Programok Párizsban és Pesten

A Párizsi Magyar Intézet ma szervezett konferenciáján, kiállításán és koncertjén a cigány kultúrát állítják a középpontba; a holnap az Írók Boltjában délután négytől rendezett programon többek között Bódis Kriszta ICA-alapító Kemény vaj című regényéről is beszélgetnek majd a nemrégiben elkészült norvég fordítás, és Lovas Ildikó - ICA egyik vendégének - könyvéről az elkészült német fordítás kapcsán. A norvég fordító Kari Kemény, a német fordító Christina Kunze volt.

A Balassi Intézet a Nyelvek Európai Napján, 2008. szeptember 26-án pénteken négy órától mutatja be az Írók Boltjában (Budapest, IV. Andrássy út 45.) öt kortárs szerző idegen nyelvű kötetét. A könyvbemutatón a szerzőkkel valamint Christina Kuncze, Monica Savoia és Kari kemény a műfordítókkal Rácz I Péter beszélget.



A fordított kötetek:
Bartis Attila: Lázár Apokrifek - román nyelvű kiadás, fordította Annamaria Pop
Bódis Kriszta: Kemény vaj - norvég nyelvű kiadás, fordította Kari Kemény
Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára - német nyelvű kiadás, fordította Christina Kunze
Mizser Attila: Szöktetés egy zsúfolt területről - olasz nyelvű kiadás, fordította Monica Savoia
Zoltán Gábor: Szőlőt venni - lengyel nyelvű kiadás, fordította Piotr Kowalczyk

Lovas Ildikó Kijárat az Adriára című regényének részleteit olvasahatják ICA-n.

*****

A Párizsi Magyar Intézet (PMI) az Open Society Institute-tel és a Párizsi Román Kulturális Intézettel közösen szervez konferenciát, kiállítást és koncertet az európai roma integráció témakörében Paradise Lost? címmel. A tárlat anyagait az 52. Velencei Biennále első roma pavilonjának anyagából válogatták. Az Európai Unió 2007-es bővítésével – Románia és Bulgária csatlakozásával – immáron 27 tagországot fog össze, s ebben a legnagyobb kisebbséggé a megközelítőleg 8-12 millió tagot számláló roma közösség vált. A rendezvénysorozat a Francia EU elnökség hivatalos programjainak része.

Damian Le Bas (GB)

A roma közösség legtöbbször etnikai és társadalmi kérdések kapcsán kerül szóba, kultúrájukról, kortárs művészeikről már kevesebb ismerettel rendelkezünk. Életvitelük országonként változik, Franciaországban például településről településre vándorolva karavánokban vagy bádogvárosokban is élnek. Hogyan lehet ezt a nagyszámú, jelentős tradíciókkal rendelkező és igen sokszínű közösséget integrálni az európai országok különféle társadalmaiba? Ez a kérdés minden országnak komoly kihívást jelent, hiszen a többségi társadalom felelőssége, sőt hosszú távú érdeke, hogy biztosítsa kisebbségei számára a harmonikus együttélés feltételeit. Ennek egyik alapvető feltétele egymás kultúrájának, gyökereinek felfedezése, megismerése.

Az Európai Parlament által kezdeményezett „Interkulturális dialógus” évében, valamint a Roma Integráció Évtizedében (2005-2015) túl a nehéz szociális körülményeken, karavánokon és bádogvárosokon, a Párizsi Magyar Intézet szeretné sztereotípiáktól és romantikus kliséktől mentesen bemutatni a kortárs roma kultúrát, amelyet az integráció egyik fontos eszközének tart.

Daniel Baker

A „Roma integráció Európában” című 3 részes, egész estét betöltő programot megnyitó konferencián az Alternatív Nobel-díjas Bíró András polgárjogi aktivista, Dana Diminescu szociológus, valamint Gabi Jimenez roma festő és aktivista szólal fel.

A kerekasztal-beszélgetést a több mint egy hónapon át nyitva tartó „Paradise Lost” című kiállítás megnyitója követi. A Párizsi Magyar Intézet a 2007-es, 52. Velencei Biennale első roma pavilonjának anyagából válogatott rajzokat, festményeket, szobrokat és videó installációkat mutatja be. Az alkotások Daniel Baker, Damian Le Bas, Delaine Le Bas (GB), Tibor Balogh, Norbert Szirmai, János Révész, Omara (H), Mihaela Ionela Cimpeanu, Marian Petre (RO), Gabi Jimenez (F), Kiba Lumberg (FI), Jenõ André Raatzsch (H/D) munkái.

Marian Petre (RO)

Az estet a román származású Roberto de Brasov együttesének, a Swing des Carpates–nak koncertje zárja. A két párizsi kulturális intézet (román és magyar) együttműködését a Francia EU elnökség alatti kulturális programokért felelős Culturesfrance – témája és színvonala miatt - az elnökség hivatalos kulturális rendezvényeinek sorába fogadta. A programok helyszíne a Párizsi Magyar Intézet (cím: 92, rue Bonaparte 75006 Paris) a konferencia a mai napon 18:30-19:30-ig tart, a kiállítás-megnyitó 19:30-20:00-ig (az Intézetben október 30-ig látogatható), a koncert pedig 21 órakor kezdődik.

