Reneszánsz nők a Centrifugában

2008. május 8-án este héttől Bódis Kriszta és Gordon Agáta a reneszánsz év jegyében különös centrifugázására készül: reneszánsz nők a Centrifugában címmel áthangolt szépírók és remekíró zenészek lesznek a vendégeik.

Fellépők:
Esze Dóra - ének, próza
Karafiáth Orsolya - versek, próza
Kiss Judit Ágnes - oboa, versek (gitár és basszusgitár kísérettel), próza
Nagy Ildikó Noémi - versek, próza, hegedű

Közreműködik:
Óhidiné Pál Judit - zongora

Esze Dóra
író, főszerkesztő, énekes, anya és feleség. A hatvanas évek utolsó hetében született Budapesten. Angol és francia irodalomból és nyelvből szerzett diplomát a kilencvenes évek elején.
Regényeiben és novelláiban, ahogy pályatársa, Grecsó Krisztián mondta róla, „bántóan mélyre megy, mert ez a dolga”. A mikrorealista ábrázolás megszállottja, és reméli, az is marad. Gyermekkorában gyakran hangoztatta, ha felnő, azonnal kiutazik Angliába, és újra összehozza a Beatles-t. Ennek az ambíciónak galádul tőrt vetett egy megbocsáthatatlanul brutális őrült. De azért vannak még nagy tervei.
2005. szeptember 22-én volt az irodalmi Centrifuga vendége.

Kötetei:
Málnafolyó, Ab Ovo, 1995.
Két tojás, Ab Ovo, 1996.
Legyünk barátok, Park Kiadó, 2000.
Bodzagőz, Ab Ovo, 2003.
Alex és Alex a Föld körül, 2005.

Karafiáth Orsolya
Költő és díva, életművész. Könyvtár-észt és magyar-könyvtár szakokon tanult, volt programszervező, újságíró, szerkesztő: kritikái, recenziói, tárcái és interjúi jelentek meg számos irodalmi és női magazinban.

Az Elektrik Bugi Kommandó együttes énekesnőkje most lemezt is készített, melyen saját dalszövegeit énekli más-más magyar együttessel dolgozva az album egyes dalain.

Regénye az idei Könyvfesztivál újdonsága volt: a Maffia-Klub tizenkét nő monológja, akik egykor „maffiázókként”, a Café X félvilági díváiként habzsolták az életet, és akik évek múltán – félresikerült, elszalasztott, beteljesült és romba dőlt szerelmekkel a szívükben – újra összejönnek, hogy megfejtsék annak a férfinak a titkát, akihez mindannyiuknak köze volt; az imádott, gyűlölt, vágyott és halálra ítélt Lajos eltűnésének rejtélyét.

Kötetei:
Lotte Lenya titkos éneke (versek, 1999)
Café X (versek, 2004)
Maffia-klub (regény, 2008)

Néhány verse és egyéb írása innen elérhető
A maffia-klub - részletek a regényből


Kiss Judit Ágnes
zenész, költő, egykori magyartanár és drámapedagógus. versei miatt távozott az iskolából, de tanítványai visszajárnak hozzá - nyíltan beszél a férfi-nő kapcsolat testiségéről, klasszikus formákkal párosuló friss hangja a fiatal magyar költészet egyik nagy reménységévé avatta. Az általa teremtett alak, irgalmasvérnő nem véletlenül született belőle. A keleti átjáró együttes oszlopos tagja, irodalmi rendezvényeket szervez a Yawu Művészeti Műhellyel és az Alexandra Könyvesházakban tart beszélgetéseket.

Kötetei:
Irgalmasvérnő
Nincs új üzenet


Nagy Ildikó Noémi
prózaíró és zenész, kisprózái számos folyóiratban olvashatóak, Örökharag című novellájából Bollók Csaba készített tévéfilmet.
Három kisprózája itt olvasható

Irodalmi Centrifuga Borgos Annával

Ismét pörög a Centrifuga - Zavarjuk a vizet. Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége ez alkalommal Borgos Anna pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista lesz.

Borgos Anna pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban.

PORTRÉK A MÁSIKRÓL CÍMŰ KÖNYVE BESZÉL AZ ANALÍZIS HŐSKORÁNAK ÉS ATYAMESTEREINEK HÍRHEDETT ESETEIRŐL, ÉS A "NYUGAT-FELESÉGEKRŐL": BABITSNÉ TÖRÖK SOPHIE-RÓL, KOSZTOLÁNYINÉ HARMOS ILONÁRÓL ÉS KARINTHYNÉ BŐHM ARANKÁRÓL.

Az analízis hősei, Breuer, Freud, Ferenczi a legtudományosabb objektivitásuk közepette is érthetetlenül távoli, különös, beteg és veszélyes lénynek érezték vizsgálódásuk tárgyát, a nőt, és sehogyan sem tudták kigyógyítani abból, hogy a másik nemhez tartozik, mert ebből a szemléleti kelepcéből maguk sem voltak képesek kigyógyulni.

FEHÉR TINTÁVAL - NŐI IRODALOM ÉS MINŐSÉG A LABRISZ ANTOLÓGIÁKBAN:
LESZBIKUS TÉR/ERŐ, SZEMBESZÉL, ELŐHÍVOTT ÖNARCKÉPEK

Az Irodalmi Centrifuga rendezvényei nyilvánosak és ingyenesek.

Portrék inverze

Borgos Anna: Portrék a Másikról - Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn - című könyvéről Gordon Agáta írását olvashatják.

Kissé zavartan érzem, hogy mennyire hiányzik Borgos Anna kötete a kezemből. Jó volna felnyitnom és pontosan idéznem belőle címeket, alcímeket, izgalmas fejezetcímeket, szlogen-szerű felvetéseket. De a nyomdai ördög megátalkodottsága a kétszázadik oldal táján alaposan megkavarta a lapokat, bár kihagyni nem mert egyet sem. A példányokat visszahívták, és helybenolvasós módszerem így kis híján dugába dőlt, a jegyzetelés meg teljesen. Jó jel, gondoltam ekkor, és az jutott eszembe, miféle írásaim szoktak eltűnni, elkavarodni, meghiúsulni technikai malőrök folytán. Persze hogy a fontosak, amikben úgy emlékszem, példátlanul újszerűen fogalmaztam meg valamit, a magam számára mindenképp, és elég nehéz pontosan rekonstruálnom ami elveszett.
Éppen ezt érzem, amikor megkísérlem felidézni Borgos Anna könyvét, a Portrék a Másikról című esszégyűjteményt.
A szerző pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban. Munkáit, tanulmányait, általa szerkesztett szöveggyűjteményeket, múlt századi nőírókat bemutató írásait évek óta figyelhetjük. A következetes, szépen kibomló és gazdagodó pálya összegző állomása most az új kötet. Összerendezi a szerző különféle élet- és tudományterületeken szerzett tapasztalatait, pontosan kitűzi a maga helyzetét és nézőpontját, megfogalmazza azokat a tanulságokat, amelyek éppen onnét láthatók, azonban mindannyiunk számára jelentősek.

Legalább két kötetre való tanulmány van a kemény borítóban, egy főként pszichológia- és analízistörténeti fontosságú első sorozat, az analízis hőskorának és atyamestereinek hírhedett női eseteiről és a magyar analitikusnőkről. Majd következik egy irodalomtörténeti érdekességű második sorozat, a "Nyugat-feleségekről", Babitsné Török Sophie-ról, Kosztolányiné Harmos Ilonáról és Karinthyné Bőhm Arankáról. Nagy apparátus, jegyzetek, idézetek, képek, és minden részletben ott a szerző elfogulatlanul nő- és genderszempontú gondolkodása.
Az analízis hősei, Breuer, Freud, Ferenczi a legtudományosabb objektivitásuk közepette is érthetetlenül távoli, különös, beteg és veszélyes lénynek érezték vizsgálódásuk tárgyát, a nőt, és sehogyan sem tudták kigyógyítani abból, hogy a másik nemhez tartozik, mert ebből a szemléleti kelepcéből maguk sem voltak képesek kigyógyulni. Talán csak a mi Ferenczink volt képes belátni, mielőtt négy nő szimultán analízisében elvérzett, hogy az analízis kölcsönös és egyenrangú kapcsolat két ember között, amelyben az analizálónak ugyanannyit kell tanulnia a másikról és önmagáról, mint az analizáltnak, az orvosnak mint a betegnek, a férfinak mint a nőnek.
A legtöbben ezt a nehezen megszerezhető tudást nem analízisben sajátítják el, hanem a saját kapcsolataikban, házasságukban élik meg, vagy szenvedik el. A sorsok, egyéni megoldások, személyes és szociális dinamikák, motivációk, érzékletes rajzát kapjuk az írófeleségek portréiból. A kötet végére határozottan méltányoljuk az író feleségek erőfeszítéseit, és hálát adunk, amiért a szerzőnek nem írófeleségként kellett bepróbálkoznia az "irodalomba".

Portrék a Másikról: a finoman megírt, okos könyv inverzében mindig látható az Egyik portréja is; többek között a szerzőé.

Gordon Agáta

Borgos Anna könyvei 2008. április 24-én pörögnek az Irodalmi Centrifugában.

Borgos Anna

Borgos Anna - pszichológus, irodalmár, szerkesztő, feminista, és társunk a mozgalomban. Könyvei, cikkei on-line és nyomtatva - kis magyar Borgosológia.


Könyvek:
Borgos Anna: Portrék a Másikról - Alkotónők és alkotótársak a múlt századelőn, Noran Kiadó, Bp, 2007
Borgos Anna: A te színed előtt - Kaffka Margit szerelmei, Holnap Kiadó, Bp, 2006
Borgos Anna - Erős Ferenc: Mérei Élet-mű - Tanulmányok (szerk: Litván György) Új Mandátum Könyvkiadó, 2006

Labrisz-könyvek kötetei:
Borgos Anna (szerk.), Előhívott önarcképek – Leszbikus nők önéletrajzi írásai. Előszó: Borgos Anna. Budapest: Labrisz Leszbikus Egyesület, Bp., 2003.

Borgos Anna (társszerk.), Szembeszél - Leszbikusok a szépirodalomban. Labrisz Leszbikus Egyesület, Bp., 2001.

Borgos Anna (szerk.), Leszbikus tér/erő – esszékötet, amely a leszbikus történelemről és -politikáról, a feminizmusról, identitásról, a reprezentációról és az előbújásról szól

Társszerző:
Tízévkönyv (Háttér Társaság a Melegekért tíz éve a civil világban)
Történeti és politikai pszichológia
Magyar Tudomány 2000. június (A Magyar Tudományos Akadémia Folyóirata XLV. kötet 6. szám)

Néhány cikk:

Borgos Anna, „Kapcsolódás, identitás, alkotás – Török Sophie szerepeinek lehetőségei és konfliktusai”. Thalassa (1999.1): 117-135.

Borgos Anna, „Kifelé a burokból – Megjegyzések Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona kiadatlan önéletrajzához”. Holmi (2003. január): 18-26.

Borgos Anna, „Séllei Nóra: Lánnyá válik, s írni kezd – 19. századi angol írónők. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999”. BUKSZ (2000 Nyár): 180-182.

Borgos Anna: Naiv testelméletek. A testtel kapcsolatos népszerű diskurzusok alakulása és jellemzői, in: Csabai Márta–Erős Ferenc (szerk.): Testbeszédek. Köznapi és tudományos diskurzusok a testről, Új Mandátum, Budapest, 2002.

Borgos Anna: "Testkép-képek". Áttekintés a fogalom filozófiai és pszichológiai értelmezéséről, in: uo.

