénység és a diszkrimináció összefüggéseiről


„Az a tény, hogy a legutolsó kivégzés a roma Holokauszt éjjelén történt meg, nyilván nem véletlen. Ez olyan erejű üzenet, ami elől becsületes ember nem térhet ki többet.” – jelentette ki Neményi Mária, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, osztályvezetője. Részt vett az 1970-es évek elején a Kemény István által vezetett országos cigány- és szegénységkutatásban, 1976-ban a SOTE által folytatott vizsgálatban, melyben annak a hátterét figyelték, hogyan függ össze a szociális helyzet a fogyatékossággal. Részt vett családszociológiai, gender, kisebbségszociológiai témájú, és nemzetközi kutatásokban is. Neményi Mária elmondta: szociológusként az elmúlt évek kutatásaiban, mindig valamilyen részkérdést emelt ki. A különböző viszonyokat, legtöbbször a többség-kisebbség relációit próbálta elemezni, távolabbról a strukturális okokat, a közelebbiekben pedig az emberi viszonyok csapdáit, vagy nehézségeit megérteni. Neményi Mária 1981-tõl kezdve, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnek kezdetben tudományos munkatársaként, majd főmunkatársaként, jelenleg tudományos tanácsadójaként végzi kutatásait.

- Szomorú aktualitás: mit gondol a sorozatos romatámadásokról?

- A kérdésnek két oldala van. A rendőrség munkáját illetően nyilván nincs okom kétségbe vonni, hogy az illetékesek mindent elkövetnek, hogy megtalálják a tetteseket. A másik oldal, egy politikai ördögi kör: a tettesek érezhetik úgy, hogy a magyar politikai elit megosztott ennek a szó szerint vett rasszista terrortámadás sorozatnak a megítélésében. Mindaddig, amíg a Jobbik és a Magyar Gárda ebben a kontextusban röhögheti ki a törvényeket, mindaddig amíg a magyar egyházak és a köztársasági elnök gyakorlatilag az emberi szolidaritás minimumát nem mutatja, ezek a náci bűnözők okkal érezhetik azt, hogy „eltűnhetnek” a sötét éjszakában. A rendőrség is magára van hagyva, hiszen nyilvánvaló, hogy azért nem buktatja le a tetteseket senki, mert a romákkal szemben a „fehér emberek” szolidaritása többet ér bármi másnál, tehát adandó alkalommal még a gyilkosságot is elnézik nekik. Mindez naponta bizonyítja a romák számára, hogy az ő életük és biztonságuk senkit nem érdekel, és attól tartok, ennek a pszichológiai következményei többszázezer emberben hosszú évtizedeken át tartó nyomot hagy, sérülést okoz, olyan bántalom ez, aminek a következményeit a magyar társadalom talán még fel se fogta.

- A szegénység, milyen kapcsolatban áll a diszkriminációval?

- Fontos, hogy tisztázzuk a diszkrimináció (megkülönböztetés) fogalmát, mert kettős értelemben használatos. Ha az érzéseinkről beszélünk egy csoport kapcsán, abból nem következik feltétlenül a megkülönböztetés. Akárhogy is gondolkodunk, nincs eszközünk diszkriminálni kivéve, ha olyan pozícióban vagyunk, ahol ezt megtehetjük. A diszkrimináció aktív tevékenység: az, amikor valakit megkülönböztetünk, és ezért hátrányos helyzetbe hozzuk. Például, ha egy roma munkára jelentkezik, telefonon mondják, hogy jöjjön, kell a munkaerő, viszont amikor meglátják, hogy cigány, akkor elutasítják. Elutasíthatnak akár egy fiatal nőt is így, akiről feltételezhető, hogy gyerekeket fog szülni. Ilyenkor történik meg a diszkriminálás. Ez egy olyan folyamat, amikor valakit a neme, az életkora, a származása, vagy akármi más alapján megkülönböztetnek, és ezért hátrány éri. Ez elindíthat valakit a szegénnyé válás útján. Gondoljunk a romákra! Az ő esetükben nyilvánvaló, hogy már a születéskor elkezdődik a megkülönböztetésük, és később a szegénységüknek az egyik meghatározó okává válik.

- A romák tényleg maguk tehetnek a szegénységükről?

- Említettem, hogy már a születésüktől elkezdődik a romák kirekesztésének folyamata, mely aztán ördögi körként termeli újra a szegénységüket. Egy csecsemő esetében ez olyan ok, amelynek még semmi köze az ő teljesítményéhez, vagy az intelligenciaszintjéhez, viszont a kirekesztő hozzáállás vezethet oda, hogy adott esetben nem normális iskolába irányítják. Az iskolai szelekció, egyrészt a többségi szülők kimeneküléséből, másrészt pedig olyan regionális, vagy települési okokból származik, aminek a következménye, hogy nem maradnak mások a településen, mint romacsaládok.
Valójában iszonyatos szerepe van a sztereotipikus látásmódnak és az előítéleteknek abban, hogy valakit fogyatékosnak minősítsenek. Másrészt, fontos, hogy milyen intézmény áll az adott területen lehetőségként, ahová a gyereket el tudják helyezni. Bizonyos értelemben mondhatjuk, hogy a családok felelősek abban, hogy állandósul életükben a szegénység, de olyan hatások érik őket folyamatosan, amik megnehezítik, hogy olyan utat járjanak be, mint egy többségi. Ez óhatatlanul azt eredményezi, hogy a magyar társadalom iskolázatlan és szakképzetlen réteget állít elő, a roma családok gyerekeinek nagy többségéből. Ez rossz munkaerő-piaci helyzethez vezet, és emiatt nincs a romák előtt nyitva a legális és méltó munkalehetőség. A fekete és alkalmi munkában a kiszolgáltatottságnak egy olyan szintjére kerülnek, amely nyilvánvalóan a következő generációra is tovább öröklődik, mert nincs példa, hogy miért érdemes tanulni. Így a diszkrimináció együtt járva mindenféle társadalmi okokkal odavezet, hogy egy réteg nem csak szegénnyé válik, hanem folyamatosan megkülönböztethetővé is. Ezért a szegénység és az etnicizálódás fogalma nem véletlenül szokott egybecsúszni.

- Hogyan képezzük az előítéleteket?

- Ahhoz, hogy kiismerjük magunkat a világban, kategóriákban kell gondolkodnunk. Például: férfi-nő, a nemzetek nyelve, vagy az életkori csoportok alapján. Tehát a kategóriaképzés egy teljesen általános emberi tulajdonság, viszont van egy sajátossága; ahhoz, hogy jól érezze magát valaki a bőrében, a saját csoportját értékelni kell, és sajnos ezt úgy teszi, hogy a másik csoporttal kapcsolatos félelmei, averziói alapján valamilyen módon egy negatív képet, vagy egy általánosítást hoz létre róluk. Ez egy egyszerű magyarázata a kategorizálásnak, sztereotipizálásnak, és előítélet-képzésnek, de ne felejtsük el: ez benne van mindannyiunkban.
Nem csoportkategóriákban kell megpróbálni gondolkodni, hanem indivíduumokban és egyénekben. Ez leginkább a pedagógusra vonatkozik, az óvónőre, az orvosra, tehát különösen azokra, akik valóban nem csoportokkal kerülnek kapcsolatba, hanem egyes emberekkel. Ezt a hozzáállást tanulni lehet. Nem véletlenül alakultak ki a legkülönbözőbb érzékenyítő, és előítélet-mentesítő tréningek. Főleg a szolgáltató, segítő foglalkozásokban kell törekedni arra, hogy ezek a tréningek mindenki számára lehetővé váljanak. Csinálják sok helyen, de ennek számottevő eredménye úgy látom, nincs még.

- A média hogyan tud segíteni, vagy ártani?

- A média rendkívül alkalmas a sztereotipizálásra, mert ez az eszköze. Tehát azzal tud megjeleníteni és jellemezni, hogy tipizál. Nem ártalmatlan, viszont nehezen kikerülhető. Egy komoly tudományos műsorban szinte mindig férfiak beszélnek, és csak olyankor kerülnek nők fontos, megnyilvánulási pozícióba, amikor olyan területnek a szakértői, amit a többség nőiesnek értékel. Ez egy látens, vagyis rejtett hatás. Nincs kimondva, hogy azért beszélnek csak férfiak, mert csak ők értenek hozzá, de mégis folyamatosan azt sugallják: a férfiember milyen pozícióra juthat el, és mire a nő. Ugyanez vonatkozik a média romaábrázolására. Láthatjuk Győzikét, az aranyláncos, kicsit debil, de ugyanakkor azért mégis népszerű bolondos fickót, aki eszetlenül szórja a pénzét.
Persze, hogy a nézők egy része arra fog gondolni, hogy a romák minek panaszkodnak, amikor gazdagok. A másik ábrázolás a nyomor képe és van még a bűnöző cigányé. Ezek azok a sztereotipikus roma képek, amiket a média sulykol az emberekbe. Nem is tudom melyik a kevésbé ártalmasabb ezekből a megjelenítésekből.

- Említette, hogy csak egy pozícióban lévő ember tud diszkriminálni. Beszélhetünk erről részletesebben?

- Önmagában, ha valaki előítéletes az lehet, hogy a szomszédasszonyának árt, de nem tud lényegi kárt okozni, ha nincs olyan helyzetben, hogy ezt megtehesse. Vagyis, ha nincs intézményes és stuktúrális háttér, ami fönntartja, táplálja és megengedi, akkor tulajdonképpen az előítéletesség csak egy pszichológiai jelenség, nagyon csúnya, de nincs közvetlen hatása. Akkor van baj viszont, ha az előítéletességnek strukturális támasza is van. Egy példa: a magyar közoktatást fönntartó intézményeknek felelőssége és törvényi hátterének szerepe van abban, hogy itthon ennyire szelektív az iskola, és ennyire különböző minőséget nyújt a gyerekek különböző csoportjainak. Ha nem lenne szabad iskolaválasztás, ha nem lenne lehetősége az iskoláknak is a gyerekek közti válogatásra, és a körzetesítés be lenne tartva, az esélyegyenlőség ebből a szempontból jobban tudna érvényesülni.

