2009. augusztus 7., péntek

SORMINTÁK 2.

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.


Házasságmodellek sormintái

A Született feleségekben két tökéletes házaspár van. A skandináv modell és a latin: Scavóék és Solisék. A latin modell hihetetlenül drámai, csalás és megcsalás, féltékenység és tettlegesség, megbánás és megtérés, ami csak kell az izgalmas élethez. Teljes odaadással csinálják és őszintén szeretik egymást. Nincsenek nemes céljaik és vágyaik, csakis önzők.
Skandinávék a teljes hűségben és egyenlőségben hisznek, meg az őszinteségben. És hogy ebben a fegyelmezett szeretetben kell élniük, és ezt átadni az utódaiknak.
Teljesen eltérő megoldásokat választanak a konfliktusaikban.
Latinék félrelépéssel kezelik a házasság unalmát, skandinávék szerepcserével. Latinék illegálisan szerzik jövedelmük egy részét, és néha leégnek, skandinávék keményen dolgoznak és beosztással élnek. Latinék felhangoltak és spontának, skandinávék kissé kényszeresek és túlkontrolláltak, de mindannyian tökéletes önazonossággal élik az életüket.
Bármelyikkel azonosulunk, látnunk kell, hogy van másik út is, ám annak is megvan az ára.

Latinék mozgalmas életének egzisztenciális bizonytalanság az ára, és érzelmi démonok elszabadulása, amelyek aztán szétszedik a kapcsolatot. Skandinávék anyagi és érzelmi biztonsága pedig jó alapot képez a szorongásnak vagy az unalomnak, ami aztán megöli a kapcsolatot.
Mindenesetre mindkét tökéletes pár remek megoldásokat vonultat fel a házasság betegségeinek kezelésére.
Külön üdítő, hogy nem kell nálunk ismerősebb apróságokkal is foglalkozniuk, mint mondjuk egy bántalmazó vagy alkoholista a családban, vagy lakásgondok, vagy számlaproblémák, betegség, vagy magány.
Amikor le vannak égve, egyszerűen a jacuzziban mosnak és borotválkoznak.

A ffi fogamzásgátlás a sorozatok áthallásaiban.

E tekintetben a serdülők tűnnek a legfelelősségteljesebbnek. A jó sebész fia bizony körültekintően készül fel első együttlétére két lánnyal, mindent gondosan beszereznek, ami a biztonságos és jó kísérletezéshez hasznos lehet: ital, óvszer, spermaölő zselé, síkosító…
A Született feleségek orvoscsemetéje meleg, kizárva ezzel egy olyan baleset lehetőségét, amilyen a családja.
A szoknyavadász plasztikai sebész 50 fokos vízben áztatja a golyóit randi előtt.
A többi férfi alighanem a hagyományos módszereket követi a nem kívánt gyermekáldás megelőzésében, azaz a partnerére bízza: tabletta, pesszárium, naptár, gumi vagy rizikó. Más csiklójával verik a csalánt.
Így persze nem szabadna annyira meglepődni a rengeteg akaratlan és titkos gyümölcsön. És azon, hogy a nehezített életünket gyakran nemzőink apró hanyagságának és felelőtlenségének köszönhetjük.

A Késalatt jó orvosa a felesége véletlen teherbeesése majd vetélése után úgy dönt, hogy elkötteti a herevezetékét, és így védekeznek a továbbiakban, mert nyilvánvalóan nem akarnak több gyereket vállalni. Nehéz döntés és szüksége van annak tudatára, hogy nem fosztotta meg magát örökre génjeinek örökítésétől, egy spermabankban elhelyez egy adagot a magjából, míg bölcsen le tud mondani erről is. Ne feledjük: egy olyan férfi dilemmáját látjuk, aki naponta végez véres műtéti beavatkozásokat zömmel nőkön, és amíg nem élte meg az elvetélt magzat miatti gyászt, az sem okozott neki gondot, hogy a felesége egyedül viseli a fogamzásgátlás veszélyes vagy szorongató felelősségét, a következményeiről nem is beszélve.

Még egy tanulságos vasectómia-történet fordul elő, a Született feleségek legtökéletesebb házasságában. A skandináv típusú párnak már négy gyereke van, a feleség kéri ezt, de nem is annyira a védekezés miatt, hanem azért, hogy biztos lehessen, a férje soha nem alapít majd újabb teljes, gyerekkel áldott családot egy másik nővel.
A férfi igent mond, majd visszakozik. Úgy érzi, mintha a felesége ki akarná herélni, mondja ez a szokatlanul empatikus férfi, aki következetesen egyenlő félnek tekinti a feleségét és visszahúzódik helyette főállású anyának, amikor a nőt már láthatóan boldogtalanná tette a háztartás rabszolgasága.
Egy olyan pár életmegoldásait figyelhetjük itt meg, akik a mi kultúrkörünkhöz képest szokatlanul civilizáltak és egyenlők egymással. Még így is sok munkájukba kerül felismerni a változtatások jó irányát. Egyszerű lenne a vasectómia, de visszavonhatatlanul beleragadni a reproduktivitásában korlátozott kiszolgáló családi szerepébe – amit olyan természetesen szánnak a nőknek, és a nők maguknak – ezt nem akarja.
És képesek megérteni egymást újra, és újraosztani a viselt terheket, hogy egyikükben se maradjon meg az önfeladás vagy önfeláldozás keserűsége.

A sorozatok melegei – meleg sorminták

Melegügyben élenjárnak a sorozatok, többet tudnak róluk és elfogadóbbak, a magyar közvélekedés sztereotip butaságánál.
A téma honi filmjei, és irodalma kevés munkát számlál, és a rosszéletű, korán haló meleg sorsmintát írja újra bennük. A honi meleg jobban jár a szappanoperákkal, amelyekben akár boldogan is élhet, arca, szakmája, hobbija és szerelme is lehet.

Élenjáró a Sírhant művek ebben a témában, egy hagyományos családmodellt követő fiúpár nagyon rokonszenves szerepeltetésével. A családregény kisebbik fia teljesítménykényszeres jógyerek, aki rendre túlteljesít munkában, családi kötelességben, hitéletben, hogy egyetlen apró hibáját megbocsássák: azt, hogy meleg. A szerelme nyíltan férfiszépség, rendőr és színes bőrű, ő is szigorú magával és fokozott elvárásokat támasztó, terror-légkörű családból jön.
De a kapcsolatuk igazi, ismétlő kényszereiket időről időre fel tudja lazítani őszinte összetartozásuk, ami a család elfogadását is meghozza lassan.

A Jóbarátokban egy trendi leszbikus párt kedvelhetünk meg, nekem legalábbis szimpatikusak. A legelfogadottabb típusból valók: két nőies és szép nő, akik kapcsolatukat egy gyerekkel legitimálták. Szépséghibájuk annyi, hogy egyikük a jóbarát Ross imádott felesége volt, és érthetetlen módon elhagyta férjét egy törvénytelen és természetellenes kapcsolatért.
Ráadásul ezt nagyon is természetesen éli meg a szerelmével együtt.
A leszbikusok esküvői partiján pedig döbbenten veszik észre a meghívott fiúk, hogy ebben a közegben valahogy láthatatlanok. A poénjaik nem sülnek el, a kezdeményezésüket nem veszik észre, társalgásban nem jutnak szóhoz: úgy érzik magukat, mint a nők ffitársaságban.

A legnehezebb melegség a Született feleségekben látható, a legtökéletesebb feleség, Bree Van de Kamp kamasz fiának a története. Kivételesen ellenszenves serdülőt ismerünk meg, szájas és nyegle, ráadásul buzi, és gyűlölködve fenyegeti tökéletes anyját zsarolással, ügyvéddel és rendőrséggel. Azonban olyat gyakran látunk, hogy egy családtag a másik érzéseit tökéletesen figyelmen kívül hagyja, és huzamosan rákényszeríti az akaratát a másikra a jóízlés, az erkölcs, a szomszédok, a jog, a szokások és legfőképp a szeretet nevében, de az erőszak eszközeivel.
A tökéletes anya totális terrorját nehéz észrevenni, hiszen a domináns értékrendet közvetíti minden pillanatban, és a legapróbb eltérést is érzelmi megvonással bünteti születéstől életfogytiglan. Nem könnyű ilyen kontroll alatt élni és fájdalmas örökké megbukni.
A fiának ez a lázadó serdülés az egyetlen esélye, hogy valaha autonóm felnőtt legyen, mondjuk egy olyan meleg, aki képes boldog kapcsolatra.

A Maffiózókban nem létezik melegség, javítsanak ki, ha tévedtem.

A Kés Alatt viszont prolongálja a jelenséget az összes évadra, a hűséges leszbikus altatóorvos, Liz személyében. Neki ugyan nincsenek problémái, és a legtoleráltabb, magányos leszbikust alakítja, és ebben a helyzetben könnyen lesz belőle a plasztikai sebészet lelkiismerete. Egyetlen alkalmi ügyéről tudunk, ez viszont a melegség gyűjtőkategóriájának több fakkjába is rakható.
A plasztikai sebészetet melegtémában a transzneműek érdeklik, műtéti szükségleteik miatt. Ezt jól bemutatják nekünk a transznemű Sophiával illusztrálva. Aki helyes, kicsit affektált nő, vagy ugyanilyen férfi, egy hosszú és nehéz folyamat közepén.
Sophia nőnek tudja magát, de erről nehéz meggyőznie a környezetét, mert ffinak született, és a külső nemi jellegzetességek elfedik az ő nőiségét.
Ffinak tekintik és ffimagatartásra kényszerítik, ami idegen tőle. Ez is egy kognitív disszonancia, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia. A műtétek nem javítanak látványosan a helyzeten, a legsikeresebb nemátalakító műtét sem változtatja meg a páciens nemét. Transz marad.

