2009. augusztus 18., kedd

Költözés - Új írások a blog.hu-n

Hivatalosan is költözünk. Az Irodalmi Centrifuga új bejegyzései ezentúl a blog.hu felületén olvashatók.
http://elofolyoirat.blog.hu/tags/folyóirat

A legfrissebb anyag már él, interjút olvashatnak Füsti Molnár Évával az alábbi linken olvashatják:

http://elofolyoirat.blog.hu/2009/08/18/egy_jaszai_dijas_tarsadalmi_szerepvallalasa

2009. augusztus 17., hétfő

A Néma Nővérek átadják a stafétát

A Néma Nővérek átadják a stafétát:

a Gödörbe egyre többen jönnek,
akik tudják, miért égnek itt a gyertyák,
akik pár percet áldoznak
minden magyar és cigány áldozatért,
és közös lelkiismeretünknek.

Köszönjük mindazoknak,
akik a szívükben velünk virrasztanak,
míg meg nem büntetik a Bűnösöket.

Néma Nővérek


A továbbiakban fotó jelöli a virrasztást és a Néma Nővérek összefogását, a Gödör kapujánál, a virrasztás helyén.

Köszönjük mindenkinek, aki a virrasztás eddigi 11 napja alatt megfordult a Gödörben, hogy együtt virraszthattunk, jelenlétünkkel nem zavartuk egymást, és köszönjük, hogy sokan határozottan jelezték együttérzésüket.

A Néma Nővérektől a stafétát 18-án Bárdos Deák Ági veszi át, Bardo koncerten virraszthattok vele, 18-án este a Gödörben.

2009. augusztus 16., vasárnap

Versvasárnap - Murányi Zita


„…szégyellem magam, akár egy gyerek,
csak ne kelljen ismét sarokba állni, míg
a csap otthontalan szerelmünk rekviemjét
csepegi büntetésül. a csempe koszos, a kádban
"néhány szürke hajcsomó..."
- minden csupa gőz,
csupa megválthatatlan megváltanivaló.”

Murányi Zita verseiből.


pieta

"Micsoda nő" - lelkendezett apa, kamasz korában
tényleg Julia Roberts volt az ideálja, míg anyám
eleitől fogva gyűlölte grimaszkisasszony hosszú, keskeny száját –
"Ha hasonló arcberendezéssel áld meg az atyaisten,
súlyos csapásnak kell, minősítsem" - gyakorta mondta.
A színésznő fitos orráért sem volt oda,
ahogy a zokognivalóan göndör fürtökért se,
melyek láttán nem csak apám,
"a moziban nálánál komolyabb férfiak ragadtak aléltan
rongy- és díszzsebkendőt" - szintén húsos ajkú anyám
mesélte így. Mikor először nézték, maga a karcsú vádlikat
irigyelte meg, azt a szép, pöttyes muszlinruhát a filmben,
és a krisztuska szerelmére, másfél óra monoton romantika után
- a trágyaszagú istállójelenetet leszámítva –
bizony egyetlen richardgere csókjának sem szegült volna ellen.
Rá kilenc hónapra születtem. Hosszú, dús lobboncom
telve bungyuri csigákkal. Kesehajú anyám fiút várt,
fagyos madonna-ölében, mégis kitartóan ringatott, babusgatott egyre.
"Micsoda nő, micsoda nő" - apám se meggyőződésből ismételte.

mária utca

találtam egy fadarabot, hevert lábam előtt
a földön, alkalmi sétapálcámban
a rejtett tőrt kerestem rögtön, hiába, így
a husánggal szúrtam, unalmamban
hadonásztam is, testvérem hátsójára
mérve ütéseim, kis híján sikerült megvakítani
anyámat, ordított, amíg kocsiztunk, „ilyen
kirándulást", pillanatnyilag egyebet sem látott,
apám a volán mögül csitította, de csak a kórházi
folyosón hagyta időnként abba, hallgatása mélyült
a zöld falakkal, fél arcát fehér géz takarta, mintha,
ügyetlen Káina, helyettem hordana stigmát, fájdalmait
pisszenés nélkül tűrte, a csodával határos gyógyulás
reménye sem bírta szóra, legalább egy halk áment
kicsikarni, hogy valamiben még bízik, hihetnénk, ahogy
lép, kőkocka csilingel, mint akinek teher a járás, felsőtestét
cirádás oszlopnak dönti.

hétköznapi rekviem


"Gyűjtöttem őt, magamba loptam.
Alig volt több, mint a mindennapokban.”


Balla Zsófia: Az ünnep előérzete


Újabban borotválkozás címén vizsgálja arcvonásait,
hagyján, hogy őszül, szeme körül huncut szarkalábak,
az állát csúfító, csibészes heget,
melyet a hiúságból, csálén felragasztott sebtapasz sem rejt,
nem tartja férfiasnak. minden bók hiába,
durcás szélmalomharc. kegyes hazugságaimmal
percről-percre ölöm (élem túl ordítva - hallgatag)
- a dühtől fülcimpája is remeg -,
nincs, nem lesz "már vénülő kezemmel fogom meg a kezed".
fogadkozhatom, ha kell, egyszer tulajdon fiamként...,
de nem, pelenkázni mégsem, talán a dereka köré csavart
fürdőlepedőről jut eszembe, félmeztelen annyira esendő...
már-már a lefolyóba döntött, el nem kortyolt feketéktől
zakója lyukas, feledésből meg nem stoppolt belső zsebéig
szégyellem magam, akár egy gyerek,
csak ne kelljen ismét sarokba állni, míg
a csap otthontalan szerelmünk rekviemjét
csepegi büntetésül. a csempe koszos, a kádban
"néhány szürke hajcsomó..."
- minden csupa gőz,
csupa megválthatatlan megváltanivaló.

szabadulás


"Átok a legszebb jelen is:
Elhagylak, mert nagyon kivánlak.”


Ady


Itt álltam, látod, ez volt az a pont,
akkor kellett volna, azon a szép
őszi délután, a Margithídról
a Dunába ugranom. "Viszlát"-
mondtam volna
a betonkorlátba fogódzva,
néhány plié után
kibalettoztam magam.
A bukófordulat, nekifutás nélkül
rugaszkodhattam magasba,
elmaradt. Sasszéztam, persze hozzád, élek.
"Kedvesem?" - menetközben a félelmet
veszíthettem el, viselős asszony
porontyát, ha elég magas volt
az asztal. Legközelebb kötőtűkkel
próbálkozom. Visszafejtem a pulóvered,
hogy többet ne tudjam felhúzni,
illatod, ahogy a sprőd gyapjúszálakat
ismét gombolyaggá gyúrom,
lassan beissza bőröm.
- A múlt nem tágít, hiába távolodunk -
lehetne mindent, elölről kezdeni.

"cseresznyéskert"


"örjöngve virágzani - éppen
csak sóhajnyi idő jutott."


Anna Ahmatova


"a fát nagyapád ültette még,
vidékről hozta, tejfölös pohárban
a csemetét." szombat hajnal volt és esett
nagyapu a népsportból tekert gurigával
takarta be, menetközben
rongyos kupolája ázzon -
aznap csak maga állíthatott
tetőtől-talpig vizesen haza.
a plántálásnál tüsszögött ugyan,
a kertes ház falának döntött kapával
hirtelen el is fújták azt a náthát,
nem lehetett komoly, veszedelmes dolog.
csak évről-évre permeteznie
ne lett volna muszáj!
nagyapunak, mintha nem is az öregség,
a súlyos berendezés alatt serkedt volna púpja.
nyaranta a boltívként hajló ágakról szedte,
mi gyerekek csak magozhattuk
a cseresznyét, rendszerint kora reggel kezdtük s
mire a vájdling csurig telt, oda volt az esténk.
nagyanyu a lekvárt főzte.
a színültig töltött befőttesüvegre
gondosan rávezetve a dátumot:
"nagyapád egy éve halott" -
mondta - "a legnemesebb fajta, germersdorfi.".

barack-szezon


"ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág."


J. A.


A mézgás fa ágait fűrészeli, szárazak,
"vihar se kell előbb-utóbb úgyis"
- jósolja nagymama - "letörnének",
míg dolgozik, inog alatta a foghíjas létra.
Hetven évesen úgy hágott legfelső fokára,
csipkés alsója kiviláglott az elnyűtt
otthonka alól.
Anyuval tarka pokrócba fogódzva
álltunk alatta,
felfogni a záporozó gyümölcsöket,
engem vállon talált egy, anyunak fejére
hulltak, potyogtak az érettebb szemek,
miközben
nagymama, ügyet sem vetve ránk,
egyre elkeseredettebb kaszabolásba
fogott odafönt. Egyedül ő tudta
biztonságban magát.
"Jövőre nem terem" - elégtétel csengett
hangjában
s biztos szomorúság is, ahogy komótosan
nekiereszkedett, hajában zsenge
levélkoszorúval.
"Papa ne figyelj ide" - szinte sírva mondta
azt is,
összetöpörödött mellettünk a földön,
karján a fáradt szerszám koloncként csüggött.
A pusztítást kicsinyelve anyám
makacs púppal a kobakján vigasztalta;
mintha csak a keresztbetört rózsatövek,
az a néhány szétloccsant barack a verandán.


*****


1982. januárjában születtem, akkoriban még hideg telek jártak. Első születésnapomra egy tűzpiros anorákot kaptam, ami élénken megragadt családi krónikásunk emlékezetében s hála neki, az enyémben is. Később úgy hozta a sors, nekem kellett átvenni szerepét. Írtam két regényt (Tükörpalota, Duplapu), dolgozom a harmadikon, miközben verseskötetemet is szeretném lassan nyomtatásban látni. Egy Bródy-díj és egy Móricz-ösztöndíj eddigi munkásságom gyümölcse. Ami az életben nem megy, szeretném papíron megoldani?

