2009. augusztus 7., péntek

SORMINTÁK 2.

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.


Házasságmodellek sormintái

A Született feleségekben két tökéletes házaspár van. A skandináv modell és a latin: Scavóék és Solisék. A latin modell hihetetlenül drámai, csalás és megcsalás, féltékenység és tettlegesség, megbánás és megtérés, ami csak kell az izgalmas élethez. Teljes odaadással csinálják és őszintén szeretik egymást. Nincsenek nemes céljaik és vágyaik, csakis önzők.
Skandinávék a teljes hűségben és egyenlőségben hisznek, meg az őszinteségben. És hogy ebben a fegyelmezett szeretetben kell élniük, és ezt átadni az utódaiknak.
Teljesen eltérő megoldásokat választanak a konfliktusaikban.
Latinék félrelépéssel kezelik a házasság unalmát, skandinávék szerepcserével. Latinék illegálisan szerzik jövedelmük egy részét, és néha leégnek, skandinávék keményen dolgoznak és beosztással élnek. Latinék felhangoltak és spontának, skandinávék kissé kényszeresek és túlkontrolláltak, de mindannyian tökéletes önazonossággal élik az életüket.
Bármelyikkel azonosulunk, látnunk kell, hogy van másik út is, ám annak is megvan az ára.

Latinék mozgalmas életének egzisztenciális bizonytalanság az ára, és érzelmi démonok elszabadulása, amelyek aztán szétszedik a kapcsolatot. Skandinávék anyagi és érzelmi biztonsága pedig jó alapot képez a szorongásnak vagy az unalomnak, ami aztán megöli a kapcsolatot.
Mindenesetre mindkét tökéletes pár remek megoldásokat vonultat fel a házasság betegségeinek kezelésére.
Külön üdítő, hogy nem kell nálunk ismerősebb apróságokkal is foglalkozniuk, mint mondjuk egy bántalmazó vagy alkoholista a családban, vagy lakásgondok, vagy számlaproblémák, betegség, vagy magány.
Amikor le vannak égve, egyszerűen a jacuzziban mosnak és borotválkoznak.

A ffi fogamzásgátlás a sorozatok áthallásaiban.

E tekintetben a serdülők tűnnek a legfelelősségteljesebbnek. A jó sebész fia bizony körültekintően készül fel első együttlétére két lánnyal, mindent gondosan beszereznek, ami a biztonságos és jó kísérletezéshez hasznos lehet: ital, óvszer, spermaölő zselé, síkosító…
A Született feleségek orvoscsemetéje meleg, kizárva ezzel egy olyan baleset lehetőségét, amilyen a családja.
A szoknyavadász plasztikai sebész 50 fokos vízben áztatja a golyóit randi előtt.
A többi férfi alighanem a hagyományos módszereket követi a nem kívánt gyermekáldás megelőzésében, azaz a partnerére bízza: tabletta, pesszárium, naptár, gumi vagy rizikó. Más csiklójával verik a csalánt.
Így persze nem szabadna annyira meglepődni a rengeteg akaratlan és titkos gyümölcsön. És azon, hogy a nehezített életünket gyakran nemzőink apró hanyagságának és felelőtlenségének köszönhetjük.

A Késalatt jó orvosa a felesége véletlen teherbeesése majd vetélése után úgy dönt, hogy elkötteti a herevezetékét, és így védekeznek a továbbiakban, mert nyilvánvalóan nem akarnak több gyereket vállalni. Nehéz döntés és szüksége van annak tudatára, hogy nem fosztotta meg magát örökre génjeinek örökítésétől, egy spermabankban elhelyez egy adagot a magjából, míg bölcsen le tud mondani erről is. Ne feledjük: egy olyan férfi dilemmáját látjuk, aki naponta végez véres műtéti beavatkozásokat zömmel nőkön, és amíg nem élte meg az elvetélt magzat miatti gyászt, az sem okozott neki gondot, hogy a felesége egyedül viseli a fogamzásgátlás veszélyes vagy szorongató felelősségét, a következményeiről nem is beszélve.

Még egy tanulságos vasectómia-történet fordul elő, a Született feleségek legtökéletesebb házasságában. A skandináv típusú párnak már négy gyereke van, a feleség kéri ezt, de nem is annyira a védekezés miatt, hanem azért, hogy biztos lehessen, a férje soha nem alapít majd újabb teljes, gyerekkel áldott családot egy másik nővel.
A férfi igent mond, majd visszakozik. Úgy érzi, mintha a felesége ki akarná herélni, mondja ez a szokatlanul empatikus férfi, aki következetesen egyenlő félnek tekinti a feleségét és visszahúzódik helyette főállású anyának, amikor a nőt már láthatóan boldogtalanná tette a háztartás rabszolgasága.
Egy olyan pár életmegoldásait figyelhetjük itt meg, akik a mi kultúrkörünkhöz képest szokatlanul civilizáltak és egyenlők egymással. Még így is sok munkájukba kerül felismerni a változtatások jó irányát. Egyszerű lenne a vasectómia, de visszavonhatatlanul beleragadni a reproduktivitásában korlátozott kiszolgáló családi szerepébe – amit olyan természetesen szánnak a nőknek, és a nők maguknak – ezt nem akarja.
És képesek megérteni egymást újra, és újraosztani a viselt terheket, hogy egyikükben se maradjon meg az önfeladás vagy önfeláldozás keserűsége.

A sorozatok melegei – meleg sorminták

Melegügyben élenjárnak a sorozatok, többet tudnak róluk és elfogadóbbak, a magyar közvélekedés sztereotip butaságánál.
A téma honi filmjei, és irodalma kevés munkát számlál, és a rosszéletű, korán haló meleg sorsmintát írja újra bennük. A honi meleg jobban jár a szappanoperákkal, amelyekben akár boldogan is élhet, arca, szakmája, hobbija és szerelme is lehet.

Élenjáró a Sírhant művek ebben a témában, egy hagyományos családmodellt követő fiúpár nagyon rokonszenves szerepeltetésével. A családregény kisebbik fia teljesítménykényszeres jógyerek, aki rendre túlteljesít munkában, családi kötelességben, hitéletben, hogy egyetlen apró hibáját megbocsássák: azt, hogy meleg. A szerelme nyíltan férfiszépség, rendőr és színes bőrű, ő is szigorú magával és fokozott elvárásokat támasztó, terror-légkörű családból jön.
De a kapcsolatuk igazi, ismétlő kényszereiket időről időre fel tudja lazítani őszinte összetartozásuk, ami a család elfogadását is meghozza lassan.

A Jóbarátokban egy trendi leszbikus párt kedvelhetünk meg, nekem legalábbis szimpatikusak. A legelfogadottabb típusból valók: két nőies és szép nő, akik kapcsolatukat egy gyerekkel legitimálták. Szépséghibájuk annyi, hogy egyikük a jóbarát Ross imádott felesége volt, és érthetetlen módon elhagyta férjét egy törvénytelen és természetellenes kapcsolatért.
Ráadásul ezt nagyon is természetesen éli meg a szerelmével együtt.
A leszbikusok esküvői partiján pedig döbbenten veszik észre a meghívott fiúk, hogy ebben a közegben valahogy láthatatlanok. A poénjaik nem sülnek el, a kezdeményezésüket nem veszik észre, társalgásban nem jutnak szóhoz: úgy érzik magukat, mint a nők ffitársaságban.

A legnehezebb melegség a Született feleségekben látható, a legtökéletesebb feleség, Bree Van de Kamp kamasz fiának a története. Kivételesen ellenszenves serdülőt ismerünk meg, szájas és nyegle, ráadásul buzi, és gyűlölködve fenyegeti tökéletes anyját zsarolással, ügyvéddel és rendőrséggel. Azonban olyat gyakran látunk, hogy egy családtag a másik érzéseit tökéletesen figyelmen kívül hagyja, és huzamosan rákényszeríti az akaratát a másikra a jóízlés, az erkölcs, a szomszédok, a jog, a szokások és legfőképp a szeretet nevében, de az erőszak eszközeivel.
A tökéletes anya totális terrorját nehéz észrevenni, hiszen a domináns értékrendet közvetíti minden pillanatban, és a legapróbb eltérést is érzelmi megvonással bünteti születéstől életfogytiglan. Nem könnyű ilyen kontroll alatt élni és fájdalmas örökké megbukni.
A fiának ez a lázadó serdülés az egyetlen esélye, hogy valaha autonóm felnőtt legyen, mondjuk egy olyan meleg, aki képes boldog kapcsolatra.

A Maffiózókban nem létezik melegség, javítsanak ki, ha tévedtem.

A Kés Alatt viszont prolongálja a jelenséget az összes évadra, a hűséges leszbikus altatóorvos, Liz személyében. Neki ugyan nincsenek problémái, és a legtoleráltabb, magányos leszbikust alakítja, és ebben a helyzetben könnyen lesz belőle a plasztikai sebészet lelkiismerete. Egyetlen alkalmi ügyéről tudunk, ez viszont a melegség gyűjtőkategóriájának több fakkjába is rakható.
A plasztikai sebészetet melegtémában a transzneműek érdeklik, műtéti szükségleteik miatt. Ezt jól bemutatják nekünk a transznemű Sophiával illusztrálva. Aki helyes, kicsit affektált nő, vagy ugyanilyen férfi, egy hosszú és nehéz folyamat közepén.
Sophia nőnek tudja magát, de erről nehéz meggyőznie a környezetét, mert ffinak született, és a külső nemi jellegzetességek elfedik az ő nőiségét.
Ffinak tekintik és ffimagatartásra kényszerítik, ami idegen tőle. Ez is egy kognitív disszonancia, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia. A műtétek nem javítanak látványosan a helyzeten, a legsikeresebb nemátalakító műtét sem változtatja meg a páciens nemét. Transz marad.

