Hangosabb nők

Németországban létrejött egy női projekt, „HANGOSABB NŐK” („LAUTerSTARKE FRAUEN”) elnevezéssel. A projekt célja a már meglévő javaslatokat országszerte összegyűjteni, egy hálózatot létrehozni, és lehetőséget teremteni az együttműködésre, amely megvédi a nőket az erőszaktól, ill. az erőszaknak kitett nőknek tanácsadást nyújt és támogatja őket. – Gubicskó Ágnes fordítása.

„LAUTerSTARKE FRAUEN” – Projekt a fogyatékkal és krónikus betegséggel élő nők elleni erőszak megelőzéséhez és leküzdéséhez

Németországban létrejött egy női projekt, „HANGOSABB NŐK” („LAUTerSTARKE FRAUEN”) elnevezéssel. A projekt célja a már meglévő javaslatokat országszerte összegyűjteni, egy hálózatot létrehozni, és lehetőséget teremteni az együttműködésre, amely megvédi a nőket az erőszaktól, ill. az erőszaknak kitett nőknek tanácsadást nyújt és támogatja őket.

A nők elleni erőszak az egyik legnagyobb egészségügyi probléma a nők körében. A fogyatékkal és krónikus betegséggel élő nők az életkörülményeik miatt különösen ki vannak téve az erőszak veszélyének, bár a probléma egyre nagyobb társadalmi figyelmet kap.

A tabuk ledöntése érdekében a német Egészségügyi Minisztérium egy tervet indítványozott. A Szövetségi Kormány kiadott egy akciótervet, amely a nők elleni erőszak megakadályozását és az érintett nők védelmét célozza. „Egy politikai paradigmaváltás a fogyatékkal élő nők öntudatos életvitelét segíti elő, ami egyre inkább reflektorfénybe helyezi a problémát.”

Így jött létre a „HANGOSABB NŐK” önsegítő csoportok részvételével.

„Mit akarunk?”

A fogyatékkal és krónikus betegséggel élő nők önsegítő csoportjainak és az autonóm női hálózatoknak vannak már javaslataik, amelyek a fogyatékkal és krónikus betegséggel élő nőkre irányulnak. Ezek a javaslatok azonban inkább helyi szinten találhatóak meg, csak egy fogyatékosságra vonatkoznak. Azok a projektek és szervezetek, amelyek általánosságban irányulnak a nőkre, ugyan tesznek megelőző javaslatokat, azonban alig vagy egyáltalán nem veszik figyelembe – többek között a hiányzó akadálymentesítés miatt – a különböző fogyatékkal és krónikus betegséggel élő nők fokozott veszélyeztetettségét és speciális igényeit.

A „Hangosabb nők” projekt ezért az erőszak elleni kezdeményezéseket hivatott összekötni szövetségi szinten, az érintett nők önsegítő csoportjait erősíteni, a tanácsadói és támogató munkák minőségét javítani, az erőszakos szituációkban cselekvőképességet biztosítani, a társadalmi előítéleteket leépíteni.

2010 nyarán a „HANGOSABB NŐK” projektet egy kongresszus keretén belül kívánják bemutatni, megalapozva ezzel egy erős hálózatot.

Forrás: www.schwerhoerigen-netz.de

Gubicskó Ágnes

VILÁGÍTÓTORONY 2. PROJEKT

A „mezítelen, állapotos és büszke” nőszobor egy 8 hónapos terhes kismamát ábrázol. Az Alison és a Milánói Vénusz szobrokon látjuk, hogy elvesztették kezüket, mégsem mondjuk rájuk, hogy fogyatékos. A fogyatékos nőnek szíve joga, hogy családot alapítson, gyermekeket neveljen, akik „fenéken csúszva is képesek előrejutni”. – a Világítótorony 2. projekt zárókonferenciájáról Orbán Evelynnek, a FESZT (Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa) elnökségi tagjának beszámolóját olvashatják.

VILÁGÍTÓTORONY 2. PROJEKT
a fogyatékossággal élő nők egyenlő esélyű ellátásáért
ZÁRÓKONFERENCIA

„Ami nekünk nélkülözhetetlen, az mindenki másnak kényelmes”

2009. április 3-án, pénteken a MEOSZ székház nagytermében zárókonferencián vettem részt a FESZT (Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa) elnökségi tagjaként.

Szőllősiné Földesi Erzsébet, a MEOSZ Elnökségi tagja megnyitójában Az ENSZ Konvenció cikkelyei a fogyatékos nők jogainak védelme érdekében címmel rövid tájékoztatót tartott a Világítótorony projekt eredményéről. Érdekes bevezetőjében elhangzott, hogy a „mezítelen, állapotos és büszke” nőszobor egy 8 hónapos terhes kismamát ábrázol. Az Alison és a Milánói Vénusz szobrokon látjuk, hogy elvesztették kezüket, mégsem mondjuk rájuk, hogy fogyatékos. A fogyatékos nőnek szíve joga, hogy családot alapítson, gyermekeket neveljen, akik „fenéken csúszva is képesek előrejutni”. Legyen bárkiről is szó, ha két lábon jár, kerekes székben közlekedik, vezető kutyával sétál vagy jelnyelven kommunikál. Az esélyegyenlőség azt jelenti számukra, hogy más képességekkel is képesek eredményeket elérni az életben. Alison képviseli, hogy a fogyatékos nő is lehet állapotos.