A most utóközölt versek nyomtatásban napvilágot láttak már az Élet és Irodalom, valamint a Népszabadság hasábjain.

A Versvasárnap rovat korábbi szerzőinek versei:

Versvasárnap - Aletta Vid

Versvasárnap - Balázs Brigitta


Versvasárnap - Millei Ilona

Versvasárnap - Seregély Ágnes

Versvasárnap - Ughy Szabina

Versvasárnap - Czapáry Veronika


Versvasárnap - Király Odett

2009. augusztus 15., szombat

Amerika legfelzaklatóbb női regénye - 17.

Push! az amerikai irodalom számára valódi knock out-tal ért fel.
Sapphire, eredeti nevén Ramona Lofton 1950-ben született a kaliforniai Fort Ordban egy középosztálybeli katonacsaládban. Három éves korában apja megerőszakolta, s alig volt tizenhárom éves, mikor alkoholista anyja elhagyta a családot.
A New York-i City University-n, majd a Brooklyn College-on szerzett diplomát.


Sapphire: Push - 17. rész


IV


II. 27. 89
Ms Rain most már aszondja többet, sokkal többet. Sookal többet akar tőlem. Több, mind 15 perc, oszt visszaír. Aszondja, sétálj vele. A naplóval? aszondom. Aha, aszondja, Sétálj azz nplval. Ahová mégy, npl napló is megy. Tudod, sétálni megyek Abdullal stb., viszem a naplót, írok a naplóba.
sokat tanulok: meg, még, míg. különböző szavak. mindegyik külömböző különböző. Megy, mégy, meggy. Ezek is.
Történet
Ms Rain azt mondja, koncentráljak a történetemre. Mikor nm tudok leírni egy szót, Ms Rain azt mondja, ejtsem ki az els bett k________ és húzzak egy vonalt. Ez a koncentrálni. Késb maj ő kiegsz a hejesen.
De egre jób a hejesírásom. Sok sokat javul.
Ms Rain azt mondja depressznek nézek
depresszió az azt mondja harag befelé fordulva.
Jermaine azt mondja, nem szükségszerűen az
(Akarmit mond Ms Rain, Jermaine ellekezik)

Ir ír írj
többet mondja
beszéj többet
mondja krd kérd meg a feltnházt hog adjk még egy óra gyerekfelügyeletet, hogy csoprb meg moziba meh
Tudod, sose(jól írtam) volt moziba, csak Anyu vidjt nzt. Tmlpba se votam. Rhonda MINDG megy. El akar vn eng meg Ms Raint. Az egsz sulit akarj vinni miolta megtrt.


egy hónapja ilyen. A szédülés.
Ms Rain látja

aszond te ms vagy mind régn
igaz. Más ember
letm
akrki igy járna nem?
n
e
m.


Ma Rain

aszonja meny visza visza vissza
ahogy
csak
emlksze
minek? aszonja
mire emlkzek mko sose feljtek
anyu apu suli
Mé kee MIND(ez jó szó) EZ
MIND EZ
MIND EZ
SZAR


De Ms Rain
agdk aggodk aggódik miat
Kedves, hogy valk van, de nem akarm, hogy aggód. Kül üzentt 1/2útn házba, hogy 1/2 óvl elb menj írni. És mej a városba Rhondáva önism csba meg templba. Azt hisem
DÜH
VAGYOK
DÜÜÜÜHHHŐŐS
dühős
nagyon
a zéletm
nemjo
beteg vagyk. Ms Rain
mondja NEM kór
Mondom há mi
Düht
öntök

azt mondja figyeld a zírsd változását mkr ola rzel amr nm bszlté a fztben asm nem vagyk diszl az zrelmi grcs beszjük róla


HIV dologig jól vltm
asz még mingd jól vagyk
de baj nemcsak HIV a zanyu Appu
DE otthatytm őket
ott mint Harriet
Ms Ran aszem nincs út a mult elő
a szabdulás utj nehéz
mind Harriet H-A-R-R-I-E-T
gyakorlm a nevét.
Rita aszem arra gondol mé kell
hálás lenned
Jermaine(ő a legjob író a suliba) aszonja pontosvesz
nm kettös pont
van felsorols elöt
:
legyk hálás:
Ms Rain
sl suli
csajok a osztban
Abdul
Kedn Rita elvis VRSBA
Szombatn múzejum

vas tempom
HÉTŐ olvas Harriet T. könyvt

Jobban vaggyk jó a saj könyvm írni


Precious




III. 6. 89
Milyn leht szermesnk lenn. Ezen gond egsz idő al EGÉSZ idő egész idő alatt.
Ismerm a szeksz szex jl. Sokat tudk tudok a szexrő mly lehet egy bart, egy pasi.
VANNAK baratam
Má ne mutk meg Ms Rainne mindet a füztben. a tanrm Nem akam ho tudj ha a SZEXrő írk ha lefeksz egy eds éds fiuva k annyi mind én fogok_______.
Ritának van pasia. Rhondának Isten. Ms Rainnek barátnő. Jermaine aszm az egész vilg a szertje.

III. 8.89
A legjobn Abdult szrtm oviba vinni
reggeliné
azt
nem reggelni. z van idm
ho
Harlembe sétáljk
suli felé
ink emberk jarnk
munkb
arcok arcok
vas barna
fekete üveg
könyek
nem buli
Harlem
Langston Hugysé
Hamlreni Poét Láurétsz!
ez
Harlem

mg
dobant
de regl
ha te
mint
én
meglátod
ILANATHA fát erőszak
betonn
és szül
vad zöd
törzs
életet.
lász
paskat
elhagy tlkekn
tüzrak
min indián
elosztjak
mi
van nekik.
Busz
visz
maj csak nőkt
centrba
ég nyilk
kék labda
nap
nak.

A 116kra téerek meg néha a Madisonon is fölnegyek a parkot körül járom, a park sose tiszta de zöld. Elhagym a frdőt. Frdőt ahol buzik találk baszni. az milyen lehet. fák. park után 124k, könyvtá. Van belpm. Könyvtá mellett zrd. Apáck laknak isten szolg sose dug. Rhonda asz a pinc ahl apcák éln babcson. Rita aszm hazg. Ő Katóliks. Aszmm Isten. Mutas nkm isten.. Végigm a 124ik üres soan.


megálk. Átmek az üres tlpn.
uuuuuuuh kutya szar kutya szar
törtt tegla
vaskerittés
szemét életk
rák a szemben
sokszorsít
rondasgt
mocsk
szar
kukk, rohadnk
pelnkák PAMPER
drogsk
gyűlnk
túlcsord
rondaa
GYŰLÖLÖM
GYŰLÖLÖM
RONDA



elfordulk üres teleptő vannk emrk üresjártba kráterkkel mind a kráterk amt a holdn lácc. mikó ltd a holdt a űrhajs filmekn lukak vank rajt, kráterk. az van a drgosk karján–kráter. Eze nem füvesk mind a egy-ket-haton. Eze a 1-2-4en HÉRÓJNT inyekcjóznk. Szemk mind távloi hajó. nem látmak, csak kiszagoljk embereket aki vásárolni indul. Pénz kutyák. Ha pézt szagolnak el akarják venni. Godolom. Minég eztet hallom. Engm még sose akart egyse bántani. Gyülöljuk a drogosokat. Mi, én, normáls emberek. Nem tudom, mit gondoljk a drogosokró. Hogy amijk va nekem s van. Nem értem DROG. Amit én látk ne néz ki viccsn. SZOMORÚ. Kiensk a fogak. inyük van de foguk nics, fura beszéd, hüje járs. MIÉR? Ha soká megyek a 124ena 7 fele még sokab üres telek. Lehet, hogy taláák nigerel karjba tű a levegobe bologat. Vér csepeg. lhet, ho talákk szeksörült kilog penisz, villog a szme rdfrckol. Olyn tömb mind köd gilistkll. embrk frgek. gyűlölöm kt. RONDA.
De megzavr.
Kocsmával szembe a Lenoxon a 124 meg 125 köztt Harlemi fénymásolo. fekte növer meg kedveseé. mikó a suliba bedöglk a msaina ide jövk máslni. bótba va neki könyvk kepeslapk alg van pézem veni. MEGHALOK inkb de ne lopk. Precious Jones sose lop (má) so drogz.
Ezt mutatj tv, niger lop drog lop drog harlm bün bün. Kocsma tetején Diane McIntyre sulija. Akratm vona tancsuliba menni kicsi koromba. Má késö. Tizenyóc vagyok. Mg Abdul fiu. Fiuk ne menk Csak buzi fiuk. Ne akrm Abdul buzi legy vgy drogs.
De am megzavr aze. Olyn rondákk a drogosk – a fogik, a vizalat jársk, lopnka. AIDSet meg hepatitiszt terjsztk.
De Rita is olym embr vó és ő JÓ. Szertm.

A regény előző részletét az alábbi linken olvashatják:

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 1.

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 2.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 3.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 4.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 5.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 6.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 7.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 8.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 9.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 10.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 11.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 12.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 13.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 14.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 15.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 16.

2009. augusztus 14., péntek

Nemzeti gyásznap elrendelését kérik a Néma Nővérek

Nemzeti gyásznap elrendelését kéri a köztársasági elnöktől levélben a Néma Nővérek elnevezésű értelmiségi csoportosulás a romák elleni támadások miatt, az elmúlt egy év alatt történt minden bizonnyal rasszista gyilkosságok áldozatainak tiszteletére - jelentette be Fried Erika, a szervezők egyike. Az értelmiségi csoport szerint a romák elleni támadásokkal kapcsolatban az embereknek nem szabad hallgatniuk. Az ügyben megszólalt a köztársasági elnök is, aki leszögezte, hogy az ország lakosainak szolidárisnak kell lenniük egymással.