A sorozatok és a szex

Nos, azt hiszem ezek a cuccok nem a szexről szólnak, a Maffiózókat a nők sem érdeklik sokkal jobban, mint a melegek, és kevesebb jó numerát láttunk az öt évad alatt, mint a Sex&Cityben.
Nos, a Sex&Cityben mindenki metroszexuális, a szex mint tevékenység, mozgásforma vagy érzés rendkívül problémás a szereplőknek. Hiába a napi rutin és tréning, ha kognitív disszonancia van, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia.
A dzsungelváros túlszabályozott rendszerében a spontán testiség elég kivételes dolog, különösen, ha a tapasztalatokról nem nagyon lehet nyíltan beszélni, ráadásul kötelező úgy tenni, mintha az ismeretlenül alkalmi párba rendeződők tökéletesen értenék egymást.

A lányok érzelmes és biztonságos kalandokat akarnak, a korban, egzisztenciában és alkatban hozzájuk hasonló ffival, akivel kölcsönösen tetszenek egymásnak. Azonban valamelyik tényező rendszerint nem stimmel, így aztán a kísérletek többsége kudarcnak minősül, méltatlannak, és érzelmileg deficitesnek. Pedig már maga a kísérletezés is eléggé elítélhető egy nő részéről.
A sorozat legnagyobb tanulsága, hogy manapság mit meg nem engedhetnek maguknak a nők… És persze a ffiak is.

A Kés alatt szexualitása megy a legmesszebb talán a szexuális forradalom vívmányaiban. Nem sok morális előítéletet fűz a szexhez, ha bele is akad ezekbe folyton. Alkalmas külsővel mindent lehet, sugallja a dizájnsebészet, és először hallhatunk ilyen tárgyilagosan a partnercserés életstílusról.

A Jóbarátok is inkább a szexuális nyomor sorozata, mint az önfeledt testi boldogságé. A szexuális élet szempontjából a multifunkciós életközösség parkolópályának tűnik. Kedvesen biztatgatják egymást randi előtt és helyett, de ritkán veszik észre, hogy a szex nem a legfontosabb az életükben. Alternatív családjuk érzelmi komfortjában pedig nem is hiányzik annyira az egyetlen, kizárólagos, igazi társ, akit mindannyian folyton keresnek. (Azért a lányok tartanak óvszert a fürdőszobában.)
Tehát egy sikeres és követendő életstratégiát alkottak meg ők hatan, egy kommunát. A ma fiatalok tőlük tanulják a barátságot és a többes érzelmi kötődés felszabadultságát, a nukleáris családi hátterek után.

A Sex&city szexuális intimitása szintén elhanyagolható ahhoz képest, hogy a cím legalábbis romantikus együttléteket sugall a metroszexualitás jegyében.
Aki gyanakodva szagolgatja ezt az új kifejezést, annak igaza van, nincs köze a szexhez, csak a megjelenéshez. Az a metroszexuális, aki trendi és sztájlisztolt, szolis és wellness. A metroszexualitás diszfunkciós, nem a valós „szextett” a lényege, hanem az udvarlás és a látszat.

Olyanok, mint egy vándorló vízimadárfajta, akik minden évben udvarlással töltenek néhány hónapot egy szigeten, de csak sok év után választanak maguknak társat a nagy közösségből. Egyébként ez a késői megállapodás tendenciának látszik fogyasztói fehér keresztény alkohol tudatmódosítású kultúránkban is.
Az érzelmek és a testiség hasadása civilizációs jelenségünk.


Gong Odaátra



2009. július 31., péntek

„Csak egy nap az élet...”

Kiállítás megnyitó, Koncertek és Musical az Urániában.
Egész napos megemlékezés a Roma-Zsidó Holocaustra.
Továbbá a Coco Chanel című francia életrajzi dráma és több mint 30 film vetítése jelentős nyári kedvezményekkel.
Augusztusi programokat ajánlunk figyelmükbe.


„Csak egy nap az élet...”
Uránia
2009. augusztus 1. szombat 10:30-tól


Mottó: „Mentsd meg azokat, akik a halálba vitetnek; akik megöletésre tántorognak, bárcsak visszatartanád!
Mert azt mondod majd: " Íme nem tudtuk ezt! " De aki a szíveket vizsgálja, nemde Ő látja?!
Aki a lelkedet őrzi, Ő tudja; és mindenkinek a cselekedete szerint fizet.”
/ Példabeszédek 24:11-12 /


Horváth Mária és Máté Erika holokauszt balladákat olvas majd fel, továbbá megtekinthető lesz a Roma-Zsidó Holocaust kiállítás is.

11:30 - tól KONCERTEK: Sabbathsong Klezmer Band; Horváth Mária-Máté Erika; Szakcsi Lakatos Béla és az Új Magyarországi Gipsy Jazz - 1500,-Ft

15:30 - "Hogyan Tovább ?!" Párbeszéd és eszmecsere Iványi Gábor (Mensch Alapítvány) vezetésével

18 óra - "A Láthatatlan Kéz" című musical Eszter könyve alapján -1500,-Ft

Kedvezményes egész napos belépő: 1900,-Ft

Telefonos jegyrendelés: 061-486-3400


*****


Ezenkívül minden nap este 9 órától az Uránia Filmszínház műsorán a Coco Chanel című színes feliratos francia életrajzi dráma.

Egy közép-franciaországi kislány, aki árvaházba kerül a nővérével, és minden vasárnap hiába várja, hogy érte jöjjön az apukája.
Egy kávéházi énekesnő, elhaló hanggal, aki egy csapat részeg katona előtt lép fel.
Egy alacsony varrónő, aki egy vidéki szabó hátsó műhelyében szegi fel a ruhákat.
Egy kezdő kurtizán, aki túl sovány, és akinek menedéket védelmezője, Etienne Balsan nyújt a könnyűvérű nőcskék és az éjszakai császárok világában.
Egy szerelmes asszony, aki azt állítja, hogy sosem lesz senki felesége, különösen nem Boy Capelé, a férfié, aki pedig imádja.
Egy lázadó, akit a kora társadalmi elvárásai béklyóba zárnak, és aki a szeretői ingét hordja.

Ez Coco Chanel története, aki azelőtt testesítette meg a modern nőt, mielőtt azt kitalálta volna a világ számára.

- Port.hu –


*****


Nyári kedvezmény az Urániában több mint 30 filmre!

A kedvezményes filmek listája az alábbi linken tekinthető meg:
http://www.urania-nf.hu/filmismertetok/nyarikedvezmeny.php

2009. július 30., csütörtök

SORMINTÁK - 2. rész

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.



A sorozatok többnyire családi kategóriájú műalkotások, nézheti apraja-nagyja, és nézi is, nem árthat, csak használhat kisbabától dédikéig mindenkinek. És hát egyedül is jobb a semminél.
Külön magyarázkodás nélkül minősíthetem a Maffiózókat és a Kés alattot ffisorozatnak, és nem a nézők többsége miatt, hanem a világkép, működési elvek és erkölcsisége miatt.


A „ffisorozat” a ffivilág alapelveit mutatja meg, domináns szereplői ffiak, apák, szakemberek, főnökök, családfenntartók. A ffisorozatok világa kevésbé biztonságos, több a vér, az erőszak, a verés és verekedés, mint a nősorozatokban. Hamar bekúszik a történetekbe képileg is a terror, a törvényenkívüliség. Ezek zömmel üzleti-pénzhajhászati bűnbeesések, ritkábban érzelmi-családiak. A Maffiózókban a legvilágosabb a képlet: a törvénykerülő ffiak egymástól védik jó pénzért a törvénytisztelőket és a családjukat is, a Kés alatt sebészei pedig extra haszon reményében futnak bele a szex- és drogszakma veszélyes mélységeibe.
A ffiak hagyományos funkciója a védelem, és hogy ezt jól elláthassák, ekképpen saját fontosságuk soha ne csorbuljon, kiválóan veszélyeztetik egymást, magukat és a környezetüket. Hol a törvényen kívüliek, hol pedig a törvény képviselői miatt kell védeniük magukat, családjukat és javaikat. Mindezt titokban kell megtenniük, csak nagy krízisek esetén kell bevallaniuk női hozzátartozóiknak, hogy miben sántikálnak.
Ez az izgalmas társadalmi ffijáték a nők számára kissé megterhelő. Részben a titkolózás miatt, amely alighanem része a védelmüknek, ám aláássa a bizalmukat, részben a női felelősségérzet miatt, ami lényegesen kevesebb nőnek engedi meg, hogy törvénytelen játékokkal veszélyeztesse gyermekei és hozzátartozói testi-lelki biztonságát.
Azonban izgalmas filmsorozat alig létezhet titkok és bűnök jól időzített dinamikája nélkül, és ha semmi más nem érdekel az adott sorozatban, már ezzel is kellemesen elszórakozhatunk.