Kelet-Nyugati Átjáró Pécsett

Zenével, irodalommal, filmmel és képzőművészettel vár Pécs szeptember 18-tól 20-ig mindenkit a II. találkozón a Balkán kapujában. Az interkulturalitás ICÁ-t is mélyen érinti, így mindenkinek szeretettel ajánlja figyelmébe a fesztivált és honlapját. A fesztivállal egyidőben, annak részeként megrendezett konferencia alcíme: A különbözőség kihívásai: esélyegyenlőség, kultúra, etnikum, társadalmi nem.

A Kelet-Nyugati Átjáró egy Balkán világzenei fesztivál és egyúttal a II. találkozó a Balkán kapujában Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia helyszíne a Pécsi Kulturális Központ és a Sensus Kutatócsoport szervezésében. A rendezvényen az irodalmat Radics Viktória, Tóth Krisztina, Lángh Júlia, Lovas Ildikó, Karádi Éva − ők mindannyian voltak már ICA vendégei, Lángj Júliával legközelebb az idei első Centrál-rendezvényünkön, szeptember 25-én találkozhatnak −, valamint Gállos Orsolya, Csordás Gábor, Halmai Tamás, Ivana Sajko és Gabriela Babnik képviselik. A konferencia idei címe: A különbözőség kihívásai - Esélyegyenlőség, etnikum, társadalmi nem.

A Kelet-nyugati Átjáró a Balkán kulturális sokszínűségéről kíván évről-évre szélesebb perspektívájú képet nyújtani. A koncertekből, kortárs művészeti kiállításból és akciókból, konferencia-előadásokból, filozófiai, irodalmi és teoretikus műhely-beszélgetésekből, művészek és gondolkodók köztéri dialógusaiból összeállított interkulturális patchwork nem csupán a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa program által megfogalmazott „Pécs, mint kulturális kapu a Balkán felé” elképzelés reprezentációjához járulhat hozzá, hanem Európai viszonylatban is régóta esedékes kulturális és összművészeti diskurzus lehetőségét is megteremtheti, s interkulturalitásában, irodalmi kitekintéseiben ICA-t sem hagyhatja hidegen. Helyet adni a párbeszédnek: Pécs így váálik a közvetítés terévé (ahogy ICA a bloggal. :-)).
A Kelet-nyugati Átjáró két programívet húz meg: Balkán Világzenei Fesztivál és Találkozó a Balkán Kapujában Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia; ez a használatban lévő Balkán-fogalmak árnyalt és széleskörű újraértelmezésére is módot ad, hogy a Balkán kulturális, irodalmi, filozófiai, politikai és művészeti térként, a kulturális ozmózis és a különféle közösségek megszakíthatatlan interakciójának tereként épüljön be a köztudatba.

A részletes programot közöljük. (Az egyes programcsoportokról tájékoztatást ad a rendezvény honlapja is.

2008. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK

Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház, Nagyterem):
Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - II. TALÁLKOZÓ A BALKÁN KAPUJÁBAN Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia. A különbözőség kihívásai: esélyegyenlőség, kultúra, etnikum, társadalmi nem
A konferenciaprogram mindenki számára nyitott, a részvétel ingyenes.

10.30-11.00 Ünnepélyes megnyitó
11.00-13.00 A filozófiai különbözőség kihívásai – In memoriam Jacques Derrida
Angol-magyar nyelvű konferencia-szekció szinkrontolmácsolással
Elnök: Orbán Jolán (PTE)
Előadók: Gayatri Chakravorty Spivak (Columbia University, USA), Kálmán C. György (MTA), Bókay Antal (PTE), Kiss Attila (SZTE)

A kilencvenes évektől kezdve Jacques Derrida (1930-2004), francia filozófus egyre nyíltabban és egyre egyértelműbben fogalmazza újra az általa bevezetett különbözőség-filozófia politikai és etikai tétjét: a másság iránti elkötelezettséget, és a másik iránti felelősséget. A politikai és az etikai kérdésfeltevés már a legelső Derrida-szövegekben jelen van, de a nyolcvanas-kilencvenes évek világpolitikai eseményeire – Dél-Afrika, Algéria, a Szovjetunió és Kelet-Európa kommunista rendszereinek összeomlása, az öbölháború, a délszláv háború, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás – adott válaszaiban válik gyakorlati politikai cselekvéssé és vezet a rasszizmus, a nacionalizmus, a háború, a terrorizmus elleni nyílt fellépéshez, a nemi, a kulturális és vallási különbözőséggel szembeni erőszak elítéléséhez, és olyan projektek elindításához mint a vendégszeretet és a kozmopolitizmus elvén alapuló „menedékváros-projekt”...