Az ENSZ Konvenció:Az ENSZ emberjogi egyezményt 2008. május 3-ig a 20. állam is ratifikálta. Magyarország 2007. március 30-án aláírta, 2007. június 25-én ratifikálta, a 2007. évi XCII. Törvényben kihirdették, 2007. július 20-án az ENSZ-nél letétbe helyezték. Fakultatív jegyzőkönyvet készítenek, fenntartások nélkül, a fogyatékos személyek részvételével. Ebben már benne szerepel a fogyatékos emberekről szóló fejezet, ami korábban hiányzott. Eddig orvosi modellből kiindulva határozták meg a fogyatékos személy definícióját.
A paradigmaváltás korszakában nem a fogyatékkal élőknek kell megváltozniuk, hanem a többségi társadalomnak, amelynek szereplőinek figyelembe kell venniük a fogyatékos emberek igényeit és érdekeit. Általános alapelvekként fektetik le az esélyegyenlőséget és a hozzáférhetőséget.
Szőlőssiné speciális női példákra hivatkozva elmondta, hogy a fogyatékos nők többlethátránnyal indulnak az életben, hiszen nem mentesek a kizsákmányolástól, az erőszaktól, a visszaélésektől, egészségügyi ellátásuk nem megfelelően biztosított, nem érik el a megfelelő életszínvonalat és a szociális védelmet. Életbiztosításuk kötésekor rizikót látnak bennük. A monitorozás hiánya lehetővé teszi a jogaik bizonytalanságát. Ha javítani szeretnénk az élethelyzetükön, akkor megfelelő információknak, ismereteknek kell eljutniuk az egészségügyi szakemberekhez. Az egészségügyi ellátás céljai között szerepeljen a megelőzés (szűrés), az egészségügyi ellátás (gyógyítás), rehabilitáció (állapotjavítás, állapotstabilizáció, társadalmi és szociális szolgáltatások), hátránykompenzáció (segédeszközök ellátása). A nőgyógyászati osztályokon és a tüdőszűrő állomásokon a vizsgálóasztalok és a berendezések magassággá állíthatóak legyenek. Változtatni kell az egészségügyi személyzet hozzáállásán, valamint növelni kell a kapacitásukat, például a nőgyógyászati és a tüdőszűrésen, hogy ne egyedül végezzék el a vizsgálatokat, az orvos mellé segítő személy jelenléte szükséges.

Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára Egészségügyi ellátások a fogyatékossággal élő emberek számára – Feladatok a fogyatékossággal élő emberek érdekében címmel előadásában ismertette az eddigi lépéseket. Elismerte, hogy ami Magyarországon történik, az nem sikertörténet, de mint fő stratégiát a Minisztérium elfogadta.
Svédországban szembesült azzal, hogy ott minden intézmény akadálymentesítve van, az épületek úgy vannak kiépítve, hogy mindenkinek jó legyen.
Az Új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának menete:
Első lépés:
1062/2007. (VIII.7.) kormányhatározatban elfogadták, hogy a 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedéseket hozzanak létre:
• 2006. évi XCVIII. Törvényben új lehetőség bontakozott ki a gyógyászati segédeszközök Tb befogadására. A gyógyászati segédeszközök kölcsönzés kidolgozása folyamatban van, példa erre az otthoni ápolás: ápolási segédeszközök kölcsönzése, pl. lélegeztetőgép.
• Támogatás bővítése:
Aktív kerekes székek, speciális tartozékok (kerekes szék részeként felírhatóak)
Hallókészülékek 50%-ról 70%-ra való kedvezmény növelése, digitális hallókészülékek közgyógyellátásra kaphatók.
Beszélő vércukor
Egyéni lúdtalpbetétek
Térdprotézisek 70%-ról 85%-ra változik
• TÁMOP 6.1.2.:
Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramokra 2,4 Mrd Ft, 2009. májusában hirdetik ki.
• II./10.: Képzési programok
Fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek számára fogyatékos személyekkel kapcsolatos ismereteik bővítésére.
• TÁMOP 6.2.2.:
Képzési program
Egészségügyben foglalkoztatottak, hiányszakmák kompetenciafejlesztésére 2,8 Mrd Ft, 2009. májusában hirdetik ki.
(Ezek a nemzeti fejlesztési tervek honlapján megtekinthetők.)
• Beruházások 2007-ben:
III./2. 1998. évi XXVI. Törvény 4.§ szerint akadálymentesítésre.
IV./1. Életkorhoz kötött szűrővizsgálatokra
• TIOP 2.2.2.2.:
Sürgősségi ellátásokra, utazási költségtérítésekre a fogyatékossággal élők ellátása keretében, civil szervezetek támogatására, fogyatékossággal élők fogászati ellátására.
• 2008. EÜM szakmai irányelve:
IV./3. autizmus – komplex rehabilitációra.
IV./4. speciális ellátás szükségletű fogyatékos emberek számára modellprogramok, szakmai és minőségi projektekre
2007. „Közös Kincsük a Gyermek”.
2008. 0-18 éves gyermekek hallás- és látásszűrése.