Nem lehet véletlen, hogy a Maffiózókról szóló monstre, ezeregy évados teleregény talán a legnépszerűbb apró hazánkban, megelőzi a Sex&city-t és a Született feleségeket. Azonban a népszerűség titka az lehet, hogy a latinos macsó ffiminta, amelyet a sorozat karikíroz és átnevel, nagyjából vágyott és elfogadott ffiminta a mi kultúránkban.
Nők és ffiak egyaránt szeretetreméltó férfinak tarják, odaadó fia az anyjának, jó apa és férj, csupaszív barát és rendes ember. Egyszerűen nem téveszti meg a nézőt, hogy közben hidegvérű gyilkos, bűnöző, hazug ember, hűtlen férj és veszélyes ismerős, akitől jobb félni és távolságot tartani. Ezt persze pszichiáterének, a szépséges dr Jennifer Melfinek köszönhetjük, akinek a segítségével megérthetjük a vén krokodil érzéseit és ismétlési kényszerét. És azt is, hogy mennyire veszélyes.
Nagyjából magunk is ebben a fázisban vagyunk kis magyar közös tudatunkban, és egyenként is: hagyományos, függő-hatalmi érzelmi dinamikával próbálunk kifinomultabb, egyenlő és együttműködő családi és partnerkapcsolatokat kialakítani.
Ez egyébként a ffielvű világrend új trendje, és ahogyan maffiózóknak nehéz bevenni ezt a kanyart, a magyaroknak sem könnyű. Talán a fiatalosabb generációkra jellemző az új ffiminta értése és követése, mint pl. a trópusi modern Kés alattban, amelynek a ffiideálja ápolt, érzelmeket tudomásul vevő, agressziókezelő ffi, aki helyet ad a nőknek és a nőiességnek saját magában is.

Női sorozat a Született feleségek és a Szex&City:

Egy női sorozatban kevés hely jut a ffivilág véres erőszakosságának. A nőinek tekintett kompetenciákkal foglalkozik, amelyek ugyanolyan világrengetően fontosak, mint a ffikompetenciák.
A női sorozat a totális társadalom amerikai expanziójának derékhada, meggyőző és kellemes agitációs propaganda. Hisz abban a tudásban, amelyet küldetésesen közvetít, ez a többségi tudás, amelynek a helyességéhez és fenntarthatóságához a sorozat világában nem fér kétség.
Teljes érzelmi, erkölcsi, szociális és kulturális azonosulásra ad módot. Kikapcsolja a reális, pénzügyi, napi gondokat, pozitív a jövőképe és az érzelmekre koncentrál.
A nőket veszi célba, ezért fokozottan BIZTONSÁGOS!

A Született feleségek a kompetenciák közül a mentális családszervezés és teljes körű gondoskodás kimeríthetetlen tematikáját használja, kertvárosi díszletekkel. A sorozat családi viselkedésminta-katalógus, játszmagyűjtemény.
A Sex&city pedig a női társadalmi és szexuális reprezentációt mutatja be egy kulturantropológiailag sajátos kis közösségben, azaz négy modelltudatú szingli szokásait a munka, hobbi, szex, hivatás és ffiak témakörökben, amelyek jelentősen átfedik egymást. …

Egy jó sorozat érzelmi tanácsadó és problémakezelő segédeszköz, a nők kiválóan tudják alkalmazni a saját életükre, ahogy a tarot kártyát vagy a horoszkópot is. Hozzá viszonyíthatjuk a saját érzelmi játszmáinkat és technikáinkat. Csak annyira egyedi, hogy a világon bárhol belehelyezkedhet valamelyik szerepébe egy felnőtt, és azonosulhat fölfelé: a közös tudatunkban megképződött ideáltípusok egyikével. A bábu-szerű szereplők, és a történetek közhelyessége tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy szemléltesse azt az érzelmi dinamikát, amelyet át kell adnia.

A közösségi sorozatok

A Sírhant művek és a Jóbarátok multifunkciós életközösségekről szólnak, a család alternatíváját vázolják kiváló rendezőik jövőbe mutató nagy víziói alapján. Érdemes kibontogatnunk a tanulságokat, amelyeket sugalmaznak, és észrevennünk, miféle megoldásokat mutatnak. Amelyek használhatóak volnának a mi legsajátabb, naponta megharcolt hazai élethelyzeteinkben is!
A sorozatok hazája Amerika, ahogy a mi közép-kelet európai kisnépségi közös tudatunké is. A szereplők magányossága fel sem tűnik: izolált, magukra záródott sorsok érkeznek megmutatni az életünket, hibáinkat, viselkedésünket, taktikáinkat, amelyekkel jól-rosszul részt vehetünk a képzelt társadalmi boldogságban, társat találhatunk és valódi otthont maguknak.
A sorozatok a totális társadalom expanziója, a sorozatok által közvetített minta egy fehér, keresztény, angol nyelvű, fogyasztói, középkategóriás, alkohol-tudatmódosítású civilizáció. A tökéletes másolat érdemel tökéletes életet, amelyben szeretet és megbecsülés, pénz és fontosság, szépség és harmónia sugárzik állandóan. A sorozatok ábránd és karikatúra önmagunkról.
A sorozatok nagy tanulságai gyakran női tanulságok, amelyeket többnyire nőktől tanulhatunk meg.

A sorozatok pszichológusai

Fontos, hogy a huszadik század elejének legnagyobb forradalma Freudé volt. Akkora, hogy néhány évtized alatt érvénytelenítette az osztályharc és gazdaság alapú ideológiákat, az olyanokat pl. amilyenben magunk is felnőttünk a 89-es rendszerváltásig. Ami annyira nem volt valódi váltás, hogy még ma is csak ébredezünk belőle hullafoltos demokráciánkban.
Ahogyan a marxizmus – leninizmus mára döglött ideológiája a téeszcsékben és pártbizottságokban öltött testet, úgy a pszichológiai forradalom a szakrendelőkben és a mesterek körüli iskolákban él tovább.
A pszichológia forradalma arra ébresztette rá az európai típusú civilizációt, hogy lélektani értelemben változnia kell, mert ez a kulcsa a személyes és közösségi boldogságunknak.
A nők járnak ebben élen, erős az igényük az önismeretre és arra, hogy empatikusak legyenek. Érteni akarják, hogy mi történik bennük, a társukban, a családjukban. Milyen érzések és hogyan mozgatják sorsuk erőit.
Nálunk is a nők olvasnak többet, járnak csoportfoglalkozásokra, akarnak párterápiát, és egyáltalán: jobbá és boldogabbá válni saját maguk és a hozzátartozóik miatt.
A pszichológiai forradalom vitathatatlan eredménye ez, és az alkalmazott, illetve bulvárpszichológiai alapműveltség, amely nélkül ma már nem lehet élni.

Minden sorozatnak megvan a maga pszichológiai szaktekintélye.
Ebben a tekintetben élenjárók vagyunk, az egyik leghitelesebb lélekgyógyász sorozathős magyar sorozatban él. Számomra kétségtelenül a legnagyobb tanítások dr Bubó szájából hangzottak el, aki soha nem volt rest tanulni a betegeitől és jóra buzdítani őket, a melléfogás mindenkori derűs megengedésével.

A Kés Alattban a páciensek gyakran kifognak a szakembereken, talán azért, mert ennek a sorozatnak a legmagasabb szintű a vulgárpszichológiai tudása, és a lélektani tudatossága is egyben. A pszichológus is csak ember meg a plasztikai sebész is, nem nagyon találnak egymáson fogást ebben a sorozatban. Azonban az önismeretben igényes szereplők mindannyian felmérhetetlenül sokat tanulnak a páciensektől, és még fizetniük sem kell érte.

A Sírhant művekben az elsőszülött fiú barátnője a szakértő a témában, mint pszichológus szülők sajátosan hátrányos helyzetű gyermeke. Megismerhetünk egy különösen rokonszenves iskolai pszichológust is, aki jól tudja átadni tudását a szülőknek és a serdülőknek is, rengeteget könnyítve ezzel a konfliktusaikban.
A személyiségfejlesztés további fontos intézményeit ismerhetjük meg az anya útkereső csoportterápiái alkalmával. Emberek közé menni, sok tükörben meglátni magunkat, és hogy merre tartunk: ez gyakran életmentő élmény a reprodukciós életszakasz izolációjába rekedt nőknek.

Érdekes ebből a szempontból a Jóbarátok. Akik kifejezetten utálják, ha pszichológus mondja meg róluk a tutit, a barátság története, szeretete és elfogadása nélkül. Viszont az egész sorozatot nézhetjük egy csoport dinamikájaként, és így tekintve bizony felbecsülhetetlenül fontos minta átalakuló szocializációs stratégiáink számára. Multifunkciós életközösség, és a család alternatívája.

A Született feleségek családterapeutája dr Bubó típusú gyógyító. Pszichológus kismester, nagyon is hasonlít egy rabbira. Készségesen és magányosan viszi a kertvárosi rászorulók mentális terheit, és szakmája alapkészségeivel olyasféle szolgáltatást nyújt, mint egy háziorvos és egy lelkész együtt.
A sorozat legnagyobb tanulságait azonban nem szakember mondja ki, hanem az első rész elején öngyilkos nő. Ő meséli el nekünk a történeteket és kommentálja a maga bölcs és elfogulatlan nézőpontjából.