13.00-14.00 KELET-NYUGATI ÁTJÁRÓ NYITÓFOGADÁS

14.00-17.00 Az etnikai különbözőség kihívásai – származás, nem, irodalom
Angol-magyar nyelvű konferencia-szekció szinkrontolmácsolással
Elnök: Medve Zoltán (EJF, PF)
Előadók: Jasmina Lukic (CEU), Lóránd Zsófia (CEU), Radics Viktória (Budapest/Eszék), Selyem Zsuzsa (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Románia), Virág Zoltán (SZTE)

Közel három évtizeddel a Közép-Kelet-Európában bekövetkező, Nyugat-Európát és a Balkánt is érintő rendszerváltások, forradalmak és háborúk után Európa geográfiai és politikai értelemben egyre inkább megközelíti régi határait, és arra törekszik, hogy diszkurzív térként, kulturális térként és irodalmi térként is újraértelmezze önmagát. Ebben a folyamatban Közép-Kelet-Európán és a Balkánon is múlik, hogy a kulturális különbözőség, a kulturális fordulat, a kulturális párbeszéd, retorikai fordulat marad-e pusztán, vagy valóban része lesz az európai és a balkáni kulturális diskurzusnak, és a közöttük kezdeményezett párbeszédnek.

Sétatér (a Szepessy-szobor előtt):

18.00-19.00 Kelet-Nyugati Átjáró 2008 – a Balkánnal a Balkánról
Közéleti beszélgetés a II. Találkozó a Balkán Kapujában Konferencia résztvevőivel
Vezeti: Sipos Júlia, a Magyar Rádió szerkesztője

Esőhelyszín: Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház, Nagyterem)

***

Civil Közösségek Háza, Gebauer Galéria (7624 Pécs, Szent István tér 17.):

19.00 KELET-NYUGATI ÁTJÁRÓ 2008 - Kiállítás: „SZERINTÜK A VILÁG!” – HAÁSZ KATALIN, KORODI LUCA, RADÁK ESZTER KIÁLLÍTÁSÁNAK MEGNYITÓJA - Megnyitja: Fabényi Júlia művészettörténész, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója

A három festőnő a kortárs képzőművészet három népszerű irányát képviseli. Mindhárman a magyarországi női festészet meghatározó alakjai, művészetük huszonegyedik századi újító, kísérletező, a kortárs képzőművészeti tendenciákra nyitott, de mindenekelőtt egyéni utat járó, céljai felé határozottan igyekvő művészet. A kiállítás szemléletükről, világhoz való viszonyukról szól.

Haász Katalin a szemmel nem látható valóság tömör megfogalmazását adja. Míg a geometrikus testeket általában határozott kontúrok, és nehéz tömörség jellemzi, Haász szimbólumai könnyed, kecses és lágy metamorfózison mennek keresztül. Möbiusainak háromdimenziós hatását a merev struktúrák, kemény vonalak és színmezők helyett lágy ívekkel, finom színátmenetekkel, festői játékkal éri el. Empirikus megismerését, a természetről alkotott belső képét koncentrált jellé sűríti művészetében, és olyan megkérdőjelezhetetlen alapigazságra mutat rá, amelynek mindannyiunk számára alaptételként kell szolgálnia.

Korodi Luca képein erdőket, fákat, ágak kuszaságát, levélrengetegeket és villogó fény-jelenségeket látunk. Képkivágásai, erdő-tömbjei az emlékezés absztraháló tulajdonságának eredményei, melynél a fragmentum és az egész viszonyrendszerében a részletekre - snittekre, villanásokra, érzetekre - koncentrál. A látottat ábrázolja, úgy, ahogy neki megmutatkozik.

Radák Eszter festett tárgyai és helyzetei mindannyiunk számára ismerősek, saját otthonunk káoszára emlékeztetnek. Ezek a hétköznapinak tűnő jelenetek explicit módon a festőnő privát életébe engednek bepillantást, legalább is ezt hisszük. Tobzódnak a fésülködő asztalon hagyott parfümös üvegek, a fodros ingek, a levetett ruhák a székek karfáján hányódnak, a tea már rég elkészült, sőt, ki is hűlt, a vasalatlanok csak gyűlnek, a vasaló meg sehol, a cipő pedig, amit fel akartam venni a tegnapi esőtől tiszta sár...

A kiállítás kurátora: Sárvári Zita. Megtekinthető 2008. szeptember 18-tól október 18-ig, a Gebauer Galéria nyitvatartásának időtartamában. A kiállítás a Virág Judit Kortárs Galéria első bemutatkozása Pécs városában.

Sétatér, Nagyszínpad: Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - BALKÁN VILÁGZENEI FESZTIVÁL
A Balkán Világzenei Fesztivál nyitónapján a részvétel ingyenes.
A Balkán Világzenei Fesztivál további koncertjei szeptember 19-20-21-én, 20 órai kezdettel a PTE ÁOK Aulájában kerülnek megrendezésre.
Napijegy: 1500 Ft. Három napos bérlet: 4000 Ft.
Jegyelővétel: Pécsi Kulturális Központ Információs Iroda (7621, Pécs, Széchenyi tér 1.)

