India klasszikus művészete a Fonóban - Beszélgetés Cseh Tamással - Ember Judit emléknap a DocuArtban - Testbeszéd - Spanyol filmhét - És a nyolcadik napon... - néhány újabb programot ajánlunk figyelmükbe.
Spanyol filmhét
Budapesten a Művész moziban
2009. május 14-től 20-ig
Budapesten a Művész moziban
2009. május 14-től 20-ig
Legjobb oldalam - LO MEJOR DE MÍRoser Aguilar, 2007, 78’
Május 15, péntek 19.30 Viernes, 15 de mayo, 19.30
REC
Jaume Balaqueró & Paco Plaza, 2007, 85’
Május 16, szombat 19.30 Sabado, 16 de mayo, 19.30
Május 19, kedd 19.30 Miércoles, 19 de mayo, 19.30
Magány - LA SOLEDAD
Jaime Rosales, 2007, 130’
Május 17, vasárnap 19.30 Domingo, 17 de mayo, 19.30
14 kilométer - 14 KILÓMETROS
Gerardo Olivares, 2007, 95’
Május 18, hétfô 19.30 Lunes, 18 de mayo, 19.30
Hét francia biliárd asztal - SIETE MESAS DE BILLAR FRANCÉS
Gracia Querejeta, 2007, 118’
Május 20, szerda 19.30 Martes, 18 de mayo, 19.30
A Magány egy elvált nő története, aki egy kis faluból Madrid forgatagába költözik, ahol először jól alkalmazkodik az új környezethez, de később egy tragikus esemény darabokra töri egész életét. A Legjobb oldalam szintén női film: benne Raquel kénytelen feltenni magának a kérdést, hogy vajon mire lenne hajlandó a szerelemért. 14 kilométer az a távolság, ami elválasztja Afrikát Európától a Gibraltári-szorosnál. Ebben a filmdrámában pedig végigkövethetünk egy veszélyes utazást, amit szegény bevándorlók tesznek Afrika mélyéről Marokkón át Európa felé. A Hét francia biliárdasztallal szintén az élet árnyoldalát ismerhetjük meg: egy nő megörökli elhunyt édesapja tartozásait, ezért mindent el kell követnie annak érdekében, hogy az addig veszteséges, hét biliárdasztalos lokál újra beinduljon. A Rec című horrorfilmben (2007, r.: Jaume Balagueró és Paco Plaza) – ahogy arról korábbi kritikánkban már írtunk – egy apró, kétszemélyes tévéstáb követi a helyi tűzoltók éjszakai munkáját, akiket váratlanul egy társasházhoz riasztanak, mert az egyik lakásban egy idős hölggyel történt valami. A lakásba való behatolás után azonban elszabadul a pokol...
Dal nélkül - Cseh Tamás
2009. május 20-án, szerdán 11 órától
a Bárka Színház kávézójában
2009. május 20-án, szerdán 11 órától
a Bárka Színház kávézójában
Örömmel értesítjük, hogy a Hungaroton Records Kft. kiadásában, a napokban új CD jelenik meg Cseh Tamás első hangfelvételéből, 1973-ból, A Dal nélkül…címmel. Ebből az alkalomból szeretettel várjuk sajtótájékoztatónkra, egy nyilvános pódiumbeszélgetésre a szerzőkkel és az albumon közreműködő művészekkel, 2009. május 20-án, szerdán, 11 órakor a Bárka Színház kávézójába. A beszélgetés résztvevői: Cseh Tamás, Mártha István, Novák János, Kecskeméti Gábor, továbbá Bereményi Géza. A beszélgetést vezeti: Stumpf András újságíró.
Az album, az 1973-ban bemutatott A DAL nélkül című Cseh Tamás előadóest felvétele, amelyet a Huszonötödik Színházban rögzítettek, ezzel nem akármilyen kultúrtörténeti emléket megőrizve. A műsort a dalok szövegének írója, Bereményi Géza állította össze, a kísérőzenekar az Ad Libitum együttes volt, tagjai: Mártha István, Novák János és Kecskeméti Gábor. Az akkor még csak huszonéves, tehetséges fiatalok, ma már közismert személyek, számos kitüntetés birtokosai.
Az esten elhangzott dalok közül több is felbukkan az azóta megjelent Cseh Tamás albumokon, de 5 olyan mű is szerepel a koncert műsorán, amelyeket egyedül ez a felvétel rögzített.