A Maffiózókban a karcsú bokájú dr Melfi képviseli ezt a tudást, nagyon szeretetreméltóan. Azt hiszem, nézők milliói éreztek iránta viszonzatlan áttételt, és tisztázták magukban a segítségével számos letagadott érzésüket.
Ez a gyönyörű ötvenes nő látszólag egy teljes életű aszkéta. Az ezredforduló legkompetensebb nőfigurája. Talán ezt a rangot adhatnánk neki, amikor végignézzük jól dokumentált terápiáját a depressziós maffiózóval. Nem nagyon irigyeljük, amikor bunkóskodik vele a bandita, és akkor sem, amikor szerelmet vall neki. Azt hiszem, elismerjük, hogy ez a nő keményen és jól dolgozik, egy nem sok jóval kecsegtető ügyön.
Személyes, szakmai, jogi és erkölcsi dilemmák dzsungelén jut át a betegével. Mindig pontosan tartja a jó irányt, miközben pontosan érti a rosszat.



Gong Odaátra


A sorozat előző része:
SORMINTÁK – A dizájnsebészetről

2009. június 17., szerda

Emlékek Kalocsán - A kalocsai zsidóság elhurcolásának 65. évfordulóján

Kalocsa nevét hallva elsősorban a Duna, a népművészet, a tánc és a paprika jut az eszünkbe. Azt is sokan tudják, hogy Szent István óta érseki székhely, a magyar katolicizmus egyik központja. Zsidókra semmiképpen nem gondolna egy átlag magyar állampolgár. Pedig a II. világháború előtt sokan éltek arra. 1944. június 18-án más városok zsidóságához hasonlóan kiterelték őket a pályaudvarra, s a szegedi gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba szállították őket. Június 18-án, a holokauszt 65. évfordulóján megemlékezést tartanak a városban. Ez alkalomból jelenik meg a Kalocsai zsidóság története című könyv, valamint Kalocsa városa emlékművet emel annak a 320 áldozatnak, akiknek nevét a túlélők örökítették meg 1948-ban. A témáról film is készült: Kálmán Gábor Los Angeles-i rendező Egyszer volt... című alkotásának vetítésére szintén az emléknapokon kerül sor.
Júniusi programot ajánlunk figyelmükbe.


Emléknapok Kalocsán
Kalocsai zsidóság elhurcolásának 65. évfordulóján
2009. június 17-18.


Kalocsa zsidósága megszűnt létezni. Ma egy fiatal kalocsai talán nem is tudja, milyen sokan éltek itt régen. A feledés elborította őket. Idén azonban valami változóban van. Június 18-án, a holokauszt 65. évfordulóján megemlékezést tartanak Kalocsán. Ekkor jelenik meg a Kalocsai zsidóság története című könyv, amely hosszas kutatómunka eredményeit összegzi. Feltárja a zsidók történetét az 1840. évi betelepedéstől egészen a megsemmisülésig. A történeti tények feldolgozásán túl, bemutatja 11 domináns zsidó család történetét. Interjúkat közöl ma is élő kalocsaiakkal, akik jelenleg az USA-ban, Kanadában, Izraelbe, Uruguay-ban vagy éppen Magyarországon élnek. Családfákat, fényképalbumokat, személyes interjúkat közöl.
Más értékes dolog is történik. Kalocsa városa emlékművet emel annak a 320 áldozatnak, akiknek nevét a túlélők örökítették meg 1948-ban. Film is készült a témáról: Kálmán Gábor Los Angeles-i rendező nyáron Budapesten és Kalocsán forgatott, majd felkereste és meginterjúvolta a nagyvilágba szétszéledt kalocsai zsidókat. A film szintén az emléknapon kerül bemutatásra.

A Kalocsán született rendező, 1964-ben a Stanford Egyetem Film/Televízió és Kommunikáció szakán szerzett MA diplomát. Munkásságát olyan dokumentumfilmek fémjelzik, mint a „Tanyasi fiú“ című rövidfilm,, melyért a Colombus Film Fesztiválon Chris Award díjjal is kitüntették. Az 1984. óta egyetemi professzorként is működő rendező 2008-ban a Filmművészeti Egyetem Fulbright ösztöndíjasa volt. Nevéhez olyan szervezetek alapítása kötődik, mint az IDA Nemzetközi Dokumentum Film Szövetség, melynek igazgatója is, vagy az IDA Diák Dokumentum Film Fesztivál.
A város erre a napra hazahívja egykor elűzött polgárait is. Bíznak benne, hogy a nagyszülőket elkísérik gyermekeik, unokáik, a második és a harmadik nemzedék. Mert mint mondják: „Vissza kell ide jönni, immár felemelt fejjel! Meg kell ismerniük, honnan származnak őseik. Hívunk mindenkit, aki fontosnak tartja ezt a megemlékezést.”.

Az emléknapok részletes programja:


június 17. szerda

10:00
Polgármesteri fogadás a Városházán
Köszöntőt mond:
Török Gusztáv Andor, Kalocsa város polgármestere

11:00
Zsidó élet, zsidó vallás
címmel rendezett kiállítás megnyitása
Művelődési Központ

16:00
Emlékműsor
Rendező: dr. Magóné Tóth Gyöngyi
Városi Színház

17:00
dr. Magóné Tóth Gyöngyi Zsidók Kalocsán és környékén című könyvét bemutatja a szerkesztő, Romsics Imre a Városi Színházban

18:00
Kötetlen beszélgetés régi kalocsai ismerősökkel és a fiatalokkal


június 18. csütörtök

10:00
a Zsinagóga melletti téren
Holokauszt emlékmű avatása
Történelmi bevezetőt mond:
Török Gusztáv Andor polgármester
Emlékezik:
Prof. Josef Shinar, Esthi Cohen túlélők

11:00
Kalocsai zsidó emlékek
Kiállítás a Viski Károly Múzeumban

11:30
Egyszer volt...
Részletek Kálmán Gábor dokumentumfilmjéből
Városi Színház

16:00
Mártír istentisztelet a felújított zsidó temetőben
közreműködik:
Dr. Scweitzer József nyugalmazott főrabbi
Tóth Emil a Dohány utcai zsinagóga főkántora

2009. június 11., csütörtök

Negyven film a szocializmusról: A Kalef – A Moszkva téri galeri

Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? – a kérdést a 40 film a szocializmusról elnevezésű május 25-29. között megrendezésre került, ötnapos monstre vetítéssorozat mottója szegezte nekünk. A szervezők az OSA Archívum 40 kihagyhatatlan művét játszották újra az 1989 óta készült, a Rákosi-Kádár korszak történeteit felelevenítő több száz dokumentumfilmből. Az archív bejátszásokkal spékelt tekercsek a létező/ismeretlen Magyar Népköztársaság hétköznapjait elevenítették körénk, kronologikus sorrendben. Kisfaludy András 2007-es mozija a Moszkva téri galeri megrázó hétköznapjait tárta elénk 1956-tól kezdve egészen napjainkig.


Mi az a Kalef?

„Kalefosok” – csak így nevezte magát az a gimnazistákból, főiskolásokból, egyetemistákból verbuválódott baráti társaság, mely az ötvenes évek végétől kezdett találkozgatni pontban 17.00-kor a Moszkva téri kettős telefonfülkénél. Nemcsak a rock&rollt és a bulikat szerették, utazni, jól öltözni, szabadon, szabadabban élni a mostoha Magyarországon, éppúgy vágyaik közé tartozott. Nem csoda, hogy a rendőrség állandóan ellenőrizte őket, hogy egy-egy korábbi bandavezér börtönbe kerülése után hirtelen ügynökként folytatta pályafutását... A hatvanas évek vége felé a társaságból sokan próbáltak szerencsét külföldön. Míg egyeseknek sikerült szebb jövőt építeniük idegenben, mások nem sokkal a disszidálás után hazatértek. Kiből neves művész lett, kiből idősek otthonában tengődő idült alkoholista. Nemcsak Lengyelországot és a varsói Rolling Stones koncertet, a legtöbben közülük a poklok-poklát is megjárták, mire felcseperedtek. Szívük mélyén, ha nem is boldog, mindenesetre mégis felejthetetlen pillanatokat őriznek-dédelgetnek, amikre örömmel emlékeznek vissza Kisfaludy András filmjében is.

1956


A történet stílszerűen a forradalommal nyit, a kezdő jelenetek gócpontjában Rákosi és a Moszkva téri harcok állnak. Az archív felvétel a Hősök terén egymás sarkát taposó tömegre fókuszál, mely áhítattal csüng a nagy vezér szavain, hogy aztán a kamera az Andrássy úti, elhagyott Rákosi villára svenkeljen, ahová a tizenegyedik életévüket taposó bandatagok úgy jártak be aszparáguszt lopni, mintha csak hazajárnának. A nagyobbak (14 évesek) már nem érték be hervadozó cserepes virágokkal, fegyvereket is zsákmányoltak. A Moszkva téren állomásozó vagon előtt halott oroszok és magyarok feküdtek, nem volt nehéz dolguk. Nyakukban a géppuskával, tényleg nagyfiúnak érezhették maguk. És bizonyos értelemben se perc alatt azzá is értek, azzá kellett érniük. Ha nincs az az oroszul folyékonyan beszélő anya, aki esdekelve kéri az arra grasszáló oroszt, kegyelmezzen nekik, hisz csak játszanak, valószínűleg mindnyájan ott végzik a téren. A Moszkván, ahol akkor még metrónak híre- hamva sem volt, csupán villamosvonalak tucatjai hálózták be a környéket.