Rita Barbuto, a DPI Európai Regionális Fejlesztési Iroda vezetője a „Nemiség és fogyatékosság etikai perspektíva alapján – Elméleti és törvényi előfeltételek” és „Bioetika –fogyatékosság – emberi jogok” címszavak (témák) alatt cáfolta az egészségügyi szakállamtitkár állítását, tehát Svédországban nincsenek fogyatékkal élők számára épített kórházak. Az olasz, mozgássérült előadó szenvedélyesen beszélt, szerinte az egész szemlélet mentalitás kérdése.
A fogyatékos nők hátránya a nőiségükből fakad. Gyakran szembesülnek az erőszak minden formájával, diszkriminációval, alacsony kulturális és oktatásban részesülnek, kisebb az esélyük a munkába járásra, az elszigeteltség nő a körükben, alacsony az önértékelésük, szexuális és családi életük nem megfelelő vagy nincs, nem tudják élvezni saját testüket. Az anyagi lehetőségeik szegényebbek a többségi társadalomban élőkhöz viszonyítva.
A fogyatékos nők között gyakori az öngyilkosság, az eutanázia, a sterilizáció. Az egészségügyben őket egyszerűen betegnek titulálják. Nem gondolnak arra, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot, amit gyógyítani nem lehet. Életminőségük javítása nem mindig sikerül, ezért szükség van az egészségügyi és egyéb szolgáltatásra is.
A többségi társadalom szemében a fogyatékos nő teste hibás, nem szép. Kezelésük, gyógyításuk etikájából kell kiindulni, az etika központi kérdése a fogyatékos nő személye, nem a teste. Akik mentálisan hátránnyal élnek, azok általában sterilizáltak, terméketlenek, testük, egészségük nincs védve, sok esetben ezzel magyarázható, pl. a nemi erőszak esetén nem vesznek róluk tudomást. Ezek az esetek akkor is megtörténnek, ha nem beszélünk róluk. (Megjegyzem, hogy Magyarországon pár eset napvilágra jött, amikor saját hozzátartozója rendszeresen megerőszakolta a siket vagy értelmi fogyatékos hallássérült kislányt.)
A genetika és bioetika kérdéséről beszélve a kerekes székes példáját hozta fel, aki számára a lépcső helyett a rámpa lenne a megfelelő eszköz a továbbjutásra. Bárki életkortól, nemtől, társadalmi státusztól függetlenül, az élet bármely szakaszában ennek a társadalmi csoportnak tagjává válhat, amikor eltörik a lába. A genetikai tudományos kutatás célja a különbözőségek eltűnése. Individualista világban veszélyt jelent az egoetika. Az egyének sorsát a gének határozzák meg. Genetikailag kiszűrhető az a személy, az embrió is, hogy alkoholista vagy elhízott lesz az élete során. Magzatelhajtások általában a hibás génekkel rendelkező embrióknál, háborús sérülteknél fordulnak elő. Ennek olyan üzenete van, hogy lehet gyilkolni. A probléma nem a fogyatékos emberé. A bioetikában az életminőség javítása a fő cél. Van-e joga másnak ítélni, hogy én éljek, vagy meghaljak? Az orvos jogot formálhat-e? Azt hiszik, hogy a fogyatékos emberek betegek, akiket meg kell gyógyítani. Ők közben kiélik a szakmai életüket. A genetika tudománya szerint meg kell adni az embernek a döntési jogot, hogy elvetesse-e a hibás magzatot. Rita véleménye, hogy a fogyatékos nő szép és pozitív. A legszélesebb körű tájékoztatást kell adni a fogyatékosságról, hogy meghagyjuk a döntés jogát, a szülést vagy vetélést választja az anya. Három szinten fogalmazta meg az ajánlásait:
• Személyi szint: eljárások aktivizálása, megerősítése, saját jogaink és lehetőségeink megértése
• Társadalmi szint: nemzeti, országi, kormányi, önkormányzati szinten rendelkezésre álló anyagi források kiaknázása a fogyatékossággal élő nők számára.
• Szimbolikus szint: „magunkról alkossunk képet a társadalomnak”. El kell fogadtatnunk magunkat, meg kell jelennünk, közlekednünk, gondolkodnunk, előadnunk, beszélnünk kell, stb. Fontos alapelv, hogy a velünk kapcsolatos kérdésekben tőlünk kérdezzenek meg először.

Griniusz Ádám, a VÁTI Kht. Fejlesztési Programok Igazgatója beszámolt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség pályázatairól az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban.
Futó ÚMFT ROP konstrukciókban az akadálymentesítésre az 5, 94 Mrd Ft megítélt támogatás megtörtént, egészségügyi infrastruktúrafejlesztésre 13, 8 Mrd Ft forrás állt rendelkezésre, de 33,4 Mrd Ft volt az igényelt támogatás. A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésre Nyugat-Magyarországon alacsony volt a pályázók köre. A saját forrás hiánya volt a leggyakoribb ok, ami a lehíváshoz szükséges. Az egészségügyi infrastruktúra területén a déli régiókban nem indultak fejlesztések.
A MEOSZ igazgatójának álláspontja szerint az EU olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. Az Idősközpontnak és pszichátriai betegek számára azt javasolja, hogy az ember bőre alá chipet kell tenni, s akkor nem fog elkóborolni. A kórházi pályázatokkal kapcsolatban azt ajánlja, hogy egy pályázatot ne lehessen egy osztályra pályázni, hanem különböző osztályokra. A pályázatírást projektarányosan és egész épületre kell tervezni.

Emilia Napolitano, a DPI Itália elnöke „Mit jelent az emberi jog a fogyatékossággal élő nők számára a 'férj-központú' Itáliában? Mit tesz a DPI Itália a nők esélyegyenlőségéért?” témában felvázolta az olasz fogyatékos nők helyzetképét. Az olasz fogyatékossággal élő nők mozgástere, kommunikációja akadályozott, a hátsó padsorokba ültetik őket. Pszichés bezártságban élnek. Meg akarnak szabadulni tőlük. Üres halmaznak tekintik őket, nem tekintik nőnek, anyának. Elkülönített, szeparált közegbe küldik, nem integrálják be élethelyzetükbe.
2003-as statisztikai adatok alátámasztják, hogy Itáliában 2 millió 800. ezer fogyatékos él, ebből 960 ezer férfi, 1, 8 millió nő. A korábbi generációk között, a 45-64 éves életkorosztályban megfigyelhető a képzetlenség, az alacsonyabb szintű munkát végzők száma, akik különböző hátrányokkal indulnak. Vezető állású nő nincs közöttük. Ebben a generációban 2% nő, 7% férfi dolgozik. A legfiatalabb generációban kisebb előrelépés történik a szociálpolitikai intézkedéseknek köszönhetően. Őket már a tudatosságra nevelik, szilárdabb és biztosabb megélhetéséért munkát vállalnak, és nyugdíjjogosultságot szereznek az időskorukra, ez a céljuk. a társadalmi életük szempontjából az olasz fogyatékossággal élő nők különböző társas életet élnek, szociális életük aktívabb, mint a férfiaknak. Házasság területén a 15-44 évesek között a feleség státuszát viselik, ez pozitív változást jelent. A fogyatékkal élő nők nagyobb arányban élnek egyedül, mint a férfiak.
Hogyan látják saját egészségüket az olasz fogyatékos személyek? A nők nem panaszkodnak, a férfiak nem érzik jól magukat. Az információszerzés területén: a nők kevesebbet tájékozódnak, olvasnak, mint a férfiak. Sportban nincs különbség. Átfogó kép: a DPI évek óta végez biológiai nemmel kapcsolatos kutatást, a hátrányok ellen harcolnak a képviselők, félig képviselők és munkacsoportok útján, az erőszak áldozatairól (pszichikai, fizikai és szexuális) megemlékeznek. Elismerik, hogy nem tudják képviselni magukat, nem léteznek nőként, nőnek Itáliában.
Három országban (Olaszország, Spanyolország, Magyarország) a kutatások megállapították, hogy a személyi segítőket, akik a fogyatékossággal élők családtagjai, kíséréskor szintén fogyatékosoknak tekintik.
A sorstársi tanácsadás célja, hogy sorstársaink saját életüket vegyék kézbe, új életutat, lehetőséget válasszanak, a helyzet urai legyenek, ne legyenek átlátszóak. A saját élettörténet előadása példaértékű lehet.