A sorozatok és a szex

Nos, azt hiszem ezek a cuccok nem a szexről szólnak, a Maffiózókat a nők sem érdeklik sokkal jobban, mint a melegek, és kevesebb jó numerát láttunk az öt évad alatt, mint a Sex&Cityben.
Nos, a Sex&Cityben mindenki metroszexuális, a szex mint tevékenység, mozgásforma vagy érzés rendkívül problémás a szereplőknek. Hiába a napi rutin és tréning, ha kognitív disszonancia van, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia.
A dzsungelváros túlszabályozott rendszerében a spontán testiség elég kivételes dolog, különösen, ha a tapasztalatokról nem nagyon lehet nyíltan beszélni, ráadásul kötelező úgy tenni, mintha az ismeretlenül alkalmi párba rendeződők tökéletesen értenék egymást.

A lányok érzelmes és biztonságos kalandokat akarnak, a korban, egzisztenciában és alkatban hozzájuk hasonló ffival, akivel kölcsönösen tetszenek egymásnak. Azonban valamelyik tényező rendszerint nem stimmel, így aztán a kísérletek többsége kudarcnak minősül, méltatlannak, és érzelmileg deficitesnek. Pedig már maga a kísérletezés is eléggé elítélhető egy nő részéről.
A sorozat legnagyobb tanulsága, hogy manapság mit meg nem engedhetnek maguknak a nők… És persze a ffiak is.

A Kés alatt szexualitása megy a legmesszebb talán a szexuális forradalom vívmányaiban. Nem sok morális előítéletet fűz a szexhez, ha bele is akad ezekbe folyton. Alkalmas külsővel mindent lehet, sugallja a dizájnsebészet, és először hallhatunk ilyen tárgyilagosan a partnercserés életstílusról.

A Jóbarátok is inkább a szexuális nyomor sorozata, mint az önfeledt testi boldogságé. A szexuális élet szempontjából a multifunkciós életközösség parkolópályának tűnik. Kedvesen biztatgatják egymást randi előtt és helyett, de ritkán veszik észre, hogy a szex nem a legfontosabb az életükben. Alternatív családjuk érzelmi komfortjában pedig nem is hiányzik annyira az egyetlen, kizárólagos, igazi társ, akit mindannyian folyton keresnek. (Azért a lányok tartanak óvszert a fürdőszobában.)
Tehát egy sikeres és követendő életstratégiát alkottak meg ők hatan, egy kommunát. A ma fiatalok tőlük tanulják a barátságot és a többes érzelmi kötődés felszabadultságát, a nukleáris családi hátterek után.

A Sex&city szexuális intimitása szintén elhanyagolható ahhoz képest, hogy a cím legalábbis romantikus együttléteket sugall a metroszexualitás jegyében.
Aki gyanakodva szagolgatja ezt az új kifejezést, annak igaza van, nincs köze a szexhez, csak a megjelenéshez. Az a metroszexuális, aki trendi és sztájlisztolt, szolis és wellness. A metroszexualitás diszfunkciós, nem a valós „szextett” a lényege, hanem az udvarlás és a látszat.

Olyanok, mint egy vándorló vízimadárfajta, akik minden évben udvarlással töltenek néhány hónapot egy szigeten, de csak sok év után választanak maguknak társat a nagy közösségből. Egyébként ez a késői megállapodás tendenciának látszik fogyasztói fehér keresztény alkohol tudatmódosítású kultúránkban is.
Az érzelmek és a testiség hasadása civilizációs jelenségünk.


Gong Odaátra



2009. augusztus 6., csütörtök

Magdolna negyed - 8. rész

Az előző rész tartalmából:
„Adni jó, adni jó, adni boldogság, ezt tudta A. Szása a gettóban és adott. Pénzt a legnagyobb titokban, mert pénzt a legtilosabb adni, olyasmi, mint ha vért adnál miközben vérszegény vagy. A pénzed a véred, és ha megcsapolod, akkor nem tudod megvenni a feltöltőkártyádat, vagy a repülőjegyedet, vagy a sörödet röviddel, hogy lazázhass egy kicsit, és nem fizeted be a számládat vízre, fényre, hőre és netre.”
Gordon Agáta a Magdolna negyedből.


Gordon Agáta: A Királynő Kertje


Utaztató tündére megkérdezte A. Szása Behemót három kívánságát Londonban, aki a következőket sorolta: kertek-parkok, agárverseny, drogkávéház. Az utóbbi kettőre nem került sor, ezért időnként kívánhatott még egy apróbbat. Városnézőbusz. Ezt a tündér nem engedélyezte, helyette Szása megmászhatta a monumentum faszát belülről, erről oklevelet kapott, és a Tower Bridge kiállítást is, láthatta a hollókat, a koronázást, és a királynő istállóját a sofőr egyenruhájával. Lépcsők, lépcsők és lépcsők. Hobbitok.
Nagyon jó volt, őszintén szerették egymást függőtársával, míg a kertek-parkokat hiánytalanul bebarangolták.
Hyde park, Kew Garden. Szociológiai séta után egy evolúció-utazás. Milyen szellemanya él ezen a szigeten, ez volt a kérdés lényege, erre a spirituális találkozásra készültek Úrnőként, mint szubeurópai, szellemi szabad, és szélesen civilizált női generációk összegződése. Virginia Orlando Woolf és Bátori Drakula Erzsébet összes közös ismerősének az összegződése. Nőrangú pszichonauták.

Királynőfogyatkozás van, most jövök rá, pedig még soha nem éreztem ilyen erőteljesen a női jelenlétet, mint ezen a szigeten. Erős teher, jól hordott leányuniverzum, készülődik egy új generáció évszakváltása. A Hyde parkban Diana emlékszökőkút, a királyi botanikus kertben Diana üvegházemlék. Az elveszített nő, az elvesztegetett női, amely spirituális szellemmé magasztosult a szigeten. A sziget Ő Fensége II. Erzsébet Királynőé. A megőrzött nő, egy hatalmas öregasszony, biztos, hogy omnipotens, láthatatlan szellemóriás.
A Stonehenge nem fért bele a programba, de az úrnő-kultusz szent helye az egész sziget, a botanikus kert tele cédrusokkal.
Tündék és hobbitok, nők és férfiak, varázserő és spirituális képességek alapján valahogy ezt olvasom az angol kollektív tudatban a nőkről és a férfiakról, ezt olvasom Agatha Christie-ből vagy Harry Potter-ból is. Ez a kollektív kép nem a szexről szól, ez is lehet nagyon üdítő ezen a szigeten, hiszen a szex fárasztó és hálátlan dolog, miközben gyakran nyálkás. Mindenesetre ennek a kollektív nőképnek domináns darabja az anyakirálynő, ez azt jelenti, hogy mindenki fejében ott él egy ilyen nő, anyaúr ő fensége szigorú tekintetével és korlátlan tulajdonjogával.
A Kew Garden egy világbirodalom gyűjteményes tárlata, az egyesült királynőség minden zegzugából teremnek itt növények, nagyon jó gondozásban. Genetikai ős-szülőnk, növény nevelt minden állatot, és legvadabb pusztításuk is semmiség. Mondja a kert, nagyszerű evolúciós példatár, és nem is juttatja eszünkbe a tőkefelhalmozást meg a gyarmatosítást. Darwint juttatja eszünkbe, meg a királynőt, az üvegházpaloták és tanösvények. Angliában kilencven millió fa él, és a teázó nyári lak mögé kis tölgyest telepítettek a királyi hercegek.
A cédrus nem magányos, Londonban ligetekben él! Miért ne? Anyaúr Őfensége Akaratában.

A Hyde Parkban vad nádasok, kikopott gyep, erdőfoltok, rózsaliget. Sok sétáló, sok nő, szub-afrikai, szub-arab, szubeurópai spirituálisok, a ruha vagy a bőr feketében.
Angyalokat látok sokfelé. Itt sétál két nő, arabok, nem csador van rajtuk, de az egész testüket és a fejüket is borító fekete kelme, finom és bő, szép esésű, buján csavarodó fényes szövetben sétálnak, akkor indultak sétájukra, amikor mi, szinte végig láttam őket a távolban, egyszer elhaladtunk egymás mellett. Fiatal szépségek voltak, az arcuk kiragyogott a feketéből, elegánsan és elmélyülten engedték látni tökéletességüket, amelyhez nem férhetett kétség. Magas rangú angyalúrnők, látta A. Szása és a társai is, akik szintén magasan küldetéses angyali lényekként sétáltak.

A Kew Garden is Őfensége Anyaúrnő 2. Erzsébeté, libástul, tavastul. Övéi az üvegházpaloták, a pagoda, a cédrusligetek, a tanágyások, övéi és az Istennőé. A cédrusligetek magas női princípiumok szent helyei, az evolúciós ökoszisztéma nőbirodalmi tanácsa telepedett épp kétszázötven éve ebbe a kertbe, a gének és mémek legjava, a növényi másolódó képesség minden titka. Ezt hordozza a kert, mondhatjuk hogy az örök élet titkát, ezt a női titkot, amelyért időről időre eljönnek az angyalok, és visznek belőle egy kicsit magukkal. Ezért indulnak a legkisebb királylények az óperenciás tengeren is túlra, az üveghegyen is túlra és szolgálják öreganyát meg a hétfejű telhetetlent. Egy cédruságért az életfáról. Genetikai ős-szülőnk, növény nevelt minden állatot, és legvadabb pusztításunk is semmiség. Mondja a kert úrnője az angyaloknak, és megmutatja a lét számtalan szintjének tökéletes betöltöttségét.

A nyár brutális hőséggel folytatódott, a Mária-Magdolna sarkán a harmadikon állandósult a 35 fok Háznagy Elza kis lakásában, ahová hazaérkeztek 7 boldog távoli nap elteltével izzadtan és fáradtan. A. Szása Behemót helyi hűtéssel próbálkozott. Függönyöket behúzta, kimosta és teregette a takarókat, köntösöket, huzatokat, mert a párolgás hőelvonással jár, megfürdette elanyátlanodott macskáját, Keke Mária Lombhullatót, aki rosszul bírta a kánikulát.
Londonban voltunk, mesélni kell a gyerekeknek, kapnak néhány kagylót, a nagyok meg reményt. Anglia jó hely, barátságos, színes és szorgalmas, jó ott.