On-line olvasható:
Borgos Anna netnaplói a literán

Debóra házában - tűsarok.org, 2003. 06. 26.

Miért ne? - ÉS, 2004. 07. 19.

Zendülő nők - Ladyfest Bécsben - tűsarok.org, 2004. 08. 18.

Feminizmus múzeum - tűsarok.org, 2004. 12. 06.

A Nagy Könyv - Borgos Anna (pszichológus) - tűsarok.org, 2005.05.05

Meleg burokból tüzes cipőbe..., Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona két kötetéről, Üzenet, 2004/2.

Kapcsolódás, identitás, alkotás – Török Sophie szerepeinek lehetőségei és konfliktusai. Thalassa, 1999/1.

Ungár Klára a Labrisz-esten - femidok.hu

Látod, amitől félsz?

2008. április 10-én este héttől Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége a Centrál Kávéházban Séllei Nóra, a nőtudatú és gender irodalom-szemlélet mestere lesz.

Mért félünk a farkastól? - Nőtudat és feminizmus itt és most!

Séllei Nóra néhány kötete:
Katherine Mansfield and Virginia Woolf - A Personal and Professional Bond (Peter Lang, 1996)

Tükröm, tükröm... : írónők önéletrajzai a 20. század elejéről (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001)

Lánnyá válik, s írni kezd - 19. századi angol írónők - "Séllei Nóra könyve a 19. századi angol irodalom történetének azt a folyamatát elemzi, amelynek során megjelentek a regényírónők és artikulálódni kezdett egy jellegzetesen női hang. A kötet hat, nálunk is jól ismert múlt századi regény értelmezéseit tartalmazza (Jane Austen: A klastrom titka; Mary Shelly: Frankenstein; Charlotte Bronte: Üvöltő szelek, George Eliot: A vízimalom, Elizabeth Gaskell: A kisváros)" (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002)

A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel (szerk., ford., bev.) (Csokonai Kiadó, Debrecen, 2006)

A nő mint szubjektum, a női szubjektum (szerkesztő) - "valós és fiktív nők és nőalakok (élet)történetének és önéletrajzi írásainak elemzése alapján azt a kérdést járja körbe, miképp jön létre a nő mint beszélő és cselekvő nő. (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007)

Mért félünk a farkastól? - Feminista irodalomszemlélet itt és most - Saját szoba, Állítsátok meg Terétanyut!, Éjszakai állatkert - művek, melyeken keresztül a gendertudomány és a feminista irodalomszemlélet honi esélyei mutatkoznak meg. (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2007)

Nőiség másképpen a Saatchi Gallery videóján

Az Irodalmi Centrifuga rendezvényei nyilvánosak és ingyenesek.

Séllei Nóra

Irodalomtudós, a gender studies magyarországi képviselője, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol-amerikai tanszékének docense. 2008. április 10-én lesz az Irodalmi Centrifuga vendége.

"1992-ben, amikor már két éve az egyetemen voltam, és éppen azon gondolkodtam, hogy miből írjam a kisdoktorimat, adódott egy olyan lehetőség, egy csereprogram keretén belül kimenni az angliai Hullba, ahol a Nők és az irodalom című feminista irodalomkritikai kutatási lehetőséget is meghirdették. Amikor először olvastam a programot, megakadtam, hogy egyáltalán ilyen is van. Tehát a történet itt kezdődött, és Hullból hazaérve úgy döntöttem, hogy itthon is belevágok, és ilyen típusú szemináriumot hirdetek meg a debreceni diákoknak. Ez volt az „őssejt”, amiből a későbbiekben kinőtt és elágazott a többi kutatás és egyetemi óra.
[...]
Egyrészt az, hogy egy szöveget nő írt, még nem garantál semmi olyat, amiről bárki is feltételezhetné, hogy női szöveg. Mindezidáig senki nem definiálta azt, hogy mi az, hogy női szöveg, bár vannak olyan típusú megközelítések, hogy valamilyen szinten talán stilisztikai szempontból ez utolérhető, egyébiránt pedig nem vagyok benne biztos, hogy ez központi jellegű kérdés, már csak azért sem, mert ott van az olvasó maga, aki nagyon sokféleképpen olvas, tehát rajta is sok minden múlik. Ettől függetlenül van a szövegeknek egy olyan csoportja, amelyikben az a kérdés, hogy mit jelent nőnek lenni, sokkal nagyobb hangsúlyt kap, és ezen az alapon valóban létrejött, mondjuk, az amerikai és az angol irodalomban egy olyan kánon, amelyik nagyrészt mégiscsak írónők könyvei köré rendeződik.
[...]
Ebben nagy szerepe volt mindannak a munkának, amit a feminista irodalomkritikusok elvégeztek odakint a 70-es 80-as években, amely munkának alapvető része volt, hogy olvassuk újra ezeket a szövegeket, nézzük meg, milyen más jelentéseket termelhetnek ki magukból, miket lehet még a felszínre hozni. Nagyon érdekes, szövegközeli, a szövegek metaforarendszerére alapuló elemzéseket hoztak létre. Ezt azért is mondom, mert az egyik vád a feminizmus ellen az, hogy az csak politika, és nem olvas szövegeket, pedig ez egyszerűen nem így van. Hihetetlen gazdag és mély meglátásokat tartalmazó olvasatokat hoztak létre, másrészt újraolvastak már addig is kanonizált szövegeket, illetve elvégeztek egy hatalmas munkát: ez pedig az elfelejtett szövegek felfedezése és újraolvasása Egész sor könyvkiadó szerveződött e köré a munka köré, mint például a Virago, a Women’s Press, amelyek köteteikkel nemcsak alternatív kánont hoztak létre, de hihetetlen átrendezéseket hoztak létre magában a hagyományos kánonban: ezt az egyetemisták olvasmánylistáinak változásában is nyomon követhetjük." (részletek Soós Viktória 2005 júniusi interjújából a vagy.hu-ról)

"A feminizmus alapvetően politikum, politikai beállítódás és mozgalom, amely legalább másfél évszázadra tekint vissza az európai történelemben. A women’s studies (nőtudományok) a feminizmus 1960-as évek végén induló második hullámának a „mellékterméke”: interdiszciplináris tudomány, mely igen változatos (kultúrakritikai, pszichoanalitikus, szociológiai hátterű, új marxista, szemiotikai, diszkurzuselméleti, posztkoloniális, dekonstrukciós, stb.) módszerekkel kutatja azt a kérdést, hogy mit jelent kultúránkban nőnek lenni, illetve miképpen működik az az igen összetett diszkurzusrendszer, amely létrehozza a nőiesség fogalmát. Viszont mivel a femininitás sohasem önmagában áll, hanem bináris oppozíciót alkot a maszkulinitással, a women’s studiest igen hamar felváltotta a gender studies, vagyis a társadalmi nemek kritikai vizsgálata, amely a megközelítés szempontjából megtartotta a women’s studies sokszínűségét, de a kutatás fókusza már a nemek – egymástól elválaszthatatlan – viszonyait kutatja.
[...]
Nagyon sok olyan hallgató került már ki a harmad-, negyedéves csoportjaimból, akiket megérintett ez a szemléletmód. Mivel sokféle ilyen órát tartok, aki akarja – és be is jut a kurzusokra –, a két év alatt akár nyolc genderes szemináriumot is elvégezhet nálam, ami nyilván nagyon intenzív munkát jelent, hiszen egy idő után a kurzusok valahol összeérnek, erősítik egymást, ebből következően sokan írják a szakdolgozatot is nálam, és egyre több a TDK-zó, PhD-zó is. Lassan valóban kutatócsoportról is beszélhetünk, hosszú távon remélhetőleg formálisan is – egy MA-programot előbb-utóbb mindenképp létre szeretnék hozni." (Részletek Lapis József Séllei Nórával készített interjújából a Szkholionból)

meghívó az estre

ICA - Születésnapi montázs

2008. március 27-én ünnepelte harmadik születésnapját az Irodalmi Centrifuga. Az eseményre elkészült egy kisfilm az Irodalmi Centrifuga élőfolyóirat korábban rögzített beszélgetéseiből, mely felvillant néhány pilanatot az elmúlt időszakból. A filmet Zsemberi Zsófia készítette.



Az Irodalmi Centrifuga élőfolyóirat eddigi vendégei, előadói:
2005. március 27. - Lángh Júlia és Palya Bea
2005. április 15. - Horváth Györgyi és Ruttkai Bori
2005. április 29. - Tóth kriszta
2005. május 11. - Jelinek
2005. május 23. - Slavenka Drakulic

2005. szeptember 22. - Esze Dóra
2005. október 6. - Karádi Éva
2005. október 20. - Kiss Noémi, Cserepes Károly
2005. november 3. - Falcsik Mari
2005. november 17. - Tisza Kata és Soma Mamagésa
2005. december 1. - Závada Pál és Palya Bea
2005. december 15. - Dísznőtor: Éjszakai állatkert - Abody Rita, András Hanna, Bán Zsófia, Berniczky Éva, Bódis Kriszta, Bozai Ágota, Bánki Éva, Bárdos Deák Ágnes, Drozdik Orsolya, Erdős Virág, Fiáth Titanilla, Forgács Zsuzsa, Frigyesi Judit, Gordon Agáta, Harangi Andrea, Hidas Judit, Kapecz Zsuzsa, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi, Kupcsik Lidi, Lángh Júlia, Pál Kata, Polcz Alaine, Radics Viktória, Rajsli Emese, Rapai Ágnes, Selyem Zsuzsa, Nagy Kriszta Tereskova, Tóth Krisztina, Zsámboki Mari. Géher István irodalomtörténész, Németh Gábor író, Pálfi Balázs rádiós újságíró, Ágens, Jávorka Ádám (brácsa)

2006. január 19. - Szécsi Magda
2006. február 2. - Nádori Lídia (Anonyma)
2006. február 16. - Sisso és Rutkai Bori
2006. március 2. - Katherine Mansfield (Mesterházi Mónika, Esze Dóra)
2006. március 16. - Bollobás Enikő: Az amerikai irodalom története
2006. március 30. - József Attila - Valachi Anna + 1. születésnap
2006. április 13. - Nagy Gabriella
2006. április 27. - Trauma-centrifuga: Erdős Virág, Szécsi Magda, Bánki Éva, Kocsis Zita Saide, Balogh Rodrigó, Ágens
2006. május 11. - Lovas Ildikó: A spanyol menyasszony
2006. június 7. - Bódis Kriszta: Artista
2006. június 22. - Szivárvány centrifuga (Centrál) Pálfy Balázs, Lovas Nagy Anna, Tímár Magdi, Berek Gabi + előadók: Kovács Ágnes Anna, Soós Atilla Gergely, Balogh Rodrigó, Tölgyesi Zoltán
2006. június 25. - Szivárvány centrifuga (Művész) Pálfy Balázs, Lovas Nagy Anna, Tímár Magdi, Berek Gabi + előadók: Kovács Ágnes Anna, Soós Atilla Gergely, Balogh Rodrigó, Tölgyesi Zoltán

2006. szeptember 21. - Lángh Júlia (A bozótvágó kések évszaka)
2006. szeptember 28. - Öngyilkos szépségkirálynő -Albert Györgyi és Ujj Zsuzsi
2006. október 12. - Gordon Agáta: Ezüstboxer
2006. október 26. - Palya Bea: Psyché
2006. noveber 30. - Állítsátok meg Terézanyut! - Rácz Zsuzsa és Ruttkai Bori
2006. december 28. - Párnakönyv - Lévai Katalin

2007. január 18. - Joóry Judit, BDÁ - Vetkőztetik a menyasszonyt!
2007. február 8. - Rakovszky Zsuzsa - A kígyó árnyéka
2007. március 8. - Fábián Évi (Látható nők)
2007. április 5. - Pintér Béla and Évi -
2007. április 26. - Drozdik Orsolya
2007. május 10. - Agata Zawiszewska (ed.)
2007. június 21. - Schmidt Mária

2007. szeptember 27. - Bitó László
2007. október 11. - Bíborcsigák, Telep csoport
2007. október 25. - Bánki Éva: Magyar dekameron
2007. november 8. - Bán Zsófia: Esti iskola
2007. november 29. - Ágens, Kúrós versek
2007. december 2. - Vígszínház, Szomjas oázis
2007. december 27. - 400 memoár

2008. január 4. - Lévai Katalin (A vörös szőnyeg), Palya Bea, Szalay Kriszta
2008. január 10. - Heller Ágnes
2008. február 9. - Flash Mob a nácizmus ellen
2008. február 14. - Doris Lessig - Joó Mária filozófus, feminista
2008. február 28. - Kármán Irén, Vajda Éva, Varró Szilvia
2008. március 13. - Erdős Virág, Börcsök Enikő
2008. március 27. - ICA SZÜLETÉSNAP

Továbbra is várunk mindenkit a Centrál Kávéházba minden második csütörtökön!