- Demokratikus megoldásnak látszik. A szülőknek joguk van választani.

- A demokrácia szempontjából jó, viszont esélyegyenlőségi szempontból meg egyáltalán nem jó a szabad iskolaválasztás. Valószínűleg amikor bevezették ezt a lehetőséget akkor nagyon pozitív törekvés volt, hogy az addig egységes és buta iskolarendszert valahogy megváltoztassák. Az oktatást kutató kollégáktól tudom: a világon egy olyan ország sincs, mely ennyire szabadon engedné az iskolaválasztást, mint Magyarország. A közoktatáshoz való hozzáférés külföldön általában valamilyen szigorú szabályokon alapszik, és csak magániskolákban lehet ettől eltérő tananyagot vagy magasabb színvonalú oktatást biztosítani, de akkor azért fizetni kell. Magyarországon az állam tulajdonképpen közpénzen, és kedvezően finanszírozza a közép- és a magasabb osztályok gyerekeit, miközben a szegényebbeket, mondjuk a romákat is, kifejezetten a rossz minőségű, és alacsony státuszú iskolákba irányítja, vagy ott koncentrálja. Ez szerintem botrány! Nem elfogadható! Ehhez képest az, hogy adott esetben, az iskolában tanító pedagógus előítéletes-e vagy sem, az szinte lényegtelen.

- Milyen magatartásformák társulnak a szegénységhez?

- Sokféleképpen lehet reagálni a diszkriminációra. Az egyik ilyen például a belenyugvás. Ez egy csendes, rezignált elfogadása a kisebbségi helyzetnek, vagy a megkülönböztetésnek. Passzív megoldás és nem arra vezet, hogy a helyzetéből valaki kikerüljön. Másik lehetőség a felismerés: igen, ha ilyennek születtem, akkor megkeresem ennek a csoportnak az értékeit, megpróbálok büszke lenni rá, megpróbálok kiválni, és mondjuk romaként érvényesülni. Ez egy elég jellegzetes válaszreakció azok a részéről, akik aztán aktivizálódni kezdenek különböző romaszervezetekben. Tehát a különbözőség talaján kezdenek magukban erőt gyűjteni. Harmadik fajta kitörési lehetőség lehet az integrálódási vágy. Mindent úgy csinálni, ahogy a többség, csak nagyobb erőfeszítéssel. Tehát nem a saját csoport felmagasztalása a lényeg, hanem a saját személyének a megerősítése ahhoz, hogy a többségbe be tudjon illeszkedni. Van a reménytelenségnek egy olyan foka is, ami agressziót szül. Ha valaki úgy érzi, hogy összecsapnak a hullámok a feje fölött, és minden reménytelen, akkor elég gyakran önsorsrontó formákhoz nyúl. Például az alkoholizmus, vagy a kábítószerezés, és még néhány deviáns viselkedés ebből a reménytelenségből fakad. Másrészt, amit megélhetési bűnözésnek neveznek: tyúktolvajlás, uborkalopás, szintén egy rossz reakció egy kilátástalan helyzetre. Azért meg kell értenünk, ha valakinek mérlegelnie kell azt, hogy a gyereke egyáltalán élelemhez jusson, vagy a szomszédtól elvegyen valamit, akkor lehet, hogy úgy fog dönteni: nem engedi éhen halni a gyerekét.

- A cigánybűnözés szóról mit gondol?

- A szó, eleve feltételezi, hogy egy etnikum tagjai általában véve bűnözők, de azon kívül is összemos dolgokat. Az apró lopások tényleg irritálóak tudnak lenni egy kistelepülés közösségében, és kellemetlenségeket okoznak. Viszont van a maffia típusú bűnözés, aminek sokan szeretnek etnikai színezetet adni. Ott volt például, a veszprémi Kozma gyilkosság, vagy amikor az enyingi cigányok százötvenen, demonstrálva végigmentek a siófoki mólon. Erre nem lehet mondani, hogy szegénység, vagy tudatlanság, hanem ezt inkább az összefonódó korrupt kis világ tartja fenn. Ha jól tudom, ez a csoport védelmi pénzek beszedéséből élt, a prostitúcióhoz is köze volt. A rendőrség szeme előtt játszódott minden, a rendőrség mégse tett semmit. Egy szintén szimbolikussá vált bűncselekmény: az olaszliszkai eset. Ami ott történt, az egy tömegpánik jelenség. Az elkövetőkben biztos meg lehet találni az indulatok hátterét, mozgatórugóját, ami nyilván nem felmenthetővé, de érthetővé teszi a történteket. Az olaszliszkai és a veszprémi történet is véres kardként vonult be a médiába, és azt sugallja folyamatosan, hogy a cigányok egy ember alatti, és mindenre képes csoport. Megint csak nem az individuumot nézik.

- Beszélhetünk szegénykultúráról?

- Ez olyan kifejezés, amit az antropológiai, vagy a szociológiai szakirodalom használ, de én nem szeretem ezt a kifejezést. A másik fölmerülő fogalom ezzel kapcsolatban az úgynevezett underclass, ami a társadalmi osztályokból kirekesztődött és az alatti rétegről beszél. Ez abból az igyekezetből fakad, hogy ne az etnikus jellemzőit fogják meg egy kulturális, vagy egy társadalmi jelenség megnevezésére. Részben elfogadható mindkét megnevezés, abból a szempontból, hogy ne legyen összemosva, és ne lehessen azonosítás jelet tenni szegénység és cigányság között. Viszont, nem akarja néven nevezni az érintettek nagy részét, ezért elveszi a romáktól, az érintettektől annak a lehetőségét is, hogy a kultúrájuk, sajátosságaik, vagy hagyományaik, akár értékként is megnevezhetőek legyenek. Sok roma politikus, vagy gondolkodó számára is sérelem, hogy nem lehet romaként megnevezni valakit, mert ennek törvényi, adatvédelmi és emberjogi vonatkozásai vannak, de ugyanannyi hátulütője is, mert elveszi a roma méltóság elérésének az esélyét is. Személyesen is nehéz valakinek a romaságát felvállalni, hogyha a roma fogalom csak negatívumokat, a társadalom számára nehézséget, koloncot, egy problémahalmazt jelent, és semmit, ami pozitívum benne. Akkor lehet valaki büszkén roma, ha a társadalom többsége számára is láthatóak azok az értékek, amelyek a roma közösségeket jellemzik. Ehhez, muszáj néven nevezni őket.

- Mi a véleménye a pozitív diszkriminációról?

- - Ennek ellenére szükség van rá. Jól kell kommunikálni, de ez a politikusok és a média dolga, hogy ne a túltámogatási mítosz kerekedjen felül. Ha valaki olyan hátrányokkal indul, amiket nem tud az állam a maga napi normál működésében kompenzálni, sőt tulajdonképpen egyre tovább erősít, akkor szükség van rá. Tudjuk, hogy a magyar iskolarendszer élenjár a társadalmi különbségek fölnagyításában, ahelyett, hogy tompítaná. Az esélyekben egyre nőnek a különbségek ahelyett, hogy csökkennének. Ha ezeket nem képes az állam szabályozni, akkor mégis valamilyen módszert ki kell találni, hogy az esélyegyenlőséget legalább részben, vagy bizonyos területeken behozza. Ezeket különböző kvótákkal, foglalt helyekkel, pozitív diszkriminációval lehet megoldani. Így van mindenhol a világon. Így történt a nők esetében is. Nagyon heterogén csoport, amennyiben lehet társadalmi nagy csoportnak nevezni a nők csoportját, de mégis a legkülönbözőbb szinteken szükségük van segítő, vagy megerősítő intézkedésekre az egyenrangú társadalmi bevonásukhoz. Lehet, hogy egy elvont liberális eszme alapján ez a hozzáállás nem jó, mert haladjon mindenki a saját képességei szerint, de ha a képességek nem tudnak kibontakozni strukturális okokból, akkor rá kell segíteni. Az iskolai ösztöndíjak, vagy a foglalkoztatási kritériumok a romák alkalmazásával kapcsolatban, kifejezetten olyankor, amikor az a támogatás, vagy a program célja, hogy bevonjon, mondjuk munkanélküli romákat bizonyos munkalehetőségbe, akkor arra kell törekedni, hogy valóban azok legyenek a haszonélvezői, akire irányulnak ezek a programok. Úgyhogy ezt teljesen elfogadhatónak tartom.


Láng Judit

2009. augusztus 5., szerda

Amerika legfelzaklatóbb női regénye - 14.

"Egy regény amely megrengette az amerikai kánont
Sapphire: Push! -- 14. fejezet
Olvasd ingyen, szerdán és szombaton!"


A Push! az amerikai irodalom számára valódi knock out-tal ért fel. Addig nem ismert kendőzetlenséggel, nyers egyszerűséggel és szókimondással szólt egy fiatal lány küzdelmeiről, a női kiszolgáltatottságról, a szexuális erőszakról, a testiségről és mindenekelőtt az írás hatalmáról.
Sapphire, eredeti nevén Ramona Lofton 1950-ben született a kaliforniai Fort Ordban egy középosztálybeli katonacsaládban. Három éves korában apja megerőszakolta, s alig volt tizenhárom éves, mikor alkoholista anyja elhagyta a családot.
A New York-i City University-n, majd a Brooklyn College-on szerzett diplomát.