A sorozat előző részei:
Magdolna negyed - 7. rész

Magdolna negyed - 6. rész


Magdolna negyed - 5. rész


Magdolna negyed - 4. rész

Magdolna negyed - 3. rész

Magdolna negyed - 2. rész


Magdolna negyed - 1. rész

2009. augusztus 4., kedd

Anyaöl

Magyarországon második éve magyarcigány pogrom van, magyarcigány bér-gyilkosságok sorozata zajlik, amelyeket politikai hangulatkeltésre használnak. A terror-sorozatban, ártatlan magyarok és cigányok feláldozásában mindkét oldali politika felbújtó és tettestárs szerepben vesz részt.

„Tegnap hajnalban halálra söréteztek egy anyát
egy negyvenöt éves asszonyt
mint egy bekerített szarvastehenet meg a borját,
az ágyában lőtték agyon őt meg a lányát.

Ez egy jóslat, egy kártya a pakliból
ezt húztuk, ezt kaptuk,
ezt nyomták az arcunkba
akiknek minél rosszabb annál jobb.

Mit jelent egy anyagyilkosság?
Mit jelent az elkövetőnek?
Mit jelent az örvendőnek?
Mit jelent a gyászoló családnak?

Éjjel háborgott a Magdolna negyed
Éjjel alig aludtak,
Éjjel ordítottak fájdalmukban,
A Néma Nővérek éjjel virrasztottak.

Azt jelenti hogy gyilkosok vagyunk.
Azt jelenti hogy érzéstelenek.
Azt jelenti hogy leöltük a békét.
Azt jelenti hogy nincs kegyelem."
Gordon Agáta


Újabb halálos merényletet követtek el romák ellen, Szabolcsban. Hétfőre virradóra Kislétán ismeretlen támadók az otthonában lőttek agyon egy 45 éves alvó asszonyt, 13 éves lányát pedig súlyosan megsebesítették. A rendőrség megítélése szerint a hétfői bűncselekmény beleillik abba a romák elleni támadássorozatba, amelyek ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda folytat eljárást.

A 45 éves asszony meghalt, míg 13 éves lányát súlyos sérüléssel szállították a nyíregyházi kórházba. Egy gégészekből és traumatológusokból álló orvosi team kezdte meg a gyermek operációját, a műtét jelenleg is tart. Felföldi Pál sebész-főorvos stabilnak és kielégítőnek, egyben "természetszerűleg súlyosnak" is nevezte a kislány állapotát. Az MTI információja szerint két vadászfegyverből tüzeltek a kislétai családra, így legalább két elkövetője volt a hétfő hajnali támadásnak.

Kisléta polgármestere szerint nem voltak haragosai a meggyilkolt asszonynak. Pénzes Sándor elmondta, hogy a gyilkosság a Bocskai utca negyedik házában történt éjfél környékén. A tettesek berúgták a bejárati ajtót, majd rálőttek a szobában alvó 45 éves nőre és annak 13 éves lányára.

A polgármester közölte: az anyát körülbelül hajnali négy óra tájban hívták fel testvérei, mert együtt mentek volna napszámba dohány törni. A testvérek háromnegyed öt tájban érkeztek a házhoz, dudáltak, de mivel nem jött ki senki, bementek az épületbe. A rokonok a véres kislányt a szoba előterében találták, édesanyja holtan feküdt a szobában — mondta Pénzes Sándor. Hozzátette: a kert felől nyomok vezetnek a ház felé.

A polgármester közölte, hogy a megtámadott roma család köztiszteletben állt, az édesanya öt lányt és öt fiút nevelt, férje korábban, egy fiúgyermeke pedig három hónapja halt meg. Hozzátette: a család rendszeresen dolgozik, és segélyt is kap. Pénzes Sándor szerint sem a meggyilkolt nőnek, sem családjának nem voltak haragosai.

„Az egész falu meg van döbbenve ezen a véres kivégzésen, nem tudjuk, mi motiválhatta a gyilkosokat” — mondta a polgármester. Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalata szerint nagy a tanácstalanság a faluban, az emberek az út szélén állva találgatják, mi lehet a tragédia oka. A gyilkosság helyszínét a rendőrség teljesen lezárta, senkit sem engednek a ház közelébe.

Ebben az évben már a második

Szabolcsban ez a második, romák ellen elkövetett fegyveres támadás, amely halállal végződött. Április 22-én egy tiszalöki 54 éves férfit lőttek le a háza udvarán, amikor éjszakai műszakba indult dolgozni.

Újságírókra támadtak a romák?

A Magyar Televízió hétfő esti Híradója arról számolt be, hogy "elüldözték a faluból" az ott forgató tévéstábokat, ezért az élő műsorba a település határából jelentkeztek be. A riporter közlése szerint a romák az MTV Roma Magazinjának szerkesztőjét is bántalmazták. Joka Daróczi János, a Roma Magazin szerkesztője az MTI megkeresésére megerősítette, hogy inzultálták, de mint fogalmazott, megérti az indulatokat, és nem a romákra, a szituációra haragszik.

"Megértem, hogy mi zajlik a családban és a település lakosságában" - fogalmazott a televíziós újságíró, és az atrocitásért a médiát hibáztatja, mert véleménye szerint "mindenkit egy kalap alá véve" kezelte az ügyet. Közlése szerint a korábban még "békésnek" mondható emberek között akkor csaptak fel az indulatok, és elégelték meg az újságírók jelenlétét, amikor a HírTV riportere élő bejelentkezésében azt mondta, valószínűleg szerelemféltés állhat a tragédia hátterében.

A Szabolcs megyei Kislétán hétfő hajnalban támadtak rá fegyverrel ismeretlenek saját otthonukban anyára és lányára. A bűncselekmény áldozatát az Országos Cigány Önkormányzat saját halottjának tekinti. A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) az újabb támadással együtt már nyolc bűncselekmény ügyében nyomoz. Az országos rendőrfőkapitány hétfőn 100 millió forintra emelte a nyomravezetői díjat a romák elleni támadások ügyében. A 100 millió forintos díj a legmagasabb a hazai kriminalisztika történetében.

Az országos rendőrfőkapitány hangsúlyozta: a 100 millió forintot annak fizetik ki, aki segít valamennyi támadás ügyében kézre keríteni az elkövetőt. A kislétai bűncselekmény - amelynek nyomozását átvette a Nemzeti Nyomozó Iroda - tettesének kézre kerítésére 10 millió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

forrás: Metropol


2009. július 30., csütörtök

SORMINTÁK - 2. rész

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.



A sorozatok többnyire családi kategóriájú műalkotások, nézheti apraja-nagyja, és nézi is, nem árthat, csak használhat kisbabától dédikéig mindenkinek. És hát egyedül is jobb a semminél.
Külön magyarázkodás nélkül minősíthetem a Maffiózókat és a Kés alattot ffisorozatnak, és nem a nézők többsége miatt, hanem a világkép, működési elvek és erkölcsisége miatt.


A „ffisorozat” a ffivilág alapelveit mutatja meg, domináns szereplői ffiak, apák, szakemberek, főnökök, családfenntartók. A ffisorozatok világa kevésbé biztonságos, több a vér, az erőszak, a verés és verekedés, mint a nősorozatokban. Hamar bekúszik a történetekbe képileg is a terror, a törvényenkívüliség. Ezek zömmel üzleti-pénzhajhászati bűnbeesések, ritkábban érzelmi-családiak. A Maffiózókban a legvilágosabb a képlet: a törvénykerülő ffiak egymástól védik jó pénzért a törvénytisztelőket és a családjukat is, a Kés alatt sebészei pedig extra haszon reményében futnak bele a szex- és drogszakma veszélyes mélységeibe.
A ffiak hagyományos funkciója a védelem, és hogy ezt jól elláthassák, ekképpen saját fontosságuk soha ne csorbuljon, kiválóan veszélyeztetik egymást, magukat és a környezetüket. Hol a törvényen kívüliek, hol pedig a törvény képviselői miatt kell védeniük magukat, családjukat és javaikat. Mindezt titokban kell megtenniük, csak nagy krízisek esetén kell bevallaniuk női hozzátartozóiknak, hogy miben sántikálnak.
Ez az izgalmas társadalmi ffijáték a nők számára kissé megterhelő. Részben a titkolózás miatt, amely alighanem része a védelmüknek, ám aláássa a bizalmukat, részben a női felelősségérzet miatt, ami lényegesen kevesebb nőnek engedi meg, hogy törvénytelen játékokkal veszélyeztesse gyermekei és hozzátartozói testi-lelki biztonságát.
Azonban izgalmas filmsorozat alig létezhet titkok és bűnök jól időzített dinamikája nélkül, és ha semmi más nem érdekel az adott sorozatban, már ezzel is kellemesen elszórakozhatunk.

Nem lehet véletlen, hogy a Maffiózókról szóló monstre, ezeregy évados teleregény talán a legnépszerűbb apró hazánkban, megelőzi a Sex&city-t és a Született feleségeket. Azonban a népszerűség titka az lehet, hogy a latinos macsó ffiminta, amelyet a sorozat karikíroz és átnevel, nagyjából vágyott és elfogadott ffiminta a mi kultúránkban.
Nők és ffiak egyaránt szeretetreméltó férfinak tarják, odaadó fia az anyjának, jó apa és férj, csupaszív barát és rendes ember. Egyszerűen nem téveszti meg a nézőt, hogy közben hidegvérű gyilkos, bűnöző, hazug ember, hűtlen férj és veszélyes ismerős, akitől jobb félni és távolságot tartani. Ezt persze pszichiáterének, a szépséges dr Jennifer Melfinek köszönhetjük, akinek a segítségével megérthetjük a vén krokodil érzéseit és ismétlési kényszerét. És azt is, hogy mennyire veszélyes.
Nagyjából magunk is ebben a fázisban vagyunk kis magyar közös tudatunkban, és egyenként is: hagyományos, függő-hatalmi érzelmi dinamikával próbálunk kifinomultabb, egyenlő és együttműködő családi és partnerkapcsolatokat kialakítani.
Ez egyébként a ffielvű világrend új trendje, és ahogyan maffiózóknak nehéz bevenni ezt a kanyart, a magyaroknak sem könnyű. Talán a fiatalosabb generációkra jellemző az új ffiminta értése és követése, mint pl. a trópusi modern Kés alattban, amelynek a ffiideálja ápolt, érzelmeket tudomásul vevő, agressziókezelő ffi, aki helyet ad a nőknek és a nőiességnek saját magában is.