ICA ZSÚR

Három éves lett az Irodalmi Centrifuga! A születésnapot az eddigi meghívottakkal és a közönséggel közös múltizédő és a jövő terveit bemutató esten ünnepli Bódis Kriszta és Gordon Agáta a Centrálban.


Hetedik féléve zavarja a vizet Bódis Kriszta és Gordon Agáta Irodalmi Centrifugája a Centrál Kávéházban. A három éves rendezvénysorozat ma ünnepli harmadik születésnapját, melyre szeretettel várja az érdeklődő felnőtteket és gyerekeket díjátadásra, honlap-bemutatásra, koccintásra, beszélgetésre.

Meglepetésparti!
Ha Te is meglepetést akarsz okozni nekünk, arra kérünk, hogy néhány mondatban idézd fel a saját centrifuga élményed!
Soraiddal emeled az est fényét, kíváncsiak vagyunk a benyomásaidra, és honlapunkra is feltesszük a szöveged!
Ha nem jutna eszedbe semmi közös élményünkről, a következő javaslatokkal inspirálunk: A centrifuga gyümölcse, Egy estém Icával, Kifacsarva, Icavízió, Veszedelmes centrifuga, Ica felkavart...

A Centrifuga története, jövőképünk és lehetőségeink, a honlap bemutatása... néhány lehetséges irány, amelyen közösen elindulhatunk.


Az Irodalmi Centrifuga harmadik évébe lépve úgy döntött, nagykorúsítja magát, s ezt egy díjjal kívánja ünnepelni, melyet a három év alatt hozzá látogató szerzők közül háromnak ítélt oda harmadik születésnapján. A díjazottakkal és a centrifuga motorjaival találkozva mindenki kifejtheti ICA-élményét.

Az Irodalmi Centrifuga nyilvános és ingyenes.

ICA Köszöntők

A 3. születésnapon Bódis Kriszta és Gordon Agáta arra kérte ICA kedvelőit, hozzanak ICÁ-nak valami jelképes ajándékot: néhány sort arról, eddig hogy érezték magukat vele. Aki együtt akar bontogatni, most kezdheti.


Bitó László: Centrifuga*

Centrifuga

Az inkvizícóban még nem használt, egy tengely (irodalmi alkalmazásban két tengely) körül forgó szerkezet, amivel a gravitációs erő többszörösét lehet előállítani. Ez az erő a tengely forgási sebességétől és a tengelyhez kötő kar hosszúságától függ. Ezt gravitációs erőnek vagy g-forsznak nevezzük. (Ez csak áttétesen viszonyul a g-ponthoz, amely adott esetekben nagyságrendekkel nagyobb hatást képes kifejteni.) A centrifuga általában kisebb és nagyobb fajsúlyú anyagok (irodalmi alkalmazásban: írók) szétválasztására használatos. Vannak centrifugák, amelyekben asztronautákat szoktatnak hozzá a föld elhagyásához szükséges gyorsuláskor keletkező g-forszhoz. Ennek az irodalmi megfelelőjét nem ismerem, hacsak nem az, hogy az ilyen centrifugában a valósnál sokkal fajsúlyosabbnak érzi az ember a fejét. De tanúskodhatom: nem pozitív élmény a centrifugálás. Különösen nem a szemgolyó ki (eyeballs out) pozícióban, amikor úgy érezzük, hogy majd kiesik a szemünk és az agyunk is követi. (Az irodalomban olykor ellentétes probléma áll fenn, amikor az agy nem képes követni a szemet.) Talán manapság a legismertebb alkalmazása a centrifugának azt szolgálja, hogy mosás után az utolsó cseppet is kiszorítsa a dagadt ruhákból. Nem azt akarom mondani, hogy ilyesmi megesik a Centrál Kávéházban, még ha olykor a két tengely közé szorítva (lásd: régimódi mángorló) másfél óra után teljesen kifacsarva érezzük is magunkat. Egyes XXI. századi irodalomtörténészek szerint Centrál Kávéházban hetente tartott Irodalmi Centrifuga elnevezése a Centrál és a Fúga összevonásából keletkezett, ahol a fúga szót a zenei értelmében alkalmazták, amelyben a téma egymás után belépő szólamokon – más-más fekvésben – vonul végig.


Csapó Ida: ICA és Ida***
(ICA 3. szülinapjára soxerivel :-))

ICA cigizik. Hm... érdekes, nem zavar. Annyira.

Megbocsátom neki. Bár nem bánnám, ha abbahagyná – majd kinövi. Ha kinövi.

ICA élvez. Mármint támogatást. Támogatást – pasiktól. Mert a Centrál egy pasi hely – irodalmi pasi hely. Vagy már nem is annyira? ICA tesz róla.

Mert hogy ICA centrifugál -> centrifugálja a női irodalmat.

Mitöbb ICA zavarja a vizet. A magyar kortárs irodalom állóvízét.

ICA sokszínű – sokarcú, sokhangú, sokszájú, sokkarú, sokdalú, sokszavú.

ICA izeg-mozog – mozgalommá NŐ? ICA Szombathelyre, Szekszárdra, Egerbe és Nyíregyházára kihelyezett centrifuga „üléseket” tart. Tehát ICA hálósodik – behálózza netán hamarosan a vidéket is?

Ida, amikor csak tud, jön barátnőjéhez, ICÁ-hoz.

Ida szereti ICÁ-t, s szeretné hinni, hogy ICA is szereti Idát.

Mindenesetre Ida szeretné betenni a lábát ICÁ-ba – néhány menettel.

És akkor teljesülne Ida álma: ICA és Ida tényleg, és kölcsönösen szeretik egymást.

Budapest, 2008. március 27. - Copyright Csapó Ida ***


Cserepes Károly: De ma pont

Centrifuga, forog, forog, nők, nők, édesek, kavar, kavar, felkavar, imádom őket, a Centrifuga-nőket!
De ma pont nem tudok elmenni.


Falcsik Mari: Közös mosás
Az Irodalmi Centrifuga harmadik születésnapjára, szeretettel


a gazdagon mintás szép szerelmi dráma
Krisztának lett fontos: elragadta tőlem
s tuszkolta be máris a gépbe hogy lássa:
a nő és a férfi s a vízparti város
miképp reagálnak majd a facsarásra

Kriszta már csak ilyen: kedves kíméletlen
Agáta komolyan figyelte a gépet:
összegyűrődik-e minden menthetetlen
a nő és a férfi s a vízparti város...?
meghűltek az összes metaforák bennem

vártam hogy kivegyük – mit lehetett tenni?
nem is emlékszem már semmire csak arra
ahogy kezdtük együtt széjjelteregetni:
a nő és a férfi s a vízparti város
mondhatom még szebben látszott valamennyi

Mellékdal:
szóval hogy így együtt mostunk-teregettünk
valahogy már ettől jó barátok lettünk
száradt már a mintás szép szerelmi dráma
mi meg átballagtunk a szomszéd kocsmába


Fónyi Antónia: Veletek vagyok gondolatban

Veletek vagyok gondolatban ma este!
Magam élményéből a lényeget: a Centrifuga mindent nagylelkűen és oldottan befogadó légkörében, több mint negyven év után először beszéltem nyilvánosság előtt magyarul és egy egész estén át.
Üdv mindenkinek, de elsősorban a Centrifuga két létfenntartójának.


Esze Dóra: Műveljétek még sokáig

Drága Kriszta és Agáta,
jó volt és van veletek, ez a legfontosabb közlés, ha nem is eléggé bonyolult. A kérdéseitek mindig felkészültek, sokszor felkavaróak, olykor zavarbaejtőek, nem ritkán szembesítenek valamivel, ami épp a centrifugás estén aligha publikusan érdekes, ám ahogyan később továbbgyűrűzik, azért külön köszönet, és néha a falra lehet mászni tőlük, az is szívmelengető. Mindig önálló öröm Kriszta tematikus toalettje és Agáta frizura-fókuszált megcsinálatlansága. Hovatovább feledhetetlen módon teszitek a barátság szinonímájává az elérhető alázatot, ebben egészen egyedülállóak vagytok, szingli jelenség: láttam, hogyan hagyjátok tisztelettel mosolyogva békén a nagyon nagy remetenőt, láttam, hogyan döntötök úgy, inkább nem veszitek észre holmi Kossuth-díjas passzivitás vonakodó válaszait, láttam, hogyan hajoltok el megbocsátón a füstölgő primadonna nyilai elől. Márpedig ilyesmit nézegetni-hallgatni egy estén át, ne kerteljünk, biztató. Pedig ez csak töredék. Aki ott volt, érti, aki épp ezekre nem jött el, nézze meg a következőket. Mondanám direkt tapasztalatnak. A magam részéről sok ilyet kérek szépen magunknak. Ölellek benneteket, műveljétek még sokáig:
ED


Kármán Irén: Egy estém ICÁ-val?
Hali-leó!

Egy estém ICÁ-val?
Érdeklődő, csillogó szemű, értelmes emberek, inspiráló kérdések, termékeny vita korunk népbetegségeiről.
Szóval köszönöm szépen a meghívást, bár helyszínt nem jelöltél meg. Délelőtt még tárgyalásra megyek, mert a titkosítások feloldása miatt keletkezett jogvitában a TASZ-szal indítottunk októberben egy államigazgitási pert az ORFK ellen. De estém feltehetően szabad, úgyhogy kösz, kösz, kösz.
Üdv: Irén

********

Rónay Gabriella

Fotós, informatikus, ICA-készítő. Az Irodalmi Centrifuga honlapjának egyik megvalósítója.

Képzeld magad elé a sehány éves kislányt! Mondjuk Magyarországra születik és egy-két évvel idősebb. Bölcs, vörösesbarna, s hatalmasak a szemei. Tavaszvégi alkonyat. Ránézel. Felragyog a tekintete. Izzanak a szeplői a lemenő nap fényében. Tudod, hogy bántja valami. Attól ragyog, hogy homályos kicsit. Úgy csillan.
Most képzeld el, hogy felnő!
Őszintén lelkesedik, mégsem naív; megmentene, ha kell - de leginkább hallgat; idő kell hozzá, hogy megértsd.
Rajzolgat magában, képeket gyűjt és minden formájában szereti a fényt: a természetben. Az emberekben. Rávilágítanak... rá világítanak.
Képeket gyűjt a lencsébe is. Jókor nyomja le a pillanatállj!-t.
A képein soha senki nincs egyedül. A sirály sirállyal szinkronban repül, a rendőr egy ismerőssel tekint egy irányba. Az ágyúcsövön át gyerekek nézik egymást. Még a megáradt vízzel szemben egyedül pipiskedő kislánynak társul adja az árnyékát.
Meg magát. Ahogy néz.
Idő kell hozzá, hogy megértsd.