19.00 FESZTIVÁLNYITÓ a Vizin (Pécs) zenekarral
20.00 Yakaza Ensemble (Törökország)
21.00 Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band (Magyarország)

2008. SZEPTEMBER 19., PÉNTEK

Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház, Nagyterem):
Kelet-Nyugati Átjáró 2008: II. TALÁLKOZÓ A BALKÁN KAPUJÁBAN Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia - A különbözőség kihívásai: esélyegyenlőség, kultúra, etnikum, társadalmi nem

10.00-13.00 A nemi különbözőség kihívásai – feminizmus, maszkulinizmus, esélyegyenlőség
Angol-magyar nyelvű konferencia-szekció szinkrontolmácsolással
Elnök: Hadas Miklós (BCE)
Előadók: Irina Novikova (Center for Gender Studies, Lettország), Hadas Miklós (BCE), Takács Judit (MTA)

A kelet-európai kommunista rendszerek szétesése, a délszláv háború, a rasszizmus, a nacionalizmus, a terrorizmus új kihívások elé állította a feminizmust, a férfi tanulmányokat, a társadalmi nem kutatását keleten és nyugaton egyaránt. A Balti-országokban már a kilencvenes évek elején megalakulnak az első nő-tanulmányi központok: 1998-ban a Lett Egyetemen az Irina Novikova által vezetett Társadalmi Nem Tanulmányok Központ, amely fóruma és kezdeményezője a balti-országok közötti együttműködésnek. Az egyenjogúságot hirdető marxista ideológia nyomása alól felszabaduló nagyon eltérő történelmi, társadalmi, kulturális, politikai, vallási hagyományokkal rendelkező kelet-európai országokban a kilencvenes évek elején kellett létrehozni a feminista diskurzust mint filozófiai, irodalomelméleti, kultúraelméleti diskurzust, és azokat az intézményi kereteket, amelyek lehetővé teszik e diskurzusnak az akadémiai, a politikai életben való hosszú távú és hatékony működését.

14.00-17.00 A demokrácia kihívásai – szuverenitás, nacionalizmus, kozmopolitizmus
Angol-magyar nyelvű konferencia-szekció szinkrontolmácsolással
Elnök: Orbán Jolán (PTE)
Előadók: Heller Ágnes (New School for Social Research, New York), Nenad Popovic (Durieux Kiadó, Horvátország), Boros János (PTE), , Feischmidt Margit (PTE)

2008-ban az Európai Unió peremén és a Balkán kapujában joggal tevődik fel a kérdés, hogy a nyugati filozófiai diskurzusok által kínált kifejezések és modellek mennyire alkalmasak a szuverenitás lázában égő poszt-kommunista közép-kelet-európai és balkáni társadalmak leírására? A kortárs filozófiai, politikai és kulturális diskurzus esetében éppen ezért olyan kérdések vizsgálatára tevődik a hangsúly, mint a kelet-közép-európai szocializmusok kulturális hagyatékának és a rendszerváltások következményeinek elemzése, a történelmi, a kulturális és az irodalmi emlékezet valamint az ideológiai és politikai emlékezet közötti szakadék értelmezése, az emlékezet kulturális politikája, az egyes kultúrákon belüli szerkezetváltás és a különböző kultúrák közötti különbözőségek, a különböző kultúrák és a különböző etnikumok együttélési modelljeinek a kidolgozása, az itthon és a külföld, a vendégszeretet és az idegengyűlölet, a kozmopolitizmus, a szolidaritás és a kirekesztés kérdésének kritikai megközelítése.


Művészetek Háza, Eck Imre terem:

18.00-19.30 Észak-Déli Átjáró – A Magyar Lettre International folyóirat estje
Vezeti: Karádi Éva, főszerkesztő.
Közreműködnek a Lettre szerzői: Gabriela Babnik (Ljubljana/Mali), Dramaneo Outtara (Ljubljana/Mali), Lángh Júlia (Budapest/Párizs/Raposka), Radics Viktória irodalmár, műfordító (Budapest/Eszék), Halmai Tamás (Pécs/Komló), valamint Gállos Orsolya műfordító és Csordás Gábor, a Lettre kiadója.

Felolvasás és beszélgetés világjárásról, ki- és bevándorlásról, szűkebb és tágabb pátriákról, kultúrák találkozásairól, konfliktusairól, érintkezésekről és súrlódásokról, a kulturális félreértés és megértés, kölcsönhatás és összecsiszolódás eseteiről és feltételeiről angol, francia, szlovén és magyar nyelven, tolmácsolással. A belépés ingyenes. Az est a Kelet-Nyugati Átjáró 2008 programsorozat része.