Női sorozat a Született feleségek és a Szex&City:

Egy női sorozatban kevés hely jut a ffivilág véres erőszakosságának. A nőinek tekintett kompetenciákkal foglalkozik, amelyek ugyanolyan világrengetően fontosak, mint a ffikompetenciák.
A női sorozat a totális társadalom amerikai expanziójának derékhada, meggyőző és kellemes agitációs propaganda. Hisz abban a tudásban, amelyet küldetésesen közvetít, ez a többségi tudás, amelynek a helyességéhez és fenntarthatóságához a sorozat világában nem fér kétség.
Teljes érzelmi, erkölcsi, szociális és kulturális azonosulásra ad módot. Kikapcsolja a reális, pénzügyi, napi gondokat, pozitív a jövőképe és az érzelmekre koncentrál.
A nőket veszi célba, ezért fokozottan BIZTONSÁGOS!

A Született feleségek a kompetenciák közül a mentális családszervezés és teljes körű gondoskodás kimeríthetetlen tematikáját használja, kertvárosi díszletekkel. A sorozat családi viselkedésminta-katalógus, játszmagyűjtemény.
A Sex&city pedig a női társadalmi és szexuális reprezentációt mutatja be egy kulturantropológiailag sajátos kis közösségben, azaz négy modelltudatú szingli szokásait a munka, hobbi, szex, hivatás és ffiak témakörökben, amelyek jelentősen átfedik egymást. …

Egy jó sorozat érzelmi tanácsadó és problémakezelő segédeszköz, a nők kiválóan tudják alkalmazni a saját életükre, ahogy a tarot kártyát vagy a horoszkópot is. Hozzá viszonyíthatjuk a saját érzelmi játszmáinkat és technikáinkat. Csak annyira egyedi, hogy a világon bárhol belehelyezkedhet valamelyik szerepébe egy felnőtt, és azonosulhat fölfelé: a közös tudatunkban megképződött ideáltípusok egyikével. A bábu-szerű szereplők, és a történetek közhelyessége tökéletesen alkalmassá teszi arra, hogy szemléltesse azt az érzelmi dinamikát, amelyet át kell adnia.

A közösségi sorozatok

A Sírhant művek és a Jóbarátok multifunkciós életközösségekről szólnak, a család alternatíváját vázolják kiváló rendezőik jövőbe mutató nagy víziói alapján. Érdemes kibontogatnunk a tanulságokat, amelyeket sugalmaznak, és észrevennünk, miféle megoldásokat mutatnak. Amelyek használhatóak volnának a mi legsajátabb, naponta megharcolt hazai élethelyzeteinkben is!
A sorozatok hazája Amerika, ahogy a mi közép-kelet európai kisnépségi közös tudatunké is. A szereplők magányossága fel sem tűnik: izolált, magukra záródott sorsok érkeznek megmutatni az életünket, hibáinkat, viselkedésünket, taktikáinkat, amelyekkel jól-rosszul részt vehetünk a képzelt társadalmi boldogságban, társat találhatunk és valódi otthont maguknak.
A sorozatok a totális társadalom expanziója, a sorozatok által közvetített minta egy fehér, keresztény, angol nyelvű, fogyasztói, középkategóriás, alkohol-tudatmódosítású civilizáció. A tökéletes másolat érdemel tökéletes életet, amelyben szeretet és megbecsülés, pénz és fontosság, szépség és harmónia sugárzik állandóan. A sorozatok ábránd és karikatúra önmagunkról.
A sorozatok nagy tanulságai gyakran női tanulságok, amelyeket többnyire nőktől tanulhatunk meg.

A sorozatok pszichológusai

Fontos, hogy a huszadik század elejének legnagyobb forradalma Freudé volt. Akkora, hogy néhány évtized alatt érvénytelenítette az osztályharc és gazdaság alapú ideológiákat, az olyanokat pl. amilyenben magunk is felnőttünk a 89-es rendszerváltásig. Ami annyira nem volt valódi váltás, hogy még ma is csak ébredezünk belőle hullafoltos demokráciánkban.
Ahogyan a marxizmus – leninizmus mára döglött ideológiája a téeszcsékben és pártbizottságokban öltött testet, úgy a pszichológiai forradalom a szakrendelőkben és a mesterek körüli iskolákban él tovább.
A pszichológia forradalma arra ébresztette rá az európai típusú civilizációt, hogy lélektani értelemben változnia kell, mert ez a kulcsa a személyes és közösségi boldogságunknak.
A nők járnak ebben élen, erős az igényük az önismeretre és arra, hogy empatikusak legyenek. Érteni akarják, hogy mi történik bennük, a társukban, a családjukban. Milyen érzések és hogyan mozgatják sorsuk erőit.
Nálunk is a nők olvasnak többet, járnak csoportfoglalkozásokra, akarnak párterápiát, és egyáltalán: jobbá és boldogabbá válni saját maguk és a hozzátartozóik miatt.
A pszichológiai forradalom vitathatatlan eredménye ez, és az alkalmazott, illetve bulvárpszichológiai alapműveltség, amely nélkül ma már nem lehet élni.

Minden sorozatnak megvan a maga pszichológiai szaktekintélye.
Ebben a tekintetben élenjárók vagyunk, az egyik leghitelesebb lélekgyógyász sorozathős magyar sorozatban él. Számomra kétségtelenül a legnagyobb tanítások dr Bubó szájából hangzottak el, aki soha nem volt rest tanulni a betegeitől és jóra buzdítani őket, a melléfogás mindenkori derűs megengedésével.

A Kés Alattban a páciensek gyakran kifognak a szakembereken, talán azért, mert ennek a sorozatnak a legmagasabb szintű a vulgárpszichológiai tudása, és a lélektani tudatossága is egyben. A pszichológus is csak ember meg a plasztikai sebész is, nem nagyon találnak egymáson fogást ebben a sorozatban. Azonban az önismeretben igényes szereplők mindannyian felmérhetetlenül sokat tanulnak a páciensektől, és még fizetniük sem kell érte.

A Sírhant művekben az elsőszülött fiú barátnője a szakértő a témában, mint pszichológus szülők sajátosan hátrányos helyzetű gyermeke. Megismerhetünk egy különösen rokonszenves iskolai pszichológust is, aki jól tudja átadni tudását a szülőknek és a serdülőknek is, rengeteget könnyítve ezzel a konfliktusaikban.
A személyiségfejlesztés további fontos intézményeit ismerhetjük meg az anya útkereső csoportterápiái alkalmával. Emberek közé menni, sok tükörben meglátni magunkat, és hogy merre tartunk: ez gyakran életmentő élmény a reprodukciós életszakasz izolációjába rekedt nőknek.

Érdekes ebből a szempontból a Jóbarátok. Akik kifejezetten utálják, ha pszichológus mondja meg róluk a tutit, a barátság története, szeretete és elfogadása nélkül. Viszont az egész sorozatot nézhetjük egy csoport dinamikájaként, és így tekintve bizony felbecsülhetetlenül fontos minta átalakuló szocializációs stratégiáink számára. Multifunkciós életközösség, és a család alternatívája.

A Született feleségek családterapeutája dr Bubó típusú gyógyító. Pszichológus kismester, nagyon is hasonlít egy rabbira. Készségesen és magányosan viszi a kertvárosi rászorulók mentális terheit, és szakmája alapkészségeivel olyasféle szolgáltatást nyújt, mint egy háziorvos és egy lelkész együtt.
A sorozat legnagyobb tanulságait azonban nem szakember mondja ki, hanem az első rész elején öngyilkos nő. Ő meséli el nekünk a történeteket és kommentálja a maga bölcs és elfogulatlan nézőpontjából.

A Maffiózókban a karcsú bokájú dr Melfi képviseli ezt a tudást, nagyon szeretetreméltóan. Azt hiszem, nézők milliói éreztek iránta viszonzatlan áttételt, és tisztázták magukban a segítségével számos letagadott érzésüket.
Ez a gyönyörű ötvenes nő látszólag egy teljes életű aszkéta. Az ezredforduló legkompetensebb nőfigurája. Talán ezt a rangot adhatnánk neki, amikor végignézzük jól dokumentált terápiáját a depressziós maffiózóval. Nem nagyon irigyeljük, amikor bunkóskodik vele a bandita, és akkor sem, amikor szerelmet vall neki. Azt hiszem, elismerjük, hogy ez a nő keményen és jól dolgozik, egy nem sok jóval kecsegtető ügyön.
Személyes, szakmai, jogi és erkölcsi dilemmák dzsungelén jut át a betegével. Mindig pontosan tartja a jó irányt, miközben pontosan érti a rosszat.



Gong Odaátra


A sorozat előző része:
SORMINTÁK – A dizájnsebészetről

2009. július 16., csütörtök

Magdolna negyed - 7.rész

Az előző rész tartalmából:
„Húzzál a Hiltonba gyorsan..!! Küldte el Angyal Szása a szkájpról Háznagy Elzát, aki kajánul azt mondta, hogy na Ricsiékkel nem unatkoznál, az biztos. Mielőtt elindult volna a munkahelyére brightoni Hiltonba, és hazaszólt egy kicsit.”.
Gordon Agáta a Magdolna negyedből.


