Irodalmi Centrifuga Borgos Annával

Ismét pörög a Centrifuga - Zavarjuk a vizet. Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége ez alkalommal Borgos Anna pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista lesz.

Borgos Anna pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban.

PORTRÉK A MÁSIKRÓL CÍMŰ KÖNYVE BESZÉL AZ ANALÍZIS HŐSKORÁNAK ÉS ATYAMESTEREINEK HÍRHEDETT ESETEIRŐL, ÉS A "NYUGAT-FELESÉGEKRŐL": BABITSNÉ TÖRÖK SOPHIE-RÓL, KOSZTOLÁNYINÉ HARMOS ILONÁRÓL ÉS KARINTHYNÉ BŐHM ARANKÁRÓL.

Az analízis hősei, Breuer, Freud, Ferenczi a legtudományosabb objektivitásuk közepette is érthetetlenül távoli, különös, beteg és veszélyes lénynek érezték vizsgálódásuk tárgyát, a nőt, és sehogyan sem tudták kigyógyítani abból, hogy a másik nemhez tartozik, mert ebből a szemléleti kelepcéből maguk sem voltak képesek kigyógyulni.

FEHÉR TINTÁVAL - NŐI IRODALOM ÉS MINŐSÉG A LABRISZ ANTOLÓGIÁKBAN:
LESZBIKUS TÉR/ERŐ, SZEMBESZÉL, ELŐHÍVOTT ÖNARCKÉPEK

Az Irodalmi Centrifuga rendezvényei nyilvánosak és ingyenesek.

Portrék inverze

Borgos Anna: Portrék a Másikról - Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn - című könyvéről Gordon Agáta írását olvashatják.

Kissé zavartan érzem, hogy mennyire hiányzik Borgos Anna kötete a kezemből. Jó volna felnyitnom és pontosan idéznem belőle címeket, alcímeket, izgalmas fejezetcímeket, szlogen-szerű felvetéseket. De a nyomdai ördög megátalkodottsága a kétszázadik oldal táján alaposan megkavarta a lapokat, bár kihagyni nem mert egyet sem. A példányokat visszahívták, és helybenolvasós módszerem így kis híján dugába dőlt, a jegyzetelés meg teljesen. Jó jel, gondoltam ekkor, és az jutott eszembe, miféle írásaim szoktak eltűnni, elkavarodni, meghiúsulni technikai malőrök folytán. Persze hogy a fontosak, amikben úgy emlékszem, példátlanul újszerűen fogalmaztam meg valamit, a magam számára mindenképp, és elég nehéz pontosan rekonstruálnom ami elveszett.
Éppen ezt érzem, amikor megkísérlem felidézni Borgos Anna könyvét, a Portrék a Másikról című esszégyűjteményt.
A szerző pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban. Munkáit, tanulmányait, általa szerkesztett szöveggyűjteményeket, múlt századi nőírókat bemutató írásait évek óta figyelhetjük. A következetes, szépen kibomló és gazdagodó pálya összegző állomása most az új kötet. Összerendezi a szerző különféle élet- és tudományterületeken szerzett tapasztalatait, pontosan kitűzi a maga helyzetét és nézőpontját, megfogalmazza azokat a tanulságokat, amelyek éppen onnét láthatók, azonban mindannyiunk számára jelentősek.

Legalább két kötetre való tanulmány van a kemény borítóban, egy főként pszichológia- és analízistörténeti fontosságú első sorozat, az analízis hőskorának és atyamestereinek hírhedett női eseteiről és a magyar analitikusnőkről. Majd következik egy irodalomtörténeti érdekességű második sorozat, a "Nyugat-feleségekről", Babitsné Török Sophie-ról, Kosztolányiné Harmos Ilonáról és Karinthyné Bőhm Arankáról. Nagy apparátus, jegyzetek, idézetek, képek, és minden részletben ott a szerző elfogulatlanul nő- és genderszempontú gondolkodása.
Az analízis hősei, Breuer, Freud, Ferenczi a legtudományosabb objektivitásuk közepette is érthetetlenül távoli, különös, beteg és veszélyes lénynek érezték vizsgálódásuk tárgyát, a nőt, és sehogyan sem tudták kigyógyítani abból, hogy a másik nemhez tartozik, mert ebből a szemléleti kelepcéből maguk sem voltak képesek kigyógyulni. Talán csak a mi Ferenczink volt képes belátni, mielőtt négy nő szimultán analízisében elvérzett, hogy az analízis kölcsönös és egyenrangú kapcsolat két ember között, amelyben az analizálónak ugyanannyit kell tanulnia a másikról és önmagáról, mint az analizáltnak, az orvosnak mint a betegnek, a férfinak mint a nőnek.
A legtöbben ezt a nehezen megszerezhető tudást nem analízisben sajátítják el, hanem a saját kapcsolataikban, házasságukban élik meg, vagy szenvedik el. A sorsok, egyéni megoldások, személyes és szociális dinamikák, motivációk, érzékletes rajzát kapjuk az írófeleségek portréiból. A kötet végére határozottan méltányoljuk az író feleségek erőfeszítéseit, és hálát adunk, amiért a szerzőnek nem írófeleségként kellett bepróbálkoznia az "irodalomba".