A Néma Nővérek csatlakoznak az államfő által megfogalmazott gondolathoz, és felkérik őt, hogy rendeljen el nemzeti gyásznapot, hiszen „2007. júniusa óta 55 súlyos támadás ért cigány embereket, és legalább ennyi atrocitás magyar embereket. A megtámadottak közül hatan haltak meg, ketten szenvedtek életveszélyes sérüléseket, és miközben családokra gyújtják a házukat, és a menekülő édesapát négyéves kisfiával együtt hátba lövik, és miközben az alvó édesanyára rátörik saját házának ajtaját, megölik, lányát életveszélyesen megsebesítik - a társadalom, az emberek hallgatnak, mintha ez természetes dolog volna egy országban. Ugyanígy tesznek az ország legfőbb politikai és vallási vezetői is.”.

Kezdeményezték azt is, hogy augusztus 20-án a Kossuth téren az ország zászlaját eresszék félárbocra és tűzzék ki a gyászlobogót is az ország népének szolidaritását demonstrálandó, és mert Magyarországnak gyásza van. Magyar állampolgárokat ölnek.

A hír az alábbi linken is olvasható:
http://74.125.77.132/search?q=cache:_hlZALZWmogJ:www.hirado.hu/Hirek/2009/08/12/16/Nemzeti_gyasznap_elrendeleset_kerik_a_Nema_Noverek.aspx+néma+nővérek&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu

In memoriam Cseh Tamás

Az 1943. január 22-én, Budapesten született zenész, énekes, dalszerző, Cseh Tamás 2009. augusztus 7-én, hosszú betegeskedés után távozott az élők sorából. Általános iskolai rajztanárként indult, Bereményi Gézával 1970-ben kezdték előadni közös szerzeményeiket. Huszonhárom lemez, két könyv, jó néhány színházi társulati tagság, és számos kitüntetés, köztük a 2001-ben odaítélt Kossuth-díj fémjelzik munkásságát. Legenda volt, örök indián, akinek dalain egy nemzedék nőtt fel. Saját szavaival rá emlékezünk. Tőle búcsúzunk.


Részletek Bérczes László, Cseh Tamás Micsoda útjaim című Beszélgetőkönyvéből, mely 2007. novemberében a Palatinus Kiadó gondozásában látott napvilágot:

Egy tüdőrákosnak valószínűleg jót tesz a vidéki levegő. Kinn leszel, a kertben.

Már látom magam: a beteg ember őszi napsütésben párnákon, takarók alatt hever kinn, a sárguló lombok alatt. Ez Mikszáthnak vagy Móricz Zsigmondnak való, vagy annak, aki az Őszikéket írta.

Aranynak.

Neki.

Te Petőfi szeretnél lenni, mi? Hatvanhárom évesen nem tudsz Petőfi lenni, akár van rákod, akár nincs.

Nem akarok Petőfi lenni. Egyszerűen aktív szeretnék lenni, és az nem megy. Jártam kicsit az utcán, még egy női nézés is volt, aztán hazafelé már ügyelni kellett a lépéseimre, hogy fel ne bukjak. A bal lábam engedetlen. A kezelés miatt van ez is, működik a kemoterápia. Úgy néz ki, a nagyhírű professzorok mégiscsak tartanak egy konzíliumot az ügyemben, hogy mi legyen, aztán hamarosan a kérdés: van-e áttét vagy nincs… És egyfolytában hallgatod: „Akarjál gyógyulni, Tamás!” Kérdeztem most a nővéremtől, van, aki nem akar meggyógyulni? Azt mondja, van. Jó, én akarok. Megittam a gyógyitalt, óránként beveszem a gyógyszert, kiülök a jó levegőre, mi kell még?! „Rajtad is múlik, Tamás”, kezdik, és öntik rám a tanácsokat. Ha békén hagynának, talán már rájöttem volna, mi a teendőm. De mit válasszak ki ezer tanácsból, ami ott kering a fejemben, és ezek jobbnál jobb tanácsok és mind tiszta szívből valók, de én még nem jöttem rá, hogy mit is kell csinálnom.


****


Újra és újra előjön az Indián. Fel tudod idézni az ötlet születését? Az első, ártatlan pillanatot, amikor valakik úgy döntenek, ők ezentúl indiánok lesznek.

Ezek a valakik mi voltunk, négyen: Horváth Öcsi, a dobos...

A kalapdobozos?

Igen, a kalapdobozos Horváth. Aztán a Sellei, a Fuser meg én. Osztálytársak voltunk, érettségire készültünk, de tanulás helyett tízfilléres alapon kártyáztunk. Egyszercsak valamelyikünk előrántotta a fésűjét, a többiekre fogta, senki ne mozduljon!, és besöpörte a tízfilléreseket. Akkoriban mindenki a farzsebében hordta az egyhatvanas fésűt, azonnal válaszoltunk hát a támadásra. Elő a fésűt, ssscccccs!, kiáltotta, aki a leggyorsabb volt, és lelőtte a társakat. Azonnal két pártra szakadtunk mi négyen, és másodpercenként agyonlőttük egymást. Mikor már tét volt az asztalon, talán ötvenfillérnyi, mindenki remegő kézzel figyelte a másikat, western-helyzet, dulakodás, vetődés, folyosó, konyha, szekrénytető, vécé bevonva… haditerületté változott a lakás.

Az indián-ötlet tehát tőled indult.

Igen, mondhatjuk ezt. Nekem már volt múltam, én már a falumban is indián voltam, de a többieknek sem hiányzott a Winnetou-s és Cooperes műveltsége. A tereptől sem ijedt meg senki, viszonylag sokat kirándultunk és táboroztunk az osztályfőnökünkkel, Kunfalvi Rezsővel és a magyartanárunkkal, Jávorka Péterrel, mindketten természetszerető emberek voltak. Kunfalvi alpesi síző, Jávorka tájfutó. Szóval mentünk ott négyen az erdőben, szabadok voltunk, az történt, amit mi akartunk. Mi fáztunk éjszaka, mi áztunk esőben, mi raktunk tüzet… amit mondtunk, igaz volt, amit megcselekedtünk, tett volt, amiről lemaradtunk, arról lemaradtunk. Utólag meg lehet ezt magyarázni, elméletet lehet mögé gyártani, hogy szabadságvágy meg kivonulás a társadalomból, de mi akkor ott csak játszani akartunk. Lecserélted azt az embert, aki a kinti, hazug világban bóklászott, és előlépett egy harcos. Uncas, Winnetou meg a többiek. A következő években már nyolcan-tizen voltunk, és a Bakonyba mentünk. Sokkal jobb terepet találtunk Bakonybéltől délre. Azóta is ott vagyunk.


****


Menjünk hát vissza ahhoz a 27 éves fiatalemberhez. 1970-et írjuk…

… Ő lassan felhagy a képzőművészettel, tanít, színes, különös társaságokban forog, kicsit már szabad ember, mert albérlő, és mert indián, van egy Fiat 500-asa, amit nemigen tud mire használni, hisz fenntartani se bírja, a disszidálásról már lemondott, lehet tudni, hogy ő már itt marad, itt éli le az életét, hurcolássza a gitárját, és néha angolul, franciául, magyarul énekelget, körötte festők, színészek, rendezők, mindenki csinál valamit, és ő is azt hazudja, hogy ő is csinál valamit, és egyre többször kérdezi, mi lesz. Na így állok ott 27 évesen, állok, várok, nem történik semmi.


****


Cseh Tamás vagy nagyon tehetségesen tudott „hazudni”, és/vagy ez a semmi, a jóbaráttal és nélkülözhetetlen szerzőtárssal szoros szimbiózisban, ahogy Jánossy Lajos fogalmazott búcsúztatójában: „félszavakat” formált meg azok számára - most már állítható: végérvényes érvénnyel -, akik sokáig azt hitték, hogy őket csak az „I love you so” (in: Fehér babák takarodója) kötheti össze…”

Cseh Tamás lemezei:

1976 Levél nővéremnek (Cseh Tamás – Másik János)
Antoine és Désiré
Fehér babák takarodója
Műcsarnok
Frontátvonulás
Jóslat
Cimbora (gyermeklemez Másik Jánossal)
Utóirat
Mélyrepülés
Vasárnapi nép koncertlemez (a 100. éjszaka előadás felvétele)
Cseh Tamás – Bereményi Géza válogatáslemez
Új dalok
Nyugati pályaudvar
Levél nővéremnek II. (Cseh Tamás - Másik János)
A telihold dalai
Levélváltás (a Republic együttessel)
Jóslat a metrón (koncertlemez)
A véletlen szavai
Az igazi levél nővéremnek (Cseh Tamás - Másik János)
Ady (Novák János megzenésítette versek)
Esszencia (duplalemezes válogatás)
Fel nagy örömre!
Karácsonyi énekek.

Cseh Tamás díjai:

1988 Az év lemeze díj,
1992 Magyar Köztársaság Tisztikeresztje
1993 Liszt Ferenc-díj
2001 Kossuth-díj
2008 májusától a VIII. kerület díszpolgára

2006-ban a Méry Ratio Kiadónál látott napvilágot a Csillagokkal táncoló Kojot - Észak-amerikai indián népmesék című kötet, 2007-ben pedig, a Palatinus Kiadó gondozásában a Micsoda útjaim című beszélgetőkönyv, melyben Bérczes László faggatta Cseh Tamást.

Forrás: litera

2009. augusztus 13., csütörtök

Betiltotta a fasiszta fesztivált Bajnai Gordon

A fasiszta fesztiválról


Miről szól ez az ünnep?

Egy szélsőséges kisebbség kollektív emlékeiről.

Akik egy virulens és nagy karriert befutó ideológia emlékeit őrzik
kegyelettel: a fasizmusét.