Gordon Agáta: Világ Takarítónői..!


Adni jó, adni jó, adni boldogság, ezt tudta A. Szása a gettóban és adott. Pénzt a legnagyobb titokban, mert pénzt a legtilosabb adni, olyasmi, mint ha vért adnál miközben vérszegény vagy. A pénzed a véred, és ha megcsapolod, akkor nem tudod megvenni a feltöltőkártyádat, vagy a repülőjegyedet, vagy a sörödet röviddel, hogy lazázhass egy kicsit, és nem fizeted be a számládat vízre, fényre, hőre és netre.
Igen ám. Csakhogy Renike kitartó, ez az övé, ez a kitartás és ismétlő képesség. Kopog, és ritkán dühösen, vár az ajtóban, és nem fintorog a csalódástól, hogy lakatlannak tetteti magát otthonom, velem együtt. Persze ötödjére vagy huszadjára előkerülök, meghallom, kinyitom, rámosolygok, megkérdezem.
Anyu azt kérdezi, nem vesznek fagyasztót? Nincs kétszáz forint kölcsön? Pelenkára. Egy háromazegyben? Nagyon fáj a foga, gyógyszert kér. Meg egy kis cukrot és mosóport. Ez így megy már napok óta, apa ritkán látható, anya szenved, Renikén látom, hogy boldogtalan ő is. Anya rosszkedvű, ingerült farkasanya, szenved, jobb, ha meghúzzák magukat, de se enni, se cigaretta, se pelus, vagy valami játék, vagy elmenni kicsit a szobakonyhából a piacig legalább.
Átérzem ezt, míg épp Londonba készülődünk, utaztató tündérem megszervezi, lefoglalja, megrendeli, kinyomtatja, mindet kifizeti, nem is tudom, miért. Adni jó..?
A lánya megengedte, említi Reni óvatosan, amikor áthoz egy szatyor szennyest, egy kis hígított mosószerrel. Mindenórás, hamarosan megérkezik a kis Ramóna, csak pár nap, egy-két hét, indokolt némi kímélet az öt nagy mellett, nem is értem, eddig miért nem mostunk, kis szégyent érzek, ha a mosógépre nézek. Mi van? Hessegetem odébb ezt a hangulatot. Miért ne lehetne önálló, saját mosógépünk? Csúnya, aki irigy, jut eszembe, nindzsa Cilin tanításaiból.
Mi lesz velük, gondolok a kis családra, amíg távol leszünk, és semmi segítség nem érkezik? És fájni fog, vagy szülni, vagy éhezni, vagy tombolni?
Lassan megegyezünk, a lányom nem a lányom, inkább az anyám, nem helyesli, de megengedi. Renike már nem is számít rá, add oda anyádnak, mondom, és a kezébe adok egy kétezrest. Szalad haza a gangon, a család egy másodperc alatt megélénkül és készülődik. Mind a hatan mennek vásárolni, hirtelen rájuk is süt a nap, eddig csak úgy vaktában tűzött mindenkire. Jó látni őket, adni jó, ennyi pénzért irreálisan nagy jóságot érzünk, barátságosan intünk, osszák be! Elhessentjük halvány szégyenünk.

Másnap hajnalban indulunk. Az utolsó percben angyalkártyát húzunk, ezzel indul a nap, áldással. Taxi jön ötre, még alszik a ház, titokban távozunk, jók vagyunk nagyon, adni jó, és csak egy hétre utaztunk el.
„Szeretett Gyermek, mindenki vétlen az igazságban, hiszen senki sem tudja megváltoztatni Isten tökéletes keze munkáját. Add át nekünk az összes rád nehezedő érzést, hogy könnyíteni tudjunk terheiden. Adj át nekünk minden olyan bűnt, haragot vagy szégyenérzetet, amely burkot vont szeretetteljes önmagad köré. Élvezd ki újfent a szívedben lakozó békességet.”
Kiírhatnánk az ajtóra, míg Londonból figyeljük, hogy hiába zörgetik majd.

London Szub-Európából egy szmogfelhő, vadkapitalista szenvedések szürke városa, amely beláthatatlanul távoli. Nem könnyű elindulni oda, meg vissza sem, Háznagy Elza a rá jellemző vakmerőséggel indult el, és most láthattuk, hogyan sikerült a nagy ugrás.
Lássuk, gondoltam, a reptérről befelé, hol van itt Anglia, ha egyáltalán? A reptéren útlevélvizsgálat, négyes sorok kacskaringóznak az útlevélvizsgáló kapuk felé, mindegyik kis pulpituson egy nő ül, elveszi az útlevelet, mosolyog, visszaadja. Így fogadnak. Csodálkozom, hogy nők és feketék is, én nem ülhetnék itt, nem vagyok ezen a szinten, egyszerű rasszista szubeurópai vagyok.
A buszsofőr egy nő, a Viktória pályaudvaron nő vezeti a kis csomagos targoncát, na ez a legdöbbenetesebb, nőre ilyen kellemes munkát nem szokás bízni.
A múzeumba egy arab kendős nő enged be, a jó utat egy indiai nő írja fel a térképünkre… Ez a királynő miatt van, biztos vagyok benne, hogy nem lehet másként. Ez az idős női fenség, második Erzsébet a legjelképesebb uralkodónő státusában egyértelműen és hangsúlyosan egy asszony, és országában ezzel mindenki tisztában van. Egy asszonyt láthatunk egy világbirodalom első és legmagasabb pozíciójában, akinek nem lehet túl nehéz irányítani, mentális, morális, lelkiismereti, politikai és gazdasági irányokat tartani. Ez kicsit más önképpel ruházza fel ennek az országnak a honfitársnőit. A honfitársakat is. Látom a pályaudvaron, hogy ezek az emberek jók, jól viselkednek, és méltó gyermekei akarnak lenni ennek az eszménynek.
Ez az asszony, az angol királynő, egy idős asszony, 1952-ben koronázták meg, fél évszázada viseli ezt a méltóságot. Mára alattvalói nagyanyja. Kell spirituális érzék elfogadni ezt az eszményt, ebben létezni, és minden lépcsőfokot elismerni a közös úton, a felettünk valókat és az alattunk valókat erősen tartani, azon a helyen, ahová vettettünk.

A nők itt kompetensek, ez hamar feltűnik, ez egy 8 milliós város, és ebben az óriási bolyban sok kéz elkél. A legtöbb kéz takarítani kell, útbaigazítani, enni adni, ellenőrizni, segíteni, irányítani. A legtöbb kéz a nőknek kell, és ez egy spirituális feladat, nap mint nap ereszteni ezt a nyolc milliószoros nyüzsgést mozogni. Küldetés, napi tíz óra, másokért, a működésért, a rendért, a jó irányért.
Hamar eljutunk Brightonba, ez Dél-Anglia, mediterránnak látszó óceáni klíma, víz és fény állandó gazdagsága. Háznagy Elza takarít, takarítani mindig kell, és egy nagy vállalást teljesítő nagy kisebbséghez csatlakozott ezzel. A királynőről még nem tett említést, a főnökei nem angolok, a kollégái sem. A Hilton hierarchiájának csúcsán a vendég áll, és a jól szervezett gépezetben a takarítók munkája legtakarékosabb, ár-érték arányban tekintve. Azonban napi tíz óra, ennyi időt kell a közösség legszigorúbb szolgálatában eltölteni, motiváltan és teljes személyiségeddel pucolni, illatosítani, áthúzni, kiszellőztetni, sikálni, pakolni ahhoz, hogy aztán jó tett helyébe jót várj. Mint egy anya, táplálék és lakás, ráadásul tiszta szeretetből.
Az egyszerű nem angol ennyi munkáért cserében élhet úgy Angliában, mint a többi sokmillió. Angolország az angoloké, aki napi tíz órát dolgozik érte, az a magáénak érzi egy időre. Kifizeti a lakbérét és a buszbérletét, vesz dohányt és sört, hazaküldi a lakástörlesztést, elmennek kirándulni a környékre. Angolt még nem is láttak Háznagy Elza és a kolléganői, nem is ismernek, talán a ház tulajdonosa, ahol szobát bérel, angol. Talán valaki valahol angol, talán már itt született de láthatóan nem angol, meséli. Angolt nem hallottak, az angolt mindenki alulbeszéli, akit ismer, vagy el se hiszi, hogy már tud.
Angolul nem tudni, pidzsinül beszélni vagy süketnémán létezni: ez egy betonplafon. A legjobb szándék mellett is előítéletesek vagyunk azzal, akinek a nyelvi kompetenciája hiányosnak tűnik. Vadember, fogyatékos, bennszülött, tájkultúrált, néma, szubeurópai.
A rengeteg színű, nyelvű és ruházatú nő, akivel találkoztam az átszállóhelyeken, mindegyik határozottan odafigyelt rám, hogy megértse, amit akarok, noha udvariatlanul és helytelenül beszéltem, ha egyáltalán. Irigyen figyelem a fekete nőket, az indiai nőket, az arab nőket, a rózsaszín kislányokat. Olvasnak, írnak, beszélnek, sietnek, dolgoznak, angolok.

Beköltözünk a kétszintes sorházak egyikébe, felül hálószobák, a Háznagy Elzáé nem kicsi, a szomszéd török fiúéhoz képest, amely 6 négyzetméter. Viszont egy gyönyörű kis falura néz, dombokra, zöldekre, nagy piros busz áll meg előtte, szép kis séták ígérkeznek, és ugyanilyen házban ugyanígy él mindenki körülötte. Az első feltűnő érzés, hogy nincs para. Valahogy nem üldöznek. Rám mosolyognak. Nem kell úgy tennem, mintha épp nem érnék rá, vagy rossz lenne nekem, vagy kevés. Ők se tesznek úgy.
Nagy rutinnal úgy viselkednek, mintha minden rendben lenne velem. És velük.
Üldögélünk a forró köveken, szépségek, rákvörösek, feketék, ruhában, kézenfogva, pucéron, kövérek, a kiloccsanó habokat nézzük, a sugárzó sziporkákat, és gyűjtögetni kezdjük a fehér kagyló érméket a kavicsok közül. Sok van, gazdagok vagyunk.