A Kalef rendeltetése

Újlaki Dénes szerint azért gyűltek össze minden délután, hogy egyeztessék a házibulik időpontját. Rendszerint lakásra jártak, ahol aztán a kellő mennyiségű, belső fűtőanyag elfogyasztása után (rozspálinka, fél literje 23 forintért) fiú-lány megszabadult a ruháitól és a lélekpezsdítő zene ütemeire ringatta magát, ha rá nem nyitott Szikra atya, vagy a rendőrség.
Hisz dorbézolni, lehúzott redőnyök mögött, a kollégiumszobában és délelőtt, a szülők távollétében, otthon is lehetett. A „kalefosokat” persze nemcsak a tivornyák, ruházatukban, külső megjelenésükben is tükröződő kívülállásuk, hitvallásuk tette összetartozóvá s egyúttal másoktól különbözővé, egyedivé is. Egymás haját vágták, előbb maguk varrta nadrágot, majd farmert viseltek, a fiúk piros, vagy fekete inget, amire a közegek, hol az olasz fasisztákra, hol ’56-ra apellálva, azonnal ugrottak…

Kisöreg

Az 1959-es esztendő a zene és a tánc bűvkörében köszöntött rájuk. A Kisöreg egy létező személy, tánctanár volt, aki a Toldi mozi mellett működtette ifjúsági szórakozóhelyét, ahol félig-meddig szabadon - bizonyos simulós mozdulatokat azért nem ártott nélkülözni, máskülönben a renitens delikvens könnyen az utcán találta magát - lehetett ropni az ereszd el a hajam rocky-t. A táncban megnyilvánuló vagányság felért egy rendszerellenes tüntetéssel, így a parkett ördögei mindenkinél könnyebben találtak társra, még, ha csúfabbak voltak is a kénkőszagú patásnál. Állítólag egy interjúban Bródy is utalt rá, hogy koncertjeiken nem az volt a lényeg, mit művelnek ők a színpadon, sokkal inkább az, mi folyik a nézőtéren.

A BM kereszttűzében


A Belügyminisztérium már 1957-ben felfigyelt a Mein Kampfot olvasó, politizáló ifjúságra s így egyre hevesebben is igyekezett a galeri körmére nézni. Az első letartóztatások, bebörtönzések apropóját a ’64-es esztendő szolgáltatta, amikor is a fiúk az október 23-i eseményekre emlékezve a Petőfi szobor megkoszorúzására készültek. Az elfogott Andits Gábor januárban már „Agárdy” fedőnéven ügynökként működött, nem egy társát, köztük „SzőkeGézát” vagy "Titit" súgva be, szolgáltatva ki a hatóságoknak.

A szabadság lehelete

A galeri be nem börtönzött tagjai ’62-ben már Lengyelországba is eljutnak, a szabadság földjén egyetlen vörös csillag sem emlékezteti őket az itthoni elnyomásra. A helyi jazzclubok és a nálunk még csak tűrt kategóriába se sorolt filmeket játszó mozik pezsdítőleg hatnak rájuk, olyannyira, hogy ’67-ben lengyel mintára egy disckjockey klubot is létrehoznak idehaza, melyet persze olyan hirtelenséggel záratnak be a felsőbb körök, ahogyan csak módjuk nyílik rá. Szintén ’67-hez kötődik az ominózus Rolling Stones koncert története. A kamasz srácok tudtukon kívül hamis jegyeket vásárolnak, így kis híján értelmét veszti útjuk, az a 800 kilométer, ami hátuk mögött van. Persze nem kell félteni őket, ékes lengyelséggel ebből a kényelmetlen szituból is kivágják, kidumálják magukat. Nem is lehet másképp, hisz ahogy egyikük fogalmaz: „Mick Jagger várt minket.”.

Who is who?


A zárlat a Kalef utáni jelent firtatja, Charlie mellett a besúgó szerepét nem vállaló Újlaki Dénes mesél színművészeti pályájának kezdeteiről, de megismerjük a Münchenben tanároskodó „Daddyt” (az örökifjúnak most is hosszú, ősz üstök lobog feje búbján) és Sasvári Lajos rendező is büszkén néz a kamerába, ahogy hál isten a tükörbe is tud, mert annak idején nem hagyta magát… Konklúziónak isteni mondat, Kisfaludy András mégis fordít egyet azon a bizonyos Henry James-i csavaron. Az MTV híradójából kiollózott filmsorokon Andits Gábor siratja thaiföldi kávézóját, melyet porrá omlasztott a cunami.

2009. június 8., hétfő

Környezetvédelmi Világnap, VI. Napfényes Fesztivál és Mátyás király a Gödörben júniusban

Randevúztak már a Földdel? Ha nem, itt a ragyogó alkalom, a Környezetvédelmi Világnap többek közt filmvetítéssel, Kukorelly Endre, Tóth Krisztina és Varró Dániel és klímaverseivel várja az érdeklődőket.
A VI. Napfényes Fesztiválon olyan lehetőségeket ismerhetnek meg, melyek segítségével megőrizhetik és visszaszerezhetik egészségüket. Az elismert szakemberek előadásai mellett, ingyenes egyéni konzultációra is alkalom nyílik.
A Mátyás király a Gödörben című kettős könyvbemutató a Könyvhét eseményeit gazdagítja.
Júniusi programokat ajánlunk figyelmükbe.


Luc Besson és Yann-Arthus Betrand Home című filmjének vetítése
Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.
Június 5. péntek 19.óra


A KultúrPart, a Magyar Telekom és a Forum Home Entertainment által bemutatott film a nézőt nem csupán a bolygón kalauzolja végig, bepillantást enged a Föld mindennapjaiba is. Az egyedülálló alkotás a megőrzés, a fenntartható fejlődés jelentőségét hangsúlyozza. A Környezetvédelmi Világnap további programjait gazdagítja:

Luc Besson interjú vetítése
Kukorelly Endre, Varró Dániel és Tóth Krisztina klímaversei gitár aláfestéssel,neves színművészek tolmácsolásában
A világhírű szájharmonika-játékos, Ferenczi György előadása
Útjára indul a Fenntarthatósági Nap Fesztivál óriási földlabdája
Moderátor: Novák Péter

A környezetvédelmi mozgalomhoz a világnap mottóját: Hívjuk fel közösen a figyelmet a fenntarthatósági fejlődés és a környezetvédelem fontosságára! figyelembe véve mi is csatlakozhatunk egy cserepes növénnyel, melyért cserében a rendezvény napján 17.00 és 19.00 óra között ingyen látogathatjuk a Millenáris Öko Kiállítását!


VI. Napfényes Fesztivál
Petőfi Csarnok, Városliget
2009. június 7. vasárnap, 9 órától


A Fesztivál célja, hogy olyan lehetőségeket mutasson be az érdeklődőknek, amelyek segítségével megőrizhetik és visszaszerezhetik egészségüket. A Fesztiválon találkozhatnak elismert szakemberek előadásaival, valamint ingyenes egyéni konzultációs lehetőségekkel.

A meghívott művészek tánccal, énekkel, zenével biztosítják a vendégek szórakozását, ezáltal újabb szín¬foltokkal gazdagítva a fesztivál programját. A gyermekeknek a szervezők külön kedveskednek számukra összeállított előadásokkal, játékokkal, interaktív és szabadidős programokkal. A játékos kedvű felnőttekre is gondolva teret biztosítanak a művészi kibontakozásra is. Így teljesedik ki a fesztivál egyben családi nappá is, ahol a szülők is kedvük szerint választhatnak könnyedebb programot, miközben a gyermekeik jól érezik magukat.

A Fesztivál keretében az egészséges életmódhoz kapcsolódó termékeket és szolgáltatásokat is megismerhetjük.

Részletes programok:

Nagyszínpad
9:40 Nyitótánc a Táncművészeti Főiskola hallgatóinak előadásában
9:50 Megnyitó
10:00 Dr. Jakab Tibor : A gyulladás, az allergia és a daganat az antropozofikus orvoslás szempontjából
11:00 Soma bűvészbemutatója: Modern bűvészet a legmagasabb színvonalon
11:30 Váradi Tibor : A test a lélek tükre - gyógyulás a gondolattal
12:50 A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes néptáncbemutatója
13:10 A Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc szakirányú hallgatóinak műsora
13:30 Prof. Dr. Bagdy Emőke : Öröm, harmónia, boldogság
14:30 A KIYO-KITO Taiko japándob-csoport műsora
15:00 Paulinyi Tamás : Karma és szabadság (megpróbáltatások és újjászületések)
16:00 A Swingtime Tánccsoport és a Pilisi Kolibri Sport-Tánc Egyesület táncosainak bemutatója
16:30 Rákos Péter : "Jegyek és drámák a lélek színpadán"
17:20 Nyereménysorsolás
17:30 Lukács András egyéni, modern tánckoreográfiái
18:00 Váradi Tibor : A találkozás misztériuma
19:15 Kövi Szabolcs és Lévai Mária koncertje: Tündér-idézés