Nász Margit, a MEOSZ szakértője, Szolnok, „Önmegvalósításhoz való jog az önfeláldozás helyett – a MEOSZ női tagozatának újraszervezése – közreműködés a hátrányos helyzetben élő fogyatékos nők társadalmi esélyegyenlőségének megteremtésében; közös fellépés a kirekesztés, a diszkrimináció és az emberi jogok megsértése ellen” témájával azzal kezdte, hogy világítótorony helyett 20-40 wattos kis lámpával küzd. Lévai Katalin, a korábbi esélyegyenlőségi miniszter szavaival élve hangsúlyozta, hogy „alapvető gond az esélyegyenlőségéért folytatott küzdelemben, hogyan hallathatják a hátrányos helyzetűek a hangjukat a médiában, miként képviselhetik közvetlenül érdekeiket a napi politikában, önkormányzatoknál, civil szervezetekben és az úgynevezett nagypolitika szintjén”.
Elmondta, hogy mit kellene tennünk, milyen eszközöket kellene bevetnünk a megelőzés és a jogsérelmekkel szemben:
• Nekünk, fogyatékos nőknek tenni kell azért, hogy odafigyeljenek ránk,
• Meg kell tanulnunk megelőzni a jogsérelmeket, meg kell tanulnunk magunkat megvédeni,
• Fontos az önbizalom,
• A helyes problématudat,
• Hallatni kell a hangunkat.
Lehetőséget kell kapjunk arra, hogy „megváltozni, és elindulni az álmaink után”.

Orbán Evelyn
A szöveget lektorálta: Gubicskó Ágnes

Negyven film a szocializmusról: A Kalef – A Moszkva téri galeri

Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? – a kérdést a 40 film a szocializmusról elnevezésű május 25-29. között megrendezésre került, ötnapos monstre vetítéssorozat mottója szegezte nekünk. A szervezők az OSA Archívum 40 kihagyhatatlan művét játszották újra az 1989 óta készült, a Rákosi-Kádár korszak történeteit felelevenítő több száz dokumentumfilmből. Az archív bejátszásokkal spékelt tekercsek a létező/ismeretlen Magyar Népköztársaság hétköznapjait elevenítették körénk, kronologikus sorrendben. Kisfaludy András 2007-es mozija a Moszkva téri galeri megrázó hétköznapjait tárta elénk 1956-tól kezdve egészen napjainkig.

Mi az a Kalef?

„Kalefosok” – csak így nevezte magát az a gimnazistákból, főiskolásokból, egyetemistákból verbuválódott baráti társaság, mely az ötvenes évek végétől kezdett találkozgatni pontban 17.00-kor a Moszkva téri kettős telefonfülkénél. Nemcsak a rock&rollt és a bulikat szerették, utazni, jól öltözni, szabadon, szabadabban élni a mostoha Magyarországon, éppúgy vágyaik közé tartozott. Nem csoda, hogy a rendőrség állandóan ellenőrizte őket, hogy egy-egy korábbi bandavezér börtönbe kerülése után hirtelen ügynökként folytatta pályafutását... A hatvanas évek vége felé a társaságból sokan próbáltak szerencsét külföldön. Míg egyeseknek sikerült szebb jövőt építeniük idegenben, mások nem sokkal a disszidálás után hazatértek. Kiből neves művész lett, kiből idősek otthonában tengődő idült alkoholista. Nemcsak Lengyelországot és a varsói Rolling Stones koncertet, a legtöbben közülük a poklok-poklát is megjárták, mire felcseperedtek. Szívük mélyén, ha nem is boldog, mindenesetre mégis felejthetetlen pillanatokat őriznek-dédelgetnek, amikre örömmel emlékeznek vissza Kisfaludy András filmjében is.

1956


A történet stílszerűen a forradalommal nyit, a kezdő jelenetek gócpontjában Rákosi és a Moszkva téri harcok állnak. Az archív felvétel a Hősök terén egymás sarkát taposó tömegre fókuszál, mely áhítattal csüng a nagy vezér szavain, hogy aztán a kamera az Andrássy úti, elhagyott Rákosi villára svenkeljen, ahová a tizenegyedik életévüket taposó bandatagok úgy jártak be aszparáguszt lopni, mintha csak hazajárnának. A nagyobbak (14 évesek) már nem érték be hervadozó cserepes virágokkal, fegyvereket is zsákmányoltak. A Moszkva téren állomásozó vagon előtt halott oroszok és magyarok feküdtek, nem volt nehéz dolguk. Nyakukban a géppuskával, tényleg nagyfiúnak érezhették maguk. És bizonyos értelemben se perc alatt azzá is értek, azzá kellett érniük. Ha nincs az az oroszul folyékonyan beszélő anya, aki esdekelve kéri az arra grasszáló oroszt, kegyelmezzen nekik, hisz csak játszanak, valószínűleg mindnyájan ott végzik a téren. A Moszkván, ahol akkor még metrónak híre- hamva sem volt, csupán villamosvonalak tucatjai hálózták be a környéket.