Amit látsz, részben őt dícséri.

Farkas Tímea

Újságíró, hivatásos háborgó és intenzív sajtós. Senki nem scriptel nála jobban.

Érdekli, milyen a szappanoperák nőképe, hogy lehet, hogy a politikusokat nem érdeklik, vagy nem úgy érdeklik a nők, hogy hogyan lehet majd összeszervezni az életet néhány gyerekkel, s hogy milyen az élet húszon túl. Boldog házasságban él.
Ha kell, lelkesedik, ha kell, mások helyett is felháborodik. Szívesen áll egy-egy ügy mellé, de megválogatja támogatottjait. ICA megméretett, és méltónak találtatott.
ICA szerkesztőségének tagja.

Zsemberi Zsófia

Film- és televízió rendező, lelkes nőtudatú figyelő és ICA filmes megörökítője.

Grunwalsky Ferenc osztályába jár, hamarosan végez. Mindennapjait a filmek töltik ki. Már első vizsgafilmjével egy egész csapatnyi vizsgáztatót sikerült meglepnie. Kicsi, de erős: törékeny egyensúlyt örző tevékenységbomba. Ha meg nem sértik, vagdalkozik össze-vissza: ebből születnek az ICA Mozi filmjei.
ICA szerkesztőségének tagja, megjelenésének elengedhetetlen összetevője.

Eperjesi Ágnes

Képzőművész. ICA alakjának alkotója.

Budapesten és Hollandiában tanult. Tipográfiából és fotográfiából végzett mesterkurzust a Képzőművészeti Egyetemen. A Miskolci Kortárs Művészeti Múzeumban, a Ludwig Múzeumban, a japán Kiyosato Fotóművészeti Múzeumban, a Philadelphia Museum of Art-ban, a Nemzeti Galériában, a kecskeméti Fotómúzeumban, a Moritzburgi Városi galériában, az Osztrák Kulturális Intézetben, a boszniai Obala Művészeti Központban, Székesfehérvárott a Szent István Múzeumban és Dunaújvárosban is láthatóak közgyűjteményekbe válogatott művei.
Legutóbb belső útra invitálta kiállításának látogatóit: PRIVAT PROTEST című anyagában azt vizsgálta, ki mi ellen emelne szót önmagában. Van honlapja is.
Ő felel azért, hogy ICA mindig szép legyen.

Márton Róza Krisztina

Drámaíró, anya és archivátor.

Honlapokat gyűjt skalpként, portfólióba. Kisipari módszerekkel, statikusan dolgozott; néhány példa: C3, Lettre, Patak könyvek.

Beszélt a Beszélőből, Karádi Évával a visitcard alkotója volt. Fordított Nabokovot, William James-t, Harwood-ot. Akasztott ember még nem volt - de bevállalná azt is, érdekes lehet.

Meglehetősen olvasott, az ikúja közelíti testmagasságát, ivarszerűleg nő, perfekcionista és törpekisebbségi. Két fiúgyermekkel, apjukkal és egy weimari vizslával él belbudán.

ICA szerkesztőségének tagja.

Györe Gabriella

Az Irodalmi Centrifuga honlapjának szerkesztője.

Könyvekkel, tényekkel, néhány holttal és pár élővel meg a félelmeivel vette körül magát – dolgozik rajta, hogy a holtakat és félelmeket élményekre, élőkre és emberekre cserélje.
Inganehezék: leng és kötődik.
Hivatásos pók, hálót sző maga köré: néhány kutya, macska, teknős, ember, megvilágosodott (fél)isten és sámán barátjának tudja magát.
Nő az Ön tudata? kérdésre öntudatosan válaszol.
Költ: pénzt nyíltan, verset féltitokban. Kötete nincs. Képeket rögzít: agyba, gépbe. Beszélget: hol nyilvánosan, hol nem. Cikkeket ír.
Él, tapasztal, eszik, iszik, alszik. Néha szív. Olyankor dobban. Néha lélek. Olyankor utazik: vándorol.
Nyugodt életet szeretne - egyszer.
Most kulturális honlapokat szerkeszt – ICÁ-t is.

ICA kalandjai a neten, avagy hogyan lettünk, hogyan leszünk?

2008. januárjában Bódis Kriszta és Gordon Agáta úgy döntöttek, kell egy csapat, amelyik felöltözteti ICÁ-t. Kell egy honlap, egy hely, ahol ICA társai, szimpatizánsai s az iránta még csak érdeklődők jobban megismerhetik őt, megtudhatnak valamit élettörténetéről, hogy jobban érthessék mindazt, ami ezután történik majd vele, velük: mert remélik, ICÁ-nál marad, akivel egyszer találkozik.
E cikkben felidézzük, hogyan alakult ICA új ruhája, hogy élőfolyóiratként ne csupán a kitűnő és örök háláját élvező Centrálban, de a neten is könnyedebben kokettálhasson.


2008. január 9.
Címzett: ICA hírlevél
Tárgy: Most vagy..

ICA KERES NŐTUDATÚ MUNKATÁRSAT, AKI HONLAPJÁNAK TECHNIKAI KIVITELEZÉSÉBE, ANYAGÁNAK SZERKESZTÉSÉBE ÉS SZELLEMISÉGÉBE HATÉKONYAN BEILLESZKEDNE.
MOTIVÁLT AJÁNLATODAT MOST KÜLDD EL, VAGY SOHA NEM LESZ HONLAPUNK!


Az alábbi válaszolókat választottuk:

Eperjesi Ági:
Kell, hogy legyen honlapotok. Tkp. azt hittem, van. Nem baj, megcsinálom. Örülnék veletek dolgozni. A mellékletben küldök egy listát a webes és könyves munkáimról.
üdv
Eperjesi Ágnes
www.eperjesi.hu


Farkas Timi:
Sziasztok!
Rendben, akkor küldöm motivált ajánlatomat :)
Szóval szívesen részt vennék egy általatok vázolt honlap készítésében, de nem a technikai szerkesztésben szorgoskodnék, hanem a tartalmi fejlesztésben - szerzőként és/vagy szerkesztőként.
Jelenleg épp egy tanulmányon dolgozom, amely a szappanoperák nőképével foglalkozik, talán ez elegendő információ Nektek arról, hogy a női témák érdekelnek engem, holott senki és semmi nem kötelez arra, hogy ezzel a témával foglalkozzak.
Olvastam sok vonatkozó, nőtudatúnak is nevezhető tanulmányt, egyszerűen mert érdekel a téma, és fontosnak is tartom.
Elküldök a korábban a Népszabadságban publikált írásaim közül néhányat, amelyek valamilyen mód a nőkkel foglalkoznak. Csatolom szakmai életrajzomat.
Azt is gondolom, hogy újságíróként számos olyan kapcsolattal rendelkezem, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a nő témákat népszerűsítsük, valamint abban is tudom majd kamatoztatni kapcsolataimat, hogy a portál szélesebb körben ismerté válhasson.
Szóval ha mindezek ismeretében szívesen találkoznátok velem, állok elébe.
Várom mielőbbi válaszotokat.

Üdvözlettel,
Farkas Tímea


Györe Gabi:
Kedves Kriszta, Agáta, ICA!
Szerkesztésbe tudok beszállni, ha érdekel ez benneteket, a technikai kivitelezésre nem én vagyok a megfelelő ember, s ha ennek ellenére sem esnék ki a pikszisből, beszéljünk róla, ha van kedvetek!
Györe Gabriella


Marton Róza:
kedves ica,
úgy 10 éve, amikor még azt sem tudták, eszik-e vagy isszák a netet, én csináltam a scripta nevű folyóiratarchívumot, még kisipari módszerekkel (www.c3.hu/scripta), voltam úgy 8-9 éve a beszélő kult. rovatának vezetője egy évet talán, dolgoztam arculattervezőként és bedolgozó szerkesztőként az eduweb rt-nek, amikor még csak e-learninggel foglalkoztak, gondoztam egy-két évig a műsorszolgáltatási alap honlapját is, a portálok és a dinamikus honlapok betörése előtt rengeteg honlapot terveztem, csináltam, mezei html-ben (néhány még megvan, http://lettre.c3.hu, www.patakkonyvek.hu, én csináltam az atlantisz kiadó és a műfordítók régi honlapját is, ezeket mostanában cserélték le dinamikusra), szerkesztője voltam egy soknyelvű irodalmi portálnak ( www.babelmatrix.org), én követtem el tettestárssal (karádi éva) a visitcard nevű soknyelvű irodalmi antológiát, inkluzíve adatbázis-tervezés és arculat, megjelengetett néhány fordításom is, nabokov, william james, harwood, ilyesmik, voltam marketinges a typotex kiadóban, valamikor közben voltam egy évig óvodapszichológus is, és folyamatosan tanítottam pszichológiát felvételizőknek a trefort gimiben, amíg még felvételi tárgy volt, most vagyok beindítandó egy érdekes kis kiadót egy barátommal, akasztott ember még nem voltam, de bevállalnám azt is, érdekes lehet, munkabírásom kitűnő, kult antrop és pszichológia szakra jártam az eltére, a pszichót be is fejeztem, meglehetősen olvasott vagyok, az ikúm majdnem annyi, mint a testmagasságom, folyékonyan tolmácsolok a programozó és a (bölcsész) megrendelő között, jelenleg a drámaírásnak és fordításnak szentelem magam, ami szép reményekkel kecsegtet, de nem lehet álló nap csak írni, megfekszi a lelket, a tudatom (női) vonatkozásában nem nyilatkoznék így a megismeréstudományi szakirány elvégzése után, de ivarszerűleg nő vagyok, perfekcionista és törpekisebbségi, lévén két fiammal, az apjukkal meg egy lökött kankutyával (weimari vizsla!) élek együtt belbudán, ahol 33 éves múltam és szőke vagyok.
azt hiszem, nagy jól járnátok velem, és én is nagyon jól járnék veletek, ha nem kell naponta irodába járnom meg meddő, agymenéses értekezleteken részt vennem. nem szeretek nyüzsögni, a csendes, elmélyült ámokfutás az én terepem. nem szeretek angolul beszélni, csak olvasni. és nem szeretem a pacalt sem.
mit szóltok?


Zsemberi Zsófi:
Drága ICA,
Zsemberi Zsófia vagyok egy nagyon lelkes, nőtudatú figyelőtök. Nagyon szeretnék részt venni, segíteni az internetes honlapotok létrehozásában.
Naponta több órát töltök a számítógép előtt a „munkámból" kifolyólag, ami leginkább a filmjeim megvágásából áll, mivel a Filmművészeti Egyetemre járok, rendező szakra, ezért elég sok programhoz értek. Azt gondolom nem okozna gondot, mind esztétikailag, mind technikailag, mind szellemileg a honlap létrehozása, fenntartása.
Jelenleg sok idővel rendelkezem, így nagyon örülnék, ha csatlakozhatnék legalább e téren az ICA-hoz.

Bár ez egy elég kurta motivációs levél, a lelkesedésem remélem kitűnik a sorok közül.
Ha megfelel, személyesen talán jobb lenne tisztázni, hogy pontosan mit is szeretnétek, mik az elvárásaitok.

Üdvözlettel
zsemberi zsófia


Rónay Gabi, informatikusunk, fotósunk és a technikai gubancok varázslatos gyorsaságú elsimítója pedig Eperjesi Ágival érkezett.