Pódiumszínpad
10:30 A Natura zenekar koncertje - népdalok jazz-feldolgozásban
11:40 Horváth Judit műsora: A sokszínű harmonika
12:10 Gulyás Csilla hárfakoncertje
12:50 A DONE jazz duó műsora
14:30 Horváth Olga és Horváth Andrea - magyar dallamok hegedűn és zongorán
15:40 A Galopp zenekar countryműsora
17:10 Luptovits László zongorakoncertje: A kis herceg

Gyermekszínpad
10:00 Vidám énekhangok - zenés gyermekműsor
11:10 Néptánctanítás gyerekeknek élő zenével
12:10 Csernik Szende Lábita Lábszínházának műsora
13:30 Ládafia Műhely : Nyakigláb, málészáj, csupaháj - bábjáték
15:10 Zo-Zo bohóc műsora
16:20 Boka Gábor : János vitéz - vásári komédia

Csoportos konzultációk
11:00 Dr. Jakab Tibor konzultációja
12:45 Váradi Tibor konzultációja
13:45 Bűvészshow (Váradi Tibor vezetésével)
14:30 Prof. Dr. Bagdy Emőke konzultációja
16:00 Paulinyi Tamás konzultációja
16:45 Bűvészshow (Váradi Tibor vezetésével)
17:40 Rákos Péter konzultációja

Workshop terem
11:00 Szili Zsuzsanna: Stresszoldó gyakorlatok
12:30 Napfényes receptklub
14:00 Szabó Norbert: Bach-virágterápia
15:00 Napfényes receptklub
16:00 Csehi István: Gerincápolás
17:00 Napfényes receptklub

A színpadi műsorokon kívül az alábbi programokkal várják a látogatókat:

”A kenyér születése” meseösvény nyújt kikapcsolódást és alkotásra való lehetőséget a gyermekeknek, ahol hét állomáson keresztül haladva a gyerekek megismerhetik a kenyér történetét mesébe ágyazva a betakarítástól a sütésig.

A Belső Gyermek utcája viszont felnőtt gyermekeket vár szeretettel, akik szeretnének újra megtanulni játszani, önfeledten nevetni, jobban megismerni a belső világuk rejtekeit, amiket már talán elfelejtettek. Számos gyakorlat és játékos feladat várja az ide látogatókat.

Továbbá:
Kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak (pl. kosárfonás, nemezelés, papírmerítés, lepénysütés)
Körhinta, mászófal
Hagyományos népi játékok
Csúzlizda, aszfaltrajz-készítés
Arcfestés, karikatúrakészítés
Legyél Te is művész! alkotósarok
Zenesátor
Szépségsarok
Reformétel- kóstolók


Mátyás király a Gödörben
Gödör Klub kávézó, Budapest 1051, Erzsébet tér
Június 6-án, szombaton 17 órakor


A kettős könyvbemutatón a litera és a Palatinus Kiadó Mátyás-ponyva - Kortárs írók történetei című irodalmi antológia, valamint a film.hu és a Hungarofest közös kiadásában megjelent Mátyás, a király - képregény-antológia bemutatására kerül sor.

A Mátyás-ponyva című irodalmi antológiát bemutatja: Nagy Gabriella, a kötet egyik szerkesztője. Az antológiából felolvas: Tóth Krisztina és Németh Gábor, a Mátyás, a király – képregény-antológiát bemutatja Hegedűs Márton grafikus-szerkesztő, és Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke. A vetítővásznon a képregény-antológia oldalait láthatják. Zárszó: Gárdos Bernadett– Hungarofest.


Mátyás-ponyva című kötet szerzői:

Balázs Attila, Bán Zsófia, Bánki Éva, Benedek Szabolcs, Bódis Kriszta, Bozsik Péter,
Csaplár Vilmos, Cserna-Szabó András, Dányi Dániel, DrMáriás, Dragomán György, Erdős Virág, Esterházy Péter, Falcsik Mari, Fehér Béla, Garaczi László, Gődény Balázs, Győri Orsolya,
Halász Margit, Háy János, Hazai Attila, Jászberényi Sándor, Józsa Márta, Kapecz Zsuzsa, Kerékgyártó István, Kiss Ottó, Kőrösi Zoltán, Kukorelly Endre, Lokodi Imre, Maros András, Murányi Zita, Podmaniczky Szilárd, Sajó László, Selyem Zsuzsa, Spiegl Máté,
Szerbhorváth György, Tóth Gábor Ákos, Tóth Krisztina - Előszó: Németh Gábor

A kötet szerkesztői: Nagy Gabriella és Jánossy Lajos
Kiadja: Palatinus - Litera, 2009

A díjnyertes képregények, illetve illusztrált és képregénnyé adaptált novellák alkotói:

Bardon Barnabás, Filkor Gábor, Fórizs Gergely, Haránt Artúr, Harsányi Hajnalka, Horváth Henrik, Jámbor Lajos, Juhász Márk, Kalászi Benjámin, Kovács Péter, Lakatos István, Lanczinger Mátyás, Matheika Gábor, Ritter Ottó, Vincze Nóra, Zabos Csaba.

Az illusztrált és adaptált novellák

Balázs Attila, Dragomán György, Esterházy Péter, Gődény Balázs, Jászberényi Sándor,
Józsa Márta, Podmaniczky Szilárd, DrMáriás és Spiegl Máté művei alapján készültek.
A kötet szerkesztője: Hegedűs Márton
Kiadja: Hungarofest Kht. - Film.hu, 2009


Mindkét kötet megvásárolható a helyszínen. A kötetek a bemutatón és a dedikálások alkalmával 20% kedvezménnyel kaphatóak. A bemutató után a szerzők dedikálnak.

A Mátyás-ponyva kötet szerzőinek egyéb dedikációi az Ünnepi Könyvhéten:
2009. június 5., péntek, 15 óra - Írók Boltja előtt, Liszt Ferenc tér
2009. június 7., vasárnap 17 óra - Vörösmarty tér, Palatinus Kiadó sátra

2009. június 6., szombat

Negyven film a szocializmusról – Kádár János nyugdíjba megy

Méry Zsuzsa 2001-ben készült dokumentumfilmjének bemutatására szintén a 40 film a szocializmusról elnevezésű május 25-29. között zajló, ötnapos monstre vetítéssorozat keretében került sor. Az OSA Archívum ezen tekercse nem kisebb volumenű kérdésre kereste a választ, mint hogy milyen ok húzódott az MSZMP első titkárának nyugdíjazását szorgalmazó lemondólevél hátterében. Ha a filmből egyértelműen nem is derült ki, hogy Kádár ravasz politikusként, vagy közszereplésbe fáradt, 60 esztendős aggastyánként vetette papírra ominózus sorait, a magyar gazdaságot befolyásoló „húzd meg, ereszd meg” cselekedeteinek mozgatórugójára Méry opusza kellőképp rávilágított.


Isten hozta Leonyid Brezsnyev!

Ha nem is az Isten, mindenesetre az orosz légitársaság egyik gépmadara 1972-ben kerek öt napra valóban Budapestre szállította a Szovjetunió mosolygós, csókos, ámbátor vasöklű vezetőjét. Ahogy az az akkori híradó képsoraiból kiderült a Ferihegyi reptéren „tízezernyi pesti fogadta zászlólengetéssel és kitörő örömmel” Brezsnyevet. A szívandalító taktusokba merítkező képsorokra, hirtelen szorongást kiváltó zörejzene montírozódik, míg a sötét konvoj áthalad a városon. Lúdbőrzik a hátunk, gyomrunkban érezzük a feszültséget.

A Kádár és Brezsnyev között húzódó ellentétekre jeles történészek, köztük az egyébként kettejük közt tolmács szerepet is betöltő Valerij Muszotov és Rainer M. János igyekeznek rávilágítani. Utóbbi szerint az első konfliktus forrása Hruscsov személye volt, aki 1956 novemberében Kádárt is a helyére ültette. Brezsnyev 1964-ben egy puccsal elmozdította helyéről a jótevőt, efeletti nemtetszésének Kádár hangot is adott, amit a SZU vezére sosem bocsátott meg. A következő összeütközésre az 1968-as csehszlovákiai események szolgáltattak indokot, hisz a magyar hadsereg kénytelen-kelletlen részt vett ugyan a prágai tavasz leverésében, Dubcek irányítása és a reformokkal kísérletező magyarok között egyértelműen rá lehetett mutatni a hasonlóságra. Kádár leváltása már ekkor napirendi témája lesz a Szovjetuniónak.

Az i-re a pontot mégiscsak az 1971. januárjában bevezetett új gazdasági mechanizmus teszi fel a pontot. A termelőszövetkezetekben az állami beavatkozás mérséklése mellett, a piaci viszonyok figyelembevételével, a termelésben magukat a gazdákat kívánják érdekelté tenni. A sikerek természetesen nem tetszenek Moszkvának, hatásosságuk mellett szóljon, hogy még olyan gazdasági lapok is megemlékeznek a változásokról (hosszú jövőt persze nem jósolnak nekik), mint a Financial Times. Válaszul a szovjetek lépten-nyomon akadályokat gördítenek a külkereskedelem útjába, hol bizonyos nyersanyagokat szállítanak ritkában, hol bizonyos exportcikkekre támasztanak igényt. Félnek a fellazulástól.
A ’70-es évek elejére annyira kiéleződik a magyar-szovjet viszony, hogy mind élesebben fogalmazódik meg a kérdés, ki lépjen Kádár helyébe. Két jelölt is van, egyfelől az MSZPKB titkára, Komlósi Zoltán, másfelől a forradalom utáni megtorlás belügyminisztere, Biszku Béla.