Sapphire: Push - 14. rész


Hát, tényleg csak haza akartam vinni Abdult, meg pihenni, hogy összeszedjem magam és visszamenjek a suliba. De mikor hazamentem a kórházból, anyu megpróbált megölni. Már megígértem magamnak, hogy ha még egyszer így nekem jön, leszúrom, hogy belehal. De mikor megtörtént, amikor fölkelt arról a díványról oszt nekem rontott, elfutottam. Fölkaptam Abdult, a cuccomat, oszt becsaptam az ajtót. Ott volt a kicsi baba a karomba, a cuccom, oszt ő meg kurva picsa szukának nevez, azt mondja megöl, mer tönkre tettem az életét. Mindjárt megöl "PUSZTA KÉZZEL!" Mintha egy fekete fal zuhanna rám, nincs más, csak a futás. "Először elloptad a férjem! Aztán elszedetted tőlem a segélyt!" DÜNÖNG! Nincs idő semmit se mondani. Mikor kint vagyok, megállok a lépcső tetején, erősen rá nézek. Még mindig habzik a szája, a férjéről beszél, akit állítólag elloptam. Odamondok még neki egyetlen dolgot, mikor megyek lefele a lépcsőn. "Megerőszakolt az a nigger. Kurva kövér szar, nem loptam el a férjed MEGERŐSZAKOLT! MEGERŐSZAKOLT!"
Sikítok, Abdult fogom, meg a kórházi csomagot pelenkával meg ilyesmivel, meg egy nejlonzacskót a saját cuccommal.
Nem is gondolkodok, a lábaim visznek vissza a harlemi kórházig. Tudod, Koch be akarja záratni, azt mondja, csak a niggereknek maguknak nem kell kórház. Farrakhan azt mondja, kell. Miz Rain azt mondja, Farrakhan egy bedilizett antiszemita, homofób hülye. A puncim fáj. A balesetire vezető járdára fordulok. Aztán visszafordulok, bemegyek az elülső ajtón, azt mondom, a szülészetre akarok menni. Nem lenne szabad fölengedniük macera nélkül, a gyerekrablók miatt. De a picsa látja, hogy ott van nekem Abdul. Biztos tudja, hogy ha bármi lenne, akkor otthagynám a kis fütyist, nemhogy elrabolnék egyet.
Kiszállok a liftből, keresem Lenore Harrison nővért, az Vaj nővér neve még abból az időből, mikor a Kis Mongót szültem. Már felkapaszkodott, ő a kórtermek királynője. Én meg mi leszek? A babák királynője? Nem, én az ABC királynője leszek – az írásé meg az olvasásé. Nem hagyom abba az iskolát, és nem adom oda Abdult és a Kis Mongót is vissza fogom szerezni egyszer, talán. Még azt se tudom, hogy néz ki, vagyis azon túl, hogy retardált.
Várom. Másik nővér megy el mellettem, rám néz, azt mondja emlékszik rám 1983-ból. Vékony, fekete, én nem emlékszem rá. Azt mondja, sajnálja, hogy megint itt lát, remélte, hogy tanultam a hibáimból. Mi a szar ez?! Nem követtem el hibát, hacsak nem azt, hogy megszültem, oszt Miz Rain azt mondja, valami céllal születtem, meg Mr Wicher azt mondja, van érzékem a matekhoz. Nem tudom, milyen cél, de tudom, hogy van célom, értelmem, és Farrakhannal egybehangzóan van egy mindenható allah istenem.
Hiba? Nem hiszem. Hiba, ha niggerek erőszakolnak meg. Azt hiszem, én lehetek megoldás. Hol a kurva életbe van az a sárga szuka. Most nincs lakásom. Abdul és én hajléktalan vagyunk. Látom, ahogy a gonosz anyu letépi a posztereket a falról, összetúrja a ruhámat, meg minden. Most már föl kell emelnie azt a kurva seggit!
Vaj nővérke jön. Megmondom neki, mi történt. Mesélek neki az iskoláról, Farrakhanról, allahról, a matekról – hogy Mr Wicher azt mondta Mrs Lichensteinnnek, hogy van érzékem a matekhoz, meg az ábécéről. Hogy Miz Rain azt mondta, gyorsabban haladok a magán-és mássalhangzókkal, mint akár Rita Romero, aki fehérbőrű. Elmondom neki, hogy alig láttam a Kis Mongót mióta a nagyanyám elvette és hogy Abdul is az apámtól van. Nem szégyellem – Carl Kenwood Jones a ferde, NEM én!



Precious vagyok BCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ
A babám itt van
A babám fekete
Lány vagyok
Fekete
Lakást akarok



Segítsen, nővérke, segítsen Miz Lenore. Segítsen. Az egy, amit megtanultam a suliból meg az órai beszédből, hogy kinyissam a szám. Ms Rain azt mondja, ez egy nagy ország. Azt mondja, a bombák többe kerülnek, mint a segély. Bombák meg minden szar gyerekeket gyilkolnak. Fegyverek emberek ellen háborúznak – mind többe kerül, mint a tej meg a pelenka. Azt mondja, ne szégyelld. Ne szégyelld. Sokszor olyan, mintha menő lenne, annyira mondja. De mondja, mér – hogy átkódoljon minket, hogy szeressük magunkat. Én szeretem magam. Nem fogom hagyni annak a hájas nagy kurvának, hogy seggbe rúgjon meg üvöltözzön velem. Nem adom oda Abdult. Nem hagyom abba a sulit.
Vaj nővérke azt mondja, most mennie kell, nem akar itt hagyni, de el kell hoznia a gyerekét a dajkától, a váltás majd segít.
Az új nővérkétől kérek betétet, vérzek. Ezt a nővérkét nem ismerem. Olyan hidegen nézeget. Valami szart sutyorog egy másik nővérnek, azt aszondja, az otthonba kell mennem. Mintha elegük lenne belőlem. Gond vagyok, amit el kell tüntetni a szemük elől. Nincs kabátom, azt mondom. Azt mondják, majd az éjjeli szálláson adnak valamit, amikor odaérek. Üljek nyugodtan, majd a furgon jön értem oszt letesz, meg pár másik beteget is. Nővérke azt mondja, sok ember kerül ki a kórházból, hogy nincs hova mennie, nyugodj meg, nem vagy különleges.
A szállás olyan, mint egy téglavár, dohos, pár villanykörte lóg a plafonról. A picsa, aki az ágyszomszédom, folyton üti magát az öklével. Meg se ÁLL. Egy másik csaj, akinek fölpuffadt a keze a szertől, meg össze-vissza van karcolva, meg minden szar, azt mondja "Tedd a cuccod az ágyadba".
Szoptatom Abdult. Sír. Csurom víz. Olyan, mint egy kis patkány, vagy macska. Tudok egy pár dolgot, amit kell vele csinálni, de megijedek, mikor öklendezik. Csak hét napos. Meg is halhat. Nő, nagy nő, nagyobb, mint én és öreg – kábé negyven, odajön oszt lerántja a lepedőt a priccsemről. Anyura emlékeztet, a vörös fény a szemébe, ahogy a haja föl van rakva. Mit kéne csináljak; a puncim mintha szét lenne tépve, a derekam sajog, a mellemből folyik a tej, a melltartóm átázott, és nem jó a szaga, ez a dilinyós meg erre elveszi a lepedőmet.
– Add vissza a kölyöknek a takaróját – mondja a hölgy, akinek tűnyomok vannak a karján.
– Baszod – azt mondja a dilinyós – szart se adok vissza.
Én meg leveszem a huzatot, amit a műanyag matrac tetejére húztak, oszt Abdul köré tekerem, aztán magamat tekerem Abdul köré, oszt leheveredek arra a hideg műanyagra. Bárcsak kioltaná valaki a villanyt! De nem. Elalszok én, akárhogy is. Mikor fölébredek a szatyrok a cuccommal sehol, az egyik cipőfűzőm ki van kötve. Lehet, hogy ez ébresztett fel, hogy valamelyik megpróbálta lehúzni a cipőt a lábamról. Hány napot nem aludtam Anyu lakásába, azt gondoltam, ennél semmi se rosszabb. Felkelek, bekötöm a cipőmet. Ezek a kurvák itt teljesen bediliztek. Megetetem Abdult. A testem a reggelije. Magamnak is kell szereznem kaját.
Abba a szállóba vagyok, ami közel van a kórházhoz. Ez nem fog így menni. Hány óra van? Reggel hat. Miz West! A folyosónk végén lakik, ő nem hagyta, hogy Anyu halálra rugdosson, mikor Mongót szültem. Ő bír engem. Mindig el is mentem neki vásárolni, kicsi korom óta.
– Precious, hozz egy doboz cigit, meg egy nagy zacskó serclit!
– Jó, Miz West.
– Tartsd meg az aprót, Precious.
Egyszer azt mondta, Ha bármikor akarsz valamiről beszélni, jöhetsz hozzám.
De sose mentem. Most meg már nem is tudom a telefonszámát. Hogy is jutna be Anyu lakásába, hogy elhozza a cuccomat?
– Reggeli? – azt mondja a drogos csaj.
– Aha – mondom. Egy csomó csaj, nő, az ajtó felé nyomul. Egy páran csak ülnek az ágyukon, mintha sokkolva lennének, vagy mi. A drogos csaj a nyomulókra mutat, azt mondja, kövesd azokat. Azt csinálom.
Kávé egy fém kübliből, egy kis doboz müzli meg egy banán. Nem iszok kávét. Majdnem hét van. Bassza meg, megvárom Miz Raint az előtérben. Talán ma is korán jön be. 8. 45-ig várok rá. Beparázik, mikor bejön az ajtón oszt meglátja, hogy a Hotel Teresa előterébe ülök a földön, Abdul meg a karomba. Majdnem elfeledkezek magamról, úgy elkezdem sajnálni. Ő csak ábécétanár, nem szociális munkás, vagy ilyesmi. De hova mehetek máshova?
Rá van írva az arcára, hogy soha többet nem leszek hajléktalan. Motyogva káromkodik, hogy micsoda béna szociális háló, legalapvetőbb szükségletek, egy újszülött gyerek, EGY ÚJSZÜLÖTT GYEREK! Most INTÉZKEDIK. Rhonda mögötte jön be. Nincs suli, az egész Mindenki tanul a telefonnál van! Mindenkit fölhívnak, Anyut, a polgármesteri hivatalt, meg tévéket! Mire vége a napnak, Ms Rain azt mondja, lesz hol laknod, Isten a tanúm. ISTEN a tanúm!
Akkor jön az a Queens duma. Az ideiglenes szállóra akarnak küldeni Queensbe, azonnali kezdéssel! NEM! Mit tudok Queensrő?! Arabok, koreaiak, zsidók meg jamaikaiak – csupa olyan szar, amire nekem meg Abdulnak semmi szükségem sincs. Itt, itten maradok Harlemben. A harlemi ház azt mondja, nem tud két hétre bevenni. Ms Rain főnöke ráül a vonalra. Nyugat-indiai nő, nem veszi be a süketelést. A pasija valami bizottság fejese. Leteszi a telefont, azt mondja, Holnap felveszik. Úgyhogy csak ma éjszakára kell helyet találniuk nekem. Mindenki azt mondja, alhatok nála. De tudod, hol alszok? Ms Rainnek van egy haverja, aki valami gondnok a Langston Hughes házba, ami itt van a sarkon túl, városi jellegzetesség. ELTÖLTÖK EGY ÉJSZAKÁT A LANGSTON HUGHES HÁZBA, AHOL Ő ÉLT RÉGEN. Én meg Abdul az álomgyáros házába! A következő nap meg ide jövünk, és azóta is itt lakok. Itt, a félúton-házba, az a legjobb, hogy van valaki, akire rábízhatjuk a gyerekeinket, még mi hetente háromszor négy órát vagyunk a suliba. Queensbe, se Ms Rain, se suli.
Tetszik nekem itt. Jobb, mint otthon, Anyu lakásába, mármint. Nekem ágyam van, Abdulnak meg bölcsője. Ruhásfiók, asztal, szék, könyvszekrény az én könyveimnek meg Abdul könyveinek. Pár könyvem:


1. Lucy Fern élete 1 és 2 (két könyv), írta Moira Crane
2. Pat King családja, írta Karen McFall
3. Harriet Tubman: Metróellenőr, írta Ann Petry
4. Élve vagy halva: Harriet Tubman igaz története, írta Ann McGovern
5. Malcolm X, írta Arnold Adoff
6. Egy darab belőlem, írta J. California Cooper
7. Kedves Jóisten, írta Alice Walker
8. Válogatott költemények, írta Langston Hughes


Abdul pár könyve:


1. Fekete őstörténet, írta Lucille Clifton
2. Harold és a lila kréta, írta Crockett Johnson
3. Egy kis egér története, aki beszorult egy könyvbe, írta Monique Felix
4. A fiú, aki nem hitt a tavaszban, írta Lucille Clifton
5. Szia, cica!, írta Ezra Jack Keats


Amink van, a legtöbbjét Ms Rain adta nekünk. Szeretnék szakmát, fizetést – hogy azt vegyem meg, amit akarok, és akkor, mikor akarom.


A regény előző részletét az alábbi linken olvashatják:

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 1.

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 2.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 3.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 4.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 5.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 6.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 7.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 8.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 9.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 10.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 11.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 12.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 13.

2009. augusztus 4., kedd

Anyaöl

Magyarországon második éve magyarcigány pogrom van, magyarcigány bér-gyilkosságok sorozata zajlik, amelyeket politikai hangulatkeltésre használnak. A terror-sorozatban, ártatlan magyarok és cigányok feláldozásában mindkét oldali politika felbújtó és tettestárs szerepben vesz részt.

„Tegnap hajnalban halálra söréteztek egy anyát
egy negyvenöt éves asszonyt
mint egy bekerített szarvastehenet meg a borját,
az ágyában lőtték agyon őt meg a lányát.

Ez egy jóslat, egy kártya a pakliból
ezt húztuk, ezt kaptuk,
ezt nyomták az arcunkba
akiknek minél rosszabb annál jobb.

Mit jelent egy anyagyilkosság?
Mit jelent az elkövetőnek?
Mit jelent az örvendőnek?
Mit jelent a gyászoló családnak?

Éjjel háborgott a Magdolna negyed
Éjjel alig aludtak,
Éjjel ordítottak fájdalmukban,
A Néma Nővérek éjjel virrasztottak.

Azt jelenti hogy gyilkosok vagyunk.
Azt jelenti hogy érzéstelenek.
Azt jelenti hogy leöltük a békét.
Azt jelenti hogy nincs kegyelem."
Gordon Agáta


Újabb halálos merényletet követtek el romák ellen, Szabolcsban. Hétfőre virradóra Kislétán ismeretlen támadók az otthonában lőttek agyon egy 45 éves alvó asszonyt, 13 éves lányát pedig súlyosan megsebesítették. A rendőrség megítélése szerint a hétfői bűncselekmény beleillik abba a romák elleni támadássorozatba, amelyek ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.

A 45 éves asszony meghalt, míg 13 éves lányát súlyos sérüléssel szállították a nyíregyházi kórházba. Egy gégészekből és traumatológusokból álló orvosi team kezdte meg a gyermek operációját, a műtét jelenleg is tart. Felföldi Pál sebész-főorvos stabilnak és kielégítőnek, egyben "természetszerűleg súlyosnak" is nevezte a kislány állapotát. Az MTI információja szerint két vadászfegyverből tüzeltek a kislétai családra, így legalább két elkövetője volt a hétfő hajnali támadásnak.

Kisléta polgármestere szerint nem voltak haragosai a meggyilkolt asszonynak. Pénzes Sándor elmondta, hogy a gyilkosság a Bocskai utca negyedik házában történt éjfél környékén. A tettesek berúgták a bejárati ajtót, majd rálőttek a szobában alvó 45 éves nőre és annak 13 éves lányára.

A polgármester közölte: az anyát körülbelül hajnali négy óra tájban hívták fel testvérei, mert együtt mentek volna napszámba dohány törni. A testvérek háromnegyed öt tájban érkeztek a házhoz, dudáltak, de mivel nem jött ki senki, bementek az épületbe. A rokonok a véres kislányt a szoba előterében találták, édesanyja holtan feküdt a szobában — mondta Pénzes Sándor. Hozzátette: a kert felől nyomok vezetnek a ház felé.

A polgármester közölte, hogy a megtámadott roma család köztiszteletben állt, az édesanya öt lányt és öt fiút nevelt, férje korábban, egy fiúgyermeke pedig három hónapja halt meg. Hozzátette: a család rendszeresen dolgozik, és segélyt is kap. Pénzes Sándor szerint sem a meggyilkolt nőnek, sem családjának nem voltak haragosai.

„Az egész falu meg van döbbenve ezen a véres kivégzésen, nem tudjuk, mi motiválhatta a gyilkosokat” — mondta a polgármester. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalata szerint nagy a tanácstalanság a faluban, az emberek az út szélén állva találgatják, mi lehet a tragédia oka. A gyilkosság helyszínét a rendőrség teljesen lezárta, senkit sem engednek a ház közelébe.

Ebben az évben már a második

Szabolcsban ez a második, romák ellen elkövetett fegyveres támadás, amely halállal végződött. Április 22-én egy tiszalöki 54 éves férfit lőttek le a háza udvarán, amikor éjszakai műszakba indult dolgozni.

Újságírókra támadtak a romák?

A Magyar Televízió hétfő esti Híradója arról számolt be, hogy "elüldözték a faluból" az ott forgató tévéstábokat, ezért az élő műsorba a település határából jelentkeztek be. A riporter közlése szerint a romák az MTV Roma Magazinjának szerkesztőjét is bántalmazták. Joka Daróczi János, a Roma Magazin szerkesztője az MTI megkeresésére megerősítette, hogy inzultálták, de mint fogalmazott, megérti az indulatokat, és nem a romákra, a szituációra haragszik.

"Megértem, hogy mi zajlik a családban és a település lakosságában" - fogalmazott a televíziós újságíró, és az atrocitásért a médiát hibáztatja, mert véleménye szerint "mindenkit egy kalap alá véve" kezelte az ügyet. Közlése szerint a korábban még "békésnek" mondható emberek között akkor csaptak fel az indulatok, és elégelték meg az újságírók jelenlétét, amikor a HírTV riportere élő bejelentkezésében azt mondta, valószínűleg szerelemféltés állhat a tragédia hátterében.

A Szabolcs megyei Kislétán hétfő hajnalban támadtak rá fegyverrel ismeretlenek saját otthonukban anyára és lányára. A bűncselekmény áldozatát az Országos Cigány Önkormányzat saját halottjának tekinti. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) az újabb támadással együtt már nyolc bűncselekmény ügyében nyomoz. Az országos rendőrfőkapitány hétfőn 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat a romák elleni támadások ügyében. A 100 millió forintos díj a legmagasabb a hazai kriminalisztika történetében.

Az országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta: a 100 millió forintot annak fizetik ki, aki segít valamennyi támadás ügyében kézre keríteni az elkövetőt. A kislétai bűncselekmény - amelynek nyomozását átvette a Nemzeti Nyomozó Iroda - tettesének kézre kerítésére 10 millió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

forrás: Metropol


Palya Bea koncert és virrasztás a tegnapi mészárlás anyaáldozatáért

Ezt az estet régóta tervezte Palya Bea és Bódis Kriszta.
Most ez a koncert megint virrasztás is, a hétfő hajnalban legyilkolt Máriáért és a magyarcigány sorozatgyilkosság minden áldozatáért.


Palya Bea koncert és beszélgetés Bódis Krisztával holnap este a Gödörben.
Augusztusi programot ajánlunk figyelmükbe.


PALYA BEA koncert + beszélgetés Bódis Krisztával
Gödör (V.ker. Erzsébet tér)
Augusztus 5-én este 6-kor
A koncerten adományokat fogadunk el a hétesi roma alkotótábor számára.

Palya Bea koncert
Jszberény
Aug. 7-én 20.00 órától

A koncertre a XIX. Csángó Fesztivál keretében kerül sor.

2009. augusztus 3., hétfő

Sokszínű Budapest – Nemzetiségek Fesztiválja

A Sokszínű Budapest – Nemzetiségek Fesztiválja programsorozat keretén belül, augusztus első hetében kerül sor a cigánynapokra. Az eseményt többek közt a Romano Drom Együttes fellépése színesíti.
Augusztusi programot ajánlunk figyelmükbe.


FOLKLÓR ÉS KIRAKODÓVÁSÁR
A MŰCSARNOK MELLETT
Július 6. – Augusztus 8.