PTE ÁOK Aula: Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - BALKÁN VILÁGZENEI FESZTIVÁL



20.00 CimbaliBand (Magyarország)
21.00 Ivo Papasov & His Wedding Band (Bulgária)
22.30 Besh o droM

2008. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT

Pécsi Kulturális Központ (Dominikánus Ház, Díszterem):
Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - II. TALÁLKOZÓ A BALKÁN KAPUJÁBAN Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia - A különbözőség kihívásai: esélyegyenlőség, kultúra, etnikum, társadalmi nem

10.00-13.00 A kulturális különbözőség kihívásai – regionalizmus, globalizáció, kontaktzóna
Angol-magyar nyelvű konferencia-szekció szinkrontolmácsolással
Elnök: Fenyvesi Kristóf (PTE-JyU)
Előadók: Biczó Gábor (ME), M. Császár Zsuzsa és Kolutácz Andrea (PTE), Pap Norbert (PTE), Veera Rautavuoma (University of Jyväskylä, Finnország), Mirja Oksanen (University of Jyväskylä, Finnország).

A történelmileg meghatározott központilag irányított ellentétekre épülő, hierarchikus hatalmi viszonyokkal szemben az Európai Unió a lokális, a regionális, a különböző etnikumok, kultúrák érintkezésén alapuló mellérendelő viszonyok érvényesítését tűzi ki célul. A társadalmi tér és a nyilvánosság szerkezet és médiumváltásával egyre összetettebbé válik ez a kölcsönhatás, a kontaktzóna kutatás, az „auto-etnografikus szöveg”, a transzkulturalizáció fogalma, és egyre kifinomultabb eljárásokat kínál a különböző mintázatokat mutató kulturális szőttesek (Thomka Beáta) sűrű leírásainak (Clifford Geertz) olvasására. A kontaktzóna az etnikumközi, a kulturális, a vallási és nyelvi interferencia helye (Biczó Gábor), és mint ilyen lehetőséget kínál a Kárpát-medence népei, a közép-kelet-európai régió és a balkáni övezet elemzésére.

14.00-16.00 Kelet-Nyugati Passzázsok, I. – Bemutatkoznak a Tiszatáj, a Jelenkor, a Filológiai Közlöny és a Replika folyóiratok tematikus számai és A perifériáról a centrum sorozat
Moderátor: P. Müller Péter (ECHO Kritikai Szemle)
A lapszámokat bemutatják: Virág Zoltán (Tiszatáj), Radics Viktória és Ágoston Zoltán (Jelenkor folyóirat), Bókay Antal és Sándorfi Edina (Filológiai Közlöny), Bíró Eszter (Replika) és V. Gilbert Edit (A perifériáról a centrum).

16.00-18.00 Kelet-Nyugati Passzázsok, II. – Irodalmi Kávéház
Házigazda: Csordás Gábor - költő, műfordító, a Jelenkor Kiadó igazgatója.
Meghívott szerzők: Ivana Sajko, Nenad Popovic, Lovas Ildikó és Tóth Krisztina.

***

PTE ÁOK Aula: Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - BALKÁN VILÁGZENEI FESZTIVÁL

20.00A NeoFolk zenekar (Pécs) koncertje a Magyar Állami Népi Együttes táncosainak közreműködésével
21.00 Esma Redzepova (Macedónia)
22.30 Balkan Fanatik (Magyarország)

2008. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP

APOLLÓ MOZI:
Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - II. TALÁLKOZÓ A BALKÁN KAPUJÁBAN Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia - A különbözőség kihívásai: esélyegyenlőség, kultúra, etnikum, társadalmi nem

KELET-NYUGATI VETÍTŐ – Találkozás Tolnai Szabolcs filmrendezővel
15.00- AZ IFJÚSÁG HIMNUSZA ('24, 2001 - The Anthem of Youth - dokumentumfilm)
Rendezte: Tolnai Szabolcs és Cs.Nagy Sándor

Dokumentumfilm egy újpesti lakótelepen élő ezermesterről és önjelölt prófétáról...

EGY ISMERETLEN NAPLÓJA - NAGY JÓZSEF PORTRÉ ('52, 2003 - Diary of an Unknown Man - dokumentumfilm, színes)
Rendező: Tolnai Szabolcs
Szereplő: Nagy József, a Jel Színház társulata

Dokumentumfilm Nagy József (1954) Párizsban élő, vajdasági születésű rendező-táncos-koreográfus különös és hiteles világáról, inspirációinak forrásáról. A filmesek elkísérik Berlinbe, Párizsba, Velencébe valamint szülővárosába, Kanizsára, ami az alapvető élményforrást jelenti számára: a hangulatok, a kisvárosi kocsmák, közösségek, terek, helyi figurák világa. Egy térkép rajzolódik ki előttünk, amelynek pókhálószerű útvonalai egy belső térképpé, a bemutatott tájak pedig lassan a lélek tájaivá lényegülnek át.