„Kádár vadászni megy”

Sóhajtásnyira visszakanyarodunk a kezdő képsorokhoz. Kiderül, hogy Brezsnyev pesti látogatásakor a Vadász Világkiállításon is részt vesz. E jeles esemény szolgáltatja Kádár meghívásának apropóját is, aki köszönettel elfogadja azt és sebtében Oroszországba utazik "lövöldözni". (Kérdéses persze, hogy mennyiben vadászik ő, és mennyiben vadásznak rá). A februári kiruccanás egy 72 órás magánkihallgatássá növi ki magát, háttérben a békés, hóborította orosz tájjal és égig érő fenyvesekkel.
1972. természetesen a 60. születésnap és nyugdíjazást kérő levél miatt is a Kádár-korszak egyik kulcspontjává válik. A történészek ahelyett, hogy nyíltan állást foglalnának a szándék komolyságát illetően (félig-meddig elfogadják őszinte emberi lépésnek, bár szívük mélyén ők is kételkednek), a hangsúlyt a levél tartalmára és még inkább az ünnepi ceremónián elhangzott beszédre helyezik, melyben Kádár első ízben nevezi ’56-ot nemzeti tragédiának és úttévesztésnek, elmozdulva a hivatalosan elfogadott ellenforradalom terminustól.
A Moszkvától való függést és félelmet a gazdasági reform szűkítésénél semmi sem jelezheti jobban. Az ország nem halad tovább a reformok útján, a kezdeti sikerek is veszni látszanak. Kádár marad, a rossz bojároknak, köztük Nyers Rezsőnek, a gazdasági reform atyjának, maradéktalanul távozni kell. A fejlődésnek lőttek!

„Leonyid Brezsnyev elröpül...”

Leonyid elvtársat immáron másodszor köszönti a pesti nép „meleg szeretettel”, ahogy a sötét konvoj is másodszorra hömpölyög keresztül a hetvenes évek Budapestjén. Brezsnyev ötnapos itt tartózkodása alatt felkeresi a Kossuth téren épülő, első pesti metróvonalat, mosolyog a csepeli gyár, „a magyar ipar fellegvárának” verejtékben úszó, lelkes munkásaira, úttörő nyakkendőt köttet húsos nyakába egy iskolai fogadáson, majd mielőtt végleg búcsút intene a tízezernyi pestinek, még egy aranykoszorús jelvényt is robosztus mellkasára tűzet.

Kádár helyzete a magyar gazdaság stagnálásával együtt stabilizálódott. 1974-ben meghalt Komócsin, ’78-ban pedig Biszkuékat is menesztették, nem maradt több utódjelölt. Lassan maga a nép vezére is elhitte, hogy mandátuma örökre szól – halljuk a történészek egybehangzó véleményét. Egy utolsó, ámde annál izgatóbb kérdés persze lapul még Méry Zsuzsa tarsolyában, melyet szintén a szakemberek egyike fogalmaz meg. „Milyen Kádár kép élne ma a köztudatban, ha a pártvezér valóban nyugdíjba megy?”. A válasz akár egy rossz viccben, persze attól még nagyon is igaz és elgondolkodtató. „A történelemben nincs ha.”.

2009. június 3., szerda

Negyven film a szocializmusról – Kitüntetetten

Almási Péter 2001-ben készült dokumentumfilmjének bemutatására ugyancsak a 40 film a szocializmusról című monstre vetítéssorozat keretében került sor. Almási kamerájának kereszttűzébe a ’70-es évek Zalaegerszegi Ruhagyárának Kossuth-díjas szocialista brigádja került,így a mára nyugdíjas éveiket taposó varrónők sorsán, élményein keresztül ismerkedhettünk meg a korabeli Magyarországgal, és a „kádári kisember” összetéveszthetetlenül lelkes figurájával, aki, ha kell, ha nem, még az ingyen társadalmi munkától sem zárkózik el…


A munkásosztály diadala

Tóth Sándorné brigádvezetőn látszik, hogy nem bánt meg semmit. Ha most varázsütésre előröl kezdhetné az életét, pontosan ugyanígy csinálna mindent. Megszállottan olvasná a Kossuth Kiadó könyveit, szívvel-lélekkel hajtaná a brigádot, hogy a teljesítmény terén ne csak a 120%, az az 1281 óra társadalmi munka is meglegyen, aminek keretében a bölcsi és az ovi is új takarókkal gazdagodott.
Munka előtt vagy után, a szocialista brigád fáradhatatlan dolgozói Terike lakásán gyűltek össze, hogy időre elkészüljenek azok a bizonyos plédek. A cipekedésbe még Tóth Sándor, a hites férj, nem mellesleg több tucat kitüntetéssel büszkélkedő parancsnok is besegített, akinek egyébként egy esetlegesen kitörő háború esetén az ország belső rendjét kellett volna fenntartania embereivel.
Jogosan fogalmazódik meg bennünk a kérdés, vajon mi ösztökélte ezeket az embereket emberfeletti teljesítményre. Bár mentalitásukat nem tehetjük magunkévá, és talán nem is kell, annyi bizonyos, a munkásosztály erős öntudata nagyon is belejátszott cselekedeteik precíz kivitelébe. A varrónők egyike nemcsak hogy büszkén, de szent meggyőződéssel, szikrázó szemekkel állította: Ezt az országot a szüleink és mi építettük fel!.

Közös gyökerek

Ahhoz, hogy egy társaság ennyire összecsiszolódjon a közös identitástudaton és célon túl, szükség van közös gyökerekre is. A Zalaegerszegi Ruhagyár dolgozói mind 15 évesen kezdték, mind egy osztályból származtak, nem voltak köztük kirívóan gazdagok, ahogy kirívóan szegények sem. Közös szocializációjuk a gyáron túl a munkásszállón zajlott, ahol 5-7 évig laktak heten-nyolcan közös szobába zsúfolódva. (Ők persze nem panaszkodtak, sőt!). Ha épp nem szólította őket a kötelesség, a rajongásig imádott társadalmi munka, éjjel a paplan alatt ponyvaregényeket faltak, egyiket a másik után. De még az ebédre szánt paprikás krumplit is felváltva kavargatták az öblös fazékban. Ahogy teltek-múltak az évek, olyan elválaszthatatlanokká lettek, akár egy nagy, boldog család.

Tényleg ingyen munka a társadalmi munka?

Ahogy a film tovább pörög a szereplőkről alkotott képünk is lassan árnyalódik. Nemcsak az derül ki például, hogy a plédekért Terikéék ingyen moslékot kaptak, hogy orvostanhallgató lányuk továbbtanulását a disznótartásból finanszírozhassák, de bizony az is, hogy megélhetést jelentő hegyi pincéjüket/nyaralójukat is társadalmi munkában húzták fel a beosztottak, munkaidő után. A mosolygós parancsnoktól az állam még a géphasználatért sem kért egyetlen fillért sem.

A szerencsés 14

Noha a Ruhagyár lelkes brigádja 22 tagot számlált, Kossuth-díjat még is csak 14-en kaptak. A kiválasztottak Darvas Ivánnal és Szabó Magdával egy füst alatt vehették át a „hiszem is, nem is” kitüntetést. (A várományosokkal április 1-én, bolondok napján közölték a nagy hírt.) A legnagyobb örömöt számukra mégis az okozta, hogy Aczél elvtárs külön gratulált nekik.
Hogy a szocialista brigád tagjai sem voltak mindnyájan oly önzetlenek, mint ahogy azt az eddig elmondottak alapján feltételeznénk (?), azt a jóból kimaradt nyolc példája bizonyítja. Az ellenségeskedés egészen a biblikus képrombolásig fajult. A díjátadáson készült fekete-fehér fotográfiákon még Terike szemét is kiszúrták az elvetemült barbárok. Az elismert varrónők becsületére váljék, hogy valóban elgondolkodtak azon, összeadják a jutalmat, és igazságosan újraosztják mind a huszonkettejük közt. Persze az egészből nem lett semmi. Ahogy a vezetőség kiszagolta a dolgot, azonnal megtiltotta, hogy magánakciókba kezdjenek. Inkább maga osztogatott kitüntetést és pénzt azoknak, akiknek ezúttal Kossuth-díj nem jutott. Így Terike szavaival, már csak a lelki megrázkódtatást kellett elviselniük. A plecsnik felemást írként hatottak sebeikre.
A szerencsés 14 még két évet húzott le közösen, aztán szép lassan ők is kiöregedtek, nyugdíjba mentek.