Kizárólag kiadatlan felvételekből áll az öt bónusznak szánt dal is, amelyek 1974-ből valók és szintén amatőr felvételek. Hangzásban különböznek a koncerttől, de reméljük valóban szép ajándék a Cseh Tamás-rajongóknak. Úgy éreztük, „Az atmoszférikus gondolat hidrológiai lecsapódása” című dal már címe miatt is kiérdemelte, hogy felkerüljön a lemezre.
a Bárka honlapja
Az album, az 1973-ban bemutatott A DAL nélkül című Cseh Tamás előadóest felvétele, amelyet a Huszonötödik Színházban rögzítettek, ezzel nem akármilyen kultúrtörténeti emléket megőrizve. A műsort a dalok szövegének írója, Bereményi Géza állította össze, a kísérőzenekar az Ad Libitum együttes volt, tagjai: Mártha István, Novák János és Kecskeméti Gábor. Az akkor még csak huszonéves, tehetséges fiatalok, ma már közismert személyek, számos kitüntetés birtokosai.Az esten elhangzott dalok közül több is felbukkan az azóta megjelent Cseh Tamás albumokon, de 5 olyan mű is szerepel a koncert műsorán, amelyeket egyedül ez a felvétel rögzített.
Kizárólag kiadatlan felvételekből áll az öt bónusznak szánt dal is, amelyek 1974-ből valók és szintén amatőr felvételek. Hangzásban különböznek a koncerttől, de reméljük valóban szép ajándék a Cseh Tamás-rajongóknak. Úgy éreztük, „Az atmoszférikus gondolat hidrológiai lecsapódása” című dal már címe miatt is kiérdemelte, hogy felkerüljön a lemezre.
a Bárka honlapja
Dél- és Észak-India klasszikus művészete a Fonóban
INDIA EST
Fonó, 2009. május 21-én este nyolctól
INDIA EST
Fonó, 2009. május 21-én este nyolctól
Az esten fellép Debasish Ganguly szitárművész valamint Abhijit Banerjee, a tabla világhírű művésze Észak-Indiából és Bittner Meenakshi Dóra Bharatanatyam táncművész. Az előadás kuriózuma, hogy a két klasszikus indiai zenei rendszer a déli, azaz karnatikus és az északi, azaz hindusztáni egy közös estén csendül fel. A rendezvény honlapja.
Bittner Meenakshi Dóra táncművész Magyarországról indulva a dél-indiai Chennai-ban tanult és tartotta meg vizsgaelőadását. India többszörösen kitüntetett érdemes művészének, Jayanthi Subramaniam-nak, a chennai-i Kala Darsana Táncművészeti Intézet igazgatójának személyes és egyetlen európai tanítványa. 1997 óta tanulja a dél-indiai klasszikus táncot, Bharatanatyam stílusban. 2005-ben élőzenei kísérettel tartotta meg első önálló estjét Dél-Indiában. A Meenakshi nevet egy átütő sikerű előadás után kapta. Honlapja itt.
Debasish Ganguly szitárművész 1960-ban született Kalkuttában. Első tanítómestere, guruja édesapja a híres Dhana Gopal Ganguly bansuri (indiai bambuszfuvola) művész, akitől tabla és ének képzést kapott. A szitár játék elsajátításában a legmeghatározóbb mester 18 éven át Acharya Ajoy Sinha Roy , aki a Maihar gharana (iskola, irányzat) legendás alapítójának Baba Allauddin Khan Saheb kedvenc tanítványa. Ravi Shankar guruja is Baba Allauddin Khan volt. Később Ustad Ali Akbar Khan, a ma is élő legnagyobb tekintélyű sarod-művész és a kevésbé ismert, de igen jelentős másik sarod játékos Aashish Khan vezetése alatt gazdagította zenei ismereteit.
Bittner Meenakshi Dóra táncművész Magyarországról indulva a dél-indiai Chennai-ban tanult és tartotta meg vizsgaelőadását. India többszörösen kitüntetett érdemes művészének, Jayanthi Subramaniam-nak, a chennai-i Kala Darsana Táncművészeti Intézet igazgatójának személyes és egyetlen európai tanítványa. 1997 óta tanulja a dél-indiai klasszikus táncot, Bharatanatyam stílusban. 2005-ben élőzenei kísérettel tartotta meg első önálló estjét Dél-Indiában. A Meenakshi nevet egy átütő sikerű előadás után kapta. Honlapja itt.Debasish Ganguly szitárművész 1960-ban született Kalkuttában. Első tanítómestere, guruja édesapja a híres Dhana Gopal Ganguly bansuri (indiai bambuszfuvola) művész, akitől tabla és ének képzést kapott. A szitár játék elsajátításában a legmeghatározóbb mester 18 éven át Acharya Ajoy Sinha Roy , aki a Maihar gharana (iskola, irányzat) legendás alapítójának Baba Allauddin Khan Saheb kedvenc tanítványa. Ravi Shankar guruja is Baba Allauddin Khan volt. Később Ustad Ali Akbar Khan, a ma is élő legnagyobb tekintélyű sarod-művész és a kevésbé ismert, de igen jelentős másik sarod játékos Aashish Khan vezetése alatt gazdagította zenei ismereteit.