Ez az ideológia és minden híve, minden magyar ember örök vesztes lett,
tragikus nagy vesztese a II. világháborúnak.
A szolidáris emberiségtől kapták a Nagy Pofont.
Azért vesztesek, mert semmibe vettek egy parancsolatot: Ne ölj!

A szélsőséges kisebbség - a neonácik -
ezt a tragikus bukást gyászolják masírozva, újrajátszva, fétiseibe bújva. Ijesztgetnek és fenyegetőznek.

Az örök vesztesek örökösei emlékeznek a régi szép időkre.

Gyásznapjukon ne féljünk tőlük.

A fasizmus döglött, és ezer éve mindennap legyőzzük.


Néma Nővérek



2009. augusztus 12., szerda

Amerika legfelzaklatóbb női regénye - 16.

"Egy regény amely megrengette az amerikai kánont
Sapphire: Push! -- 16. fejezet
Olvasd ingyen, szerdán és szombaton!"


A Push! az amerikai irodalom számára valódi knock out-tal ért fel. Addig nem ismert kendőzetlenséggel, nyers egyszerűséggel és szókimondással szólt egy fiatal lány küzdelmeiről, a női kiszolgáltatottságról, a szexuális erőszakról, a testiségről és mindenekelőtt az írás hatalmáról.
Sapphire, eredeti nevén Ramona Lofton 1950-ben született a kaliforniai Fort Ordban egy középosztálybeli katonacsaládban. Három éves korában apja megerőszakolta, s alig volt tizenhárom éves, mikor alkoholista anyja elhagyta a családot.
A New York-i City University-n, majd a Brooklyn College-on szerzett diplomát.


Sapphire: Push - 16. rész


Fáj a szívem. Nem tudom, mit csináljak. Ha Abdul nem lenne (a neve azt jelenti, hogy isten szolgája) én…én…istenem, Jézus – magasságos allah, ABDUL! Anyu, Carl, én, Abdul Abdul Abdul, az én angyalom, kis angyalom. Abdul elkapta?
Nem tudom, mit csináljak. Holnap megkérdezem Ms Raint.
A falon, Harriet, Alice Walker meg Farrakhan alatt ott van az oklevelem. Jó bizonyíték, hogy bármit meg tudok csinálni. Már Abdul is tudja az ábécét. Plussz a számokat. Alig beszél, már számol. Én csináltam. Egyszer visszamegyek a Kis Mongóért. Lehet, hogy sokkal hamarabb, mint gondoltam. Idő, meg akarom tanulni az órát, oszt leolvasni az időt. Senki se mutatta meg nekem. Sose mondtam meg Ms Rainnek, hogy nem tudom. Van minden, mint a digitális számlap, a koreai órák. Mi a különbség a koreai meg a japán között? Mr Wicher azt mondja, van tehetségem a matekhoz. Hova megyek, ha elmegyek a félúton-házból? AIDSes vagyok? HIV fertőzött? Mi a különbség? A fiam is? Kis Mongó? Hogy fogok tanulni és okos is hogy leszek, ha bennem van a vírus? Mért én? Mért én? Lehet, hogy a vírus nem ért el? Lehet, én, csak mert Carlnak olt, nem jelenti azt, hogy nekem és Abdulnak is van.
Fel kell mennem az emeletre Abdulért. Majd később meggondolom. Olyan iszonyú dühítő, azt mondom, olyan iszonyú dühítő.


Semmit se mondok hétfőn a suliba, Ms Rain megkérdezi, mi bajom. Azt mondom, jól vagyok, majd később beszélek. Ms Rain azt mondja, miért nem most. Írok neki a naplómba.



1989 jan. 9.

Egy év vagyok sba tetszik sli szeretem tanm
(Egy éve vagyok az iskolában tetszik az iskola szeretem a tanárom)
sk tanlk. Könyvekt olvasok, gyerkt gondzk szmgn dlg
(sokat tanulok. Könyveket olvasok, gyerekre vigyázok, számítógépen dolgozok)
Ms Rain szrtnék egy jo munkt megt szgl dolgzni
(Ms Rain szeretnék egy jó munkát megtanulni számítógéppel dolgozni)
lkst szerzni nekem m kis Mongónk és Abdulnk
(lakást szerezni nekem meg Kis Mongónak és Abdulnak)
Ms Rain krdm mr Én?
(Ms Rain kérdezem miért én?)



Precious



Kedves Ms Precious,
Már jó a napom! Nem is tudod, mennyire örülök, hogy itt vagy az osztályban, mennyire szeretlek és pont. És büszke vagyok rád; az egész iskola büszke rád.
Biztos vagyok benne, hogy fogsz tudni munkát találni, ha meg lesz az érettségid. És talán a szociális munkásod fog tudni segíteni, hogy szép lakásod legyen neked, Kis Mongónak és Abdulnak.
Nem tudom, miért kérdezed, hogy "Miért én?" Kérlek, magyarázd meg.



Ms Rain '89 I. 9.


Blue,


Olyn sokszor aszndd hívhatnk kersztnevdn. Soh.
(Olyan sokszor azt mondod hívhatlak a keresztneveden. Soha.)

Blu Ran
Blue RAIN
Rain
az ___g
(ég)
de margy
(maradj)
még



Egy rvs
(vers)
mind amt most mondni akrk


I. 11. 89
Precious Jones
a poétás


I. 13. 89
Besztm a s____ mnkssl ma megcsttj nekem test
(Beszéltem a szociális munkással ma megcsináltatja nekem a tesztet)



és Abdul(Isten szl_____) lássa
(és Abdul(Isten szolgája) lássa)
lássa mit én
szemvel
(szemével)
lásson
mg
(még)



vagy



halj meg
pozv
(pozitívan)



vagy



ngv
(negatívan)
mr? mr?
(miért? miért?)
kell
hazdnm
(hazudnom)
magnk
(magamnak)
nekem
kell
tun
(tudnom)
az igazt
(igazat)


Precious P Jones



I.13.'89
Kedves Precious POÉTA Jones!
Félelmetes! Imádom a verseidet és a rajzaidat. Mit kell meglátnod neked és Abdulnak?
Hogy tetszettek a versek, amiket az órán olvastunk?


Szeretettel Ms Blue Rain



Ms Rain
Nkm m Abdulnk vann gy titk
(Nekem és Abdulnak van egy titkunk)
Késbbb elmdn igr
(Később elmondom ígérem)
ne elmnd most
IV HIV HIV T m ÉN lehet, hogy HIV
(IV HIV HIV Te meg Én lehet hogy HIV)
a fm Ist Alhh
(a fiam Isten Allah)
Alice Walk im o IV VI YWXYZ
(Alice Walker imádkozz oh IV VI YWXYZ)
Nkm vn V I I H IH I HIV
HIV


Precious Jones


Kedves Precious, I. 23.'89
Azt mondod, hogy neked és Abdulnak HIV-tesztet kell csináltatnotok? Nos, mondj el annyit, amennyit csak akarsz.


Ms Rain



Blue nö
ki tant ki sgt nem tdm mít
(aki tanít aki segít nem tudom mit)
mndj nhz magyr én sse mndm z gsz ltem. Igen nkm
(mondjak nehéz magyarázni én sose mondom az egész életem. Igen nekem
AIC etszt kl cnlt flk ez MNden
(AIDS tesztet kell csináltatnom. Félek ez MINDEN)


fj
(fáj)
Precious Fj
(fáj)