A Kalef rendeltetése

Újlaki Dénes szerint azért gyűltek össze minden délután, hogy egyeztessék a házibulik időpontját. Rendszerint lakásra jártak, ahol aztán a kellő mennyiségű, belső fűtőanyag elfogyasztása után (rozspálinka, fél literje 23 forintért) fiú-lány megszabadult a ruháitól és a lélekpezsdítő zene ütemeire ringatta magát, ha rá nem nyitott Szikra atya, vagy a rendőrség.
Hisz dorbézolni, lehúzott redőnyök mögött, a kollégiumszobában és délelőtt, a szülők távollétében, otthon is lehetett. A „kalefosokat” persze nemcsak a tivornyák, ruházatukban, külső megjelenésükben is tükröződő kívülállásuk, hitvallásuk tette összetartozóvá s egyúttal másoktól különbözővé, egyedivé is. Egymás haját vágták, előbb maguk varrta nadrágot, majd farmert viseltek, a fiúk piros, vagy fekete inget, amire a közegek, hol az olasz fasisztákra, hol ’56-ra apellálva, azonnal ugrottak…

Kisöreg

Az 1959-es esztendő a zene és a tánc bűvkörében köszöntött rájuk. A Kisöreg egy létező személy, tánctanár volt, aki a Toldi mozi mellett működtette ifjúsági szórakozóhelyét, ahol félig-meddig szabadon - bizonyos simulós mozdulatokat azért nem ártott nélkülözni, máskülönben a renitens delikvens könnyen az utcán találta magát - lehetett ropni az ereszd el a hajam rocky-t. A táncban megnyilvánuló vagányság felért egy rendszerellenes tüntetéssel, így a parkett ördögei mindenkinél könnyebben találtak társra, még, ha csúfabbak voltak is a kénkőszagú patásnál. Állítólag egy interjúban Bródy is utalt rá, hogy koncertjeiken nem az volt a lényeg, mit művelnek ők a színpadon, sokkal inkább az, mi folyik a nézőtéren.

A BM kereszttűzében


A Belügyminisztérium már 1957-ben felfigyelt a Mein Kampfot olvasó, politizáló ifjúságra s így egyre hevesebben is igyekezett a galeri körmére nézni. Az első letartóztatások, bebörtönzések apropóját a ’64-es esztendő szolgáltatta, amikor is a fiúk az október 23-i eseményekre emlékezve a Petőfi szobor megkoszorúzására készültek. Az elfogott Andits Gábor januárban már „Agárdy” fedőnéven ügynökként működött, nem egy társát, köztük „SzőkeGézát” vagy "Titit" súgva be, szolgáltatva ki a hatóságoknak.

A szabadság lehelete

A galeri be nem börtönzött tagjai ’62-ben már Lengyelországba is eljutnak, a szabadság földjén egyetlen vörös csillag sem emlékezteti őket az itthoni elnyomásra. A helyi jazzclubok és a nálunk még csak tűrt kategóriába se sorolt filmeket játszó mozik pezsdítőleg hatnak rájuk, olyannyira, hogy ’67-ben lengyel mintára egy disckjockey klubot is létrehoznak idehaza, melyet persze olyan hirtelenséggel záratnak be a felsőbb körök, ahogyan csak módjuk nyílik rá. Szintén ’67-hez kötődik az ominózus Rolling Stones koncert története. A kamasz srácok tudtukon kívül hamis jegyeket vásárolnak, így kis híján értelmét veszti útjuk, az a 800 kilométer, ami hátuk mögött van. Persze nem kell félteni őket, ékes lengyelséggel ebből a kényelmetlen szituból is kivágják, kidumálják magukat. Nem is lehet másképp, hisz ahogy egyikük fogalmaz: „Mick Jagger várt minket.”.

Who is who?


A zárlat a Kalef utáni jelent firtatja, Charlie mellett a besúgó szerepét nem vállaló Újlaki Dénes mesél színművészeti pályájának kezdeteiről, de megismerjük a Münchenben tanároskodó „Daddyt” (az örökifjúnak most is hosszú, ősz üstök lobog feje búbján) és Sasvári Lajos rendező is büszkén néz a kamerába, ahogy hál isten a tükörbe is tud, mert annak idején nem hagyta magát… Konklúziónak isteni mondat, Kisfaludy András mégis fordít egyet azon a bizonyos Henry James-i csavaron. Az MTV híradójából kiollózott filmsorokon Andits Gábor siratja thaiföldi kávézóját, melyet porrá omlasztott a cunami.

Világvége vagy kreatív jövő - munkanélkülözés

Csíkszentmihályi Mihály egyenesen a munka paradoxonáról beszél. Miért vagyunk jobban, ha van munkánk, miközben nem szeretünk dolgozni? Miért feltétele mégis a munka a boldogságnak, vagyis annak, hogy egyesülni tudjunk az Áramlattal? És milyen munka volna az? És mi célból munkálkodjunk? Miért?
A munkanélküliség feltűnő és fenyegető jelenség, sokat beszélünk róla. Úgy is mondjuk, hogy nincs munka, teljesen komolyan és szomorúan, tanácstalanul azt állítjuk, hogy nincs munka. Fájón nélkülözzük a munkát. Miértünk.
A munka azt jelenti, hogy kötődés, felelősség, gondoskodás, odaadás, öröm, áramlat, közösség, és szeretet.
Válságmentes zóna a Centrifugában

Túltermelési válság és munkanélküliség
Miért kell dolgozni, ha nincs munka? - bizonyára mindnyájunk fejében szöget ütött már a kérdés.



