Palya Bea koncert és virrasztás a tegnapi mészárlás anyaáldozatáért

Ezt az estet régóta tervezte Palya Bea és Bódis Kriszta.

Most ez a koncert megint virrasztás is, a hétfő hajnalban legyilkolt Máriáért és a magyarcigány sorozatgyilkosság minden áldozatáért.

Palya Bea koncert és beszélgetés Bódis Krisztával holnap este a Gödörben.
Augusztusi programot ajánlunk figyelmükbe.

PALYA BEA koncert + beszélgetés Bódis Krisztával
Gödör (V.ker. Erzsébet tér)
Augusztus 5-én este 6-kor

A koncerten adományokat fogadunk el a hétesi roma alkotótábor számára.

Palya Bea koncert

Jszberény
Aug. 7-én 20.00 órától

A koncertre a XIX. Csángó Fesztivál keretében kerül sor.

2008. január 22. - Bódis Kriszta: Báriséj (bemutató)

"Ami a Báriséj-ben újszerű, az a nő-szempontúság. Elsősorban a nők felől, nők segítségével látunk rá a nőkkel kapcsolatos szabályokra, szerepekre, a szerepekbe való illeszkedés mértékére, sikerességére, vagy éppen nehézségére."
Bódis Kriszta: Báriséj (Nagylány) című új, negyven perces dokumentumfilmjét mutatták be a szereplők részvételével a Művész Mozi Bunuel termében január 22-én.

Az eseményen Palya Bea és Gróf (Szolnok) énekeltek, a beszélgetést Bódis Kriszta vezette.

A filmet Gózon Francisco, Vizkelety Márton és Takács Mária fényképezték, a vágó Gyimesi László volt, az asszisztens Tóth Bernadett. A film producere Hollósi G. Zsuzsanna és a Filmplus volt.


"A férfi más, mint a nő." "Egy férfi több mindent megengedhet magának, egy nő semmit sem." – mondják a békési oláh cigány közösség tagjai. Megyőződésük, hogy a tradíciók, tartják össze, tartják fenn a közösséget.
"A nagylány (báriséj): Érett Nő. A cigány hagyományok szerint nagylánynak lenni fordulópont.
Ez a gender-dokumentumfilm a nemi szerepek felől, (közvetlenül az érintettek által) vet újabb pillantást egy (általam igen régóta filmezett) békési oláh cigány csoport (lovárik és másárok) társadalmi törvényeire.


A Báriséj egy nagyobb sorozat részeként, (melynek első fejezete az Amari kris volt) a sokszínű, ám közös gyökerű cigány kultúrán keresztül kívánja érzékeltetni azokat az emberi törvényszerűségeket, működéseket, gondolkodásformákat, melyek a kultúrák közötti egyenrangúság lényegére világítanak: arra az általános emberi törekvésre, hogy mindannyian igyekszünk berendezni, értelmezni, végső soron élhetővé tenni a világot, ahova születtünk.
Ami a Báriséj-ben újszerű, az a nő-szempontúság. Elsősorban a nők felől, nők segítségével látunk rá a nőkkel kapcsolatos szabályokra, szerepekre, a szerepekbe való illeszkedés mértékére, sikerességére, vagy éppen nehézségére.


A filmben három lány (és anyáik) közösségi létnek alárendelt individualitása épp hogy csak áttűnik a békési oláh cigány társadalmat fenntartó ősi kultúra szövetén, igen, épp csak annyira, hogy megsejthessük (vagy felidézzük) hány féle változatban- és mit jelent társadalmi szerepként Nőnek lenni.
Minden társadalomban közmegegyezésen és az erre alapuló szocializáción múlik, hogy nőként és férfiként milyen szerepeket tölthetünk be. Ennek bemutatása, összehasonlítása önmagában érdekes.
De hogy is van ez pontosan az oláh cigány kultúrkörben? Mit tudunk mi nem cigányok azokról a szokásokról, amelyek itt most a társadalmi nemek aspektusából tárulnak elénk? Tisztességről, esküről, kéretésről, tiszteletről, szerelemről, szöktetésről?" (Bódis Kriszta)

Palya Bea

Énekes, a magyar, bolgár és cigány dalok hiteles megszólaltatója. Psyché vershangja, Weöres Sándor mellett Psyché énekhangját ő adja.