II.1. 89


Most már többet kell tanulnom, mint az ábécé. Többet kell tanulnom, mint írni meg olvasni, az nagy NAGY. Az a legnagyobb dolog, ami Precious P. Jonesszal történt egész életébe. AIDS-es vagyok. Azt mondta a teszt. Körbe ülünk, akkor mondom meg az osztálynak. Mintha azt mondanám, hogy műzli van reggelire. Miután olyan sokat bámultam kifelé az ablakon, meg kamuztam a naplómba. Előjöttem vele, oszt elmondtam.
– Azt mondta a nővér a klinikán, HIV pozitív vagy – mondom a csajoknak, körbe ülünk, van néhány új arc, néhány ugyanaz még az első napról – Rita Romero, kidobták. Jermaine még mindig ott van, Consuelo elment. Rhonda is ott van még, van pár új csaj – akik olyanok, mind én, mikor először léptem be az ajtón. Csak most én vagyok, aki azt mondja, “kitartás, kitartás!” az új csajoknak. Megmutatom nekik, hogy működik a párbeszédes napló. Tudod, hogy írsz a tanárnak, ő meg vissza ugyanabba a naplóba, mintha papíron beszélgetnétek, meg hogy LÁTOD ahogy a beszéded visszajön hozzád, mikor a tanár válaszol. Igazán ez az, amitől megszerettem az írást az elején, tudtam, hogy a tanárom visszaír, ha szólok hozzá. Elmagyarázom a hangzójátékot, szókincsfejlesztő listát – meg minden ilyesmit, amit én most már tudok. Van egy osztályművünk – ÉLETTTÖRTÉNET. Az olyan, hogy megírjuk az élettörténetünket és mind egy nagy könyvbe tesszük. A csajok közül, akik már egy ideje itt vannak én vagyok az egyetlen, aki még nem írta meg a történetét. Egyszer, ha lesz időm, majd felolvasom neked, mit írtak a többi csajok. Néhány kis kurva valamit hablatyol csak. Amikor meghallom Rhonda történetét, Rita Romero történetét, tudom, hogy nem én húztam a legrövidebbet. Rita papája a szeme előtt ölte meg Rita anyját. Rita tizenkét éves kora óta árulja a testét. Ő az egyetlen, aki még úgy jött, mind én – nem tud írni, olvasni, semmit. Aztán Rhonda bátyja megerőszakolja őt egész kisgyerek korától, az anyja megtudja, Rhondát teszi ki, nem a bátyját. Consuelo az álomvilág, szép, hosszú a haja. De jó, hogy elment. Úgy lobogtatta a szépségét az arcomba, mind egy zászlót, azt mondja, tornázzak meg ne menjek a napra, hogy ne legyek még sötétebb. Azt mondja, talált egy jó pasit. Örülök neki. Senkit se gyűlölök. Nem gyűlölöm Anyut, Carlt, úgyhogy miért is hozna ki a sodromból egy fecsegő spanyol kurva, aki ki van borulva, mert sötét, mint egy néger, ahelyett, hogy fehér lenne. Szarba, Rhonda nigger oszt világosabb, mind Consuelo! Consuelo elment, de Jermaine nem követte. Jermaine kitartott. Igazat ír a könyvbe. Úgy hívja, ami neki van, hogy szexuális beállítottság. Azt mondja, nem lenne szabad őt ez alapján megítélni. Kőkemény a története is. Azt mondja, a pasik megverték azért, mert az, ami. Az anyja kitette a házból, mikor rájött.
Ezek a csajok a barátaim. Olyan voltam egy kicsit, mind egy csecsemő, mert csak tizenhat voltam, mikor első nap bejöttem. Meglátogattak a kórházban, mikor Abdult szültem, meg elhozták a cókmókom mikor Anyu kidobott oszt mindent elhoztak a félúton-házba nekem – ruhát, magnót, tonhalat, leves konzervet, meg mindent. Ők meg Ms Rain a barátaim meg a családom.
Ms Rain buzi. Még mindig nem tértem magamhoz az ámulatból, mert nem látszik rajta, de emlékszem, mit mesélt – nem a melegek erőszakoltak meg, nem a melegek tartottak tudatlanságban. Minden baromságot elfelejtettem újabban – Five Percenters, Black Israelites, stb. stb. (stb. stb. azt jelenti aha aha). Sose leszek buzi, mind Celie, de nem vagyok tőle boldog – elszomorít. Lehet, hogy sose fogok szerelmet találni, senkit. Legalább mikor a csajokra nézek, látom őket és mikor néznek, ENGEM látnak, nem azt, hogy hogy nézek ki. De úgy látszik, a fiúk csak azt nézik, hogy hogy nézel ki. Egy fiú jött ki a puncimból. Semmi volt. Egy sötét folt az égen; aztán életté lett bennem. Amikor felnő kineveti majd a nagydarab fekete lányokat? Ki fogja nevetni a sötét bőrt, amilyen az övé is? Azt az egyet elmondhatom Farrakkhanról meg Alice Walkerről, hogy segítenek szeretni, hogy fekete vagyok. Bárcsak ne lennék dagadt, de az vagyok. Lehet, hogy egyszer az is tetszeni fog, ki tudja.
De a barátaimra nézek a körben és megmondom nekik, hogy a teszt szerint HIV pozitív vagyok. És az összes nyelv megbénul, nem tudnak többet szólni. Rita Romero megölel, mintha a gyereke lennék, és sírok, és Ms Rain dörzsöli a hátam, azt mondja, engedd ki, Precious, engedd ki. Életem minden napját megsiratom. Azért is sírok, hogy Anyu milyen életet csináltatott velem végig. És megsiratom a fiamat, életem gyönyörűségét. A kis barna péniszt, cipellős, kövér lábakat, kerek szemeket, a szeretet hangját, ahogy azt mondja, Anyu, Anyu, így hív engem.
Aztán a sírás abbamarad. Rita a táskájáért megy, hozza a Body Positive nevű magazint, azt mondja, csatlakoznom kell a HIV-közösséghez. Jézus! Egész közösség van belőlük? Belőlünk, úgy értem. De azt mondom neki, Most nem. Gondolkodnom kell. Az élet egy kalapács, ami bever a földbe? Jermaine fölugrik, úgy csinál, mintha bokszolna (azt hiszi, ő Mike Tyson!) azt mondja, üss vissza! Elnevetem magam.
Ms Rain azt mondja, most a naplónkba kell írnunk. Azt mondja, mindenki élete fontos. Elhozta nekünk Audre Lorde könyvét, egy írónőét, mint Alice Walker. Azt mondja, mindannyiunknak van egy elmondani való története. Mi az a fekete unikornis? Nem igazán értem a verset, de tetszik.
Semmiről se tudok írni ma – talán sose. Kalapács van a szívemben most, üt, úgy érzem, hogy a vérem egy óriási folyó, ami felduzzad bennem és fuldoklok. A fejem sötét belül. Mintha az óriás folyón itt előttem sose tudnék átkelni. Ms Rain azt mondja, Nem írsz, Precious. Azt mondom, fuldoklok a folyóban. Nem néz úgy rám, mint egy hibbantra, de azt mondja, Ha csak ülsz ott, a folyó fölemelkedik és megfojt! Az írás lehet a csónak, ami átvisz a másik partra. Egyszer azt mondtad nekem a naplódban, hogy még soha nem mondtad el igazán az életedet. Azt hiszem, ha elmondod, átérsz a folyó túlsó oldalára, Precious.
Még mindig nem mozdulok. Azt mondja, “Írj.” Azt mondom, “Fáradt vagyok, bazd meg!” Üvöltök, “Semmit se tudsz, min mentem keresztül!” Üvöltök Ms Rainre. Még sose csináltam ilyet azelőtt. Az osztály döbbenten néz. Zavarban vagyok, hülyének érzem magam; leülök, mindennek a tetejébe még hülyét csináltam magamból. “Nyisd ki a füzeted Precious.” “Fáradt vagyok.” mondom. Azt mondja, “Tudom, hogy az vagy, de nem állhatsz meg most Precious, nyomnod kell.” És azt csinálom.


A regény előző részletét az alábbi linken olvashatják:

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 1.

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 2.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 3.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 4.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 5.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 6.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 7.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 8.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 9.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 10.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 11.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 12.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 13.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 14.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 15.

2009. augusztus 11., kedd

VIRRASZTÁS képekben

A Néma Nővérek augusztus 5-én virrasztást kezdtek a Gödörben a hétfőn meggyilkolt Balog Máriáért.
A Gödör nemes helyszín, ott mindig virrasztanak, sokan, szeretettel. A Néma Nővérek gyertyái addig égnek a Gödörben, amíg az ártatlan áldozat Balog Mária gyilkosa megkapja büntetését.




2009. augusztus 9., vasárnap

VIRRASSZ! - Erőgyűjtés a Gödörben

„A Néma Nővérek nevében augusztus 5-én virrasztás kezdődött a Gödörben a hétfőn meggyilkolt Balog Máriáért.
A Gödör nemes helyszín, ott mindig virrasztanak, sokan, szeretettel. A Néma Nővérek gyertyái addig égnek a Gödörben, amíg az ártatlan áldozat Balog Mária gyilkosa megkapja büntetését.

Gyertyagyújtás és Fényüzenet minden este kilenckor!


Virrassz!
Erőgyűjtés a Gödörben


A Gödör Klub egy sivár pincebunker Budapest szívében. Sokezer négyzetméter betontér, alacsony mennyezet, szürke falak, hatalmas terek. Fekvő jövőember. A látogatók önmagukkal díszítik fel: belőlünk öltözik. Vonulnak, áramlanak a teraszok között vezető széles lépcsősoron, a pultoknál, a mélygarázsban, a színpadok körül, a felszínen, a medence partján, a zöldparkban és a koncertpincékben.
Augusztus 5-én virrasztás kezdődött a Gödörben a hétfőn meggyilkolt Balogh Máriáért. A Gödör nemes helyszín, ott mindig virrasztanak, sokan, szeretettel. A Néma Nővérek gyertyái addig égnek a Gödörben, amíg az ártatlan áldozat Balogh Mária gyilkosa megkapja büntetését. Gyertyagyújtás és Fényüzenet minden este kilenckor. Vasárnap trombita szól.

A Gödör Nemzeti Színháznak készült, de csak a föld alatti része készült el. A Gödör készséges befogadó, zavartalanul áramlanak az emberek a tereiben, itt mindenki figyel erre a zavartalanságra, ez a közös élmény része. Akik itt töltik az időt, folyamatosan és több ezren, értékelik ezt. Itt szeretet van, idegenek állnak szóba egymással készségesen és élményt cserélni.
A Gödör végtelen és készséges befogadó, a spiritualitás költözött a Gödörbe, itt él a város. Szív a gödör, nagy és gyors szív, élő, állandó színház, bemutató, korzó és körző, itt a motor és a keringés központja. A Gödör fiatal és szép.

Jó volt berendezkedni a nemes ügyért a Gödörben. Hosszú beköltözés volt, néhány médiamegjelenés. Az első estén ízlelgettük, két mécsesünk volt, mindegyik folyton el akart aludni, a másodikon egy asztalunk is kovácsoltvas gyertyatartókkal és színes gyertyákkal, pár felirattal, sok látogatónk érkezett, akik szeretettel öleltek meg és gyújtottak gyertyát.
A harmadik naptól három asztalon égnek a gyertyák, mécsek, és három lány egy fényképet hozott Balogh Máriáról. Ott volt a helye középen, készen. Tiszta, nemes arc, egy asszonyé, akinek az lett a küldetése, hogy ártatlan halálával segítsen nekünk enyhíteni a gyűlöleten.
Az arca nyílt, érett és szép. Immár mindannyian látjuk, hogy sugárzik róla a küldetése: e küldetés. Mária velünk van, üzenete nyílt, nemes és tiszta. Üzenete hangosan szól és árad a Nemzeti SzívGödörből közös tudatunkba – a Néma Nővérek remélik, sokan hallják.