A CIGÁNY NAPOK PROGRAMJA


Augusztus 3. 18 órától
SZILVÁSI GIPSY FOLK BAND

Augusztus 4. 18 órától
Shukár Táncegyüttes

Augusztus 5. 18 órától
Látó Imre és zenekara muzsikál

Augusztus 6. 18 órától
Romano Drom Együttes

Augusztus 7. 18 órától
Romani Rota együttes Balogh Ferenc vezetésével

Augusztus 8. 18 órától
KARAVÁN Família koncert zárja a Fesztivált

Rendező: PHRALIPE FÜGGETLEN CIGÁNY SZERVEZET
Email: daroczia@mmikl.hu

Támogatók: Polgár Alapítvány, Romano Kher, Fővárosi Önkormányzat, Magyar Művelődési Intézetés és Képzőművészeti Lektorátus, Rossi Bt

médiapartner: NÉPSZAVA, C-PRESS

2009. augusztus 2., vasárnap

Versvasárnap – Aletta Vid

„Ha olvasol meg, ugyis megtalalod,
Csak az ismeri olvasatom, s nem mas,
Ki ekezettelen angollal lett szaz
Nemzet kozott a babel ujabb tagja,
S ki, mint magam, nyelvet, magat feladta.”

Aletta Vid verseiből.


Coming out 8.
Van idom Mozart Requiemere,
Chopin Fantasy Impromtu-jet is sokszor hallgatom.
Van agyam, borondom, brokkolim, abrakom:
Stoppardot innen oda pakolgatom.
Es este kepzelodom. Mi hat e szeles
Vilagon, mit elerni ne volnek kepes?
Hogy visszaterjen, terembe erjen,
Hogy teruljon, forduljon, hogy igekben eljen
Minden hosszu maganhangzonkat kavarva
Anyamtol lett ajandekomnak nagyja.
Nezzunk inkabb a szemben levo hazra.
A haz folott esotol azva-fazva
Mosollyal lepked orzo angyalom -
Elvezi, persze... Ujabb alkalom
E London itt, hogy meg messzebbre rantson.
Nem en, o jar a konnyebbik csapason.
Ott mar talan gondolni sem megy maskepp.
Csak angolul. A hideg raz. A nasznep
Korottunk all - baratsagos csalad lesz.
A szo, a "szo" egy lavalatta ag lesz.

Coming out 7.
Le vagyok lassulva, jo igy, jo leszek,
Eszek valami edesseget, vagy jonnek a szeszek.
Nem irt valaki, ez a nagy gondom.
Fraszt, az a gondom eppen, hogy irt,
De nem tetszik, hogy 3-4 sor, s vege.
Ez oly kozombos, mondhatnam blazirt,
Ha idaig eljutottal, megerdemled ezt is,
Hogy szep legyen egy sor - virag, egyeb,
Tulipsbed, agyas, ekezet, hol vagyod,
Ha olvasol meg, ugyis megtalalod,
Csak az ismeri olvasatom, s nem mas,
Ki ekezettelen angollal lett szaz
Nemzet kozott a babel ujabb tagja,
S ki, mint magam, nyelvet, magat feladta.

Coming out 5.
Meg mindig ay ekeyetes betuk hianza yaklat fel,
Es hogz ay z es a y hol talalhato,
Pedig mar van ujra hossyu i betum és
A y es a z is rendes rendhagzo,
Nyar van es eladtam a verseimet,
Ma fogok venni helzettuk egz cipot,
Boldogan koltok a koltes helzett,
Eltelnek a termekenz idok.
Szerelmes vagzok es bevandorlo,
A poyiciom stabilan ingatag,
Neha vissyaolvasok, furcsa fillerek
Porognek versek, nzelv, anzag.
Valaki all a fak koyott, es
a fuvola Moyartul messyirol...
sajnalnam, persye, ha nem sajnalnam tobbe
mi meg eler a Semmibol.


*****


2003, E mai nap szul, Magveto, versek, meg ekezetekkel es posztmodernul. NKA-osztondij, regenyt irtam. MAOE-osztondij, dramat irtam. Moricz-osztondij, tanulmany Dery dramairol. E percben nincsen iroasztalom, de Londonban elek, es kezdem megszeretni.

Aletta Vid kortárs magyar író Londonban, a sokasodó magyar nőíró emigráció egyik lélegzője. A megtapadás folyamatáról adnak hírt a versek, a mentális trükkökről és mechanizmusokról, amelyekkel ki lehet bírni idegenben és otthont találni újra, kinn és benn...
A kétnyelvű töredékes értelmezhetőség gyakorlódik és gyarapodik, a türelmes vágy az üzemanyaga ennek az érzelmi motornak, mely a költőké, fiktív-plátói-virtuális, mint a billentyűkiosztás...”

A Versvasárnap rovat korábbi szerzőinek versei:

Versvasárnap - Balázs Brigitta


Versvasárnap - Millei Ilona

Versvasárnap - Seregély Ágnes

Versvasárnap - Ughy Szabina

Versvasárnap - Czapáry Veronika


Versvasárnap - Király Odett

2009. augusztus 1., szombat

Amerika legfelzaklatóbb női regénye - 13.

"Egy regény amely megrengette az amerikai kánont
Sapphire: Push! -- 13. fejezet
Olvasd ingyen, szerdán és szombaton!"


A Push! az amerikai irodalom számára valódi knock out-tal ért fel. Addig nem ismert kendőzetlenséggel, nyers egyszerűséggel és szókimondással szólt egy fiatal lány küzdelmeiről, a női kiszolgáltatottságról, a szexuális erőszakról, a testiségről és mindenekelőtt az írás hatalmáról.
Sapphire, eredeti nevén Ramona Lofton 1950-ben született a kaliforniai Fort Ordban egy középosztálybeli katonacsaládban. Három éves korában apja megerőszakolta, s alig volt tizenhárom éves, mikor alkoholista anyja elhagyta a családot.
A New York-i City University-n, majd a Brooklyn College-on szerzett diplomát.


Sapphire: Push - 13. rész



III


Fiú. Fiú lett. 1988. január 15-én született a harlemi kórházba. Abdul Jamal Louis Jones. Az a babám neve. Abdul az, hogy isten szolgája; Jamal, azt elfelejtettem; Louis, az Farrakhan, persze. A suliba egy új csaj, Joyce adott nekem egy könyvet, amibe afrikai nevek vannak. Már tudtam, hogy Abdul lesz, ha fiú lesz. De nem tudtam, hogy az mit jelent.
Az én nevem azt jelenti, hogy valami értékes – Precious. Claireece, az valaki másnak a neve. Nem tudom, honnan szedte az anyám ezt a baromságot.
Hát, semmit se tudok a gyerekről, örülök neki, meg szomorú is vagyok. Jön egy szociális munkás. Beszélek vele. A Kis Mongóról kérdez. Megmondom neki, hogy a Kis Mongo a nagyanyámmal van odaát a St. Nicholas sugárúton. Azt hiszem, nem kellett volna. De elegem volt. Elegem volt a játékból, hazudozásból. Miz Rain azt mondta, hogy azt olvasta, az igazság szabaddá tesz; azt mondta, nem biztos, hogy ő is elhiszi. Hát, ez az igazság kirúgatja Anyut a szoctámból. Mer nekem azzal jött, hogy a szoctám az az, hogy a Kis Mongo nála lakik, és ő lát el mindkettőnket, úgyhogy két kiskorúért kap pénzt, meg minden. Nem tudom, mi lesz most. Tudom, hogy én fogom kapni a pénzt, de van akkor, ha még mindig az anyám házába lakok? Kell egy saját lakás, oszt a szoctám nem ad olyan sokat. De az a legfontosabb, hogy vissza akarok menni a suliba. Csak ezen jár a fejem – mit csinálnak? Mit olvasnak? Elvesztettem a fonalat? Azt hiszem igen.
Novemberbe volt a születésnapom, sose mondom el senkinek, úgyhogy sose tudja senki. De én gyújtok gyertyát magamnak. Örülök, hogy Precious Jones megszületett. Szeretem a gyereket, amit szültem. A mellemből szopik. Először rossz érzés. Kidörzsöli, fáj, aztán már jó. Jó baba. De nem az enyém. Úgy értem, enyém, én nyomtam ki a puncimból, de nem úgy, hogy találkozok egy fiúval, beleszeretek, szexelünk, oszt baba lesz belőle.
Azt hiszem, engem megerőszakoltak.
Azt hiszem, amit az apám csinál, olyan, mint amire Farrakhan azt mondja, hogy a fehér pasik csinálják a fekete nőkkel. Jajj, borzalmas volt, és a fekete pasik előtt csinálta; tényleg borzalmas. Ja, Farrakhan a videón azt mondja, a rabszolgaság idején a fehér pasik csak kisétáltak Harlembe a rabszolgákhoz, akik elkülönítve éltek a fehér emberek házaitól, oszt azt a fekete nőt vitte el, amelyiket akarta, oszt ha akarta, fogta magát, oszt megcsinálta azt vele akkor is, ha a férje ott volt. Ez állítólag jobban sértette a fekete férfit, mint a fekete nőt, akit megerőszakoltak – mert a fekete férfinak végig kellett néznie az erőszakot.
Az én babám szép kis baba. De nem szeretem. Egy strici gyereke. De az rendben van, Miz Rain azt mondja, mi a megerőszakolt gyerekek nemzete vagyunk, hogy a mai amerikai feketék az erőszak szülöttei.
Még mindig nem akarom, hogy valaki is tudja, de megint elmondom, mint mikor tizenkettő voltam. Hogy is mondhatnám azt, hogy a gyerek apja ismeretlen, mikor én ismerem?
A suli a mindenem. Tudom, hogy vissza akarok kerülni a suliba. Ott van nekem a kis baba, aki a cicimet, a mellemet szíjja. Imádom Abdult. Ő normális. De én nem? Vissza akarok menni a suliba. Abdul az utamban van. Abdul nem mehet a Mindenki Tanul alternatív iskolába. Mihez kezdek most? Szeretem a gyerekem, de ő nem az enyém, vagyis az, de nem én basztam érte. Megerőszakolt az apám. Most a saját életem helyett lett nekem Abdul. De szeretem Abdult. Suli, menni akarok, abdult szeretni, suliabdulsuliabdulsuliabdul.
Írok Miz Rainnek a naplómba, mikor bejön a kórházba, visszaír nekem, mint a suliba:



Kv Miz Rain!
évkt ülk rn sose taunk
(éveket ülök órán, sose tanulok)
de csn apm gyerekt az mg egyt
(de csinált apám gyereket és még egyet)
bárcs lene psm de nem
(bárcsak lenne pasim, de nincsen)
br mr elnt bszt vna fvl mn
(bár, már elnézést basztam volna fiúval mint)
ms lany az jgs ln h kirg slibo
(mint más lányok, akkor jogos lenne, hogy kirúgnak a suliból)
szrt gyerek abcdefghijklmnopqrstuvwxyz
(szeretem a gyerekem)



Kedves Precious!