Fesztiválszereplések:
2004 - Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál - Dance for the Camera

16.30 TOLNAI SZABOLCS: FÖVENYÓRA ('104, 2007, The Hourglass - játékfilm)
Rendező/ Director: TOLNAI Szabolcs
Operatőr/Camera: POHÁRNOK Gergely
35mm, fekete-fehér/black&white,104’, játékfilm/feature

„... Itt fekszik valahol, alig néhány száz méter mélyen a Pannon-tenger teteme, amely még nem halt meg egészen, csak le van fojtva, az állati és emberi tetemek, a halott emberek és halott műveik tetemei alatt, csak le van szorítva, mert évezredek óta, lám, még mindig lélegzik...” (Danilo Kiš)
A film cselekményének középpontjában a második világháború forgatagában eltűnt apjának emlékét és saját gyökereit kutató fiatal író, Andreas Sam áll. A múlt labirintusában bolyongva azonban a válaszok helyett csak újabbnál újabb kérdésekkel találja magát szemben. Így válik ez az önmagából kiinduló és önmagához visszatérő múltbéli utazás a különböző civilizációk és vallások közepette élő közép-kelet-európai, gyakran kisebbségi léthelyzetbe kényszerített ember életérzésének, kételyeinek, tanácstalanságának, hontalanság-érzésének és állandó hazavágyásának, valakihez és valahova tartozni akarásának katalógusává. A vizuális eszközökkel újrafogalmazott Kiš-mű az újraéledő nacionalizmusok paranoiájával és az ideológiai elvakultság következményeivel szembesíti a nézőt. A filmmel Pohárnok Gergely a 2008-as 39. Magyar Filmszemle legjobb operatőrének kijáró díját nyerte.

A filmeket követően: A KÜLÖNBÖZŐSÉG KIHÍVÁSAI ÉS A KÖZÉP-EURÓPAI KORTÁRS FILM - Beszélgetés Tolnai Szabolcs rendezővel, Pohárnok Gergely operatőrrel és Durst Györggyel a Duna Műhely vezetőjével
A beszélgetést vezeti: Pólya Tamás (PTE)

***

PTE ÁOK Aula: Kelet-Nyugati Átjáró 2008 - BALKÁN VILÁGZENEI FESZTIVÁL

20.00 Paizs-Cserepes I P O M E A (Magyarország)
21.30 FANFARE CIOCÂRLIA (Románia)

2006. május 11. - Lovas Ildikó

„A trauma megértése a történelem újrafelfedezésével kezdődik!” Judith Herman
Lovas Ildikóval Kijárat az Adriára - James Bond Bácskában című regénye kapcsán beszélgetett Bódis Kriszta és Gordon Agáta a talpigférfi és az igazi nő(író) lenyűgözően tanulságos találkozásáról.

Lovas Ildikó az erős délszláv nőirodalom magyar ága. Másként határon túli irodalmunk erős női ága.

"A nemzeti érzést tanulni kell." - Lovas Ildikó regényében a XX. század nőgyűlölő totalitárius rendszereinek kisebbségi kritikáját adja.

"a kommunisták nem tudnak bánni a nőkkel. Vagy mi van?"
A hagyományos Balkán-koktél összetevői: kalózvirtus és fanatizmus.
Csakhogy minden -izmus tévelyizmus. Ez derül ki a történelem gondos tanulmányozásából.

„Lehetett volna idejében dönteni, elmenni. Valamivel, mondjuk úgy hatvan-hetven évvel a megszületésem előtt, én ugyanis alkalmatlan vagyok erre. De különösen azt viselem nehezen, ha bármi befolyásolja a döntésemet – a saját kedvemen kívül. És nekem nem volt kedvem elmenni, nem így terveztem. Igaz viszont, hogy az ország, ahol éltem, mindent elkövetett, hogy meghozza a kedvem. De a kedv az nem úgy jön. Vagy jön, vagy nem. Elmenni viszont szokott. El is ment a kedvem tőle, hogy ott éljek, ahol. De ez nem azt jelenti, hogy megjött volna ahhoz, hogy elmenjek. Így aztán nagyon kedvetlenül éltem, szégyenben, félelemben, így.
Mint sokan.”

„Nem látszik különbség aközött, hogy csetnik vagy partizán kezében van-e a fegyver.
Különbség aközött van, akiében van, és akiében nincs.”


Lovas Ildikóról
Kijárat az Adriára - részlet

Lovas Ildikó

"Hiú állat az asszony, hiába..."
1967. augusztus 18-án született Szabadkán. Az erős délszláv nőirodalom magyar ága. Határon túli irodalmunk erős női ága.


Az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom szakán 1991-ben diplomázott magyar nyelv és irodalom szakos tanárként.
1987-ben elnyerte az Újvidéki Televízió ösztöndíját. 1991-től az Újvidéki Televízió szabadkai stúdiójának külmunkatársa, ahol 1993-tól állandó munkaviszonyban dolgozott. A Jelen-lét című kulturális magazin, a Napjaink közéleti magazin művelődési adásainak munkatársa, több ifjúsági műsor szerkesztője.
1995-től a Magyar Szó napilap művelődési rovatának állományban lévő újságírója, amely újság kulturális mellékletének, a Kilátónak 1993-tól állandó munkatársa.
1997/8-ban Bosa Milićević Közgazdasági Szakközépiskolában magyar nyelvet és irodalmat tanított.