A világválság pszichózisában egyre hangsúlyosabb problémát jelent a munkanélküliség, napról-napra egyre többen kerülnek utcára, az állam pedig olyan szigorításokkal igyekszik fenntartani a munka mindenekfelett álló értéknövelő, erkölcsnemesítő szerepét, étoszát, mint a munkaalapú segély bevezetése, vagy a nyugdíjkorhatár végletek nélküli kitolása. Munka és pénz ugyan nincs, de dolgozni kell! A kígyó lassan a saját farkba harap.

Sokan talán arra is rádöbbentünk, a munka világa nem több látszatvilágnál, eszköz a hatalom kezében, mellyel a társadalmi stabilitást igyekszik fenntartani, miközben egymástól elszeparálja az egyéneket. A helyzet már az állásinterjúkon is Napnál világosabban körvonalazódik. Nem szakértelmünkre kíváncsiak, csupán hajlékonyságunkra, arra, hogy tudjuk eladni magunkat a húspiacon. Bár csúnyán hangzik, mondhatnánk úgyis, mennyire vagyunk képesek kizsákmányolni tulajdon személyiségünket. Ha konformista módon fejet hajtunk a hatalom előtt és viselkedésünk, külső, belső tulajdonságaink idomításával, elleplezésével elismerjük, mi által újra is teremtjük a meglévő társadalmi kódokat, sikerünk lesz, mely több számjegyű fizetésünkben is megmutatkozik majd. A gürcölés persze nem nyolc órára vonatkozik, még csak nem is huszonnégyre, egy egész életre áll. Addig-addig kell nyüstölnünk és termelnünk magunkon keresztül magunkat tehát, míg a rózsaszín lufi ki nem durran, s szép lassacskán bele nem rokkanunk a mindennél fontosabbnak vélt, piedesztálra emelt munkába, ami napjaink technikai, és informatikai fejlődésének köszönhetően igazából egyre feleslegesebbnek számít. A munka látszatvilágának ideológiája voltaképp a kommunista ideológiával mutat rokonságot, hisz, míg a túlélés egyedüli módja, ha távol tartjuk magunkat az egésztől, a rendszer épp ezt az egyet nem engedélyezni, épp ezt az egyet nem tudja megbocsátani, ezt az egyet szeretné elleplezni. Ha mégis kimaradunk a tutiból, megbélyegez és kitaszít, hogy rosszabbra ne gondoljunk. Ez már nem is gazdasági, az emberi lét válsága.
Kiutat találni a csapdából, talán nem is olyan nehéz, mint ahogy elsőre feltételeznénk…

A munka azt jelenti, hogy kötődés, felelősség, gondoskodás, odaadás, öröm, áramlat, közösség, és szeretet. A munkát a teljes ember végzi, minden eszével, érzésével és tudásával, az egész testével, minden napon. És miért? Miértünk… Ha így gondolunk a munkára, valószínűleg egészen más tevékenységek jutnak eszébe a nőknek, és mások a férfiaknak. Ha így gondolunk a munkára, akkor rögtön kiderül, hogy van bőven, jut mindenkinek, free, ingyen van, csak érte kell nyúlnod… és tovább adnod. Ha így gondolunk a munkára, akkor rögtön szeretnénk hozzáfogni…!

És mitévők legyünk? Mit tegyen naponta a teljes ember, minden eszével, érzésével és tudásával, az egész testével, minden napon, a társaival együtt? Úgy tűnik, új korszak vette kezdetét: a kirajzásé.
Túltermelési válság van, a világ képes kihordani egy új világot. Ez a világ előbb virtuális, a hálózaton kering és formálódik, mostanra pedig meg akar nyilvánulni. Ez a világ a kulturális kreatívok világa, az egyesült áramlatok világa, kifinomult és magabiztos nemzedékek jövőképe, a világháló világa. Ez a világ a szélessávú kapcsolatokra, bizalomra, és együttműködésre tanít, elérhetővé teszi kollektív tudatunkat, és folyamatosan harmonizálja tartalmainkat. A virtuális világ valódi erővé vált. Celláiban új közösségek formálódnak. United Flow – united flash…

Murányi Gordon

Ingyenes anyajegy-tanácsadás (melanoma-nap) május 11-én

Európaszerte rendeznek országos melanóma napokat, amivel az anyajegyek elrákosodásának lehetőségére és a megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Magyarország 2007-ben csatlakozott a kezdeményezéshez. Az idén május 11-én rendezik meg a Melanóma napot, melyre a 06/40/900-600-as telefonszámon lehet regisztrálni és itt lehet információt kérni is.

Az összes daganatos megbetegedés között a legnagyobb arányban a bőrrák fordul elő - a melanóma, azaz a rosszindulatú bőrdaganat kiszűrésére hívják fel a figyelmet a mostani rendezvénnyel. Az egyén genetikai tulajdonságai és a napfény ultraibolya tartományának káros sugárzása együttesen okzhatja ennek kialakulását - valamennyi bőrrák kezelésében nagyon fontos a korai felismerés. A melanoma a legrosszabb indulatú daganatféle, melyet azonban időben felismerve és eltávolítva a fertőzött ember meggyógyulhat. A melanocytákból, a bőr festék, azaz melanintermelő sejtjeiből kiinduló betegség csak a bőrdaganatok 4 %-át teszi ki, azonban a bőrdaganatok miatti halálozások túlnyomó többségéért a melanoma a felelős - ezért fontos a szűrés lehetőségére és szükségességére felhívni a figyelmet.