A sorozat előző részei:

Magdolna negyed - 6. rész


Magdolna negyed - 5. rész


Magdolna negyed - 4. rész

Magdolna negyed - 3. rész

Magdolna negyed - 2. rész


Magdolna negyed - 1. rész

2009. július 2., csütörtök

Mannheimi minták

Szubeurópaiként elutazni egy észak-német kisvárosba, a német tartományok és büszke történeti egységek örököseként egzisztáló európai közegbe, enyhe kultursokk.
Mannheim szép város, kétszáz éves víztornya alatt szép park, nyírott füvén hajnalban kisnyulak ugrándoznak, ivóvizet köp egy barátságos szörny, és zuhatagos szökőkút csobog.
A városba fél óra alatt ér az utazó Frankfurt bábeli repülőteréről. A város kényelmes, színes és napsütötte, hogy el van törökösödve, jegyzik meg útitársnőim, és tényleg. Leginkább ettől otthonos, nekem, pesti gettólakónak.
Gordon Agáta beszámolóját olvashatják.


Azonban a tanulmányutunk nőszempontú.
Meghívóink a mannheimi nők szellemi vezetői, akiknek küldetése a női hálózatok, helyi és nemzetközi együttműködések létrehozása.
Frau Ilse Thomas a vendéglátónk. A legtöbbet tőle tudom meg a rendszerről.
Hogyan is működik itt, a civilizációban a női oldal.
Nőbiztos vagy nőmegbízott: ez nem formális rang, hanem az egyik legmagasabb pozíció a város vezetésében. Közvetlenül a főpolgármester alatt, teljes hatókörrel minden témában.
Költségvetés: a női prioritások egyensúlyba hozása a férfiakéval. Rendőrség: az otthonkínzás ügyeinek gondos követése, távoltartás, terápia. Női intézmények: nőház, képzési és tanácsadó központ, bérelhető irodák női vállalkozóknak.

Új fogalmakat tanulunk.
Kreatív gazdaság: segítség női művészeknek, pop-főiskola a városban, az internet kreatív hatásainak beillesztése a pénziparba.
Kulturális kompetencia: a női tudás újjászületése. A nők és anyák, ezer éveken át, kulturális kompetenciájuk teljességében, megalkották, és generációról generációra tökéletesítették, finomították és programozták az anyától született polgári világot.
Komplementer kompetenciák: nincs kizárólagos hatáskör, csak kiegészítő. A piros zöld is. A sárga kék is. A kulturális ökoszisztéma Mannheimben egymásra épülő női és férfi kompetenciák polgári rendszerében gyarapodik.
A nőbiztos, a legfőbb vezetéssel egyenrangúan működő női szempont magas rang, komoly felelősség, nagy hatalom és jó alkalom arra, hogy a női oldal egyenlő súlyáért tevékenykedjen. Frau Thomas ebben a pozícióban meggyőző asszony. Nőtörténelmet kutat, építkezik, közigazgat, hálózatot fejleszt, tanácsot ad és személyes ügyekkel törődik. Politizál és minden téren a női részek kompetenciáját, és esélyegyenlőségét tekinti át.

Szép ez, ez a megbízatás, tekintély és rang egysége. Csak így lehet, gondolok a felülről való segítségre, arra hogy kell egy nő, aki képes erre és ezt mások is biztosan tudják róla, és meg is kapja működéséhez a kellő hatáskört, pénzben, szabályokban, méltóságban és ügykezelésben.
És az is eszembe jut, mennyi női munkába került és hány száz évbe, tudatosságba és tanulásba, hogy egy német város magas női funkciót érvényesítsen az önkormányzatában.

Azon tanakodtunk a mannheimi nőtestvériség központ kellemes tárgyalójában, finom falatok és gyümölcslé mellett civilizáltan társalogva, miben működhetnénk együtt, mi budapesti kulturális kreatívok és mannheimi városanyák?
Mire kaphatnánk pénzt is, varázsos eu támogatást?
Ez a feltétel kissé beszűkítette a női lehetőségeket, azonban így is maradt elég terület. Amelyen nők dolgoztak, dolgoznak és fognak dolgozni, ameddig a szem ellát, pénzért vagy ingyen, tűrve vagy támogatva, felelősen és kompetensen.
Gyerekek, romák, törökök, nők, iskolások, kisebbségek, kompetencia-fogyatékosok és közösség-mentesített kortárs csoportok… Feltámadásra, értelmes cselekvésre, együttműködésre várakozó strukturált tömegek a virtualitás keltetőjében.

Restart! A közös célok újjászületése.
Ez a nők dolga és kompetenciája, a 21. századi európai újrakezdésben.

Gordon Agáta

2009. június 19., péntek

Főnix szertartás

„Főnix szertartás akkor kínálkozik életedbe, ha már muszáj változtatnod, tudod az évek szerint, az előrejelzések és érzéseid szerint, de bénázol. Elhibázod az átmenetet, a születést, az újjászületést… A tűz erős parázzsal ellobbant, reggel a finom hamuszürkében apró koponyát és kisgyerek maroknyi szárnyas szenet találtam, amiből kiállt a kulcs finom csontocskája… ”
Egyesült Áramlatok a Centrifugában.


Főnix szertartás akkor kínálkozik életedbe, ha már muszáj változtatnod, tudod az évek szerint, az előrejelzések és érzéseid szerint, de bénázol. Elhibázod az átmenetet, a születést, az újjászületést.
Akkor azt üzenheti neked az istennő egy napi hála alkalmával, hogy keresd a főnixeket.
Elkezded keresni, de nincs egy sem.
Aztán egy hajnali áhítaton megpillantod az elsőt. A Főnix Felhőt. Sírva hálálkodsz érte, és hinni kezdesz.
Aztán egy homeopátiás szer neve. Aztán egyre több főnix jön. Végül megváltozik az életed, elköltözöl, szakítasz, bevallod, megtudod, ilyesmik. És akkor már naponta látod a főnixet, utcanévtábla az új lakásod felé. Végül a kedvenc sorozatod címe. Miért ne?!

Az én szertatásom is így kezdődött, gyűltek a főnixek, és akkor egy fényes hajnalban halott feketerigót találtam a teraszon.
A sövényre tettem a testet, egy fehér dobozban, nyitva, hadd búcsúzzon a madárlélek, aki a Föld lelke volt, magasan lengett. Megtalálták hangyák és darazsak, aranyzöld légy-lelkek, más tudatok és valóságok vették magukhoz a testet kitevő tudatmorzsákat és lelkes léteket.

Délután fát gyűjtöttem a kerti tűzhelyen fészkét elkészítettem a madárnak, gallyból, fenyőből, papírból, rózsaágból.
Beesteledvén meggyújtottam, és néztem, ahogy felizzik a láng.
Erős lobogó tűz lett, hosszan égett, és ellobbant benne a madár. Táplálta és átadta magát.
A hamvasztó tűzbe egy fehér anyakövet dobtam, a madár csőre mellé, tojás.

A csőrét láttam meg, és egy szenes gombolyag maradt belőle még, amikor kéreggel betakartam, hogy elhamvadjon egészen.
A tűz erős parázzsal ellobbant, reggel a finom hamuszürkében apró koponyát és kisgyerek maroknyi szárnyas szenet találtam, amiből kiállt a kulcs finom csontocskája.

Bíbor-arany dobozba tettem a hamvakat, és a kelő napba fordítottam. Később beültettem egy fa odvába, amelyben nagy, vörösderekú üveghangyák éltek, és az odúba fújt purhabban temetőt rendeztek be, kis katakomba-járatokkal egybeoltották a korhadt törzset és a műanyagot.

A hamvak közül kivettem, és oltáromra tettem a Főnix Tojását.
A Szatinai Vénusz ölébe, Baba.
Új élet született. Rózsaszín, fekete, és köldöke mögött az új mindenség.

2009. június 15., hétfő

Készülődik a Melegfesztivál

Hogyan meneküljön a szivárvány vonzásából a barna áradat? Már most gondterhelten tekint az öngyűlölő és homofób jobb oldali férfikar a Pride elé. A melegek felvonulása a jobb oldal legfontosabb társadalmi problémája.
A melegek legfontosabb társadalmi problémája azonban nem a barna áradat, hanem a történelmi önismeret, a szolidaritás, valamint a nők, gyerekek és a békés férfiasság terror-mentesítése.


Ez a 12. év, amikor egy nyári napon a láthatatlanságban élők bizalommal és szeretettel megmutatkoznak a többieknek. Ugyanolyanok, megtévesztően ugyanúgy öltöznek, beszélnek, éreznek és cselekszenek, mint az összes többiek, akiket semmi sem különböztet meg a melegektől.
A melegek ezen az egy napon felveszik szivárványaikat, jelvényeiket, szépruhájukat és mosolyukat, megmutatni, hogy nincs félelem, és nincs gyűlölet.
Okunk van gondosan mérlegelni, mikor és hogyan, milyen zászló és milyen üzenet alatt vonulunk idén, a 12. Meleg Fesztiválon. Amire előreláthatólag augusztus végén kerül majd sor. Addig olvassunk meleg kalandregényeket, nézzünk nagy tudású és előítélet mentes sorozatokat.
Sarah Waters: Suhog a Selyem, Libben a Bársony című regényét ajánljuk az olvasóknak.


Régen merülhettem egy másik világba ilyen önfeledten, mint Sarah Waters: Suhog a selyem, libben a bársony című regényének olvasásakor. Színtiszta szórakozás és felüdülés volt, a főhős összes jól ismert és átérezhető szenvedésével együtt.