Cirkusz-színházi est a CircoLabor társulattal és vendégeikkel
Bakelit Multi Art Center
2009. május 21., 19:00
Bakelit Multi Art Center
2009. május 21., 19:00
A cirkusz nem mindig csillog és repked, néha benne vagyunk mi is, az érzéseink, a gondolataink, a viszonyaink. A bemutatkozó társulatok kísérleteznek. Új megfogalmazáson, új hangvételen… a zsonglőrködés, a színház, a tánc és a test összefüggésein.
Közreműködő társulatok:
CircoLabor: Illusion in Reality (Nyári-Nagy Ibolya)
Etüd buzogányokra (Hornyák István)
Flame Flowers: Monopulation (Dombi Ákos, Haáb Róbert, Jeddi Márton, Weszelovszki Anna)
Magma: Szóló performansz (Farkas Linda)
Deko: Függő
A program ingyenes!
Támogatók:
Játszó-tér http://www.jatszo-ter.hu/
Circolab www.circolab.eoldal.hu
Bakelit Multi Art Center www.bakelitstudio.hu
Közreműködő társulatok:CircoLabor: Illusion in Reality (Nyári-Nagy Ibolya)
Etüd buzogányokra (Hornyák István)
Flame Flowers: Monopulation (Dombi Ákos, Haáb Róbert, Jeddi Márton, Weszelovszki Anna)
Magma: Szóló performansz (Farkas Linda)
Deko: Függő
A program ingyenes!
Támogatók:
Játszó-tér http://www.jatszo-ter.hu/
Circolab www.circolab.eoldal.hu
Bakelit Multi Art Center www.bakelitstudio.hu
„EMBER LÉPTÉK”
Ember Judit emléknap a DocuArtban
2009. május 23. (szombat)
de. 10 órától egész nap
Ember Judit emléknap a DocuArtban
2009. május 23. (szombat)
de. 10 órától egész nap
A nap háziasszonya: Dr. Horváth Judit
A nap animátora: Mátis Lilla
Helyszín és házigazda: DocuArt – 1092 Budapest, Ráday u. 18. – Erkel u. 15. (bejárat az Erkel utcából)
Támogatók: DUNATÁJ Alapítvány, DocuArt, EMBER JUDIT Alapítvány
PROGRAM
10:00 – 10:30 Bevezető mondatok Schubert Gusztáv filmkritikustól: „Honnan az Ember lépték elnevezés?”
Egyetemi, főiskolai diplomamunkák Ember Juditról és filmjeiről
a beszélgetés résztvevői az ELTE-BTK, a Kodolányi János Főiskola, és a Zsigmond Király Főiskola hallgatói
A beszélgetést vezeti: Dr. Szilágyi Erzsébet
10:30 – 13:00 Filmvetítés: TANTÖRTÉNET (1976, rendező: Ember Judit)
13:00 – 14:00 Szünet
14:00 – 14:30 ELŐADÁSOK EMBER JUDITRÓL
Koordinátor: Fekete Ibolya
Dr. Stark András: „Mit tanultam Ember Judittól a nőiségről, a zsidóságról?”