"Énekelj a saját hangodon, legyél őszinte, a szívedből, a hasadból jöjjön a hang. És tudd, hogy miért énekelsz!" Palya Bea

"Néptáncosként indult, néprajzot tanult, a népi kultúra egyik őrizője és szintetizálója, világzenei áramoltatója" - írja róla a Nők Magyarországon.

Gyerekkora óta táncol és énekel. Az ELTE néprajz szakán szerzett diplomát 2002-ben. Mindig is érdekelték a zenei találkozások, különböző műfajok egymásra vonatkozásai.

Ma már saját dalait írja, melyekben mindarról énekel, amit megél. Ollykor víg kedvében Psychével etet pittyéket. Erről egy alkalommal így beszélt: „Nekibirkóztam a feladatnak és Weöres Sándornak: játék és öröm, de ádáz harc is a Költővel, a Költőnővel...”

Lángh Júlia mellett 2005. március 31-én, Závada Pál mellett 2005. december 1-jén, Weöres Sándor Psychéjére készült estjével 2006. október 26-án, Lévai Katalin mellett 2008. január 4-én is az Irodalmi Centrifuga vendége volt, de szerepelt Bódis Kriszta Báriséj című filmjének díszbemutatóján is - az itt készült videofelvételt a MOZI-ban láthatják.

Lásd még: Gordon Agáta írását Weöres Sándor Psyché-jéről a KÖNYVTÁR-ban.

Gordon Agáta: Psyché - Weöres

Gordon Agáta írása Weöres Sándor Psyché-je kapcsán.
Palya Bea a Psyché-dalokkal 2006. október 26-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Weöres „tudományos felkészültségű művész és költői hajlandóságú tudós... Rendelkezik a magyar nyelvi géniusszal, gazdag irodalomtörténeti gyökérzetrendszer táplálja!” - írja Kovács Sándor Iván.
A Weöres-Blaskovich családból származik. Édesapja a Vörös hadsereg egykori huszártisztje!, a Horthy rezsim nyugdíjazta. A mezei szorgalmat gyakorolja Csöngén, mint Berzsenyi. A Berzsenyi rokonsággal távoli, sok szálú, nemzedékekre visszanyúló kapcsolatban vannak, ugyanígy a Kisfaludy, a Dukai Takách családdal. Anyai nagyapja pécsi táblabíró volt, Babits apjának kollégája.

Képzelt irodalomtörténetet készít: megírta egy nemlétező univerzum irodalomtörténetét, karikírozva a szabályszerű, tudományos irodalomtörténeteket - ennek kézirata elveszett. A benső végtelenbe is vezet és a múlt végtelenül sorakozó kulisszái közé.
Nagy lény- és léleklátó.

A Psyché – Weöres metamorfózisa, és ugyancsak egy képzelt, ám lehetséges irodalomtörténet!
A valóságos rendszert az elkészült antológia, a 3veréb költőnői alkotják: "Nem szabad azt hinni, hogy a 3 veréb 6 szemmel hárem-szerű, írónő-centrikus versantológia. Nemigen van több a poétriákból, mint ahányuknak éppen lenniük kell.”

Weöres – Psyché metamorfózisa

„Különös jelenség, hogy a magyar irodalomtörténészek nem szeretnek tudomást venni a költőnőkről.
Minden nyelv költészetének legbecsesebb része a sok használattól ismertté és ismételtté kopik, megdicsőül, pátosszal telik, az iskolai oktatástól a szavalatoktól, a rengeteg méltatástól, a legjava és az alkalmilag legünnepélyesebbje. Ezért megkíséreljük a magyar költészet tiszteletlenebb megközelítését. Ne legyen magasztos bálvány, inkább oldott, hajlékony, élvezetes. A MagyarMúzsa ne mint tekintélyes, terebélyes oktató-néni, hanem mint elbájoló és kétes erkölcsű táncosnő mutatkozzék.”