Az ilyen megbetegedések száma az egyre súlyosabb környezetszennyezéssel és a nap káros sugárkibocsátásának növekedésével egyre növekszik. A 20-40 év közöttiek számára háromévente ajánlják a szűrést, a 40 év felettiek részére évente javasolják, s mindenkit biztatnak arra is, hogy saját bőrének állapotát kísérje figyelemmel. Ha egy új, furcsa alakú anyajegy jelenne meg, vagy egy régebbi anyajegy jelentős elváltozáson megy keresztül, javasolják az azonnali orvoshoz fordulást.

A budapesti helyek már beteltek ugyan, de számos közeli városban és az ország sok városában van lehetőség a szűrésre jelentkezni, így Tatabánya, Balassagyarmat, Kecskemét, Veszprém, Sátoraljaújhely, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Szekszárd és más városok is részt vesznek a szűrőprogramban - ezekre a helyszínekre is a 06/40/900-600-as telefonszámon várják a jelentkezéseket.

A rendezvény a Magyar Dermatológiai Társulat Onkodermatológiai Szekciója szervezésében, a La Roche-Posay (Labratoire Pharmaceutiqe) támogatásával valósul meg.

A Melanóma nap honlapja

Országos médiaösszefogással az önismeretért

A Médiaunió egy, az elmúlt évben bejelentkező sajtóorgánumok képviselőiből összeállított szervezet, mely éves szinten közel hatmilliárd forintnak megfelelő médiareklámot fordíthat a bárki által beküldhető, a tagok választotta kuratórium szerint a legfontosabbak ítélt témára. E kezdeményezés első megvalósuló eredménye a NINCS DE! RAJTAD IS MÚLIK szlogennel indított 2009-es megakampány, mely az egészségmegőrzés népszerűsítésére fókuszál. Legutóbb a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csatlakozott. (Új témát április 30-ig lehet jelölni!)

A Médiaunió „NINCS DE!” kampányának célja, hogy valódi tudatformálást érjen el országos szinten: az emberek ismerjék fel egyéni felelősségüket egészségük alakulásában és igyekezzenek változtatni a korábbi, sokunk esetében egészségromboló magatartásukon. A kampány első szakaszának üzenete, hogy a kifogások teszik tönkre egészségünket, életünket. Az egy éven át zajló kampány május végéig tartó felében az emberek saját kifogásaikkal találkozhatnak, „leírhatják” azokat a site-on, hogy később meg tudjanak tőlük szabadulni.

A Médiaunió kifogásgyűjtő akciójához most az FKF Zrt. is csatlakozott. Ők az április 25-én szervezett „Nagy Várostakarítás Napján” akció alatt a budapesti utcákon „kifogásgyűjtő” kukákat és kukásautókat jelentetnek meg, de a kifogások megsemmisítésében is szerepet vállalnak, ezekből ugyanis később az FKF ZRT segítségével energiát termelnek a papír-újrahasznosítással.

„Hisszük, hogy céljaink eléréséhez, a tisztább, egészségesebb környezet megteremtéséhez és fenntartásához alapvető követelmény a környezettudatos magatartás kialakítása és fejlesztése a társadalom legszélesebb köreiben. S miután a tisztaság fél egészség, boldogan csatlakoztunk a Médiaunió egészségkampányához” – mondta Horti Zsófia az FKF Zrt. szóvivője.

A Médiaunió tagjai minden évben új témát szavaznak meg országos kampány keretében népszerűsíteni, s ekképp a társadalmi tudatformálás hatékony eszközévé igyekeznek alakítani a máskor profit-termelésre használt reklámfelületeket. Az egy-egy évre kiválasztott témát szakemberek és civil szervezetek bevonásával dolgozzák fel, ezen túl a Médiaunió koordinálja a professzionális PR-, és reklámügynökségek pro bono végzett munkáját, igénybe veszi médiatervező-, és vásárló ügynökségek, kutató cégek segítségét is.

A Médiaunió alapítói és tagjai médiumok, felület tulajdonosok, akik felajánlott értékes reklám felületeikkel és tartalommal is támogatják az egész évben zajló, országos kampány létrejöttét. A Médiaunió éves kampányai sem gazdasági, sem politikai érdekeket nem szolgálhatnak: a cél minél több médiumot bevonva, minél szélesebb értelemben egységes, hatékony, társadalmi tudatformáló hatást akarnak elérni. A társadalmi célú kampány témáját minden évben megpályáztatják, bárki tehet javaslatot a szerinte legfontosabb, a társadalom minél szélesebb rétegeit érintő problémára. A példaértékű összefogással születő új szervezetben résztvevők az éves kampánytéma meghatározásában a végső döntést az általuk választott ötfős Kuratóriumra bízzák. A tagok között szerepel többek között a Blikk, az MTV, a HetiVálasz, a Pesti Est, az Origo, a Budapesti7Nap, a Tallózó, a Buci Maci, a Bravo Girl, a Danubius Rádió, a TV2.hu, a Tina, a Viva és a Wan2, a partnerek között a TASZ, a Magyar Vöröskereszt, a Pfizer Gyógyszergyár, a Szonda Ipsos és a Magyar reklámszövetség.

A kuratórium elnöke Schmidt Mária történész, egyetemi oktató, a Terror Háza Múzeum igazgatója, a tagok között szerepel Hankiss Elemér szociológus, egyetemi oktató, számos szakmai díj tulajdonosa, az MTV korábbi elnöke, Kepes András televíziós szerkesztő, független műsorkészítő, főiskolai tanár, számos civil szervezet korábbi Kurátora (pl. A Táncsics-díj Kurátora, a Bátor tábor, Példakép Alapítvány Kurátora, stb.), Novák Péter zenész, színész, táncos, műsorvezető esélyegyenlőségi témában, a Megasztár producere és Rudolf Péter Jászai Mari díjas színész. Az összefogás a pozitív társadalmi változásért alcímmel indított kezdeményezésről további részletek a honlapjukon az alapszabályban olvashatók.