Portrék a Másikról: a finoman megírt, okos könyv inverzében mindig látható az Egyik portréja is; többek között a szerzőé.

Gordon Agáta

Borgos Anna könyvei 2008. április 24-én pörögnek az Irodalmi Centrifugában.

Borgos Anna

Borgos Anna - pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban. Könyvei, cikkei on-line és nyomtatva - kis magyar Borgosológia.


Könyvek:
Borgos Anna: Portrék a Másikról - Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn, Noran Kiadó, Bp, 2007
Borgos Anna: A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei, Holnap Kiadó, Bp, 2006
Borgos Anna - Erős Ferenc: Mérei Élet-mű - Tanulmányok (szerk: Litván György) Új Mandátum Könyvkiadó, 2006

Labrisz-könyvek kötetei:
Borgos Anna (szerk.), Előhívott önarcképek – Leszbikus nők önéletrajzi írásai. Előszó: Borgos Anna. Budapest: Labrisz Leszbikus Egyesület, Bp., 2003.

Borgos Anna (társszerk.), Szembeszél - Leszbikusok a szépirodalomban. Labrisz Leszbikus Egyesület, Bp., 2001.

Borgos Anna (szerk.), Leszbikus tér/erő – esszékötet, amely a leszbikus történelemről és -politikáról, a feminizmusról, identitásról, a reprezentációról és az előbújásról szól

Társszerző:
Tízévkönyv (Háttér Társaság a Melegekért tíz éve a civil világban)
Történeti és politikai pszichológia
Magyar Tudomány 2000. június (A Magyar Tudományos Akadémia Folyóirata XLV. kötet 6. szám)

Néhány cikk:

Borgos Anna, „Kapcsolódás, identitás, alkotás – Török Sophie szerepeinek lehetőségei és konfliktusai”. Thalassa (1999.1): 117-135.

Borgos Anna, „Kifelé a burokból – Megjegyzések Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona kiadatlan önéletrajzához”. Holmi (2003. január): 18-26.

Borgos Anna, „Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd – 19. századi angol írónők. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999”. BUKSZ (2000 Nyár): 180-182.

Borgos Anna: Naiv testelméletek. A testtel kapcsolatos népszerű diskurzusok alakulása és jellemzői, in: Csabai Márta–Erős Ferenc (szerk.): Testbeszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről, Új Mandátum, Budapest, 2002.

Borgos Anna: "Testkép-képek". Áttekintés a fogalom filozófiai és pszichológiai értelmezéséről, in: uo.

On-line olvasható:
Borgos Anna netnaplói a literán

Debóra házában - tűsarok.org, 2003. 06. 26.

Miért ne? - ÉS, 2004. 07. 19.

Zendülő nők - Ladyfest Bécsben - tűsarok.org, 2004. 08. 18.

Feminizmus múzeum - tűsarok.org, 2004. 12. 06.

A Nagy Könyv - Borgos Anna (pszichológus) - tűsarok.org, 2005.05.05

Meleg burokból tüzes cipőbe..., Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona két kötetéről, Üzenet, 2004/2.

Kapcsolódás, identitás, alkotás – Török Sophie szerepeinek lehetőségei és konfliktusai. Thalassa, 1999/1.

Ungár Klára a Labrisz-esten - femidok.hu

Látod, amitől félsz?

2008. április 10-én este héttől Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége a Centrál Kávéházban Séllei Nóra, a nőtudatú és gender irodalom-szemlélet mestere lesz.

Mért félünk a farkastól? - Nőtudat és feminizmus itt és most!

Séllei Nóra néhány kötete:
Katherine Mansfield and Virginia Woolf - A Personal and Professional Bond (Peter Lang, 1996)

Tükröm, tükröm... : írónők önéletrajzai a 20. század elejéről (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001)

Lánnyá válik, s írni kezd - 19. századi angol írónők - "Séllei Nóra könyve a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang. A kötet hat, nálunk is jól ismert múlt századi regény értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A klastrom titka; Mary Shelly: Frankenstein; Charlotte Bronte: Üvöltő szelek, George Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros)" (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002)

A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel (szerk., ford., bev.) (Csokonai Kiadó, Debrecen, 2006)

A nő mint szubjektum, a női szubjektum (szerkesztő) - "valós és fiktív nők és nőalakok (élet)történetének és önéletrajzi írásainak elemzése alapján azt a kérdést járja körbe, miképp jön létre a nő mint beszélő és cselekvő nő. (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007)

Mért félünk a farkastól? - Feminista irodalomszemlélet itt és most - Saját szoba, Állítsátok meg Terétanyut!, Éjszakai állatkert - művek, melyeken keresztül a gendertudomány és a feminista irodalomszemlélet honi esélyei mutatkoznak meg. (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007)

Nőiség másképpen a Saatchi Gallery videóján

Az Irodalmi Centrifuga rendezvényei nyilvánosak és ingyenesek.

Séllei Nóra

Irodalomtudós, a gender studies magyarországi képviselője, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-amerikai tanszékének docense. 2008. április 10-én lesz az Irodalmi Centrifuga vendége.