Mert a könyv egy igazi történelmi kalandregény leszbikus átirata, amelyben a melegség, bármilyen titokzatos is, nem elfojtható, hanem olyan természetes, mint kerékpárosnak a bicikliút… (Ami legtöbbször ugyanaz, ahol a kerékpáratlanok is járnak.)

Ez az olvasmány oázis a sivatagban, a hősnő igazi leszbikus a regény első lapjától az utolsóig, nem bújhat ki a bőréből, minden jelmezében és szerepében a nőket szereti. A mű összes történelmi tablóját és igényes korhű leírását egy meleg nő érzéseivel vehetjük magunkhoz.

Miközben azon is eltűnődhetünk, hogy a férfiimitátor mint varieté-szám miért lehetett a huszadik század elején annyira sikamlósan népszerű Anglia-szerte, nemre és társadalmi állásra való tekintet nélkül? Miféle mintát láttak a meleg férfinak látszó művésznőkben? Milyen izgalmakat? Milyen felszabadulást?

Meglepő történelmi áthallások a regényben: a történelmi meleg kifejezések sokaságát használta a fordító, kollektív tudatunk öngyűlöletének megnyilvánulásait e kosztümös regény nagyon is idegen miliőjében. Szinte egy lapon olvashatunk átnyirkosodott alsószoknyákról és gatyás galambokról, meleg csajokról és pasasnak látszó missekről, mariskákról és varieté-énekesnőkről, férfi imitátorokról és Árbocrudak című női magazinról, luvnyákról és bársonyborzolásról, leszbikus nagybácsikról és úrfidíszben grasszáló leszbikus hímringyóról, egyszóval a múlt és a jelen szivárványszínű homoszexuális avantgardjáról, amelyet a belevaló hősnő, Nan Astley rendre végigkóstoltat velünk.

A közel ötszáz oldalon talán egyszer sem botlunk a baljóslatú és barátságtalan, ám ősi magyar „homoszexuális” szakszóba.

A regény nem kerülgeti a forró kását, enciklopédikus igénye a meleg női erotikára és szerelmi manipulációkra is kiterjed. Egy szex-kelléktár bemutatóját ismerhetjük meg, arisztokratikus díszletek között, izgalmas hősnőkkel.

És ha még ez is kevés volna a nyájas olvasónak, akkor borzongva átélheti az utolsó jelenet szívfacsaró romantikáját és marcangolhatja lelkét hosszan, fájón, mire dönteni képes: a sápadt ám öntudatos mozgalmárnő, vagy a gyönyörű, de leszbikusságát vállalni képtelen színésznő felé dobja a ragyogó almát.

A két ismerős leszbikus életstratégia között egyéni megoldások szivárványos sokasága.

„Végezetül illesse köszönet Laura Gowingot, aki mind a történelem, mind pedig a szerelem tárgyában annyi bámulatos ismeretet adott át nekem.” Írja Sarah Waters, és magunkat is hála tölt el irántuk, amiért átadták nekünk mindazt, amit átadhattak. Pedig jól ránk ijeszthettek volna.




Gordon Agáta

(Sarah Waters: Tipping the Velvet
Suhog a Selyem, Libben a Bársony, Ulpius-ház 2oo4.)

2009. június 14., vasárnap

Magdolna Napok 2009 - Dzsanázod? Buli van a Mátyás téren!

„A Magdolna negyed (vigalmi-, bűn-, spirituális-..???) sokértelmű neve és központi nyóckeres elhelyezkedése különleges miliőt sugall.

Ez a gettó, a félelmetes kancigányok és a kurvák negyede, ezt gondoljuk még mielőtt eszünkbe jutna bármi, ha meghalljuk, „nyócker”.

Ez a második Magdolna ünnep, pár hete Magdi-fesztivál volt a Kesztyűgyárban.

Előtte körfeszt, az önsegítő, egyenlő csere-hívő civileknek.”

A Magdolna Napok 2009 elnevezésű programsorozatról Gordon Agáta számol be az olvasóknak.


A Kesztyűgyár a Mátyás téren.

Egy kultúrház, ezen a baljós néven. Megtanítalak kesztyűbe dudálni. Felvette a kesztyűt. Arcába vágta a kesztyűjét. Összetartoztak, mint kéz meg a kesztyű.

Nagy terek, enyhe feszengés, ikea stílus. A szelíd skandináv gyarmatosítás egyszerű, funkcionális, egyenrangú.

A Magdolna Napok nem megy be a kultúrházba, a téren marad.

A Mátyás tér, ez az igazság, szép.
Szép épületek, szokatlan tágasság, kreatív játszótér.
Menhelyek, kocsmák, egzotikus utcák.
A Dankó, József, Fuvaros,
A Tavaszmező, Szűz, Koszorú.
Élénk, erős cigány fiatalsággal tele,
Leszakadó mélyszegényekkel tele,
A rezervátum közepe.
Aki nem roma itt, az szegény fehér,
Hajléktalan vagy szociális értelmiségi,
Szubeurópai toleráns.


A Magdolna Napokat Beat Boksz - Rap verseny indította, a játszótér közepén álló színpadon.
Két repper bonyolította a vetélkedőt, barátságosan és tehetségesen.
A térre spontán szivárgott a közönség, a környező utcákban jól szólt az ütem.

Kitud reppelni? És főzni?

Kik a jobbak? A fiúk? Vagy a lányok?

Köszöntsük Orsós Robit és Orsós Ricsit!

A rántott húst és a pörköltet!

A gyerekek tódulnak, aztán szégyenlősen húzódoznak a mikrofonnál, néhányan meg épp erre születtek, egy nyolcéves srác szívtiprón mozog és macsósan bippel.

A nézők körben somolyognak, a lányok szorongva figyelnek.
A komolyabb fiúknak sok a mondanivalójuk.
A betegségről, a drogról, a családról, a szeretetről, a lányokról, a pénzről.
Küldetésesek, nagy erőket mozgatnak, a közösség erősíti őket.

Sokan közelebb óvakodnak, a lányok komolyak.
Mi illik itt a téren közös buliban a magyarokkal?
Páran tapsolnak, szívből mosolyognak.
A tekintetek még nem találkoznak.

A !DelaDap együttes koncertje a roma tudatosság eddigi csúcsa.
A közönség nem reagál, amikor az áldozatokról reppelnek, a tatárszentgyörgyiekről és a többiekről, de az előadók tudják, mit beszélnek.
A roma polbeat kezdeteinek vagyunk fültanúi.
A zene mindenkié.

Állj vagy lövök! a gettóból jövök!
Erre az agresszív ritmusra beindul a tér brékel és énekel.
Hopphopphopphopp!
Hoppá! Dzanázod?
Szombaton és Vasárnap is tart a mulatság!

Kapcsolódó videók

Gipsy All Star: Elég!


Gipsy All Star: Állj vagy lövünk

2009. június 13., szombat

Bombanők a Centrifugában

Beszámoló az Irodalmi Centrifuga félévzáró estjéről:
Feminista Celebek? Pucér feministák?
A hírhedt szellemi bűntanyára, a patinás Centrál kávéház Irodalmi Centrifugájára kapott meghívást 3 bulvár-celeb:

Marjai Judit

Létay Dóra

Gregor Bernadett


Lányok ti feministák vagytok?
Kérdezte szőke és intelligens tudósítónk az est utáni interjúbeszélgetésen.



Marjai Judit 67 sajtóperrel küzd a nők esélyegyenlőségéért.

Az egykori sztármodell ma harcos nőket fotóz.







Létay Dóra a szinglik skandináv típusú ideálja.

Fontosnak tartja a női autonómiát és kreativitást, a sorozatban éppúgy, mint a színpadon, írás közben, illetve az élet bármely területén.










Gregor Bernadett az öngyilkos szépségkirálynő országáról beszélt. Pályatársa, Molnár Csilla tragédiája mélyen megérintette és elgondolkodtatta a szépség veszélyeiről.




Bódis Kriszta vállaltan hetero kreatív közéleti személyiség és műsorvezető társa GA L-ikus író, azt nyilatkozták, hogy az Irodalmi Centrifuga hisz a nőkben és a női erőben! Jelszava: egyesült áramlatok!

Az esten a meghívott vendégek kérésére nem készültek felvételek, a Centrifuga vendégei testéből nem kíván hasznot húzni. Képeink illusztrációk:)

2009. június 3., szerda

Világvége vagy kreatív jövő - munkanélkülözés

Csíkszentmihályi Mihály egyenesen a munka paradoxonáról beszél. Miért vagyunk jobban, ha van munkánk, miközben nem szeretünk dolgozni? Miért feltétele mégis a munka a boldogságnak, vagyis annak, hogy egyesülni tudjunk az Áramlattal? És milyen munka volna az? És mi célból munkálkodjunk? Miért?
A munkanélküliség feltűnő és fenyegető jelenség, sokat beszélünk róla. Úgy is mondjuk, hogy nincs munka, teljesen komolyan és szomorúan, tanácstalanul azt állítjuk, hogy nincs munka. Fájón nélkülözzük a munkát. Miértünk.
A munka azt jelenti, hogy kötődés, felelősség, gondoskodás, odaadás, öröm, áramlat, közösség, és szeretet.
Válságmentes zóna a Centrifugában


Túltermelési válság és munkanélküliség
Miért kell dolgozni, ha nincs munka? - bizonyára mindnyájunk fejében szöget ütött már a kérdés.



A világválság pszichózisában egyre hangsúlyosabb problémát jelent a munkanélküliség, napról-napra egyre többen kerülnek utcára, az állam pedig olyan szigorításokkal igyekszik fenntartani a munka mindenekfelett álló értéknövelő, erkölcsnemesítő szerepét, étoszát, mint a munkaalapú segély bevezetése, vagy a nyugdíjkorhatár végletek nélküli kitolása. Munka és pénz ugyan nincs, de dolgozni kell! A kígyó lassan a saját farkba harap.