Ne feledd el fölírni a dátumot (1988. január 18.) a naplójegyzeteidre.
Örülök, hogy szereted a babádat. Úgy gondolom, hogy egy olyan szép, fiatal lánynak, mint te, kell, hogy legyen lehetősége iskolába járni. Úgy gondolom, hogy elsősorban magadért tartozol felelősséggel. Nem szabad kimaradnod az iskolából. GYERE VISSZA AZ OSZTÁLYBA. SZERETÜNK TÉGED.


Szeretettel Miz Rain



Ms R 1988 jn 19
SZ______ mnk krd h karme rökb dni Kis Mng Abdul
(Szociális munkás kérdezi, hogy akarom-e örökbe adni a Kis Mongót és Abdult)
Mg tdn lön
(Meg tudnám ölni)
Nm sgt elv gyrek
(Nem segít ha elveszik gyerekeket)
lev Abdul smse mrd
(elveszik Abdult semmim se marad)


Precious!

Szerintem pont a fordítottja. Ha megtartod Abdult, lehet, hogy nem lesz semmid. Írni és olvasni tanulsz, ez minden.
Gyere vissza az iskolába, ha kikerülsz a kórházból.
Csak tizenhét vagy. Az egész életed előtted van.


Ms Rain




I. 20.
Ngyny jn ltgatb asznd csk ktya pty kl sz hya t
(Nagyanya jön látogatóba azt mondja, csak egy kutya pottyant kölyköt és hagyja ott)
ksb azmn égm ktya s
(később azt mondja, még a kutya se)


Kedves Precious!

Ne hagyd el az évszámot (1988) a naplójegyzeteidről.
Precious, te nem vagy kutya. Te egy csodálatos fiatal nő vagy, aki megpróbál valamit kezdeni az életével. Van hozzád néhány kérdésem:
1. Hol volt az anyád, amikor az apád megerőszakolt?
2. Hol van most a Kis Mongo?
3. Mi lesz neked a legjobb ebben a helyzetben?


Ms Rain



Mss, Rinas
sok kdr kdr Kcsd?
(sok kérdést kérdez) (kicsoda?)


Snk
(senki)
gyed
(egyedül)
Farkhn s
(Farrakhan se)
nya s
(anya se)

nygy s pa bz vk
(nagyanya se apa basz évekig)
k Mn ngyv___
(Kis Mongo nagyanyámmal)
lgj nkm h nm vsz lv t nh az gmd
(legjobb nekem ha nem veszek többet levegőt néha azt gondolom)
mg j nya krk ln
(meg jó anya akarok lenni)


Precious Jones



Drága Precious!

A jó anyaság lehet, hogy azt jelenti, hogy hagyod, hogy más nevelje föl a gyerekedet, aki jobban meg tud felelni egy gyerek szükségleteinek.


Ms Rain



Mz Rain
N flgy flrn a npt Ms Rn
(Ne feledje fölírni a dátumot Ms Rain)
Én vgy leglk gyerkm nk
(Én vagyok a legalkalmasabb a gyerekemnek)


Ms Precious



1988. január 22.
Kedves Ms Precious!

Amikor egy kis gyermeket nevel az ember, segítségre van szüksége. Ki fog neked segíteni? Hogyan fogod fenntartani magad? Hogyan fogod folytatni a tanulást?


Ms Rain



Ms Rain
sg sg nya sg nkm
(a segély segít anyunak. Segít nekem.)

Precious Mi



Kedves Miss Precious!

Ha hazakerülsz a kórházból, nézz körül, mennyit segít a segély az anyádnak.
Te tovább is mehetnél, mint az anyád. Letehetnéd az érettségit és járhatnál főiskolára. Bármit megtehetsz, Precious, csak hinned kell benne.

Szeretettel Blue Rain



Kedves Blu
Ttsz nv Ms Rain. N n frd vgyk.
(Tetszik a neve, Ms Rain. Nagyon, nagyon fáradt vagyok.)

A regény előző részletét az alábbi linken olvashatják:

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 1.

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 2.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 3.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 4.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 5.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 6.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 7.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 8.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 9.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 10.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 11.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 12.

2009. július 31., péntek

„Csak egy nap az élet...”

Kiállítás megnyitó, Koncertek és Musical az Urániában.
Egész napos megemlékezés a Roma-Zsidó Holocaustra.
Továbbá a Coco Chanel című francia életrajzi dráma és több mint 30 film vetítése jelentős nyári kedvezményekkel.
Augusztusi programokat ajánlunk figyelmükbe.


„Csak egy nap az élet...”
Uránia
2009. augusztus 1. szombat 10:30-tól


Mottó: „Mentsd meg azokat, akik a halálba vitetnek; akik megöletésre tántorognak, bárcsak visszatartanád!
Mert azt mondod majd: " Íme nem tudtuk ezt! " De aki a szíveket vizsgálja, nemde Ő látja?!
Aki a lelkedet őrzi, Ő tudja; és mindenkinek a cselekedete szerint fizet.”
/ Példabeszédek 24:11-12 /


Horváth Mária és Máté Erika holokauszt balladákat olvas majd fel, továbbá megtekinthető lesz a Roma-Zsidó Holocaust kiállítás is.

11:30 - tól KONCERTEK: Sabbathsong Klezmer Band; Horváth Mária-Máté Erika; Szakcsi Lakatos Béla és az Új Magyarországi Gipsy Jazz - 1500,-Ft

15:30 - "Hogyan Tovább ?!" Párbeszéd és eszmecsere Iványi Gábor (Mensch Alapítvány) vezetésével

18 óra - "A Láthatatlan Kéz" című musical Eszter könyve alapján -1500,-Ft

Kedvezményes egész napos belépő: 1900,-Ft

Telefonos jegyrendelés: 061-486-3400


*****


Ezenkívül minden nap este 9 órától az Uránia Filmszínház műsorán a Coco Chanel című színes feliratos francia életrajzi dráma.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája.
Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel.
Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat.
Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában.
Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja.
Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja.

Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

- Port.hu –


*****


Nyári kedvezmény az Urániában több mint 30 filmre!

A kedvezményes filmek listája az alábbi linken tekinthető meg:
http://www.urania-nf.hu/filmismertetok/nyarikedvezmeny.php

A város mindenkié

„Elege van abból, hogy a hajléktalan embereknek se hangjuk, se jogaik nincsenek?
Szeretne részt venni a helyzet megváltoztatásában?
Ez egyedül lehetetlen, de együttműködésben sikerülhet!
Augusztusi programokat ajánlunk figyelmükbe.


A Város Mindenkié csoport ezúton meghívja egy a hajléktalan emberek önszerveződéséről és érdekvédelméről szóló képzésre, amelyet a New York-i Picture the Homeless (Képzeld el a Hajléktalanokat) nevű szervezet négy tagja tart.

A szervezetet 1999-ben két hajléktalan férfi alapította, amikor elegük lett a hajléktalan embereket érő rendőri zaklatásból. Céljuk, hogy a hajléktalan emberek kiálljanak saját méltóságukért és küzdjenek a lakhatáshoz való jogukért. A szervezet minden tevékenységében - a döntéshozástól az akciók szervezéséig - a hajléktalan emberek vezető szerepet játszanak.

A képzés célja, hogy elindítson Budapesten egy ehhez hasonló kezdeményezést, amelyben a hajléktalan emberek meghatározó szerepet játszanak saját érdekeik védelmében. A képzésre olyan hajléktalan, hajléktalanságot megtapasztalt valamint hajlékkal rendelkező jelentkezőket várnak a szervezők, akik szívesen részt vennének egy ilyen szervezet megalapításában és hosszú távú fenntartásában: akik tenni akarnak egy egyenlőbb és igazságosabb társadalomért.

A képzésen nagyjából fele-fele arányban vesznek majd részt érdeklődő hajléktalan és nem hajléktalan emberek.

A képzés időpontja: 2009. augusztus 8-10. (szombat-hétfő), 8-16h
A képzés nyelve angol, a szervezők szinkrontolmácsolást biztosítanak. Az angol nyelvtudás NEM feltétel!
A képzésen minden résztvevő reggelit és ebédet kap.
A képzésen a részvétel ingyenes!


Jelentkezés:

Maximum 2 oldalas motivációs levelét küldje az alábbi e-mail címek egyikére. A motivációs levél tartalmazza, hogy mi a célja a képzésen való részvétellel és milyen korábbi tapasztalata van a hajléktalanság, illetve a társadalmi aktivizmus terén.


Jelentkezés és további információ:

Udvarhelyi Tessza 06-20-381-8998, evatessza@hotmail.com
Vojtonovszki Bálint 06-20-449-9110, balint.vojtonovszki@gmail.com


*****


A Város Mindenkié
BMSZKI Nagyterem (XIII. kerület, Dózsa Görgy út 152.)
2009. augusztus 4. (kedd) 19-21h


Beszélgetés a hajléktalanok önszerveződéséről a New York-i Picture the Homeless tagjainak részvételével.
Az előadás angol nyelvű, magyar tolmácsolással.


További információ:

Udvarhelyi Tesszánál és Vojtonovszki Bálintnál kérhető, a fennebb már ismertetett elérhetőségek egyikén.

2009. július 30., csütörtök

SORMINTÁK - 2. rész

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.