A virrasztó asztal belesímul a Gödör életébe. A virrasztani érkezőket lenyűgözi a hely szelleme és szabadsága. Már fentről is látható a sok gyertyaláng a bunkerbejárat sarkában, a Gödör mértani közepén, a mélygarázs lejárata mellett, a szívgödörben. Egy spirális közepében áll a virrasztó asztal a gyertyákkal: - oltár.
"Balogh Mária, utad segít", írta fel az asztalnál Soma a búcsúszót hatodikán éjjel, és elmesélte a 100 kismajom elméletet: Kollektív tudatunkban minden információ megvan és automatikusan letöltődik a személyes agyakba, ha már elég sokan letöltötték. Mondjuk százan. És onnantól a faj minden egyede számára hozzáférhető, bárhol is éljen.

Ez itt a Gödörben percek alatt megtörtént. Egy villanásból érti mindenki, aki észleli a gyertyafényt, miről van szó. Szeretettel sietnek el az asztal mellett, vetnek egy pillantást a virrasztókra, az oltárra, Máriára. És virrasztanak tovább. A Lányok és fiúk, a tizen- és huszonévesek, szépek és erősek, akik önmagukkal díszítik fel ezt a helyet, a Nemzeti SzívGödört, ahogy megtöltik szeretettel.


A Néma Nővérek gyertyái addig égnek a Gödörben,
amíg az ártatlan áldozat, Balogh Mária gyilkosa
megkapja büntetését.


A Néma Nővérek

2009. augusztus 8., szombat

Amerika legfelzaklatóbb női regénye - 15.

"Egy regény amely megrengette az amerikai kánont
Sapphire: Push! -- 15. fejezet
Olvasd ingyen, szerdán és szombaton!"


A Push! az amerikai irodalom számára valódi knock out-tal ért fel. Addig nem ismert kendőzetlenséggel, nyers egyszerűséggel és szókimondással szólt egy fiatal lány küzdelmeiről, a női kiszolgáltatottságról, a szexuális erőszakról, a testiségről és mindenekelőtt az írás hatalmáról.
Sapphire, eredeti nevén Ramona Lofton 1950-ben született a kaliforniai Fort Ordban egy középosztálybeli katonacsaládban. Három éves korában apja megerőszakolta, s alig volt tizenhárom éves, mikor alkoholista anyja elhagyta a családot.
A New York-i City University-n, majd a Brooklyn College-on szerzett diplomát.


Sapphire: Push - 15. rész


A suliba Kedves Jóistent olvassuk. Ami nekem nagyon nehéz. Ms Rain próbálja adagolni, de a legtöbbjét nem tudom egyedül elolvasni. De az osztályba mindenki más tudja, nagyjából, kivéve Rita. De ahogy Ms Rain tálalja, kapisgálok valamit a történetből. Én sírok, sírok, sírok, hallod, pont úgy hangzik, mint én, csak én nem vagyok buzi, mint Celie. De mikor kifakadok a dolog ellen, mikor elmondom az osztálynak, hogy mit mond Farrakhan meg az ötszázalékosok a buzikról, Ms Rain azt mondja, nem szeretem a homoszexuálisokat, gondolja, hogy őt is azért nem szeretem, mert az. Ledöbbentem, hogy csak na. Aztán befogtam. Rossz pont Farrakhannak. De én hiszek allahba, meg minden. Azt hiszem, még mindig hiszek mindenben. Ms Rain azt mondja, nem a melegek erőszakoltak meg, nem a melegek nem engedtek tizenhat évig tanulni, nem a melegek, akik drogot árulnak a kibaszott Harlemnek. Igaz. Ms Rain az, aki krétát adott a kezembe, ő tett az ábécé királynőjévé.
Jajj, még nem is mondtam! A polgármesteri hivatal minden évben díjat ad a képzési programokban kitűnő diákoknak. Hát, 1988-ban én kaptam. Mikor bekerültem az ideiglenes szállóra – amiről kiderült, hogy azé ideiglenes, mer néhány csajszi tényleg Beteg, nagy B-vel (nagybetűvel kezdesz egy mondatot, vagy mondasz valami kurva mély értelműt, mint Baszod nagy B-vel mikor dühös vagy, vagy valami ilyesmi!). De mint már mondtam a jó dolog, az igazán jó dolog az ideiglenes szállóban az, hogy Harlemben van, úgyhogy könnyen tovább tudtam járni a suliba.
Akármi is, februárra már jól be vagyok épülve a félúton-házba. Így dolgozok egész tavasszal, megjegyzem a betűk hangjait, írok a naplóba, könyveket olvasok. Már elolvastam Pat King családját egy fehér nőről, akit megerőszakol és elhagy a férje. Olvastam a Nem bánik el velem senki-t a polgári jogokról. Nem ismerek ebbe az országba senkit, aki ilyen szaron ment keresztül. De ez a leosztás ebben a kibaszott narkós városban, ahogy Farrahan mondja. De én olyan jól haladtam, hogy megnyertem a díjat. Az írástudók díját. 1988 szeptemberében kaptam meg. Ms Rain már azelőtt is nekem akarta adni. Azt mondja, akkor akarta nekem adni, mikor visszajöttem Abdul születése után, meg mikor otthontalan lettem meg minden. De az igazgató azt mondta, Nos, vannak más diákjaink is, akik megérdemlik, nézzük, van-e Preciousnek kitartása.
Úgyhogy megkapom a díjat a polgármester hivatalából, pénzt (75 dollárt) a Mindenki tanul-ból, az osztály meg rendez nekem egy bulit.
Jól alakulnak a dolgaim, majdnem mint Kedves Jóistenben. Abdul kilenc hónapos, jár! Nagyon okos. Okos. Azóta olvasok neki, hogy megszületett. Imádom Kedves Jóistent, az a könyv olyan sok erőt ad nekem. Ms Rain azt mondja, egy csoport fekete férfi le akarta állítani a filmet, ami a könyvből készült. Azt mondják, rosszindulatú a néger férfiakhoz. Engem kérdez, mit gondolok. Rosszindulatú? Sajnos én pont ezt ismerem, Farrakhan kivételével, aki igazi pasi. De sose láttam, csak videón! Azt mondja, a baj nem a drog, hanem a drogos. Ez a szöveg nekem való.
Ms Rain azt mondja, Kedves Jóisten egyik kritikája, hogy tündérmese a vége. Azt mondanám, hát, ilyen hablaty azért lehet igaz. Az élet néha a legjobbat hozhatja. Ms Rain is imádja Kedves Jóistent, de azt mondja, a realizmusnak is megvannak az erényei. Izmusok! Néha legszívesebben megmondanám Ms Rainnek, hogy kussoljon már azzal a sok IZMUSsal. De a tanárom, úgyhogy nem mondom neki, hogy kussoljon. Nem tudom, mit jelent a "realizmus", de azt tudom, mi a VALÓSÁG, és az egy kurvapecér, ha rám hallgatsz.