„A nehézkedési erő, a lustaság mindnyájunkat kényelmes horizontalizmusra késztet: beletörődni meglévő látóhatárunkba, talajszinten feldolgozni mindennapi élményeinket. Az igazi művészet: új meg új erőfeszítés, a szellem terében építkezés, vertikalizmus, függőleges vagy spirális mozgás.
Még síromban is azokkal tartok, akik nem tisztelik az irodalmi rigolyákat, bátran túllépnek a bearanyozott hülyén, olyan kezdemények és tetők felé, amilyenekről én nem is álmodhatok.”

Rálátása volt a nemesi kultúra marginalizálódott irodalmi szereplőire, mint Czóbel Minka, Vay Sarolta. Az ő családtörténetük múltjába és kapcsolatrendszerébe helyezi bele Psychét, a fiktív és eltagadott, „törvényenkívüli” identitású, kakukkfiókát.
Egyszerűen ismerte ezt a múltba tűnt nemesi, udvarházi életet, amelyben a nők egymással leveleztek a női dolgokról, szerelmekről, udvarlásról, poétákról és versekről, családi bajokról. A férfiak pedig a magas tudományokról, politikáról, nyelvről és irodalomról.
Bizonyára rengeteg családi, tágabb rokoni nősorsot ismer, a Psychének nemcsak irodalom- és kultúrtörténeti beágyazottsága van, hanem minden bizonnyal több valós nő sorsából merített.

A művelt, sokgenerációs magyar nemesi kultúra hagyományaiból jön egy olyan korban, ahol ezt a származást büntetik, és ezt a kultúrát, egyébként a parasztkultúrával együtt üldözik.

A női irodalmi előzmények keresése egy politikán kívüli, sok hozadékkal kecsegtető téma, amelyben a gyökereit is megtalálja!

Psyché: egy fattyú fattya

Sokszorosan marginalizált helyzetű megtűrt lény.
Lány, egy rangon aluli házasság gyümölcse, legalább második generációs törvényenkívüli. Ebben a helyzetben sokféle szabályrendszerhez kell alkalmazkodnia.

Társadalmi fesztávja óriási, grófkisasszonytól cigány rimáig minden szintet bejár már gyerekként. Törvényen kívüli anya lánya a Lónyay családban, majd egy másik kultúrába követi anyját, aki megszökött egy cigányprímással.
A cigány családok magyar nemesi származásról szóló legendáinak itt a valóságalapja: a cigányszármazás legendája a deklasszálódott nemesi ágban.

Hányódik a család és rokonság szálai között, hol megtűrik, hol kényeztetik, hol elzavarják.

Bécsi élete is ilyen hullámvasút. Szépsége áldás és átok, az udvari világ megbolondul tőle, emeli, ejti, használja. Könnyű préda: nem erkölcsei, hanem köztes társadalmi helyzete miatt. Egy szép cigány nő Sátoraljaújhelyről: a térség adója az Udvarnak.

Ebben a helyzetben nagy életismerethez lehet jutni, és nincs mód élethazugságra. A személyiséget az erkölcsi egyenesség tartja össze. Ő kimondja a saját vétkeit és kimondja az ellene elkövetetteket is. Abban a helyzetben van, amely magában is kimondhatatlan és szégyen, a kimondással már nem ronthat rajta sokat. Értékét nem ismerik fel sem irodalmilag, sem emberileg.

Történeti beágyazottsága: a nyírségi nemesi famíliák belterjes világa, a törvényen kívüli cigány kapcsolatokkal, és a családon belül elhallgatott szerelmi-szexuális szenvedélyekkel, és mindezek következményeivel. Mennyire hasonlít a Nyírség a Dunántúlra...!