Sokan talán arra is rádöbbentünk, a munka világa nem több látszatvilágnál, eszköz a hatalom kezében, mellyel a társadalmi stabilitást igyekszik fenntartani, miközben egymástól elszeparálja az egyéneket. A helyzet már az állásinterjúkon is Napnál világosabban körvonalazódik. Nem szakértelmünkre kíváncsiak, csupán hajlékonyságunkra, arra, hogy tudjuk eladni magunkat a húspiacon. Bár csúnyán hangzik, mondhatnánk úgyis, mennyire vagyunk képesek kizsákmányolni tulajdon személyiségünket. Ha konformista módon fejet hajtunk a hatalom előtt és viselkedésünk, külső, belső tulajdonságaink idomításával, elleplezésével elismerjük, mi által újra is teremtjük a meglévő társadalmi kódokat, sikerünk lesz, mely több számjegyű fizetésünkben is megmutatkozik majd. A gürcölés persze nem nyolc órára vonatkozik, még csak nem is huszonnégyre, egy egész életre áll. Addig-addig kell nyüstölnünk és termelnünk magunkon keresztül magunkat tehát, míg a rózsaszín lufi ki nem durran, s szép lassacskán bele nem rokkanunk a mindennél fontosabbnak vélt, piedesztálra emelt munkába, ami napjaink technikai, és informatikai fejlődésének köszönhetően igazából egyre feleslegesebbnek számít. A munka látszatvilágának ideológiája voltaképp a kommunista ideológiával mutat rokonságot, hisz, míg a túlélés egyedüli módja, ha távol tartjuk magunkat az egésztől, a rendszer épp ezt az egyet nem engedélyezni, épp ezt az egyet nem tudja megbocsátani, ezt az egyet szeretné elleplezni. Ha mégis kimaradunk a tutiból, megbélyegez és kitaszít, hogy rosszabbra ne gondoljunk. Ez már nem is gazdasági, az emberi lét válsága.
Kiutat találni a csapdából, talán nem is olyan nehéz, mint ahogy elsőre feltételeznénk…

A munka azt jelenti, hogy kötődés, felelősség, gondoskodás, odaadás, öröm, áramlat, közösség, és szeretet. A munkát a teljes ember végzi, minden eszével, érzésével és tudásával, az egész testével, minden napon. És miért? Miértünk… Ha így gondolunk a munkára, valószínűleg egészen más tevékenységek jutnak eszébe a nőknek, és mások a férfiaknak. Ha így gondolunk a munkára, akkor rögtön kiderül, hogy van bőven, jut mindenkinek, free, ingyen van, csak érte kell nyúlnod… és tovább adnod. Ha így gondolunk a munkára, akkor rögtön szeretnénk hozzáfogni…!

És mitévők legyünk? Mit tegyen naponta a teljes ember, minden eszével, érzésével és tudásával, az egész testével, minden napon, a társaival együtt? Úgy tűnik, új korszak vette kezdetét: a kirajzásé.
Túltermelési válság van, a világ képes kihordani egy új világot. Ez a világ előbb virtuális, a hálózaton kering és formálódik, mostanra pedig meg akar nyilvánulni. Ez a világ a kulturális kreatívok világa, az egyesült áramlatok világa, kifinomult és magabiztos nemzedékek jövőképe, a világháló világa. Ez a világ a szélessávú kapcsolatokra, bizalomra, és együttműködésre tanít, elérhetővé teszi kollektív tudatunkat, és folyamatosan harmonizálja tartalmainkat. A virtuális világ valódi erővé vált. Celláiban új közösségek formálódnak. United Flow – united flash…


Murányi Gordon

2009. május 28., csütörtök

Magdolna negyed - 6. rész

Az előző rész tartalmából:
„Nem lakhatnánk itt magánál? Kérdezte Ricsi egy őszinte reggelen Szásától, akit zavartan teccikelt, nem tudván elhelyezni a jelenséget az értékrendjében. Ricsi lelkiismeretesen és gazdag élettapasztalatát használva próbált rájönni, hogy miféle ez az új lakó a szintjükön. És mire használható?”.
Gordon Agáta a Magdolna negyedből.


Gordon Agáta: Boldogasszony - Biodiverzitás

Húzzál a Hiltonba gyorsan..!! Küldte el Angyal Szása a szkájpról Háznagy Elzát, aki kajánul azt mondta, hogy na Ricsiékkel nem unatkoznál, az biztos. Mielőtt elindult volna a munkahelyére brightoni Hiltonba, és hazaszólt egy kicsit.


Szásának idült lakhatási gondoktól főtt a feje. Nem csak Ricsiék jelentették be súlyos és igazságos szükségletüket, hanem régi ismerősök, akik a tavaszodó utcákon töltik egy ideje az éjszakát. És pillanatnyilag a saját jövőképe sem tartalmazta 30 négyzetméteres összkomfortos privát életterének fenntartási költségeit. De nem tudok kisebb burokban élni, gondolt a Hiltonra, a tökéletesen megvetett ágyakkal és kipucolt mosdókkal, a gépesített kis kuckók, az egybehangolt berendezés, amelyről az emberi jelenlét lepereg, mint a siratófalról, illetve minden napon gondosan letisztogatják róla.

Erről a szállásról egy másik jutott eszébe, itt nem messze a Magdolnától, a Ludovika. A Ludovika régen kadétiskola volt, a monarchikus ábrándok és fiúbeavatások katonaiskolája, ma viszont Természettudományi Múzeum. Itt tanítják a kisfiúkat.

Nehogy azt gondolják, mesélte a szubatomi részleg vezetője, egy helyes és alapos nő, hogy mi itt a napot lopjuk. Feltérképeztük az atipikus árvalányhaj szóródási területét tízgenerációs felbontásban, különös tekintettel a biodiverzitásra.

A génrekonstrukciós részleg fotókat mutatott az űrhajósnak öltözött munkatársakról, akik a százezer éves csontokból kapirgálják össze a túlélő géneket, hogy bebizonyítsák, a csontok egy testben éltek. Már akkor!

Nos egyetlen halk sóhaj gének millióival szennyezi felül a történeti mintát, sóhajt a vonzó kutatónő, és máris megsajnáljuk.

Az egész létesítmény főnöke pedig ezt mondta:
Két fontos eszme van a kreatív gondolkodásban: az evolúció és a biodiverzitás.
Az első azt jelenti, hogy az egyed faj, a faj egyed, ez nézőpont kérdése. Ha itt beugrik a relativitás, akkor bingó.
A biodiverzitás még egyszerűbb. Az „itt és most”: az máshol másmilyen. Ezt jelenti. Ez egy gyakran érvényesülő törvényszerűség, amelyet a tudományos gondolkodás nehezen tűr el, ám a nők jól ismerik.

Ezek után tekinthették meg a kis születésnapi ünnepség (Darwin 200. szülinap) résztvevői a múzeum - régen kadétiskola - titkos szállodáját a tetőtérben. Klíma, állandó hőmérséklet és páratartalom, zsilipek, zaj és por-szűrő berendezések, 40 ezer férőhely. Széf és páncélterem.
Megismerkedünk a váci múmialánnyal, apáca volt, tébécés, bőrös csontváz barna ruhában, hosszú óra nyíló szájjal. 200 éves.

Aztán unokanővérünkkel, egy neandervölgyi asszonnyal. Ez a modell még aligha beszélt, nem volt elég fejlett az állkapcsa ennek a korai verziónak, amely a Subalyukból került elő (régebben betyárbarlang). Nővérünket kicsinyével együtt temették, nagy pollenkoncentráció észlelhető szubatomilag. Vagyis virágokkal búcsúztatták.
Szerették. Képzeljük.
Hetvenezer (70.000) éve.

Szubeurópai Anyaúr sikerrel átjutott százmilliomodik újjászületésén, ahogyan hetvenezer éve egy tavaszi hajnalon átjutott a csontlakaton, szétfeszítve anyja medencéjét, és a táguló világegyetemben először vett lélegzetet. Most úgy jutott át a dobozoló régészet kezéből a szubatomi felbontáson át a digitális szülőcsatornán, a kicsinyével együtt, a 21. századba, a chip-korszak hajnalán.

És foggyökerében még mindig őrizhet egyetlen gént, amelyből feltámasztható, és amely mérhetetlenül pontosan megegyezik Szubeurópai Marika egyetlen génjével, és bámulatosan kevéssé különbözik bármely tavirózsa asszony bármely génjétől.

Magok, melyeket idesodort a szél, negyvenezer emberi mag, amiből biotechnikailag rekonstruálható negyvenezer emberi lény, a Természettudományi Múzeum tetőterében egy kisvárosnyi nép él és vár. Egyetlen Anyaúr gondoskodásában élnek, leltározottan, hosszú csontok külön, koponyák csinos dobozokban. Néha fellépés, fotózás, kiállítás, találkozások. „Itt gyökereznek, míg hajtásaik a virtuális térben már terebélyesek.

Néhány angyalka is van közöttük, fiatal formalinos preparátumok, fehérlenek a csontocskák bimbói, vázákban elhajtott virágzat.”

Rögtön teherbe esek, hajtja le fejét Szubeurópai Marika, már a kisfiú után is, el kellett vetetni. Serdületlen leánygyermek alkatú fiatal termő fácska.
Pár napra újra kinyitják az életveszélyesnek nyilvánított szükséglakást a sarokban, boldogan költöznek be, Ricsi áthív, hogy lássam. Üvegtelen ajtó, víz-vécé nincs, egy sarokban gerendák tartják a plafont, de tágas és üres, békésen koszlott. A régi parketten kiskád, Vanessza hercegnő fürdik egy hősugárzó finom melegében.
Egy ágy, egy tévé, egy szék, egy kád, egy kályha, egy család.

Lakhatnánk a múzeum tetőterében?

A sorozat előző részei:

Magdolna negyed - 5. rész


Magdolna negyed - 4. rész

Magdolna negyed - 3. rész

Magdolna negyed - 2. rész


Magdolna negyed - 1. rész