Már a gyár sem a régi

Bár falai állnak, a régi erkölcs menthetetlenül odaveszett. Mióta a KISZ megszűnt, nincs közösség! - panaszkodnak a jelenkor hajlott hátú varrónői is, akiknek jó öt-hat évük még biztos hátra van a nyugdíjkorhatárig.A gyárlátogatás azért nem csupán keserű emlékeket vált ki a Kossuth-díjas dolgozókból, ki-ki örömmel pattan egykori masinája mögé ellenőrizni, ha más nem is, legalább „az azóta ki tudja hányszor cserélt” szerkezet rendben van-e még. Egyedül Gyuri bácsi, a munkáslányok „nevelő apja” vigasztalhatatlan. Őt, az igazgatót egyetlenegyszer sem hívták, mióta átadta a helyét, így a zalaegerszegi üzembe most sem hajlandó betenni a lábát, inkább kinn várakozik az utcán. Szemében a könny úgy ül, mint a fa levele a törékeny ágcsúcson. Lélegzet híja van, hogy le nem csöppen. Hát még, amikor megpillantja „leányait”! Ma nincs munkásosztály - mondja nekik szomorúan, majd meg hogy emlékeznek-e, milyen szép május elsejéket éltek át közösen. (A ruhagyár varrónői mindig az első sorokban masíroztak kiváló, messze átlag feletti teljesítményüknek köszönhetően). Gyuri bácsi szavaira az idős asszonyok sem bírják ki, hogy el ne érzékenyüljenek. Feltörő emlékeik megríkatják őket is. Ha semmi, a tiszteleten túl, ezek mindig övéik maradnak. Gyuri bácsi végszavával élve: „De legalább fölemelt fővel járhatunk.”.

2009. június 2., kedd

Negyven film a szocializmusról – Kisamerika

Mit tudtunk meg a rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt a szocialista Magyarországról? – valljuk be őszintén, nem sokat. Egy kizárólag dokumentumfilmeket sugárzó csatorna éppúgy elkélne a magyar televíziós piacon, ahogy szükség van a National Geographicra, vagy a Spektrumra. A 40 film a szocializmusról című vetítéssorozat addig is, míg ez irányban nem történik pozitív irányú lépés, úttörő szerepet vállalt magára. A május végi monstre vetítéssorozat egyik kiemelkedő darabját képezte B. Révész László mozija is, melyet 1975-ben a Balázs Béla Stúdióban elkészítettek ugyan, vetítését a vezetőség sosem engedélyezte. A 2000-ben remakelt filmetűd annak az ózdi munkáskolóniának mindennapjait hívatott bemutatni, melyet a helybéliek magától értetődő természetességgel neveztek születésüktől fogva Kisamerikának.


A film prológusában B. Révész László és Kozák Gyula mesél a Kisamerika előtörténetéről, miközben a bedeszkázott pincehelyiségből a békebeli, fémdobozos filmtekercsek is előkerülnek. Fény derül a helyszínválasztás miértjére is, a szociológus elmondása szerint korábban ott végzett kutatásokat. Be kell, érjük ennyivel. A színes képsorok hirtelen fekete-fehérre váltanak, mese nincs, villámsebességgel érkezünk meg Ózdra. Az elénk vetülő táj, akár idilli is lehetne, ha a 19. században épült munkásnegyed kertjét a zöld, s nem az egybefüggő, szürke betonburkolat borítaná. A paradicsominak éppen nem túlozható környezetben a lakóközösség szinte egyetlen boldog családdá olvad össze, hogy együtt sütögesse mindent jelentő szalonnáját. A kenyérre csurgatott szaftos zsírból még a pólyásoknak is jut, ha van foguk, ha nincs. A közönség nyálelválasztását is beindító falatokat az ifjabbak Traubi szódával, az idősebbje egy kupica pálinkával öblíti le, a hangulat, akár az úttörőtáborok tábortüzeinél, épp csak a gitárszó, no meg a halk, hangos, andalító nótaszó hiányzik...

Ahogy a kamera nyit, és a kép kiszélesedik lassan a mosoly is leolvad arcunkról. A háttérben az ózdi gyár nyolc kéménye eregeti füstjét a levegőbe. Az ózdi kohászati üzem 14 ezer munkásnak biztosítja mindennapi megélhetését – halljuk a narrátort, aki mintha tölcséren keresztül szűrné meg szavait. Nem haragszunk rá, pláne, mert nem felejti el feltenni a nagy kérdést sem, miért Kisamerika Kisamerika. A választ ugyan a helybéliek sem tudják, mióta idő az idő, ők így ismerik az Alsóhegysori vidéket - állítják, de emberünk javára szóljon, ő legalább megpróbálta.

Jottányival később a küszöbön túl találjuk magunkat, melynek túloldalán nemcsak a lakók, a habszifonnal, porceláncsészékkel és üvegfedeles jénaikkal, no meg plexi szekreterekkel felfegyverkezett múlt is szívélyesen fogad bennünket. Legyen öreg vagy fiatal, nő, vagy férfi szinte egybehangzóan vallja, szeret itt élni. Itt, ebben a 41 négyzetméteres, minden komfortot nélkülöző zugban, ahol még a vécét is a folyóson találjuk. Igaz, míg máshol egy kétszobás lakás havi bére 800 forint, itt potom 40-et kell fizetniük. Egyedül a gáz sok, amin a gyerekek miatt nem igen lehet spórolni.

Aki ügyes, az a talpalatnyi odú minden szegletét képes praktikusan kihasználni. Kerekes bácsi még lehajtható fürdőmedencét is fabrikál magának a kertbe, amiben még esőben is lehet pancsikolni. Ha elered, legföljebb alábújok! és Kerekes bácsi megmutatja hogyan. Egyszerre sajnáljuk és irigyeljük, egyik szemünk sír, a másik, mondjuk úgy, elmosolyodik.

Itt van a kutya elásva, a film fordulópontjához érkeztünk. Kisamerika puszta ürüggyé degradálódik, helyette a kamera kereszttűzébe a szocializmus embere kerül. Gogol tehetetlen csinovnyikjai helyett megannyi őszintén hithű, lelkes és dolgos rendszercsodálóval és építővel állunk szemben, akikről csak félve szabadna megjegyeznünk időnként, mintha cseppet primitívek, gyermekien naivan lennének. (Övék a mennyek országa?)

A sztahanovista okleveleit gyűrögető aggastyán büszkén húzza ki magát a fotelban. Meg is van a nyomós oka rá, ő bizony nem párttag. Nem az, mert ’59-ben, amikor a lakáselosztó bizottságban dolgozott megvesztegették. Most mit csináljon? Hagyta volna parlagon azt az 50 liter bort, amit csakúgy névtelenül küldött neki valaki? Három nap alatt elfogyott. Aki a gyárban dolgozik, a hőségben, annak a szervezete bizony hozzászokott a borocskához.

Vagy ott az a házaspár. A férfi házsártos felesége miatt fejezte be a tanulást nyolc általános elvégzése után. Nem akart sokkal okosabb lenni, mint az asszony, aki szerint ura semmit sem csinál, ha itthon van, csak olvas. Egészen odáig vitte, hogy már azt is sikerült kiókumlálnia Marx Tőkéjéből, mi értelme az emberi életnek. Hogy levetkőzze az előítéleteit, és csupa pozitívumot szedjen magára. A riporter-narrátor kérdésére, hogy mindezt, hogy tudta kihámozni egy velős gazdasági értekezésből, őurasága frappánsan megválaszol. Mint mondja: a közösség tagjának először a közösségért kell tennie, és nem magáért, az önzést leépítve épülhet csak fel a szocialista, kommunista társadalom.

Egy másik, mellesleg művezető helyettes őslakostól azt is megtudjuk, mit jelent megbízhatónak lenni. Az egyenlet világosan kimondja megbízhatónak lenni = főleg párttagnak voltni, vanni, lenni.

Érintőlegesen ugyan, de a manapság szintén örök gondot okozó alacsony nyugdíjak is szóba kerülnek. Negyvenhét év megfeszített munka után bizony kevés, 20-30 évvel ezelőtt is kevésnek számított az az 1700 forint.

Kisamerika lánglelkű költője, alias Báthory József igazán impulzív figura. A magát költőként, tehát az emberiség lelkiismereteként aposztrofáló „bácsi” már 15 évesen a gyárban robotolt. Összesen 42 évet húzott le, de ominózus költeményei mellett, melyekből szívesen citál, néhány örökbecsű dalszöveget is sikerült szereznie, amikor igazán szerelmes volt. A ’40-es évek rádióslágerét hallva a régi családi ebédek hangulata is bűvkörébe vonja a nézőt, még két hegedűtiráda, egy sor édes búsongás és a gőzölgő húsleves is ott illatozik mázas cseréptányérunkon.

A valóság persze sokkal zordabb ennél. Húsleves helyett hidegzuhanyt kapunk. Hogy Kisamerika mégsem „Kisamerika” csupán az utolsó, utolsó előtti filmkockákból derülhet ki. A vécébe esett gyerekkel kezdődik, majd a tanácsbeszámolón felrótt hiányosságokkal, a beázó falakkal, a legyekkel, darazsakkal, kukacokkal folytatódik, hogy végül a jelenben tetőzzék.

A vásznon ismét színeket látunk, de bár ne tennénk. Ózd 2004-ben sem mutat rózsásabb képet, mint ’74-ben, igaz, a nyolc kéményből mára csupán egy fúrja vörhenyes téglanyakát a felhők közé. A lakásokat eladták ugyan, a budi sor ma is áll. Nem mindenki olyan ügyes, hogy a kamrából fürdőszobát alakítson ki. A film szereplői el- vagy a másvilágra költöztek, Kerekes bácsi medencéjéből oszlop épült. Ez egy szükséglakás, nem tudom, miért nem szanálják?” - szegezi a kamerának, nekünk, az államnak, az uniónak a kérdést egy mai, reményvesztett lakos, akinek húsz-harminc év leforgásával, megeshet éppoly „ismerősenidegenül” csengnek majd szavai, mint elődeié.