ICA válaszai:

1.
Köszönjük rendkívül vonzó jelentkezésed, Krisztával egyeztetünk és hamarosan válaszolunk!
ICA


2.
Örömmel fogadjuk segítséged honlapunk elkészítéséhez.
Első ismerkedő és feladat-elemző találkozóra invitálunk, négy másik jelentkezővel együtt, ahol reményeink szerint sikerül további együttműködésünk kereteit és technikáját körvonalaznunk.
Ebből az alkalomból szeretettel várunk a Centrál kávéházba. Alábbi időpontok közül reméljük, hogy az egyik alkalmas számodra. Kedd reggel 9 -11, vagy szerda este 5 és 7 között. Ha bármelyik jó, kérlek válaszd a közelebbit! ICA


Aztán jött a nagy találkozás.

Kevesebb mint 3 hónap alatt élményszerű együttműködésbe kerültünk, kialakult ICA, a honlapunk arca és váza, és kicsit jobban megismertük egymást.

Láttuk Ági kiállítását, olvastuk Róza drámáit, hallottunk Zsófi vizsgafilmjeiről, egyeztettük Timivel tapasztalatainkat a szappanoperákról, megismertük Rónay Gabi helytörténeti munkáit a neten és Gygabival megbeszéltük, hogyan is kéne kinéznie egy irodalmi blognak, honlapnak vagy portálnak.

ICA és társai az eddig kialakult szerepek szerint mostantól szerkesztőségként működnek tovább! Hurrá!

Erdős Virág

"Erdős Virág / az egy amfetamin-származék, / csak az a gáz, / hogy később elég nehéz róla leállni.
Erdős Virág / az egy poszttraumás stressz-szindróma, / olyan, hogy az ember mondjuk / üldögél a tévé előtt, / gondol egyet, / fölpattan, / és olyat tesz, / hogy hu.
Erdős Virág / az egy kamatozó kincstárjegy, / de nekem aztán beszélhetsz, / én elverem az egészet és kész."
Erdős Virág Hazudós meséje Erdős Virág meghatározásaiból a Másmilyen mesék kötetből.
2005. december 15-én az Éjszakai állatkert bemutatóján, 2006. április 27-én a Trauma-centrifugán, s 2008. március 13-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Erdős Virág
az egy dél-budai szólásmondás,
olyan, mint a "bungee jumping",
akkor szokták mondani,
ha nem jut az eszükbe más.

Erdős Virág
az egy természeti katasztrófa,
függőleges,
tizenkét betű.

Erdős Virág
az egy kedvezményes díjcsomag,
már feltéve,
ha arról beszélsz,
amiről akarsz.

Erdős Virág
az egy többfunkciós termékcsalád,
voltaképpen rajtad áll,
hogy mit kezdesz vele.

Erdős Virág
az egy amfetamin-származék,
csak az a gáz,
hogy később elég nehéz róla leállni.

Erdős Virág
az egy poszttraumás stressz-szindróma,
olyan, hogy az ember mondjuk
üldögél a tévé előtt,
gondol egyet,
fölpattan,
és olyat tesz,
hogy hu.

Erdős Virág
az egy kamatozó kincstárjegy,
de nekem aztán beszélhetsz,
én elverem az egészet és kész.

Erdős Virág
az egy free style T-shirt,
bele is van nyomatva, hogy
”NO”.

Erdős Virág
az egy fokozottan védett állat,
akárcsak a Gólyatöcs,
az Ugartyúk,
a Törpesas,
elejtése, befogása,
élőhelyének megzavarása,
fiókáinak, tojásainak gyûjtése
tilos.

Erdős Virág
az a híres-neves hackerkirály,
de nyugi,
már lebukott.

Erdős Virág
az egy ilyen „emberi dolog”.

Erdős Virág
az Allianz Csoport tagja,
úgyhogy bizonyára nem lep meg,
hogy hosszútávon biztonságos jövőt garantál.

Erdős Virág
az egy Tüzes Pokémon.

Erdős Virág
az egy veszedelmes programféreg,
az ember épp csak ráklikkel,
és máris kész a baj.

Erdős Virág
az egy elvadult mutáns,
én nem is értem,
hogy engedik képernyőre az ilyet.

Erdős Virág
az egy úgynevezett extrém sport,
felhajtasz egy szponzort,
aztán nekimész fejjel a falnak.

Erdős Virág
az egy vadonatúj feldolgozás,
csak az a kár,
hogy tele lett nyomva
hipp-hopp elemekkel.

Erdős Virág
ilyen címszó nincs.

Erdős Virág
az egyik leghíresebb magyar író,
de már sajnos meghalt,
vagyis nem halt meg,
csak mindig nagyon későn jár haza.

Erdős Virág
a másik leghíresebb magyar író,
pólókat ír,
szélvédőket,
állítólag ő írta, hogy
„I love Budapest”.

2008. február 28. - Nők elleni koncepciós perek

Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendégei ezen az estén Kármán Irén, Varró Szilvia és Vajda Éva voltak. Az olajszőkítési botrányban nyomozó filmessel és az oknyomozással foglalkozó újságírónőkkel Malina Hedvig, Zsanett és Kármán Irén esete is szóba került a hetedik féléve üzemelő Irodalmi Centrifugában.

A nők és a hitelesség kérdése érdekelte a kérdezőket: vajon az újságírók vagy maguk az áladozatok nők elleni koncepciós pereknek látják-e, ekként élték-e meg saját helyzetüket vagy nőtársaik helyzetét. Három különböző eset, három hasonló média- és társadalmi reakció: Zsanett, Malina Hedvig és Kármán Irén estei.

Kármán Irén: karrierista, szerelmes, tettes vagy áldozat? Tettes és áldozat? Sikeres blogger, megvert újságíró? Élményeiből könyvet is írt.

"Ezek a nők a többszörös és kibogozhatatlanul összefonódott férfi hatalmi rendszerek áldozatai, vagy mondhatnám úgy is, hogy a férfiszolidaritásé. És ezzel szemben nem létezik, vagy csak nyomokban a női szolidaritás, amely védhetné őket, hiszen az „általános emberi" nevében lettek nőiségükben is megalázva." G.A.

Zavarjuk a vizet! - Vizezzük fel az álatlános emberi általánosságát!

Kármán Irénről
Varró Szilviáról
Vajda Éváról
Gordon Agáta: Nők elleni koncepciós perek

Gordon Agáta: Női koncepciós perek – Malina Hedvig, Zsanett és Kármán Irén

Női koncepciós perek zajlanak, és ha nem vigyázunk, lesznek még itt mártírnők és nővértanúk is. A vizsgálati időszak során az áldozatokból vádlottak lettek, mintha kémek lepleződtek volna le. Messzebbről tekintve a három esetre, a három áldozatból a média három „kurvát" kreált. Azonban a kurvák bántalmazása ugyanúgy büntetendő, mint a férfiaké. Sok nő, nagyon sokan szeretnék elmondani saját tapasztalataikat, de szűkös és kevés a női tér, ahol megszólalhatunk, sok bennünk az öngyűlölet és nőgyűlölet, ami ritkán engedi, hogy összefogjunk magunkért.

Én azt képzelem, hogy a befulladt és idiotizálódott bal-jobb szembeállítások helyett várakozás és vákuum nyílik kollektív pszichénkben a nők felé. Erre adott zsigeri válasza a kollektív pszichénk férfi részének a nők lejáratása, mely részben tudattalan, részben nagyon is tervezett-szervezett reakció.
Malina Hedvig Zsanett és Kármán Irén ügyében férfi hatalmi rendszerekkel (politika, rendőrség, maffia) kerülnek szembe a nők és férfi hatalmi rendszerek (jogi, orvosi, szakértői) vizsgálják tetteiket. E rendszerek senkit nem engednek a maguk közelébe, aki tud nőül: e koncepciós perekben női-gender szempontok és érvek meg sem jelenhetnek.

A vizsgálati időszak során az áldozatokból vádlottak lettek, mintha kémek lepleződtek volna le. Ezek a nők a többszörös és kibogozhatatlanul összefonódott férfiuralom áldozatai, vagy mondhatnám úgy is, hogy a férfiszolidaritás áldozatai. És ezzel szemben nem létezik, vagy csak nyomokban létezik a női szolidaritás, amely védhetné őket, hiszen az „általános emberi" nevében lettek nőiségükben is megalázva.
Messzebbről tekintve a három esetre, a három áldozatból a média három „kurvát" kreált. Malina Hedviget megverték: biztos rossz helyen járt. Zsanett több mindenkivel szexelt, mint gondolnánk. Kármán Irént a férje is verte. Az áldozatok sommás megítélése mindezeket a „kurvaság" kategóriájába tartozónak véli, amin nincs mit védeni.

Azonban − anélkül, hogy a sommás megítéléssel egyetértenék, ám a fogalmi keretek tisztázása érdekében ezt lenne a legfontosabb megértenie a vádaskodó férfiprincípiumnak −, a kurvákat is ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint a férfiakat. Az ártatlanság vélelme, érzéseik realitásának elismerése, a szolidaritáshoz való jog, a testi épséghez való jog és más alap- vagy levezetett jogok érvényesek rájuk is. A kurvák bántalmazása ugyanúgy büntetendő, mint a férfiaké.

Érdemes még egy kicsit messzebbről néznünk ezeket az eseteket. Ha így teszünk, a három példához még hozzátehetjük Geréb Ágnes, nemzeti bábánk esetét, vagy Simek Kittiét, aki az otthonkínzás áldozataként lett abuzáló nevelőapja gyilkosa, és Molnár Andreáét, aki a haszonelvű férfiterror áldozataként lett öngyilkos szépségkirálynő.

Lehangoló magyar női kilátások.

Abban látom a kiút lehetőségét, csak ott látom megcsillanni a reményt, hogy sok nő érzi és gondolja ugyanezt: nagyon sokan szeretnék elmondani saját tapasztalataikat, de szűkös és kevés a női tér, ahol megszólalhatunk, sok bennünk az öngyűlölet és nőgyűlölet, ami ritkán engedi, hogy összefogjunk magunkért. Nő a feszültség, jogosak a sérelmek, s jól érezhető, hogy a „rendes nők" sincsenek biztonságban. A nők felháborodása emelgetné a média fazekának a fedelét, de ezt a fedőt erős kezek nyomják vissza.

Szinte csoda és kevés ember számára észlelhető, ha egymást erősítő, egymásra rímelő női írások is jelennek meg emberi jogainkról. Jó volna, ha ehhez sokan csatlakoznának, ha sokan észrevehetnék, hogy körvonalazódik egy szolidáris női platform, amely nem tűr némán tovább, és amit nem támadni, hanem támogatni kell.

(Az illusztráció Jan Saudek cseh fotós egyik képe.)
Meghívó az estre

Kármán Irén

Újságíró, anya, feleség, dokumentumfilm rendező, szerkesztő. Ő az Olajos.

Az olajszőkítés szerinte a rendszerváltás krimije volt. Olyannyira zavarja, hogy szerény becslések szerint is az államkasszából az olajozás során elsíbolt összeg 3000 milliárd forintra rúg, hogy oknyomozásba fogott. Kutatási alapján előbb 2006-ban egy riportkönyvet - Szemben a maffiával – Papa nyomoz - jelentet meg, majd rögvest ezután, 2007-ben a Szemben a maffiával, avagy olajozott viszonyok címmel dokumentumfilmet. Az olajügyekről blogol.