Anyu eljön a félúton-házba. (Mi a félúton-ház? Azt hiszem, már mondtam. Annyi elég, hogy abból a könyvből van, amit a bántalmazott nőkről olvastam. Bizonyos szempontból én is egy bántalmazott nő voltam, de nem voltam nő – hanem gyerek. És nem a férjem tette. Nincs férjem. Az anyám volt.) De különben se olvastam bántalmazott gyerekek otthonáról, csak felnőtt nőkéről (bizonyos szempontból én is az vagyok) meg gyerekeikéről. De ez a könyv, amit olvastam, egy nőről szólt, akit megvert a férje. Oszt a félúton-házba menekült. Ott helybe kérdezi meg, mit jelent a félúton-ház. Azt mondják neki, Félúton vagy a régi életed és a vágyott életed között. Hát nem kedves? Olvasd el, ha tudod.
Na, szóval én a félúton-házban vagyok, már, hogy is?, nem egész egy éve itt vagyok; mint a könyvbe, amit olvastam – az új életem küszöbén vagyok, lakásom lesz nekem, Abdulnak, meg lehet, hogy a Kis Mongónak, azt még be kell biztosítani, több tanulás, új barátok. Otthagytam Anyut, Aput, Ms Lichensteint, meg az elemit. Úgyhogy ki se bírom találni, mit akar a kurvája. Pénzt azt nem. Egyszer elmentem megnézni a Kis Mongót, mikor előszörre kerültem a menhelyre. Intézetbe rakták, azt mondták súlyosan (az az, hogy igazán) retardált, oszt Toosie nem csinált semmit, ami segítene neki – mondjuk színek a falon meg könyvek meg minden szar, úgyhogy tényleg rossz bőrben van. Azt mondják, még ha lenne is neki segítség, sokkal több kéne neki, mint én, oszt nincs-e tele minden kezem Abdullal.
Nahát a bentlakó szociális munkás a menhelyen az irodájába hív, azt mondja, Precious, anyád van itt látogatóban. Megkérdez, hogy én akarom-e látni. Azt mondom, OK. (Nem mintha akarnám látni, de mert eljött idáig, találkozok vele. Most már azt hiszem van jobb dolga is, mint velem packázni.)
Bemegyek a nappaliba. Anyu csöndes. Anyu rosszul néz ki, nem kell közel menni hozzá, hogy tudjam, büdös. De mikor megnézem jobban, oszt meglátom az arcomat, a testemet, a színemet – mindkettőnké nagy, sötét. Csúnya vagyok? Anyu csúnya? Nem tudom. Tudom, hogy punciszaga van meg ronda sárcipője, amit az emberek kicsúfolnak, meg óriási zöld ruhája, amiből úgy jönnek elő a lábai, mint fekete zselé elefánt lábak. Szégyellem, hogy ez az anyám. Mindegy, milyen a fonatom, hogy olajozom a bőröm meg a hajam, mindegy, hány ékszert hordok, ez az anyám.
Anyu nem néz a szemembe. Sose nézett, hacsak nem ordított velem, vagy parancsolgatott – csináljak kaját neki vagy menjek a boltba. Lesüti a szemét, azt mondja, “Az apád meghalt." Azért mozdult ki a házból, hogy ezt megmondja! Na és! Jó, hogy megpusztult a nigger. Nem, nem úgy értem, de kit érdekel. Anyu hallgat. Anyu azt mondja, “Carl AIDS-es volt."
Tudod, na és, mi van, miért mondja ezt nekem. Aztán jajj! Ne! Jaj, ne, összefacsarodik a belem. Carl dugott engem. Lehet, hogy el is kaptam. Abdul is – jajj, ne, meg se bírok szólalni.
Sokáig nem mondok semmit, csak Anyut nézem. Ebből jöttem én ki? Mint Abdul meg a Kis Mongó belőlem. Ha volt egy kedves szava is hozzám, nem emlékszek rá. Tizenhat évig éltem a házában, anélkül, hogy tudtam volna olvasni. Kicsi korom óta a férje dug meg ver. Az apukám. Utálni akarom – de furi, hogy én, ő, adta nekem az egyetlen jót az életemben Ms Rainen meg az ábécén kívül, meg a csajokon a suliba; Abdul tőle van, a fiam, az öcsém. De Anyu adott neki engem. Ez az anyám. Carl éjszaka jött, elvitte a kaját, meg ami pénz volt, megdugott mindkettőnket. Valami átvillan az agyamon. A pasiról, aki megerőszakolja Celiet, kiderül, hogy nem is az apja.
– Anyu?
Rám emeli a szemét.
– A férjed, Carl, az igazi apám? – kérdezem.
– Hogy érted?
– Carl, az igazi apukám volt? Tényleg össze voltatok házasodva?
– Ő az apád, nem is lehetne más. Vele voltam úgy, úgy tizenhat éves korom óta. Sose is voltam senki mással. Bár nem házasodtunk össze, bár volt egy felesége, egy igazi felesége, csinos világos bőrű nő, akitől két gyereke van.
Hmmm, van valami különleges AIDS sárga kurváknak? Anyu! Csak most esett le, nem tudom mért, a legegyértelműbb – Anyu elkapta?
– Elkaptad? – kérdezem.
– Nem.
– Honnét tudod?
– Sose csináltuk, tudod –
Úgy nézek Anyura, mind egy komplett idiótára! Miről beszél?
– Tudod – ismétli. – Amit csináni kell, hogy elkapd.
– Sose dugott meg téged – mondom ledöbbenve.
– De igen – azt mondja. – De nem mind a buzik, seggbe meg minden, úgyhogy tudom…
Elhal a hangja, hülye kurva. Csak bámulom. Meg akarom ölni. Emlékszek, mit tanultam az AIDS világnapon a suliban. Anyura nézek, azt mondom, “Jobban teszed, ha megvizsgáltatod magad."
Ez minden, amit mondhatok. Anyu úgy néz rám, mint aki akar valamit mondani.
– Örülnék, ha hazajönnél – azt mondja.
– Itt van az otthonom – azt mondom. Csönd. – Hát, azt hiszem, jobb, ha most megnézem, mit csinál Abdul meg megcsinálom a házimat. – Anyu nem mozdul. Úgyhogy, tudod, felkelek oszt kimegyek.
Most zene van a fejemben, nem rap. Nem tévészínek, amik fura hangos képeket villantanak rám, oszt kaparnak meg viszketnek az agyamba egyszerre. Egy olyan színt látok, aminek nem tudok nevet, talán egy olyat, amit egy nem emberi állat lát. Mint a pillangók? Holnap megkérdezem Ms Raint, hogy a pillangók látnak-e színeket. A zene úgy rám akaszkodott, mind a nejlonzacskók a faágakra. Az ágyamon ülök. Új képek a falon. Alice Walker meg Harriet Tubman meg Farrakhan. De nem tud most segíteni. Hol van a Kedves Jóistenem? Hol a magasságos istenem? Hol a királyom? Hol a fekete szerelmem? Hol a férfi szerelmem? Nő szerelmem? Akármilyen szerelmem? Miért én? Nem érdemlem meg. Nem vagyok drogos. Miért Anyu lett az anyám? Miért nem születtem világos bőrű álomnak? Miért? Miért? Mint egy mozi, hullámzik, mint a medence az elágazónál. Látom, ahogy Abdul elfut tőlem, olyan, mind egy kis állat, ami a szikla felé fut, én is futok, futok, mindenhol gonosz szemű bohócok röhögnek rám, hogy nem tudok elég gyorsan futni, a zene most hangosabb, hogy én is a sziklához futok, talán sose jövök vissza. Nem látom Abdult. A huh! A Huh! Nem kapok levegőt! A zene most hangos, nagyon hangos. Mindenhol fűzöld. Hallgatom a zenét, hallom. Aretha. Mindig azt kívántam, bárcsak ő lenne az anyám, vagy Miss Rain vagy Tina Turner; egy anya, akire büszke lehetnék, aki szeretne. Beszívom a levegőt, lefekszek az ágyra. Ágy, emlékszek, amit én találtam magamnak, mikor Anyu legutoljára rám támadt. Aretha énekli, "Kell egy angyalt, kell egy angyalt találnom az életembe."

A regény előző részletét az alábbi linken olvashatják:

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 1.

Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 2.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 3.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 4.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 5.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 6.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 7.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 8.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 9.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 10.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 11.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 12.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 13.
Amerika legfelzaklatóbb női regénye a Centrifugán 14.

2009. augusztus 7., péntek

SORMINTÁK 2.

LÁSS NE CSAK TÉVÉZZ!


SORMINTÁK


A következő népszerű teleregények, avagy szappanoperák tanulságairól beszélgetünk ebben a sorozatban:
Sírhant művek, Maffiózók, Sex&City, Jóbarátok, Született Feleségek és Kés Alatt.
Külön-külön és egymással összevetve izgalmas mintázatokat láthatunk ezekben a nagy tudatformáló hatású, milliókat szórakoztató történetekben.
Egy filmsorozat technikai és szellemi értelemben a kreatív együttműködés csúcsteljesítménye, mint egy híd, egy csatorna, egy erőmű vagy egy transzkontinentális vasút megépítése.
A hatása pedig ezekén is túlmutató lehet.

De a történet sosem azokról szól, akiket a képernyőn látunk. Minden rész üzen valami személyeset is, mint egy horoszkóp, vagy kártyalap.
Kellően összetett valóságmodellek.


Házasságmodellek sormintái

A Született feleségekben két tökéletes házaspár van. A skandináv modell és a latin: Scavóék és Solisék. A latin modell hihetetlenül drámai, csalás és megcsalás, féltékenység és tettlegesség, megbánás és megtérés, ami csak kell az izgalmas élethez. Teljes odaadással csinálják és őszintén szeretik egymást. Nincsenek nemes céljaik és vágyaik, csakis önzők.
Skandinávék a teljes hűségben és egyenlőségben hisznek, meg az őszinteségben. És hogy ebben a fegyelmezett szeretetben kell élniük, és ezt átadni az utódaiknak.
Teljesen eltérő megoldásokat választanak a konfliktusaikban.
Latinék félrelépéssel kezelik a házasság unalmát, skandinávék szerepcserével. Latinék illegálisan szerzik jövedelmük egy részét, és néha leégnek, skandinávék keményen dolgoznak és beosztással élnek. Latinék felhangoltak és spontának, skandinávék kissé kényszeresek és túlkontrolláltak, de mindannyian tökéletes önazonossággal élik az életüket.
Bármelyikkel azonosulunk, látnunk kell, hogy van másik út is, ám annak is megvan az ára.

Latinék mozgalmas életének egzisztenciális bizonytalanság az ára, és érzelmi démonok elszabadulása, amelyek aztán szétszedik a kapcsolatot. Skandinávék anyagi és érzelmi biztonsága pedig jó alapot képez a szorongásnak vagy az unalomnak, ami aztán megöli a kapcsolatot.
Mindenesetre mindkét tökéletes pár remek megoldásokat vonultat fel a házasság betegségeinek kezelésére.
Külön üdítő, hogy nem kell nálunk ismerősebb apróságokkal is foglalkozniuk, mint mondjuk egy bántalmazó vagy alkoholista a családban, vagy lakásgondok, vagy számlaproblémák, betegség, vagy magány.
Amikor le vannak égve, egyszerűen a jacuzziban mosnak és borotválkoznak.

A ffi fogamzásgátlás a sorozatok áthallásaiban.

E tekintetben a serdülők tűnnek a legfelelősségteljesebbnek. A jó sebész fia bizony körültekintően készül fel első együttlétére két lánnyal, mindent gondosan beszereznek, ami a biztonságos és jó kísérletezéshez hasznos lehet: ital, óvszer, spermaölő zselé, síkosító…
A Született feleségek orvoscsemetéje meleg, kizárva ezzel egy olyan baleset lehetőségét, amilyen a családja.
A szoknyavadász plasztikai sebész 50 fokos vízben áztatja a golyóit randi előtt.
A többi férfi alighanem a hagyományos módszereket követi a nem kívánt gyermekáldás megelőzésében, azaz a partnerére bízza: tabletta, pesszárium, naptár, gumi vagy rizikó. Más csiklójával verik a csalánt.
Így persze nem szabadna annyira meglepődni a rengeteg akaratlan és titkos gyümölcsön. És azon, hogy a nehezített életünket gyakran nemzőink apró hanyagságának és felelőtlenségének köszönhetjük.