A sorozatok többnyire családi kategóriájú műalkotások, nézheti apraja-nagyja, és nézi is, nem árthat, csak használhat kisbabától dédikéig mindenkinek. És hát egyedül is jobb a semminél.
Külön magyarázkodás nélkül minősíthetem a Maffiózókat és a Kés alattot ffisorozatnak, és nem a nézők többsége miatt, hanem a világkép, működési elvek és erkölcsisége miatt.


A „ffisorozat” a ffivilág alapelveit mutatja meg, domináns szereplői ffiak, apák, szakemberek, főnökök, családfenntartók. A ffisorozatok világa kevésbé biztonságos, több a vér, az erőszak, a verés és verekedés, mint a nősorozatokban. Hamar bekúszik a történetekbe képileg is a terror, a törvényenkívüliség. Ezek zömmel üzleti-pénzhajhászati bűnbeesések, ritkábban érzelmi-családiak. A Maffiózókban a legvilágosabb a képlet: a törvénykerülő ffiak egymástól védik jó pénzért a törvénytisztelőket és a családjukat is, a Kés alatt sebészei pedig extra haszon reményében futnak bele a szex- és drogszakma veszélyes mélységeibe.
A ffiak hagyományos funkciója a védelem, és hogy ezt jól elláthassák, ekképpen saját fontosságuk soha ne csorbuljon, kiválóan veszélyeztetik egymást, magukat és a környezetüket. Hol a törvényen kívüliek, hol pedig a törvény képviselői miatt kell védeniük magukat, családjukat és javaikat. Mindezt titokban kell megtenniük, csak nagy krízisek esetén kell bevallaniuk női hozzátartozóiknak, hogy miben sántikálnak.
Ez az izgalmas társadalmi ffijáték a nők számára kissé megterhelő. Részben a titkolózás miatt, amely alighanem része a védelmüknek, ám aláássa a bizalmukat, részben a női felelősségérzet miatt, ami lényegesen kevesebb nőnek engedi meg, hogy törvénytelen játékokkal veszélyeztesse gyermekei és hozzátartozói testi-lelki biztonságát.
Azonban izgalmas filmsorozat alig létezhet titkok és bűnök jól időzített dinamikája nélkül, és ha semmi más nem érdekel az adott sorozatban, már ezzel is kellemesen elszórakozhatunk.

Nem lehet véletlen, hogy a Maffiózókról szóló monstre, ezeregy évados teleregény talán a legnépszerűbb apró hazánkban, megelőzi a Sex&city-t és a Született feleségeket. Azonban a népszerűség titka az lehet, hogy a latinos macsó ffiminta, amelyet a sorozat karikíroz és átnevel, nagyjából vágyott és elfogadott ffiminta a mi kultúránkban.
Nők és ffiak egyaránt szeretetreméltó férfinak tarják, odaadó fia az anyjának, jó apa és férj, csupaszív barát és rendes ember. Egyszerűen nem téveszti meg a nézőt, hogy közben hidegvérű gyilkos, bűnöző, hazug ember, hűtlen férj és veszélyes ismerős, akitől jobb félni és távolságot tartani. Ezt persze pszichiáterének, a szépséges dr Jennifer Melfinek köszönhetjük, akinek a segítségével megérthetjük a vén krokodil érzéseit és ismétlési kényszerét. És azt is, hogy mennyire veszélyes.
Nagyjából magunk is ebben a fázisban vagyunk kis magyar közös tudatunkban, és egyenként is: hagyományos, függő-hatalmi érzelmi dinamikával próbálunk kifinomultabb, egyenlő és együttműködő családi és partnerkapcsolatokat kialakítani.
Ez egyébként a ffielvű világrend új trendje, és ahogyan maffiózóknak nehéz bevenni ezt a kanyart, a magyaroknak sem könnyű. Talán a fiatalosabb generációkra jellemző az új ffiminta értése és követése, mint pl. a trópusi modern Kés alattban, amelynek a ffiideálja ápolt, érzelmeket tudomásul vevő, agressziókezelő ffi, aki helyet ad a nőknek és a nőiességnek saját magában is.

Női sorozat a Született feleségek és a Szex&City:

Egy női sorozatban kevés hely jut a ffivilág véres erőszakosságának. A nőinek tekintett kompetenciákkal foglalkozik, amelyek ugyanolyan világrengetően fontosak, mint a ffikompetenciák.
A női sorozat a totális társadalom amerikai expanziójának derékhada, meggyőző és kellemes agitációs propaganda. Hisz abban a tudásban, amelyet küldetésesen közvetít, ez a többségi tudás, amelynek a helyességéhez és fenntarthatóságához a sorozat világában nem fér kétség.
Teljes érzelmi, erkölcsi, szociális és kulturális azonosulásra ad módot. Kikapcsolja a reális, pénzügyi, napi gondokat, pozitív a jövőképe és az érzelmekre koncentrál.
A nőket veszi célba, ezért fokozottan BIZTONSÁGOS!

A Született feleségek a kompetenciák közül a mentális családszervezés és teljes körű gondoskodás kimeríthetetlen tematikáját használja, kertvárosi díszletekkel. A sorozat családi viselkedésminta-katalógus, játszmagyűjtemény.
A Sex&city pedig a női társadalmi és szexuális reprezentációt mutatja be egy kulturantropológiailag sajátos kis közösségben, azaz négy modelltudatú szingli szokásait a munka, hobbi, szex, hivatás és ffiak témakörökben, amelyek jelentősen átfedik egymást. …

Egy jó sorozat érzelmi tanácsadó és problémakezelő segédeszköz, a nők kiválóan tudják alkalmazni a saját életükre, ahogy a tarot kártyát vagy a horoszkópot is. Hozzá viszonyíthatjuk a saját érzelmi játszmáinkat és technikáinkat. Csak annyira egyedi, hogy a világon bárhol belehelyezkedhet valamelyik szerepébe egy felnőtt, és azonosulhat fölfelé: a közös tudatunkban megképződött ideáltípusok egyikével. A bábu-szerű szereplők, és a történetek közhelyessége tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy szemléltesse azt az érzelmi dinamikát, amelyet át kell adnia.

A közösségi sorozatok

A Sírhant művek és a Jóbarátok multifunkciós életközösségekről szólnak, a család alternatíváját vázolják kiváló rendezőik jövőbe mutató nagy víziói alapján. Érdemes kibontogatnunk a tanulságokat, amelyeket sugalmaznak, és észrevennünk, miféle megoldásokat mutatnak. Amelyek használhatóak volnának a mi legsajátabb, naponta megharcolt hazai élethelyzeteinkben is!
A sorozatok hazája Amerika, ahogy a mi közép-kelet európai kisnépségi közös tudatunké is. A szereplők magányossága fel sem tűnik: izolált, magukra záródott sorsok érkeznek megmutatni az életünket, hibáinkat, viselkedésünket, taktikáinkat, amelyekkel jól-rosszul részt vehetünk a képzelt társadalmi boldogságban, társat találhatunk és valódi otthont maguknak.
A sorozatok a totális társadalom expanziója, a sorozatok által közvetített minta egy fehér, keresztény, angol nyelvű, fogyasztói, középkategóriás, alkohol-tudatmódosítású civilizáció. A tökéletes másolat érdemel tökéletes életet, amelyben szeretet és megbecsülés, pénz és fontosság, szépség és harmónia sugárzik állandóan. A sorozatok ábránd és karikatúra önmagunkról.
A sorozatok nagy tanulságai gyakran női tanulságok, amelyeket többnyire nőktől tanulhatunk meg.

A sorozatok pszichológusai

Fontos, hogy a huszadik század elejének legnagyobb forradalma Freudé volt. Akkora, hogy néhány évtized alatt érvénytelenítette az osztályharc és gazdaság alapú ideológiákat, az olyanokat pl. amilyenben magunk is felnőttünk a 89-es rendszerváltásig. Ami annyira nem volt valódi váltás, hogy még ma is csak ébredezünk belőle hullafoltos demokráciánkban.
Ahogyan a marxizmus – leninizmus mára döglött ideológiája a téeszcsékben és pártbizottságokban öltött testet, úgy a pszichológiai forradalom a szakrendelőkben és a mesterek körüli iskolákban él tovább.
A pszichológia forradalma arra ébresztette rá az európai típusú civilizációt, hogy lélektani értelemben változnia kell, mert ez a kulcsa a személyes és közösségi boldogságunknak.
A nők járnak ebben élen, erős az igényük az önismeretre és arra, hogy empatikusak legyenek. Érteni akarják, hogy mi történik bennük, a társukban, a családjukban. Milyen érzések és hogyan mozgatják sorsuk erőit.
Nálunk is a nők olvasnak többet, járnak csoportfoglalkozásokra, akarnak párterápiát, és egyáltalán: jobbá és boldogabbá válni saját maguk és a hozzátartozóik miatt.
A pszichológiai forradalom vitathatatlan eredménye ez, és az alkalmazott, illetve bulvárpszichológiai alapműveltség, amely nélkül ma már nem lehet élni.

Minden sorozatnak megvan a maga pszichológiai szaktekintélye.
Ebben a tekintetben élenjárók vagyunk, az egyik leghitelesebb lélekgyógyász sorozathős magyar sorozatban él. Számomra kétségtelenül a legnagyobb tanítások dr Bubó szájából hangzottak el, aki soha nem volt rest tanulni a betegeitől és jóra buzdítani őket, a melléfogás mindenkori derűs megengedésével.

A Kés Alattban a páciensek gyakran kifognak a szakembereken, talán azért, mert ennek a sorozatnak a legmagasabb szintű a vulgárpszichológiai tudása, és a lélektani tudatossága is egyben. A pszichológus is csak ember meg a plasztikai sebész is, nem nagyon találnak egymáson fogást ebben a sorozatban. Azonban az önismeretben igényes szereplők mindannyian felmérhetetlenül sokat tanulnak a páciensektől, és még fizetniük sem kell érte.