Aztán 2007. június 22-e megváltoztatja az életét, gondolkodásmódját, kizökken álmodozásából. Mert azon a nyári estén a Duna partján ismeretlenek megverik. Úgy véli, megveretése és „olajos” munkássága közt szoros az összefüggés. Bizonyítékot azonban a rendőrség aligha talál. Talán nem is keres igazán. Ezért megírja A Kármán-ügy: titkok és gyanúk (2007) című könyvét. Most az olajügyek 85 évre titkosított dokumentumainak nyilvánosságra hozásáért küzd.
(G.A.)

Meghívó az estre

Áthangszerelt tapasztalatok: Lévai Katalin

Bódis Kriszta és Gordon Agáta vendége az Irodalmi Centrifugában Lévai Katalin. Az esten Palya Bea énekel és Szalay Kriszta olvas fel. A perfekcionista nő, a hivatásos politikus, és az író. Többes identitás – áthangszerelt tapasztalatok.
„Szemléletét a Táncrend nélkül című kötete hozza közel. Üde helyzetképek és tűnődések itthonról, az eu-parlamentből, élményekről, voltaképp írói témáit és motívumait vázolja fel.
A könyv felajzotta a szenvedélyeket: jellemzően a borítója miatt, amely a szerző két arcképét is hordozza. Ez a hangulat Lévai első regényének fogadtatását is elkísérte.
A Párnakönyv – borítóján ugyancsak a szerzővel -, okozott némi félreértést: a szép politikusnő pikáns kalandjaiként olvasták, és egy rendszerváltás-kori női értelmiségi karriert kaptak, a maga önfeledt és küzdelmes pillanataival.
A Vörös Szőnyeg Lévai második regénye. Színésznős szerelmi történet, politikus szeretővel és plátói meleg rendezővel sokszögben. Közben képek és emlékek színházról, testről, politikáról, magányról és sikerről.”

Regresszió és katarzis - Lévai Katalin könyveiről

Izgalmas látni egy szerző folyamatát a szövegeiben, ahogyan küzd az identitásáért: önismeretért vagy elrejtőzésért. Néha a küzdelem nagyobb, néha a mű, de lélektani értelemben nyilván éppen megfelelnek egymásnak.
Lévai Katalin személyes- és sorstémája a nemek közötti és esélyegyenlőség, eddigi köteteiben ezeket tudományosan és egzisztenciálisan dolgozta fel. - Gordon Agáta írása Lévai Katalin könyveiről.

A nő szerint a világ: Annak a gondolatrendszernek tudományos szintézise, amelyet a Lévai nőként, politikusként és társadalomkutatóként következetesen képvisel. A legjobb szakirodalmak átfogó elemzése és összegzése ez a kötet. Lendületesen átvezet a feminista irodalmak dzsungelén, mindig jól tarja az irányt, ami túlmutat a hagyományos feminizmusokon. Ezeknek a teóriáknak a társadalmi egyenlőtlenségek kiigazítása, a nemek közötti együttműködés finomhangolása a célja. Alapmű például az esszé, amelyben Lévai háromszáz női önéletírás elemez, amelyeket egy pályázatra küldtek be szerzőik. Összegezve ezeknek a vallomásoknak a tanulságait, talán elsőként vázolja fel azt a férfi- és nőképet, amely a megélt sorsokból tapasztalható, ám köszönőviszonyban sincs azzal, amilyennek közös képzeletünkben ismerjük.
Szórakoztató interdiszciplináris táplálék azoknak, akik a saját bőrükön tanulták meg, hogy ezek az eszmék ma még csak tankönyvekben élnek nálunk. Lévai Katalin Ferge-tanítvány, széles látókörrel, önálló szemlélettel és hiteles elkötelezettséggel közvetítő a gendertudatos gondolkodás alapanyagait.

Pillangóhatás: Gazdag leves, különleges hozzávalókból. Esszéista publicisztika, az előző kötetben összeállított nő- és gendertudományos szintézis alkalmazása. Azt hiszem, példátlan a magyar sajtóban ez a hangvétel és tematika, jó így összerendezve olvasni. Feltűnő a szerző következetessége, amellyel éveken keresztül képvisel olyan erősödő társadalmi trendeket, amely nálunk még tudatosság alatt léteznek.
Fontos megfigyelések, kutatások, alapvetések. Átvezető motívumok a múltba és személyesbe. Kézcsókok. Női sorsok. Rengeteg adalék nemzeti önismeretünkhöz, mentális állapotaink feltérképezése.
A címbeli pillangó ma az átváltozás motívuma, a kibomlásé, sokat gondolunk a lepkék születésre, a báb-álca-szárny átváltozásra, amely olyan vonzó életpályának tűnik. Persze női szinonima és tudományos metafora is.

Táncrend nélkül: Nemes párlat. Nálunk szokatlan gondolatkörön és egy nagyívű pálya tapasztalatain átszűrt finom megfigyelések, mintázatok, jövőkép és elmélkedés. Szabadon asszociál, könnyedén személyes, inspirált. Nagyon női szövegek: párhuzamosan gondolkodva összehasonlítanak és elemeznek.
Sok sajátélmény sajátosan jellemző amnéziával: a keleteurópai kényszerintegráció évtizedeinek könnyű feledése, a megelőző korszak emlékeinek felerősödése. Ez a generációs ugrás visszafelé ma gyakori az emlékező szövegekben, a múlt rendszer vasfüggönye a történelmi önazonosságainkat is eltakarta. Most mondhatjuk el, hogy szüleink milyen hozott és szerzett családi ideákkal próbáltak egy szocializmus-túlélő nemzedéket kinevelni. Most mondhatjuk el a múlt rendszerben a közös tudattalanunkba szorított családi titkainkat.
Lévai családi motivációiról is képet kapunk, arról, hogy volt esélyegyenlőségi miniszterünk olyan családban nőtt fel, ahol az anya egy feltörekvő család első diplomása, akkor, amikor diplomás nők még az országban is alig léteznek. Nagyobb utat járt be mint én, mondta Lévai az esten, és érteni kezdjük, hogy miért tartja méltónak a nőket az esélyegyenlőségre, és azt, hogy ez személyes- és sorstémája is. Egy kompetens nőt ismerünk meg a kötetből, aki a küldetésről, a politikáról, a szolidaritásról, a gendertudatos működésről mesél.
A hazai klímában kivételes, ha élhető jövőképe is van egy szerzőnek. Lévai reális, nagyléptékű, tudományos és mentális jövőképet vázol fel, ami egy karnyújtásnyira látszik lenni, biztató közelségben. Nos, a szövegek szépségéhez tartozik, hogy neki elhiszem, hogy ő már látja, és arrafelé terel engem is.

Lévai Katalin személyes- és sorstémáját eddigi köteteiben tudományosan és egzisztenciálisan dolgozta fel. Úgy tűnik, elérkezettnek látta az időt, hogy érzelmileg és mentálisan is újra vizsgálja ezeket.

Párnakönyv: Szenvedélyregény. Terápiás írás. Pikáns saláta. Radikálisan beszűkíti a nézőpontját, tipikusan női teret alkot, érzelmekre fókuszál: szerelem-függőség-féltékenység-szakítás. Nagyon fontos elemei a női sorsnak, a „női magántörténelem” kötelező számai.
Gesztus ez a szembenézés a saját múlttal, saját mentális készségeinkkel és érzelmi klímánkkal, különösen egy átmeneti időszak ismert politikusától.
A szerző eddigre tudományos és politikai karrierjében eljutott oda, ahová európai nő eljuthat: elismert tanítvány és tanár, volt miniszter, ma euparlamenti képviselő, fiatal nagymama, szenior szépségkirálynő, regényének borítójáról fiatalkori önképe mosolyog.
Világos, hogy ez a jelenség nem mindennapi, és jellemző, hogy rosszul toleráljuk az átlagostól eltérő teljesítményeket. Természetesen iszonyú igazságtalanságnak érzzük, hogy most még szépíró is, a szálak összeérnek és esélyeit az egyenlő helyett megsokszorozzák, különösen nagy igazságtalanság, ha mi nem ilyenek vagyunk, és nem leszünk köztársasági elnök.
Én azért őszintén tudok örülni annak, ha valaki nőként érvényesül a tudományban, politikában, irodalomban. Annak is, ha szép.

Báriséj - Palya Bea és Grofo

Bódis Kriszta Báriséj (Nagylány) című filmjének bemutatóján a Művész moziban énekelt együtt a film zenéjét adó Grofo és Palya Bea. A filmbemutatóról bővebben a Folyóirat rovatban olvashatnak.

2008. január 22. - Bódis Kriszta: Báriséj (bemutató)

"Ami a Báriséj-ben újszerű, az a nő-szempontúság. Elsősorban a nők felől, nők segítségével látunk rá a nőkkel kapcsolatos szabályokra, szerepekre, a szerepekbe való illeszkedés mértékére, sikerességére, vagy éppen nehézségére."
Bódis Kriszta: Báriséj (Nagylány) című új, negyven perces dokumentumfilmjét mutatták be a szereplők részvételével a Művész Mozi Bunuel termében január 22-én.

Az eseményen Palya Bea és Gróf (Szolnok) énekeltek, a beszélgetést Bódis Kriszta vezette.

A filmet Gózon Francisco, Vizkelety Márton és Takács Mária fényképezték, a vágó Gyimesi László volt, az asszisztens Tóth Bernadett. A film producere Hollósi G. Zsuzsanna és a Filmplus volt.


"A férfi más, mint a nő." "Egy férfi több mindent megengedhet magának, egy nő semmit sem." – mondják a békési oláh cigány közösség tagjai. Megyőződésük, hogy a tradíciók, tartják össze, tartják fenn a közösséget.
"A nagylány (báriséj): Érett Nő. A cigány hagyományok szerint nagylánynak lenni fordulópont.
Ez a gender-dokumentumfilm a nemi szerepek felől, (közvetlenül az érintettek által) vet újabb pillantást egy (általam igen régóta filmezett) békési oláh cigány csoport (lovárik és másárok) társadalmi törvényeire.


A Báriséj egy nagyobb sorozat részeként, (melynek első fejezete az Amari kris volt) a sokszínű, ám közös gyökerű cigány kultúrán keresztül kívánja érzékeltetni azokat az emberi törvényszerűségeket, működéseket, gondolkodásformákat, melyek a kultúrák közötti egyenrangúság lényegére világítanak: arra az általános emberi törekvésre, hogy mindannyian igyekszünk berendezni, értelmezni, végső soron élhetővé tenni a világot, ahova születtünk.
Ami a Báriséj-ben újszerű, az a nő-szempontúság. Elsősorban a nők felől, nők segítségével látunk rá a nőkkel kapcsolatos szabályokra, szerepekre, a szerepekbe való illeszkedés mértékére, sikerességére, vagy éppen nehézségére.


A filmben három lány (és anyáik) közösségi létnek alárendelt individualitása épp hogy csak áttűnik a békési oláh cigány társadalmat fenntartó ősi kultúra szövetén, igen, épp csak annyira, hogy megsejthessük (vagy felidézzük) hány féle változatban- és mit jelent társadalmi szerepként Nőnek lenni.
Minden társadalomban közmegegyezésen és az erre alapuló szocializáción múlik, hogy nőként és férfiként milyen szerepeket tölthetünk be. Ennek bemutatása, összehasonlítása önmagában érdekes.
De hogy is van ez pontosan az oláh cigány kultúrkörben? Mit tudunk mi nem cigányok azokról a szokásokról, amelyek itt most a társadalmi nemek aspektusából tárulnak elénk? Tisztességről, esküről, kéretésről, tiszteletről, szerelemről, szöktetésről?" (Bódis Kriszta)

Ágens

27 éves korában kezdett el énekelni.