A Médiaunió Kuratóriuma a most futó kampánnyal párhuzamosan várja a 2010-es kampányra vonatkozó pályázatra 2009. március 18-tól április 30-ig civilek és egyének, intézmények és szervezetek jelölt témáit. A témát leadni a Médiaunió Alapítvány megújult honlapján keresztül az adatlap kitöltésével valamint postai úton (Budapest, 1137, Pozsonyi út 43.I.em.1.) lehet!

Újdonság a tavalyi évhez képest, hogy a tavaly jelölt témák idén is versenyben maradnak. A 2008-ban jelölt témák összefoglalója letölthető. A szervezethez tavaly 725 téma-jelölés érkezett civilektől és különböző szervezetektől. A Médiaunió a kuratóriuma idén tavasszal választja ki a 2010-es év – több mint 200 médium által felajánlott, mintegy 6 milliárd forint értékű felületen futó - társadalmi célú kampányának üzenetét.

Hanukafesztivál és emlékhelyek a Futrinkán

2008. december 20-án szombaton indul a Sirályban az idei hanukafesztivál, koncertekkel, beszélgetésekkel, gasztronómiai témájú összejövetellel, ételosztáshoz való főzéssel. Mindenkit szeretettel várnak a rendezvény külnböző helyszínein (Sirály, Gödör, Tűzraktér és a Kazinczy utca 32.). A hanukafesztivál eseményei december 29-ig látogathatóak.

2008. december 20-án szombaton indul a Sirályban az idei hanukafesztivál, koncertekkel, beszélgetésekkel, gasztronómiai témájú összejövetellel, ételosztáshoz való főzéssel. Mindenkit szeretettel várnak a rendezvény külnböző helyszínein (Sirály, Gödör, Tűzraktér és a Kazinczy utca 32.). December 29-én hétfőn a TÁP Színház Alatta-felette előadása zárja a programot, melyet ma az Egyél zsidót! rendezvény nyit a Sirályban hat órától.

A hanukafesztivál részletes programját erre a linkre kattintva olvashatod el.

…Kicsi lángok, hej ti kicsi lángok:
A szívemmel ugyan mit csináltok,
A mesétek hogy’ belekapott –
Lenn a mélyen még valami felérez,
Könnyem indul és valami kérdez:
Érhetünk-e, s milyen holnapot?

(Morris-Rosenfeld: Chanuka-mécs)

Emlékhelyek a Futrinkán

A futrinka.hu kollektív emléktár segít emlékezni és rendezni emlékeidet: megtalálni, akik, amik eltűntek, de fontosak lennének, esetleg segíteni abban, hogy gyorsabban tisztázódjanak a tévesen rögzült emlékek - mindenkiben.

A honlapon Ophélie eltűnésének is nyílt egy emlék - aki valamit tud, akár ott, akár a facebook-on ennek szentelt helyeken jelentkezhet; de ki-ki saját emlékeivel is gazdagíthatja a kollektív emléktárat így teremtve, alakítva és örökítve a kollektív emlékezetet a medvesajttól Kertész Imre Nobel-díján át a taxisblokádig bármit felvezetve mindent a közös időegyenesre, hogy ki-ki megtalálhassa a közös pontokat - akár a Hanukafesztivál eseményei között is, ha valaki feltölti ide.

Múlt - jövő időben

2008. szeptember 26-27-én Múlt - jövő időben, örökségünk és jövőnk a kultúra címmel az Essencelle Kulturális Alapítvány rendezett nemzetközi írónő konferenciát. Kilenc ország képviseletében a következő alkotók olvasták fel műveiket: Katharina Tiwald (Ausztria), Markéta Hejkalová (Csehország), Sibila Petlevski, Ljiljana Filipović (Horvátország) Menyhért Anna, Bán Zsófia (Magyarország), Luminiţa Cioabǎ, Simona-Grazia Dima (Románia) Marija Knežević (Szerbia), Etela Farkašová, Mária Bátorová (Szlovákia), Ifigenija Simonović, Mojca Kumerdej (Szlovénia), Iryna Starovoyt, Maryana Savka (Ukrajna).

A felolvasások angolul, illetve anyanyelven, angol fordítással zajlottak. Mindkét nap délutánján egy-egy kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg az írónők a konferencia három témáját, amelyek arra kerestek választ, milyen a múlt, jelen, és a kívánatos jövő az írónő szemével saját hazájában? Létezik-e ún. "európai gondolat", ha igen, akkor milyen az egyes nemzetek szellemi sajátosságainak viszonya ehhez a gondolathoz? Szükséges-e egy női intellektuális platform létrehozása - női szemszögből Európában? Ezekbe vitákba moderátorként Séllei Nóra (Magyarország), és Ján Bajánek (Szlovákia) is bekapcsolódott.

A konferencia először került megrendezésre Komáromban és Komárnoban, amit ma már csak "virtuális" határ választ ketté. A konferencián kialakult inspiratív légkörben zajló termékeny viták után zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyhez az elkövetkezendő hetekben az írónők és a moderátorként résztvevők is hozzáfűzhetik gondolataikat. A konferencia anyagából egy kötet kiadását tervezik 2009 tavaszán.



Az esemény lezárásakor az alkotók jelezték, hogy szükségesnek tartanának az Essencelle Kulturális Alapítvány mediálásával egy intellektuális platformot, és időről-időre hasonló konferenciák szervezését. A programról, és a jövőben tervezett eseményekről az Alapítvány honlapján olvashatnak rászleteket - mondta el Gecső Judit, az Essencelle Kulturális Alapítvány programigazgatója.



Az Essencelle Kulturális Alapítvánnyal közös célok eléréséért az Irodalmi Centrifuga és az Alapítvány kölcsönös együttműködési szándékukat fejezték ki - a Alapítvány programjairól a jövőben ICA honlapján is olvashatnak, a konferencia után fogalmazott nyilatkozatot hamarosan közzétesszük.