Kultúrtörténeti beágyazottsága: Kazinczy, Berzsenyi, Kisfaludy, Ungvárnémeti Tóth László, Toldy Ferenc...
Hölderlin, Goethe, Beethoven.

Psyché: Weöres regénye

Kizárólag Weöres érdemének látjuk Psychét.
De hogy a magyar irodalom mélyéről meg akart születni ez a női jelenség, azt nem szoktuk feltételezni.
Én inkább azt érzem, hogy a nyitott, spirituális költő, Weöres meghallotta ezt a hangot könyvtári, levéltári, irodalomtörténeti, régi magyar irodalmi kutatásai közben, a töredékeket, levelezéseket, naplócskákat, családi emlékezéseket böngészve. Meghallotta és megértette, a történetet és a formát is, lejegyezte a hangját és összerakta a mozaikot. Azt hiszem, Károlyi Amyval együtt.

Én pedig egy óriási kreativitással és vitalitással bíró, nagy hatású, kétes megítélésű, büszke, erős és traumatizált nőt látok, aki elmondja, mi történt vele, milyen élmény érte, mi fájt, minek örült, hogyan szeretett és csábított, hogyan büntették és korlátozták. Hol versben mesél, hol prózában, néhol a verse próza, néhol a prózája líra. Magának összegez, vagy egy barátnőjének, pl. az Angliába férjhez adott Deníznek.

A XX. század legnagyobb magyar nőregénye.
Talán az Asszony a fronton követi majd, és Polcz Alaine.

Weöres Sándor Psyché-jéről Palya Bea Psyché-albuma kapcsán beszélgetett Bódis Kriszta és Gordon Agáta az Irodalmi Centrifugában 2006. október 26-án.

Palya Beáról bővebben olvashatnak a SZALON-ban.

2006. október 26 - Palya Bea: Psyché

Az Irodalmi Centifuga negyedik évadában október 26-án Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége Palya Bea volt a nemrég elkészült Psyché-albuma kapcsán.


A magyar nőirodalom alapműve Weöres Sándor Psychéje, így az Irodalmi Centrifugában 2006. október 26-án Bódis Kriszta és Gordon Agáta Weöres verses regényéről beszélgettek Palya Beával, aki Psyché dalait énekli.

PSYCHÉ:
„Ismeretlen poetria”
„Csinos czigány nőcske Schadarada Huiheiről”
„Fénylett, mint a csillag. ”
„Férjének lovai és kocsikerekei gázolták halálra”


„Ha merészkedel verseim és jegyzéseim megismerned: készülődjél arra, hogy utána már nem az léssz, aki eleddig valál. Meglátod az élet másik oldalát: az ismeretes Férfiúi Világon túl rejtező Asszonyi Világot...”

PALYA BEA: „Nekibirkóztam a feladatnak és Weöres Sándornak: játék és öröm, de ádáz harc is a Költővel, a Költőnővel...”

Palya Beáról a Szalonban
Gordon Agáta Weöres-Psychéről

2005. december 1. - Nárciszok és Psychék

Az irodalmi Centrifuga vendégei 2005. december 1-jén Závada Pál és Palya Bea voltak, akikkel egyaránt szóba került a regények meghökkentően leleplező férfiképe és Weöres nőképe.

Závada Pál író a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az ELTE szociológia szakán szerez diplomát. 1982-93 között az MTA Szociológiai Kutató Intézetében szociológus. 1990-től a Holmi folyóirat szerkesztője.

Ami a Centrifugába kerül:
A hagyományos férfi irodalom középpontja és hőse – a spirituális férfi – helyett Závada trilógiájának férfiképe meghökkentően leleplező.