2000-től foglalkozik színházújító kísérletekkel. Alkotótársaival, főként Gergye Krisztián táncos-koreográfussal és Tasnádi József képzőművésszel közösen a zene, a kortárs tánc valamint a látvány tökéletes egységét keresi.

'Ágens - így nevezik, így hívja magát, így is tanultuk meg az elmúlt évek alatt. Egy nő, akinek természet alatti hangja van, biztosan megszámolta már valaki, hány oktáv, és úgy jár-kel a zene és opera irodalomban, ahogy csak kedve tartja. Na, úgy nem. Mert nem a kedve tartja, hanem a mondanivalója. Ebben a világban, ahol a koncepció megléte gyanús, ahol nem szokás mondani valamit, hanem inkább formába önteni szokás, ott bizony megbízhatatlan művészeti elem az, aki magasról tesz a szokásokra, az elvárásokra, és saját törvényéhez szabja a magas művészeti alkotásokat. Öntörvényéhez - mondhatnánk, de csak az tudja ezt tenni, akinek van. Öntörvénye. Magára szabott világa. Mihez tartása.Ágens- nem írható bele az általunk már megismert formákba. Kitalálta, vagy éppen megtalálta magát.' Sándor Erzsi - Petőfi Rádió, 2006. nov.

Kúrós versek címmel jelent meg kötete a Barrus Kiadónál.
"A mintegy kilencven oldalas vékony fekete kötet üt. Négy, ötszöri átolvasásra is sugárzó szövegeket olvashatok. A kötet gerince azonban már nem bír ki ennyi forgatást, s mint egy ébenfekete pasziánsz csomagból húzom elő az egyes lapokat, rajtuk a fehér betűk, jelek sokasága, konstellációk, fordulópontok, sorsdiagramok. Mintha a versek térnének át olvasás közben egy újabb formába, és lesz belőlük egy külön kereteztethető kép, vagy egy lapokból variálható regény, de talán legjobban egy kortárs librettó." Kurdy Fehér János / Élet és Irodalom, 2007. július 27.
Ágens Honlapja

Esti iskolában Bán Zsófiával

„...ha valaki megír egy könyvet, amelyet olvasnak, akkor az bizonyos értelemben hatalmi pozíció. Az egész koncepció nem működne, ha nem arról szólna a dolog, hogy a saját beszélő pozíciómat is aláásom. A végén persze fel lehet tenni a kérdést, hogy mi marad...”
2007. november 8-án Bán Zsófia volt az Irodalmi Centrifuga vendége Esti iskola című könyvének megjelenése kapcsán. Az esten elhangzott beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják.


G.A.: - Az Esti iskola mintha küldetés volna számodra. Hiszen az első igazán jelentős megszólalásod a Mindentudás Egyetemén volt néhány éve, amikor is azt mondtad: ismersz olyan embereket, akik ismernek olyanokat, akik tudnak arról, hogy létezik női irodalom és női írók. Ez a kijelentésed tiszteletet, tekintélyt, népszerűséget hozott neked, és az ország is megtudhatta, hogy létezik női irodalom és női írók. Majd megjelent az Esti iskola című könyved, amivel folytattad a tanító és ismeretterjesztő tevékenységedet. És ha arra gondolok, hogy az Irodalmi Centrifuga kiket hívott meg az idén, Bitó Lászlót, Bánki Évát, és most téged, Bán Zsófit, és hogy miféle műveik jelentek meg ebben az évben, akkor fontos összefüggéseket látok köztük, köztetek. Zsófi, te tudsz arról, hogy beilleszkedsz a magyar irodalom élő folyamába?

B. Zs.: - A beilleszkedésről mit sem tudok, viszont izgatottan várom, hogy te mit gondolsz erről. Én maximum beilleszkedtem ide közétek az asztal mögé.

G. A: - Az irodalom, így a női irodalom is egy folyamat, amiben minden megjelent mű valamilyen szerepet tölt be és kapcsolódik a többihez. Amikor azt mondom, Bitó, Bánki, Bán, akkor ők a következőképpen kapcsolódnak egymáshoz: Bánki Éva Magyar Dekameronja egy befogadó mű, pontosan követi Boccació Dekameronjának a szerkezetét, viszont nőszempontú átiratokat közöl. A te Esti iskolád szintén befogadó értelmű. Vagyis két hasonló törekvés jelent meg 2007-ben a mi női irodalmunkban. Szövegszerűen és a nőszempontú átírásban, a lelki rezdülésekben is tetten érhető a hasonlóság. Plusz mindketten külön fejezetet szenteltek a valószínűségszámításnak. Ennek kell, hogy oka legyen. Bitó László pedig október 23-án jelentette meg a Technopuccs című könyvét, és a te Esti iskoládban van egy olyan novella, amelyik nagyon hasonlít erre a könyvre. Arról szól, hogy egy dél-amerikai hangulatú kis országban miféle kis puccsok, morálisan nehezen értelmezhető tettek történek meg.

B.Zs: - Saját csapdámba estem nyakig, és most ünnepélyesen megfogadom, hogy soha többet nem írok olyat, ami összefüggésbe hozható iskolával, tanítással, mert állandóan a fejemre olvassák. Természetesen nem meglepő, ha ez olyasvalakivel fordul elő, mint én, aki civilben tanít. De egy bizonyos ponton túl inkább zavaró, mintsem segíti a könyvet vagy engem.

B.K: - Írtál egy tankönyvet tankönyvi fordulatokkal, hiszen minden novella után van egy kis instrukció, például fejtsd ki saját szavaiddal, vagy érvelj mellette vagy ellene. Vagyis kitalálsz egy formát, ami népszerűvé válik…

B.Zs.: - Egészen pontosan: nem én találtam ki a formát, mert bárki, aki járt általános iskolába, találkozott ezzel a formával. Parazita módon rászívtam magam erre a formára. Abban valóban igazad van, hogy van itt valami, amit inkább a nők kezdenek el megint – nem most lett feltalálva az a módszer, hogy létező szöveget lehet dekonstruálni, átírni, vagy arra ráépülni -, és nyilván van annak oka, hogy többnyire nők hódolnak ennek. A valószínűségszámítás törvényei szerint ennek be kellett következnie. Úgy tűnik, mindenki a kultúrába mélyen beágyazott szövegeket, kultúra-fragmentumokat próbál a maga képére – adott esetben a maga női képére – formálni. Többnyire arról van szó, hogy azokat a bizonyos nagy narratívákat, amiket az irodalomelmélet aposztrofál, vagyis a hagyományosan elmesélt történeteket – és most nemcsak az irodalomról van szó, hanem a történelemről és a kultúrtörténelemről is – megpróbálják más szemszögből elmesélni vagy megragadni. Adott esetben ez női szemszög. Vagyis egyfajta alternatív történetmesélés zajlik, de nem ellenbeszéd.

G.A: - Pontosan így van. És egészen meglepő, hogy mennyire jól lehet olvasni a te történeteidet női szempontból. Amit... igazából nem is tudom, hogy kritikaként hoztam-e, az egy idézet az egyik novelládból: „A túl sok információ lehullik, mint kabátzsebben a kavicsok, meg lehet tőle fulladni. Torkunkon akad az információ, mint ebédelőnek a halszálka, ami egy helyesen kivitelezett hely, mint manőver hatására, hirtelen kirepül a garatból, vissza a szabad levegőbe. Csak egy sima hopp.” Azt gondolom, hogy itt is megtörténik az, ami a legtöbb novellában: valami átkattan az agyunkban, és elkezdünk mást látni ugyanabban a szövegben. Éppolyan, mint az ezoterikus hittérők energetizáló, magnetizáló dolgai, amelyek arra jók, hogy másképp fogjuk fel a dolgokat. Ugyanezt csinálják a te történeteid is. Viszont nem tudom, hogy mennyire lehet alapos előismeretek nélkül olvasni a szövegeidet. Még valami: a könyv egy anti-iskola, felforgatásról, ellehetetlenülésről, összezavarásról, elbizonytalanodásról szól. Nem tudom, nem kellett volna-e konkrétan levonni a novellák tanulságait a szövegekben. Olvasás után azt éreztem, bizonytalan vagyok abban, mit is vonjak le belőlük.

B.K: - Egyfajta tudás paródiája a tankönyvparódián belül?

B.Zs.: - Nem egyfajta tudás paródiájáról, hanem inkább a tudás elsajátításának paródiájáról, vagy ha úgy tetszik, egyfajta tanításmód paródiájáról van szó, amely hierarchikus, strukturált, és hatalmi pozícióból megfellebbezhetetlenek látszik. Arról van szó, hogy legyen tere, helye a bizonytalanságnak. Nem baj, ha nem mindig tudja az olvasó, hogy a szövegben miről van szó. Elég éreznie, hogy utalás történik valamire. Ha az olvasónak van kedve, utánanéz, ha nincs, akkor nem. Ideális esetben – azt remélem -, nem baj, hogy nincsenek feltárva ezek a fehér foltok.

B.K: - Elég bátor kísérletnek tartom, mert – leegyszerűsítve – az történik, hogy készítesz egy nőszempontú, alternatív átiratot különböző toposzokról, tudás-fragmentumokról, és közben saját magadat is kinyitod, megkérdőjelezed, és lehetőséget adsz arra, hogy ezt is egyfajta útnak tekintsük. Érzed a könyv megjelenése óta, hogy ez a fajta demokratikus szemlélet megmutatkozik az olvasóid előtt?

B.Zs.: - Hol igen, hol nem. Elég sokféle olvasata született a könyvnek, több olyan, ami nem feltétlenül egyezik az én szándékaimmal. De a könyv beszéljen magáért. Az egész koncepció nem működne, ha nem arról szólna a dolog, hogy a saját beszélő pozíciómat is aláásom. Különben honnan venném a bátorságot, hogy kritizáljam a másik hatalmi pozíciót, ami mindig a beszélő pozíciója, és aki olyan helyzetbe kerül, hogy hallgatják. Márpedig ha valaki megír egy könyvet, amelyet olvasnak, akkor az bizonyos értelemben hatalmi pozíció. A végén persze fel lehet tenni a kérdést, hogy mi marad…

B.K.: - Mindig van lehetőség aláásni és átírni. Ez fontos lehetőség. De ritkán használjuk a bizonytalanságot, mint talajt.

B.Zs.: - A bizonytalanság többször is visszaköszön a kritikákban, sokszor szemrehányásként, hogy miért van többféle hang, miért van elbizonytalanítva a narráció azzal, hogy mindig más és más szólal meg, mindig más és más hangon. Ettől az olvasó elbizonytalanodik, mert nem vezeti kézen fogva egy felismerhető narrátor. Azt remélem, ez is egy jegy, olyan, ami által felismerhetővé válik a könyv. Vagy nevezhető stílusnak is, mert ha jól belegondolunk, egységes stílusban van számon kérve, hogy „miért nem ez van”.

B.K.: - Nem hagyományos stílus.

B.Zs.: - De mi a hagyományos stílus? Ami homogén? Ami egynemű?

G.A.: - Ami megadja a saját értelmezési kódjait.

B.K.: - Ez a könyv is megadja. De mi a könyv koncepciója? Hogyan született? Mert a borító is érdekes.

B.Zs.: - A könyv designját Eperjesi Ági készítette. Ki lehet nyitni a borítót. A koncepció az volt: áliskolai olvasókönyvet hozzunk létre, amely nagyon hasonlít azokra az olvasókönyvekre, amelyekkel annak idején találkoztunk. De azokkal ellentétben itt a képek nem illusztrációk, alig van rájuk utalás a szövegekben. A könyv képi világa többféle alternatív történetet futtat. A borítón azok a képek színesek, amelyek a könyvben a szövegek mellett kétoldalanként négy-négy kockában is megjelennek, illetve néha üres egy-egy kocka, mintegy arra felhívva az olvasó figyelmét, hogy helyezzen oda - afféle iskolai interaktivitás keretében - egy képet, olyat, amit ott látna. A vizuális játék is arra hívja az olvasót, hogy vegyen részt a történet megkonstruálásában.