Írásai 1987 óta jelennek meg hazai és magyarországi folyóiratokban (Új Symposion, Üzenet, Rukovet, Književna Reč, Matica Srpska, Ex Symposion, Jelenkor, Kalligram, győri Műhely, Új Forrás, Art Limes)
Több novellaantológiában szerepel: Varázsszobor (Forum, Újvidék, 1990), Felütés (Jászberény, 1990), Kapun kívül (Kriterion–Pelikán, Budapest, 1993), Budapesti aggadák (Múlt és Jövő, Budapest, 1999), Könyv-Jelző (Park Kiadó, Budapest, 2002), Huszonnyolc colour totál (Zetna, Zenta, 2003) valamint a Magyar Írószövetség gondozásában 2001-ben megjelent antológiában.


Kötetei:
Kalamáris - Forum, Újvidék, 1994
A másik történet (novellák) - Osvit, Szabadka, 1995
Meztelenül a történetben (regény) - Forum Újvidék, 2000
Via del Corso (novellák) - Orpheusz, Budapest, 2001
Kijárat az Adriára – James Bond Bácskában (regény) - Kalligram, Pozsony, 2005
Spanyol menyasszony (regény) - Kalligram, Pozsony, 2007

Lovas Ildikó: A spanyol menyasszony - Lány, regény (Kalligram, 2007) - részlet


Jobban esik ragaszkodnom a részletekhez, mint az apróságokhoz. A Mátyás király is jó, csak az nem női műfaj.

*

Néztem kint a muskátlit, a marokkói rózsaszínt meg a pirosat, erről kellene hosszabban, mint egy kertésznek, a muskátliról írni, az évek folyamán sokszor felmerül, egy régi naplóban is szerepel: a geránium 70 frank.
Régen a muskátli, ha hozzáértél a leveléhez, büdös volt. Minden gyerek kipróbálta. A muskátli azt jelenti, reggel anyád megöntözi, te meg álmosan kucorogsz és nézed. Otthon vagy, nyár van, muskátli, piros, anyád odahajol.
Aztán sokáig semmi.
Most meg az van, hogy nem lehet csak úgy. Otthon, nyár, muskátli, kucorgó gyerek. Át kell hozzá préselődni.
*
És láttam magam, ahogyan majd a Csodák Palotájában igyekszem, hogy a magasban kifeszített kötélen biciklizzek, mint egy cirkuszi majom.
*
A hatalmas, sötétkék anyagon a nemzet büszkeségeinek arcmása, és akkor majd megragadom a gyerek karját, akivel a Csodák Palotájába igyekszem, és azt mondom neki, szinte belemarkolok a karjába közben, hogy nézzen oda, nézze azokat az arcokat! Csak tőled függ, mi lesz belőled!
És látom magam, ahogyan a moszkvai olimpián másodpercek alatt fölmászok a kötélre.
Azt hiszem, vannak pillanatok, amikor feltolul bennünk a múlt egy olyan bizakodó, reményteli, naiv lendülettel, amitől aztán rettenetes dolgokba bonyolódunk. Ezért kerülhettem néhány óra múlva a kifeszített kötélre, lábam között szíjak, hogy megtartsanak, ha nem sikerül a fizikai tudományosság, ami kizárja, hogy a bicaj lebillenjen. A Csodák Palotája a tudományt játékosan közelíti a gyerekekhez, amitől a tériszonyos szülők szemében megjelenik a halálfélelem.
Beleg ömöszöltem magam a hevederekbe, fölmásztam a keskeny létrán, hogy belehajtsak a tátongó mélységbe – ugyanis azt mondta a gyerek, hogy szeretné bizonyítva látni, elérhető minden, mert csak tőle függ, ahogyan nyilván csak tőlem függ, ha én legyőzöm a szédülést, és nem hányok a tömegbe, akkor ő is utánam fogja csinálni.
Nagyszerű érzés volt. Ott ültem három méter magasan egy sodronyra erősített kerékpáron és izzadtam, folyt rólam a víz, úszni lehetett volna a verítékemben, ha nem szívja, öleli magába a pólóm a sok vizet. Lehunytam a szemem, hogy ne lássak semmit, leginkább azt ne, milyen mélység tátong alattam, vigyorgó apákkal, akiknek a fia persze alig várja, hogy fölülhessen erre a halál-masinára. Mert olyan ügyesek, bátrak, apafiai.
Nos, az enyém az anyafia. Nincs benne efféle bátorság, s nem is igen érti, miért kellene, hogy legyen. Ő is vigyorog, akár az apák, de benne kedvesség szunnyad, sajnálja ezt a szerencsétlen nőt, aki vagyok, itt a magasban.
Lehunytam a szemem és újra eszembe jutott a fehér nadrágba bújtatott gyönyörű feszességgel tartott láb, a könnyed mozdulat, amitől a lábujj hegye a stadion mennyezetét érinti, a dagadó nyakizmok, az atléta elején, gyomortájékon a három ránc, a mozdulatlanul előre meredő tekintet, a koncentrálástól párás szemek, hajrá, hajrá!
És már folytak a könnyeim, ő persze azt hitte, a félelemtől, hogy ott ülök, akár egy majom a köszörűkövön, azon a borzalmas kerékpáron, lábam hevederekbe erősítve, alattam megannyi apával. Rájuk köpök azonnal. És szurkolt, hogy indulj neki, anya, ne félj, a súrlódás meg a tehetetlenség meg Newton. Megmaradsz.
És akkor hátulról meglöktek, ott lebegtem, akár a vízben, gurultam a forró délutánban, hullámzott körülöttem minden, és a tüdőm megtelt büszkeséggel, fent voltam a magasban, mint a kötél legtetején!
Crazy Little Thing Called Love!