"1992-ben, amikor már két éve az egyetemen voltam, és éppen azon gondolkodtam, hogy miből írjam a kisdoktorimat, adódott egy olyan lehetőség, egy csereprogram keretén belül kimenni az angliai Hullba, ahol a Nők és az irodalom című feminista irodalomkritikai kutatási lehetőséget is meghirdették. Amikor először olvastam a programot, megakadtam, hogy egyáltalán ilyen is van. Tehát a történet itt kezdődött, és Hullból hazaérve úgy döntöttem, hogy itthon is belevágok, és ilyen típusú szemináriumot hirdetek meg a debreceni diákoknak. Ez volt az „őssejt”, amiből a későbbiekben kinőtt és elágazott a többi kutatás és egyetemi óra.
[...]
Egyrészt az, hogy egy szöveget nő írt, még nem garantál semmi olyat, amiről bárki is feltételezhetné, hogy női szöveg. Mindezidáig senki nem definiálta azt, hogy mi az, hogy női szöveg, bár vannak olyan típusú megközelítések, hogy valamilyen szinten talán stilisztikai szempontból ez utolérhető, egyébiránt pedig nem vagyok benne biztos, hogy ez központi jellegű kérdés, már csak azért sem, mert ott van az olvasó maga, aki nagyon sokféleképpen olvas, tehát rajta is sok minden múlik. Ettől függetlenül van a szövegeknek egy olyan csoportja, amelyikben az a kérdés, hogy mit jelent nőnek lenni, sokkal nagyobb hangsúlyt kap, és ezen az alapon valóban létrejött, mondjuk, az amerikai és az angol irodalomban egy olyan kánon, amelyik nagyrészt mégiscsak írónők könyvei köré rendeződik.
[...]
Ebben nagy szerepe volt mindannak a munkának, amit a feminista irodalomkritikusok elvégeztek odakint a 70-es 80-as években, amely munkának alapvető része volt, hogy olvassuk újra ezeket a szövegeket, nézzük meg, milyen más jelentéseket termelhetnek ki magukból, miket lehet még a felszínre hozni. Nagyon érdekes, szövegközeli, a szövegek metaforarendszerére alapuló elemzéseket hoztak létre. Ezt azért is mondom, mert az egyik vád a feminizmus ellen az, hogy az csak politika, és nem olvas szövegeket, pedig ez egyszerűen nem így van. Hihetetlen gazdag és mély meglátásokat tartalmazó olvasatokat hoztak létre, másrészt újraolvastak már addig is kanonizált szövegeket, illetve elvégeztek egy hatalmas munkát: ez pedig az elfelejtett szövegek felfedezése és újraolvasása Egész sor könyvkiadó szerveződött e köré a munka köré, mint például a Virago, a Women’s Press, amelyek köteteikkel nemcsak alternatív kánont hoztak létre, de hihetetlen átrendezéseket hoztak létre magában a hagyományos kánonban: ezt az egyetemisták olvasmánylistáinak változásában is nyomon követhetjük." (részletek Soós Viktória 2005 júniusi interjújából a vagy.hu-ról)

"A feminizmus alapvetően politikum, politikai beállítódás és mozgalom, amely legalább másfél évszázadra tekint vissza az európai történelemben. A women’s studies (nőtudományok) a feminizmus 1960-as évek végén induló második hullámának a „mellékterméke”: interdiszciplináris tudomány, mely igen változatos (kultúrakritikai, pszichoanalitikus, szociológiai hátterű, új marxista, szemiotikai, diszkurzuselméleti, posztkoloniális, dekonstrukciós, stb.) módszerekkel kutatja azt a kérdést, hogy mit jelent kultúránkban nőnek lenni, illetve miképpen működik az az igen összetett diszkurzusrendszer, amely létrehozza a nőiesség fogalmát. Viszont mivel a femininitás sohasem önmagában áll, hanem bináris oppozíciót alkot a maszkulinitással, a women’s studiest igen hamar felváltotta a gender studies, vagyis a társadalmi nemek kritikai vizsgálata, amely a megközelítés szempontjából megtartotta a women’s studies sokszínűségét, de a kutatás fókusza már a nemek – egymástól elválaszthatatlan – viszonyait kutatja.
[...]
Nagyon sok olyan hallgató került már ki a harmad-, negyedéves csoportjaimból, akiket megérintett ez a szemléletmód. Mivel sokféle ilyen órát tartok, aki akarja – és be is jut a kurzusokra –, a két év alatt akár nyolc genderes szemináriumot is elvégezhet nálam, ami nyilván nagyon intenzív munkát jelent, hiszen egy idő után a kurzusok valahol összeérnek, erősítik egymást, ebből következően sokan írják a szakdolgozatot is nálam, és egyre több a TDK-zó, PhD-zó is. Lassan valóban kutatócsoportról is beszélhetünk, hosszú távon remélhetőleg formálisan is – egy MA-programot előbb-utóbb mindenképp létre szeretnék hozni." (Részletek Lapis József Séllei Nórával készített interjújából a Szkholionból)

meghívó az estre