B.K.: - A képek honnan vannak?

B. Zs.: - Kettő kivételével – az egyiken én, a másikon a lányom van – az internetről vannak a képek. Tehát „közismertek”, bárki megnézheti őket. Ugyanúgy, mint bárki, aki ebben a kultúrában mozog, találkozhat azokkal a történetekkel, amelyek a könyvben vannak.

G. A.: - A Hol van anya? a könyv első novellája, anya-lánya viszonyról szól. Amikor a rengeteg „hol van anyá”-t olvastam, úgy éreztem, van abban valami gyermeki és kereső. De szétziláltál mindenféle kapaszkodási pontot, az anya, sok egyéb mellett, apát is jelent a szövegben. Ez megkönnyíti a következő novellák befogadását.

B. Zs.: - Nem tudom, mennyiben könnyíti meg. Ugyanakkor volt egy hiányérzetem, amikor ezt a novellát írtam. Az nevezetesen, hogy a magyar irodalomban túlnyomó többségben apa-fiú történeteket olvashatunk. Az ember lányában megfogalmazódik a kérdés: hova tűntek az anya-lánya történetek az irodalomból.



B.K: - A Hol van anya? az első novellád. Föltárja azt a hiányt, amit az átiratokkal lehet betölteni. Másrészt a személyes hiány megjelenítéséhez nem a személyes vonalat választod, ami jellemző a nőirodalomra, hanem egyfajta hiány nyelven, kereső nyelven írod meg, ebben is viszed a bizonytalan vonalat. Amikor megírtad, tudtad a kötet koncepcióját, és azt, mik lesznek azok a hiányok, amikre keresel, hogy a saját irodalmi nyelved megtaláld?

B.Zs.: - Nem volt ennyire koncepciózus a könyv írása. Négy-öt darab volt belőle, amikor felmerült, össze lehetne vagy kellene őket kapcsolni. A novellák mintha maguktól reflektáltak volna egymásra. Nagyjából a szövegek „kérték”, hogy valamilyen keret segítségével legyenek egybefogva. Ez lett az áltankönyvi keret, és ekkor született az ötlet, hogy az egyes novellákat bizonyos tantárgyakhoz rendeljem, és hogy a szövegek végén legyenek ironikus vagy kevésbé ironikus kérdések.

G.A.: - A Hol van anya? a földrajz-történelem csoportba tartozik. Próbáltam az Esti iskola anyagát magamévá tenni, amikor is eljutottam a francia óráig, ahol Gustave és Maxime történetéről hallhatunk, és amely izgalmas átirata Flaubert és du Camp utazásának. Flaubert nem sokkal az utazás után megírja a Bovaryné című regényét, amelyről még ma is azt tartjuk, megmutatja, milyen a nő. Viszont ha elolvassuk a te könyvedet, elbizonytalanodunk, hogy mit, kit is mutat be Flaubert a Bovarynéban. Flaubert-t látjuk Bovaryné tükrében, vagy Bovarynét Flaubert-ében? Lassan elkezdjük mind a kettőt látni.

B. Zs.: - Alighanem Flaubert is azokról a hiányokról beszél a maga módján, amelyek az ő életében felmerültek, és amelyeket ő hiánynak érzett az irodalomban. Az én novellámban a meg nem történt dolgokról van szó, amelyek meg is történhettek volna. A Bovarynénak is van egy ilyen olvasata: mi van a meg nem élt életekkel, és azok miket produkálnak azzal az élettel, amit az ember végül megél.

G.A.: - Az a benyomásom a könyved alapján, hogy Flaubert megelőzi Freudot. Flaubert megírja a női hisztériát. Mivel ma már sokkal többet tudunk a női hisztériáról a nagy férfi felfedezőknek köszönhetően, a te könyved alapján Flaubert művéből azt is megtudjuk, milyen a férfi hisztéria. Érdekes, hogy az 1800-as évek végén és az 1900-as években folyamatosan kutatták a nőt a férfi pszichológusok, pszichiáterek mint számukra érthetetlen jelenséget. A XXI. századra jutottunk el oda, hogy felfedezzük a férfi hisztériát. És ezt te ki is mondod a novelládban.
Viszont a fizika-biológia tantárgyakról még nem beszéltünk. Az ide tartozó novellának a címe A Mantegna-madonna ledobja magát. Meglepő volt, hogy amikor szétküldtem a mai beszélgetésre a meghívót, amelyben ebből a novelládból idéztem, akkor a nőtárs levelezőlistán megjelentek olyan reagálások, hogy már megint 3 betűs szavakat írnak a nők: szar. Ez azzal kezdődik: „amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni is lehet, de beszélni is. Amikor torkon kéne ragadni a szart, akkor megint csak azt mondják nekünk, hogy arról hallgatni kell.” Férfi írók esetében lehet, hogy ez így van, de női írók esetében arról is beszélni kell, amiről hallgatnak. Szóval a levelezőlistán az a bizonyos 3 betűs szó kis felfordulást keltett.

B.Zs.: - Erről beszéltem, amikor a hatalmi pozícióról beszéltem, és ettől próbálnék fejvesztve menekülni.

G.A.: - A Mantegna-madonna mindenesetre misztikus-spirituális szövegnek tűnik, leleplezed az áltudományosságot, de az írásod családmodell is egyben. A bibliai családmodellről tudjuk, hogy mit tartalmaz: egy anyát, aki lányanya és kiszolgáltatott, és van egy gyermeke, aki értelemszerűen törvénytelen, de vallásalapító lesz belőle. Kiderül azonban a szövegedből, hogy nagyon nehéz út vezet odáig, amíg Madonnának kisdede lesz.

B.Zs.: - Igen, lehet bibliai családmodellről beszélni, de egyszerűen csak alternatív családmodellről, vagy a gyermek fogantatásának alternatív módszereiről, mert az írásnak az a teljes címe: A Mantegna-madonna ledobja magát, a műfaji megjelölése pedig: gyermekváró népdal.

G.A.: - A szomorú Madonna a szomorú kisdeddel – itt mi az, amiről nem lehet beszélni?

B.Zs.: - Ha a bibliai történetnél maradunk, akkor Mária helyzetéről nincs szó, arról, amin ő keresztül ment. A fókuszpont sohasem ő, hanem a kis Jézus. De nyilván nem véletlen az sem, hogy a Mária-ábrázolásokon mindig van valami szomorúság. Ez nemcsak az egész történet bibliai misztériumából ered, hanem egy nagyon is konkrét nő nagyon is konkrét élményéből.

G.A.: - Én is azt gondolom, hogy amiről nem lehet beszélni, arról kellene. De vajon te beszélsz-e ezekről? Kimondod-e? Hosszan tűnődöm ezen, miközben olvaslak. Kriszta! Te hogy vagy ezzel?

B.K.: - Kibújok a kérdés alól. A hallgatni-beszélni problematika az irodalom problémája, de ma már tudom, a tudományé is. Azért lettem író, mert pszichológusként rájöttem, ha adódik egy probléma, és választ akarunk rá adni, akkor a oly mértékben kell lepusztítani a kísérletet, hogy nem arra az árnyalt problémára kapok választ, amire eredetileg kerestem. Ezért azt gondoltam, mi más volna a megoldás, mint a művészet. Két műfajban is próbálkozom, mindkettőben a beszélni és a hallgatni határáig vagyok képes eljutni. Ha mégis van hasadék, amit egy-egy megvilágosodott pillanatban átélünk, akkor kizuhanunk a nagy büdös semmibe.

B.Zs.: - Egyfelől az irodalom, az elbeszélhetőség problémájáról van szó, másfelől nagyon is konkrétan a női testtel történő vagy nem történő dolgokról. Mindez kézzel fogható hiány a mi irodalmunkban. Az én novellámban a fogantatás problémájáról is szó van. Egy nő teherbe szeretne esni, de nem tud, és próbálja – adott esetben a tudomány segítségével, hiszen erre manapság bőven van lehetőség – magát helyzetbe hozni. Ez olyan élmény, amiről ritkán lehet olvasni, de ritkán lehet hallani is, hiszen az érintett nők erről nem szeretnek beszélni.

B.K: - Egyszerre kulturális tabu, nem is beszélve a férfi kiiktatásáról. Főleg egy olyan világban nem, amelyben a férfi azzal alapozza meg magát, hogy nemz.

G.A.: - De a férfi az által is meghatározza magát, hogy a világ teremtett. Ha nőiben gondolkodunk, akkor a világ nem teremtett, hanem született, és a nemzésnél a szülés, a fogantatás, a megtermékenyülés sokkal fontosabb. Ha a darwinizmusra, az evolúciós elméleteke gondolunk, akkor egészen egyszerűen elnőiesítjük a világot: szülésről, születésről beszélünk, és helyére kerülnek a dolgok. Amikor nemzésről és teremtésről beszélünk, akkor a férfi oldalról van szó. Az Esti iskola megfogalmazza azt is, hogy bizony van női oldal, még ha ennek kevesebb dokumentumát láttuk is eddig. Ez legalább akkora oldala a létezésnek, mint a férfi oldal. Sőt, szerintem az egyetlen.

Bán Zsófiáról további információk olvashatóak a SZALON rovatban.

Bán Zsófia

Író, esztéta, irodalomtörténész. Egy amerikáner, aki kijárta az esti iskolát, s talán majd minket is megtanít.

'"Bovaryné én vagyok" - mondta Gustave Flaubert. Ha egy kicsit alaposabban megvizsgáljuk ezt a szállóigévé vált kijelentést, akkor elgondolkodhatunk az irodalmi alak, a valóságos én és a szerzőség kölcsönös viszonyairól, és azzal a talán szokatlan kérdéssel is szembetalálkozunk, hogy mi köze van az irodalmi szövegeknek a nemi különbségekhez.' - Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? Előadás a Mindentudás Egyetemén 2004. április 5-én.



"Világpolgár. Gyűjti Amerikát.
Gyermekkorában éli, nézi, érzékeli, aztán olvassa, rendezgeti, kutatja, elemzi, előadja. Végül írja: Amerikáner.
Mit tesz egy néppel, ha a 60-as évek közepén már 50 millió TV-készülék előtt ülnek a lakói? Mi lesz a könyvekkel? Olvasunk-e még? Van-e az irodalomnak neme?
Merev határok nélkül mutatja be a szemlélet és látásmód másságát olvasóinak és diákjainak. Az Éjszakai állatkert címadó novellájának szerzője." (Fábián Évi: Nők Magyarországon - G. A.)

2001 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Amerikanisztika Tanszékének docense.
Főbb oktatott témakörei a XIX-XX. századi amerikai irodalom, a Critical Theory, a kortárs irodalomelmélet, az amerikai filozófia, a XX. századi amerikai művészet, a vizuális kultúra valamint az amerikai kultúra és civilizáció.

Saját, önálló novellákként is olvasható fejezetekből összeálló regénye az Esti iskola - olvasókönyv felnőtteknek a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg 2007-ben. Ő egész népét fogja - reméljük.

Az Éjszakai állatkert antológia bemutatóján 2005. december 15-én, Esti iskola című könyvével 2007. november 8-án volt az Irodalmi Centrifuga vendége.

Bán Zsófia portréja

Bán Zsófia honlapja