A Késalatt jó orvosa a felesége véletlen teherbeesése majd vetélése után úgy dönt, hogy elkötteti a herevezetékét, és így védekeznek a továbbiakban, mert nyilvánvalóan nem akarnak több gyereket vállalni. Nehéz döntés és szüksége van annak tudatára, hogy nem fosztotta meg magát örökre génjeinek örökítésétől, egy spermabankban elhelyez egy adagot a magjából, míg bölcsen le tud mondani erről is. Ne feledjük: egy olyan férfi dilemmáját látjuk, aki naponta végez véres műtéti beavatkozásokat zömmel nőkön, és amíg nem élte meg az elvetélt magzat miatti gyászt, az sem okozott neki gondot, hogy a felesége egyedül viseli a fogamzásgátlás veszélyes vagy szorongató felelősségét, a következményeiről nem is beszélve.

Még egy tanulságos vasectómia-történet fordul elő, a Született feleségek legtökéletesebb házasságában. A skandináv típusú párnak már négy gyereke van, a feleség kéri ezt, de nem is annyira a védekezés miatt, hanem azért, hogy biztos lehessen, a férje soha nem alapít majd újabb teljes, gyerekkel áldott családot egy másik nővel.
A férfi igent mond, majd visszakozik. Úgy érzi, mintha a felesége ki akarná herélni, mondja ez a szokatlanul empatikus férfi, aki következetesen egyenlő félnek tekinti a feleségét és visszahúzódik helyette főállású anyának, amikor a nőt már láthatóan boldogtalanná tette a háztartás rabszolgasága.
Egy olyan pár életmegoldásait figyelhetjük itt meg, akik a mi kultúrkörünkhöz képest szokatlanul civilizáltak és egyenlők egymással. Még így is sok munkájukba kerül felismerni a változtatások jó irányát. Egyszerű lenne a vasectómia, de visszavonhatatlanul beleragadni a reproduktivitásában korlátozott kiszolgáló családi szerepébe – amit olyan természetesen szánnak a nőknek, és a nők maguknak – ezt nem akarja.
És képesek megérteni egymást újra, és újraosztani a viselt terheket, hogy egyikükben se maradjon meg az önfeladás vagy önfeláldozás keserűsége.

A sorozatok melegei – meleg sorminták

Melegügyben élenjárnak a sorozatok, többet tudnak róluk és elfogadóbbak, a magyar közvélekedés sztereotip butaságánál.
A téma honi filmjei, és irodalma kevés munkát számlál, és a rosszéletű, korán haló meleg sorsmintát írja újra bennük. A honi meleg jobban jár a szappanoperákkal, amelyekben akár boldogan is élhet, arca, szakmája, hobbija és szerelme is lehet.

Élenjáró a Sírhant művek ebben a témában, egy hagyományos családmodellt követő fiúpár nagyon rokonszenves szerepeltetésével. A családregény kisebbik fia teljesítménykényszeres jógyerek, aki rendre túlteljesít munkában, családi kötelességben, hitéletben, hogy egyetlen apró hibáját megbocsássák: azt, hogy meleg. A szerelme nyíltan férfiszépség, rendőr és színes bőrű, ő is szigorú magával és fokozott elvárásokat támasztó, terror-légkörű családból jön.
De a kapcsolatuk igazi, ismétlő kényszereiket időről időre fel tudja lazítani őszinte összetartozásuk, ami a család elfogadását is meghozza lassan.

A Jóbarátokban egy trendi leszbikus párt kedvelhetünk meg, nekem legalábbis szimpatikusak. A legelfogadottabb típusból valók: két nőies és szép nő, akik kapcsolatukat egy gyerekkel legitimálták. Szépséghibájuk annyi, hogy egyikük a jóbarát Ross imádott felesége volt, és érthetetlen módon elhagyta férjét egy törvénytelen és természetellenes kapcsolatért.
Ráadásul ezt nagyon is természetesen éli meg a szerelmével együtt.
A leszbikusok esküvői partiján pedig döbbenten veszik észre a meghívott fiúk, hogy ebben a közegben valahogy láthatatlanok. A poénjaik nem sülnek el, a kezdeményezésüket nem veszik észre, társalgásban nem jutnak szóhoz: úgy érzik magukat, mint a nők ffitársaságban.

A legnehezebb melegség a Született feleségekben látható, a legtökéletesebb feleség, Bree Van de Kamp kamasz fiának a története. Kivételesen ellenszenves serdülőt ismerünk meg, szájas és nyegle, ráadásul buzi, és gyűlölködve fenyegeti tökéletes anyját zsarolással, ügyvéddel és rendőrséggel. Azonban olyat gyakran látunk, hogy egy családtag a másik érzéseit tökéletesen figyelmen kívül hagyja, és huzamosan rákényszeríti az akaratát a másikra a jóízlés, az erkölcs, a szomszédok, a jog, a szokások és legfőképp a szeretet nevében, de az erőszak eszközeivel.
A tökéletes anya totális terrorját nehéz észrevenni, hiszen a domináns értékrendet közvetíti minden pillanatban, és a legapróbb eltérést is érzelmi megvonással bünteti születéstől életfogytiglan. Nem könnyű ilyen kontroll alatt élni és fájdalmas örökké megbukni.
A fiának ez a lázadó serdülés az egyetlen esélye, hogy valaha autonóm felnőtt legyen, mondjuk egy olyan meleg, aki képes boldog kapcsolatra.

A Maffiózókban nem létezik melegség, javítsanak ki, ha tévedtem.

A Kés Alatt viszont prolongálja a jelenséget az összes évadra, a hűséges leszbikus altatóorvos, Liz személyében. Neki ugyan nincsenek problémái, és a legtoleráltabb, magányos leszbikust alakítja, és ebben a helyzetben könnyen lesz belőle a plasztikai sebészet lelkiismerete. Egyetlen alkalmi ügyéről tudunk, ez viszont a melegség gyűjtőkategóriájának több fakkjába is rakható.
A plasztikai sebészetet melegtémában a transzneműek érdeklik, műtéti szükségleteik miatt. Ezt jól bemutatják nekünk a transznemű Sophiával illusztrálva. Aki helyes, kicsit affektált nő, vagy ugyanilyen férfi, egy hosszú és nehéz folyamat közepén.
Sophia nőnek tudja magát, de erről nehéz meggyőznie a környezetét, mert ffinak született, és a külső nemi jellegzetességek elfedik az ő nőiségét.
Ffinak tekintik és ffimagatartásra kényszerítik, ami idegen tőle. Ez is egy kognitív disszonancia, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia. A műtétek nem javítanak látványosan a helyzeten, a legsikeresebb nemátalakító műtét sem változtatja meg a páciens nemét. Transz marad.

A sorozatok és a szex

Nos, azt hiszem ezek a cuccok nem a szexről szólnak, a Maffiózókat a nők sem érdeklik sokkal jobban, mint a melegek, és kevesebb jó numerát láttunk az öt évad alatt, mint a Sex&Cityben.
Nos, a Sex&Cityben mindenki metroszexuális, a szex mint tevékenység, mozgásforma vagy érzés rendkívül problémás a szereplőknek. Hiába a napi rutin és tréning, ha kognitív disszonancia van, ami olyasmi, mint a mentális inkontinencia.
A dzsungelváros túlszabályozott rendszerében a spontán testiség elég kivételes dolog, különösen, ha a tapasztalatokról nem nagyon lehet nyíltan beszélni, ráadásul kötelező úgy tenni, mintha az ismeretlenül alkalmi párba rendeződők tökéletesen értenék egymást.

A lányok érzelmes és biztonságos kalandokat akarnak, a korban, egzisztenciában és alkatban hozzájuk hasonló ffival, akivel kölcsönösen tetszenek egymásnak. Azonban valamelyik tényező rendszerint nem stimmel, így aztán a kísérletek többsége kudarcnak minősül, méltatlannak, és érzelmileg deficitesnek. Pedig már maga a kísérletezés is eléggé elítélhető egy nő részéről.
A sorozat legnagyobb tanulsága, hogy manapság mit meg nem engedhetnek maguknak a nők… És persze a ffiak is.

A Kés alatt szexualitása megy a legmesszebb talán a szexuális forradalom vívmányaiban. Nem sok morális előítéletet fűz a szexhez, ha bele is akad ezekbe folyton. Alkalmas külsővel mindent lehet, sugallja a dizájnsebészet, és először hallhatunk ilyen tárgyilagosan a partnercserés életstílusról.

A Jóbarátok is inkább a szexuális nyomor sorozata, mint az önfeledt testi boldogságé. A szexuális élet szempontjából a multifunkciós életközösség parkolópályának tűnik. Kedvesen biztatgatják egymást randi előtt és helyett, de ritkán veszik észre, hogy a szex nem a legfontosabb az életükben. Alternatív családjuk érzelmi komfortjában pedig nem is hiányzik annyira az egyetlen, kizárólagos, igazi társ, akit mindannyian folyton keresnek. (Azért a lányok tartanak óvszert a fürdőszobában.)
Tehát egy sikeres és követendő életstratégiát alkottak meg ők hatan, egy kommunát. A ma fiatalok tőlük tanulják a barátságot és a többes érzelmi kötődés felszabadultságát, a nukleáris családi hátterek után.

A Sex&city szexuális intimitása szintén elhanyagolható ahhoz képest, hogy a cím legalábbis romantikus együttléteket sugall a metroszexualitás jegyében.
Aki gyanakodva szagolgatja ezt az új kifejezést, annak igaza van, nincs köze a szexhez, csak a megjelenéshez. Az a metroszexuális, aki trendi és sztájlisztolt, szolis és wellness. A metroszexualitás diszfunkciós, nem a valós „szextett” a lényege, hanem az udvarlás és a látszat.

Olyanok, mint egy vándorló vízimadárfajta, akik minden évben udvarlással töltenek néhány hónapot egy szigeten, de csak sok év után választanak maguknak társat a nagy közösségből. Egyébként ez a késői megállapodás tendenciának látszik fogyasztói fehér keresztény alkohol tudatmódosítású kultúránkban is.
Az érzelmek és a testiség hasadása civilizációs jelenségünk.


Gong Odaátra