A Sírhant művekben az elsőszülött fiú barátnője a szakértő a témában, mint pszichológus szülők sajátosan hátrányos helyzetű gyermeke. Megismerhetünk egy különösen rokonszenves iskolai pszichológust is, aki jól tudja átadni tudását a szülőknek és a serdülőknek is, rengeteget könnyítve ezzel a konfliktusaikban.
A személyiségfejlesztés további fontos intézményeit ismerhetjük meg az anya útkereső csoportterápiái alkalmával. Emberek közé menni, sok tükörben meglátni magunkat, és hogy merre tartunk: ez gyakran életmentő élmény a reprodukciós életszakasz izolációjába rekedt nőknek.

Érdekes ebből a szempontból a Jóbarátok. Akik kifejezetten utálják, ha pszichológus mondja meg róluk a tutit, a barátság története, szeretete és elfogadása nélkül. Viszont az egész sorozatot nézhetjük egy csoport dinamikájaként, és így tekintve bizony felbecsülhetetlenül fontos minta átalakuló szocializációs stratégiáink számára. Multifunkciós életközösség, és a család alternatívája.

A Született feleségek családterapeutája dr Bubó típusú gyógyító. Pszichológus kismester, nagyon is hasonlít egy rabbira. Készségesen és magányosan viszi a kertvárosi rászorulók mentális terheit, és szakmája alapkészségeivel olyasféle szolgáltatást nyújt, mint egy háziorvos és egy lelkész együtt.
A sorozat legnagyobb tanulságait azonban nem szakember mondja ki, hanem az első rész elején öngyilkos nő. Ő meséli el nekünk a történeteket és kommentálja a maga bölcs és elfogulatlan nézőpontjából.

A Maffiózókban a karcsú bokájú dr Melfi képviseli ezt a tudást, nagyon szeretetreméltóan. Azt hiszem, nézők milliói éreztek iránta viszonzatlan áttételt, és tisztázták magukban a segítségével számos letagadott érzésüket.
Ez a gyönyörű ötvenes nő látszólag egy teljes életű aszkéta. Az ezredforduló legkompetensebb nőfigurája. Talán ezt a rangot adhatnánk neki, amikor végignézzük jól dokumentált terápiáját a depressziós maffiózóval. Nem nagyon irigyeljük, amikor bunkóskodik vele a bandita, és akkor sem, amikor szerelmet vall neki. Azt hiszem, elismerjük, hogy ez a nő keményen és jól dolgozik, egy nem sok jóval kecsegtető ügyön.
Személyes, szakmai, jogi és erkölcsi dilemmák dzsungelén jut át a betegével. Mindig pontosan tartja a jó irányt, miközben pontosan érti a rosszat.



Gong Odaátra


A sorozat előző része:
SORMINTÁK – A dizájnsebészetről

PORRAJMOS-AKROLEIN

Porrajmos: elpusztítás, elnyeletés.
Akrolein: az emberi és állati testek elégetésekor felszabaduló légnemű anyag.

„Minden évben augusztus 2-án emlékezik a világ a cigányholocaustra. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 3-ára virradó éjszakán számolták fel Auschwitz–Birkenauban a cigánytábort (Zigeunerlager). A cigány-holocaust a magyar társadalom számára szinte ismeretlen része a magyarországi holocaustnak. Ezért szükséges, hogy mindenki megismerje, hogy ebben az időszakban cigány honfitársaink közül sokan lettek a fasizmus áldozatai.”
Augusztusi programot ajánlunk figyelmükbe.


Szirtes András:PORRAJMOS-AKROLEIN élőkép performance
TŰZRAKTÉR
Augusztus 2.


Rétegzett élőkép a világtörténelemben elpusztított emberek emlékére
„Amikor leszállítottak minket a vagonból még nem is láttam semmit, de rögvest megcsapott az, az édeskés szag, amit sosem fogok elfelejteni. Az akrolein, az égett bőr és csont és test szaga. Azóta is, ha véletlenül valaki megégeti a haját, bőrét, vagy ha templomban járok és megérzem az állati dögök csontjaiból készített gyertyák illatát, felfordul a gyomrom, kiráz a hideg, verejtékezem.
Sosem fogom elfelejteni azt az átható édeskés „illatot”.
Belém ivódott örökre.”

1944. december. 24. alias jr.jr.Andrew Schwifcz


Porrajmos: elpusztítás, elnyeletés.
Akrolein: az emberi és állati testek elégetésekor felszabaduló légnemű anyag.


Tervem az, hogy egy átlátszó lapot függesztek fel. Ezt két-oldalról erős fényszórókkal megvilágítom. Az augusztus 2.-i Roma Holocaust emléknapra érkező közönség minden tagjáról kis digitális gépemmel portrékat készítek. Ezt rögtön beírom a komputerembe. Photoshop programmal kissé megdolgozom, majd fekete fehérben egy átlátszó vékony pausz vagy csomagoló papírra A4-es méretben kiprintelem.
Az így elkészült kép széleit megpörkölöm, megszaggatom, és a plexitáblára kifőzött csontenyvvel felragasztom. A folyamatosan érkező portréalanyok képei egymást félig fedve, eltakarva, egymásba olvadva kerülnek fel több rétegben. Végül egy össztömeg kollázs jön létre, mely egymásba fonódott rétegződött portrékból, testrészletekből áll össze.
Az egész kollázs-montázs építési folyamatot az üres laptól a teljes kép elkészüléséig egy a képmezőre állított videokamera rögzíti kockázásos technikával.
A végeredmény egy kész mű, valamint egy animációs filmdokumentáció a mű elkészüléséről.
Saját magam biztosítom a fényszórókat, a fényképezőgépet, a videotechnikát és a komputert.
A mű létrehozásáért pénzt nem fogadok el, de az elkészült műtárgyat árverésre bocsátom.


2009. július. 6. Szirtes András




PORRAJMOS. Egy elfeledett holocaust
(2004. augusztus 24-én írott cikk)


Minden évben augusztus 2-án emlékezik a világ a cigányholocaustra. Hatvan évvel ezelőtt, 1944. augusztus 3-ára virradó éjszakán számolták fel Auschwitz–Birkenauban a cigánytábort (Zigeunerlager). A cigány-holocaust a magyar társadalom számára szinte ismeretlen része a magyarországi holocaustnak. Ezért szükséges, hogy mindenki megismerje, hogy ebben az időszakban cigány honfitársaink közül sokan lettek a fasizmus áldozatai.

A Porrajmos szó jelentése: elpusztítás, elnyeletés. A szó a cigányok megsemmisítését jelöli. A náci terror idején elpusztított európai cigányság számát a szakirodalom 200 ezer és 600 ezer fő közé teszi, míg a magyar cigányságét 5000 és 50 ezer fő közé. A pontos számuk megállapíthatatlan, mivel sok esetben mindenféle regisztrálás nélkül gyilkolták meg őket, miután megérkeztek a koncentrációs táborokba. Hitler 1933-ban történt hatalomra jutása előtt is születtek a cigánysággal szembeni törvények Németországban. Miután Hitler átvette a hatalmat, aszociális személyekké nyilvánították a cigányságot, akiktől ezután megvonták emberi jogaikat, kulturálisan alacsonyabb fajba sorolták őket, és sokukat sterilizálták. Az első kimondottan a cigány - elkülönítő tábort 1936-ban állították fel Berlin külső részén. Ezután cigánytáborokat hoztak létre Kölnben, Hamburgban, Frankfurtban, Essenben és sok más helyen. 1938-ban Németországban és Ausztriában „cigány tisztogatási hetet” rendeztek, ekkor sokukat bántalmazták és zárták börtönbe. 1939-ben Reynhard Heydrick, a Biztonsági Főhivatal vezetője elrendelte 30 ezer osztrák és németországi cigány áttelepítését lengyel területekre (Lublin, Lodz, stb.). Jelentősebb koncentrációs táborok voltak: Treblinka, Sobibor, Dachau, Mauthausen, Buchenwald, Ravensbrück. A legjelentősebb azonban Auschwitz-Birkenau volt, itt közel 25 ezer cigány embert semmisítettek meg. A legtöbb koncentrációs táborban külön jelzést viseltek ruháikon, így pl. Auschwitz-Birkenauban barna háromszöget. Sok ál-orvosi kísérletet végeztek rajtuk. Josef Mengele a hírhedt auschwitzi náci orvos „kedvenc” kísérleti alanyai a cigány ikergyermekek lettek, amelybe sokuk belehalt. 1944. augusztus 2-án és 3-án éjjel az auschwitzi cigánytábor megsemmisítésekor 3-4 ezer ember vesztette életét.

A magyarországi cigányság ellen is több intézkedés született a második világháború kitörése előtt. Törvényeket hoztak a „kóbor cigányok” ellen, így próbálva röghöz kötni őket. 1929-től kezdődően évente kétszer tartottak ún. cigányrazziát az országban. 1940-től bevezették a csendőrségen a nyilvántartásukat. A háború kirobbanása után sok cigány férfit besoroztak a magyar hadseregbe, sokan vesztek ott a Don-kanyarban. A német megszállás után mezőgazdasági munkatáborokat hoztak létre számukra csendőri felügyelettel, így az egykori Bács-Bodrog vármegyében is. A nyár folyamán a cigányság egy része gettókba és internálótáborba került. Ősszel Baja mellett is létesítettek cigánygettót, amelynek foglyait a lebombázott híd körül dolgoztatták. Júniustól jelentős számban deportálták őket német koncentrációs táborokba, ahol nagyobb részüket elpusztították. Augusztusban a Honvédelmi Minisztérium elrendelte cigány munkásszázadok felállítását, közülük is sokan meghaltak. Több magyar település határában kiirtottak teljes cigánytelepeket. A leghírhedtebb tömeggyilkosságokra 1944 és 1945 folyamán, Dobozon, Lengyelben, Lajoskomáromban, Lentiben és Várpalota környékén került sor. A hírhedt komáromi Csillag-erődben is sokan elhunytak.

Szomorú tény, hogy az áldozatok száma sem ismert pontosan. A jövő történészeire vár a feladat, hogy a magyar holocaust eme fehér foltját eltűntessék, és megismertessék társadalommal a magyar cigányság tragédiáját. Addig is mindannyiunk feladata és kötelessége, hogy évről évre megemlékezzünk a nagyrészt ismeretlen mártírokról.


Albert Iván