Ondris (Jadviga párnája) szívósan, kitartóan szenved a nőért, saját feleségéért, de mindhiába. Szexuálisan frusztrált, érzelmileg függő, egzisztenciálisan megrendült impotens és inkompetens alkoholista figura.
Milota (Milota) öntudatlanul követi a családi és társadalmi mintázatot. Mariskáját, akinél jobb feleséget és fiának jobb anyát nem is kaphatott volna, a mézes hónapok elteltével magára hagyja, hadd élje a családi rabszolgák szokványos életét, míg ő maga az asszony által működtetett háztáji gazdaság lefölözésével foglalatoskodik, társadalmi életet él és anyagbeszerzői karrierjét építgeti. Ráadásul hiszi – minél többet hangoztatja annál inkább - hogy soha, egyetlen gondolattal sem fordult el övéitől, hogy szerető férj és apa, míg a család mindennapjaiból már régen átevickélt a méhészetébe, a téeszébe és más asszonyokéba.
Koren Ádám (A fényképész utókora) érzelmeit iskolázva transzgenerációs traumák elveszettjeként tutyimutyizgatja át hétköznapjait, szerelmet és történelmet egyaránt. Hogy mennyiben tudatos, mennyiben reflektált ez a férfikép? − ezt centrifugázzuk Závada Pállal.

Palya Bea új CD-je Weöres Sándor Psyché-je alapján készült. Mit jelent számunkra, számára a férfi irodalom által konstruált nőkép a művek valóságában, képesek vagyunk-e nőként azonosulni a számukra írott szerepekkel, miközben száz éve az is forradalmi volt, ha ugyanúgy gondolkodtunk magunkról, ahogyan írtak rólunk.

Závada Pálról
A Jadviga párnájáról
A Milotáról
A fényképész utókoráról
Palya Beáról

2005. március 31. - Az első Irodalmi Centrifuga

Kaffka Margit: Az asszony ügye című művében úgy fogalmaz, hogy a nő, kiváltképp, ha író, „tudjon elmenni - túlnőni, felegyenesedni - súlypontját és értékmérőjét önmagába helyezni, nemcsak a férfi tetszésébe.

Tanuljon szolidáris lenni; de nemcsak férfiakkal és nemcsak a többi nők ellen. És mindenekfelett próbáljon közeledni önmagához és kibányászni, felhozni magából azokat a nagy, eltemetett, rég pihenő, teremtő értékeket, amelyekkel adós a világnak, s amelyek nélkül bizonyosan hiányosabb és csúnyább ez a világ.Több lehetőséget - pályák, munkák, szerelem, alkotás, harc, cselekvés és tanulás irányában!”

Bódis Kriszta /író, dokumentumfilmes/ és Gordon Agáta /író/ indították be az Irodalmi Centrifugát: első vendégeik Lángh Júlia /író/ és Palya Bea /énekes/ voltak.

A kéthetente jelentkező Irodalmi Centrifuga célja volt, s maradt, hogy kiteregesse a nőirodalmat: felhívja a közönség és az irodalmi elit figyelmét arra a tendenciára, hogy kitapintható egy új irodalmi irányzat, amit elsősorban női irányzatnak kell neveznünk.

Gordon Agáta elhozza azokat a műveket, amelyek - alkotójuk nemétől függetlenül- értéket jelentenek, de a nők társadalmi helyzete miatt, az emancipáció elhúzódó folyamatában kevesebb esélyt kaptak. A megidézett szerzők mellé meghív kortárs írókat, illetve irodalomtörténészeket.

Bódis Kriszta írónőkkel beszélget és hív más műfajban alkotókat, akiknek munkája vagy személyisége valamilyen módon rokon a meghívottéval. Kritikusokat, írókat kér fel arra, hogy méltassák az általuk legkitűnőbbnek tartott kortárs női szerzőt és munkáit.

Rendhagyó irodalmi játékra invitálják a résztvevőket. Ezekhez a játékokhoz nem szükséges lexikális tudás, inkább felfedező és kísérletező kedv. Az esemény utáni Törzsasztaluknál - az Irodalmi Centrifuga műhelyében - minden alkalommal szeretettel várják az érdeklődőket és az érintetteket. Kéthetente az Irodalmi Centrifugából kiemelik a forgás középpontjától eltávolodott „női holmit” és a Centrál Kávéházban a lényeg felé forgó közös irodalmi tengelybe állítják.