A Kijárat az Adriára - James Bond Bácskában című regénye kapcsán volt az Irodalmi Centrifuga vendége 2006. május 11-én.

Meghívó az estre
Kijárat az Adriára - részlet

Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára (részletek)

„Nem látszik különbség aközött, hogy csetnik vagy partizán kezében van-e a fegyver.
Különbség aközött van, akiében van, és akiében nincs."


Hát finnyás vagyok.
Hogy is van ez?
Melyik országban is vagyunk éppen?
A kommunisták nem tudnak bánni a nőkkel.
Vagy mi van?

Hiú állat az asszony, hiába... (3)

A hatalom jobban erotizál, mint bármelyik nő.

Haza a magasban, bugyik és receptek útvesztőjében.
Melyik haza?
Minden olyan bonyolult volt akkoriban. Egyik hazában sem volt megfelelő az anyanyelvem.
Kurvaszar érzés, mondhatom.
És közben még: Tito, aki már halott, de mégis ott függ a képe minden falon…

A francba, gondolja az ember, vagyis gondoltam én, hát mia picsáért nem lehetett normálisan.
Vagy hogy.
Basszátok meg az egészet. Mert néha durván fogalmazok.
Akik meghaltak, azok már nem élnek.
(tengerparti szégyen)

Igyekszem megérteni, P. miként is maradt itt, amikor már lógott a háború mint az eső lába, amikor futhatott volna. És nem néznék ki az ablakon, nem lennék bizonnyal.
Na baszd meg!
És a fiam lenne?
Hát nagyon utálom a történelmet.

Több forradalomra pedig nincs időm.
Van ilyen.

Azt a legnehezebb megérteni, hogy van olyan állapot, amelyben nem számít, van-e igazság egyáltalán. Felejteni és élni kell, hogy ne bolonduljon meg, akinek a fia elesett, akinek a szerelmét főbe lőtték, akit megerőszakoltak, akinek a kisgyereke belehalt a vérhasba.
Ilyesmi az élet.
Csak mondom, hogy el ne felejtsem magam is.


Gyönge szar az ember. S ez benne a legszilárdabb.
Nincsenek emlékeim, csak az összefüggő, kocsonyás félelem.

Ami már elviselhetetlen, az biztos máshol fog megtörténni.
De legalábbis másokkal.
Ez még elviselhető.
Ez még elviselhető.
Nem kérdezünk, mondta az őr,a házimunkás háta mögött. Ha elcsomagolt, de frissen,ꈈkikopog, meg vagyunk értve?
Mikor van ez mondva?

Jugoszláviai magyarnak lenni, magyarnak lenni a délvidéken, vajdasági magyarnak lenni – nem könnyű feladat.
Országot vissza nem veszek. Bele is szakadnék, annyi volt belőle.
De mihez van közöm igazából?
Az az egy kicsi, mindennapi életünk van. Arról tudható valami.
Úgy jártunk ezzel az utolsó országgal is, mint az összes többivel. Csak nevekben, emlékekben marad fönn.

A nemzeti érzést tanulni kell.

Vicinális irodalom. A bácskai tenger-ügy.
Szarok az Adriára.

Nincsenek érzéseim.
Bosznián át kellett leautóznunk ide, szembesülni fölégetett, szétlőtt emlékekkel, gyerekkorunk hazugságaival. Ami az egyetlen valóság volt.
Mesélhetünk erről.
Minden emlékünk, gyerekkorunk minden pillanata valaki másszámára hazugság.
Még saját magunk számára is az.
Mesélhetünk erről.

A túlélők mindig a hallgatás hagyománya mellett döntenek, mert így folytathatják – elfojtva és elhallgatva - azok, akik nem túlélői, nem részesei voltak, nem vállalhatják a beszédet.

Ott maradni a határon homokba fúrt fejjel, mint Csáth Géza.
Vagy az a boldogság, hogy nincsenek érzéseim...”

Lovas Ildikó a Kijárat az Adriára - James Bond Bácskában című regénye kapcsán volt az Irodalmi Centrifuga vendége 2006. május 11-én.

Lovas Ildikóról bővebben a SZALON rovatban olvashatnak.