Dr. Szekfű András: „Dokumentumfilmrendezői-stratégiák Ember
Judit filmjeiben”
14:30 – 15:00 Filmvetítés: EMBER JUDIT TÁLENTUMA
– PÓCSPETRI KÜLÖNKIADÁS (2002, rendező: Mátis Lilla)
15:00 Szünet
15:30 – 16:00 Előadások folytatása
Koordinátor: Fekete Ibolya
Zalán Vince: „Történelem és személyiség”
Dr. Szilágyi Erzsébet: „Női sorsok Ember Judit filmjeiben”
16:00 – 17:30 Filmvetítés: FAGYÖNGYÖK (1977, rendező: Ember Judit)
17:30 – 18:30 Szünet
18:30 – 20:00 Barátok, munkatársak beszélgetése Ember Juditról
Bikácsy Gergely, Kulics Ágnes, Dr. Buglya Sándor, Gulyás Gyula,
Szederkényi Miklós, Mertz Lóránt, B. Révész László, Surányi Vera, Tényi István, Kisfaludy András
A beszélgetést vezeti: Dr. Horváth Judit
20:00 Záróbeszéd, majd azt követően állófogadás
A nap animátora: Mátis Lilla
Helyszín és házigazda: DocuArt – 1092 Budapest, Ráday u. 18. – Erkel u. 15. (bejárat az Erkel utcából)
Támogatók: DUNATÁJ Alapítvány, DocuArt, EMBER JUDIT Alapítvány
PROGRAM
10:00 – 10:30 Bevezető mondatok Schubert Gusztáv filmkritikustól: „Honnan az Ember lépték elnevezés?”Egyetemi, főiskolai diplomamunkák Ember Juditról és filmjeiről
a beszélgetés résztvevői az ELTE-BTK, a Kodolányi János Főiskola, és a Zsigmond Király Főiskola hallgatói
A beszélgetést vezeti: Dr. Szilágyi Erzsébet
10:30 – 13:00 Filmvetítés: TANTÖRTÉNET (1976, rendező: Ember Judit)
13:00 – 14:00 Szünet
14:00 – 14:30 ELŐADÁSOK EMBER JUDITRÓL
Koordinátor: Fekete Ibolya
Dr. Stark András: „Mit tanultam Ember Judittól a nőiségről, a zsidóságról?”
Dr. Szekfű András: „Dokumentumfilmrendezői-stratégiák Ember
Judit filmjeiben”
14:30 – 15:00 Filmvetítés: EMBER JUDIT TÁLENTUMA
– PÓCSPETRI KÜLÖNKIADÁS (2002, rendező: Mátis Lilla)
15:00 Szünet
15:30 – 16:00 Előadások folytatása
Koordinátor: Fekete Ibolya
Zalán Vince: „Történelem és személyiség”
Dr. Szilágyi Erzsébet: „Női sorsok Ember Judit filmjeiben”
16:00 – 17:30 Filmvetítés: FAGYÖNGYÖK (1977, rendező: Ember Judit)
17:30 – 18:30 Szünet
18:30 – 20:00 Barátok, munkatársak beszélgetése Ember Juditról
Bikácsy Gergely, Kulics Ágnes, Dr. Buglya Sándor, Gulyás Gyula,
Szederkényi Miklós, Mertz Lóránt, B. Révész László, Surányi Vera, Tényi István, Kisfaludy András
A beszélgetést vezeti: Dr. Horváth Judit
20:00 Záróbeszéd, majd azt követően állófogadás
TESTBESZÉD
A G13 Galéria kiállítása
A G13 Galéria kiállítása
A G13 Galéria Testbeszéd című kiállítása Nyári Zsolt szobrászművész és Tóth György fotóművész munkáiból ad válogatást. A művek a női test és annak részleteinek metamorfózisáról, művészi átlényegüléséről szólnak, bár a klasszikus témát mindkét alkotó különböző módon közelíti meg.
Nyári Zsolt mészkővel, fával, ólommal, gránittal, gipsszel és márvánnyal egyaránt dolgozik és van, hogy le is festi alkotásait. Művei nem torzók, hanem tiszta, geometrikus formákból (kör, gömb, négyzet, hasáb) kibontott fragmentumok. A részletek, a mell, a vénuszdomb, a tompor, a köldök, az ujjbegy túllépnek az erotikán, organikus világuk a női test hibátlan tájait tárja elénk. A művek monumentálissá nagyítják a test-tájakat. (Pl. Omphalosszá, a világmindenség köldökévé növel egy részletet.) A szobrok simogatásra hívó felülete arra kényszeríti a nézőt, hogy taktilisan is kapcsolatba lépjen a munkákkal. A tökéletes formák sokkal inkább kapcsolódnak a teremtés-születés fogalomköréhez mintsem az aktushoz. A domborodó, ívbe hajló, aprólékosan kidolgozott, letisztult részletek az antik, klasszikus szobrászat erényeit idézik meg.
Tóth György pályája elején dokumentatív szociofotóival vált ismertté, majd később egy olyan, szokatlan technikával állt elő, ami védjegye lett. A fényképezőgépet a felvétel közben bemozgatja és többszörösen exponálja képének alanyát, a meztelen női testet. Az ilyen módon alkalmazott kamerahasználat által átalakul a fotó, festői effektusokkal gazdagodik. A nagyméretű fotók olyanok mintha valami hártyapapíron vagy áttetsző fátyolon keresztül lettek volna fényképezve. Az aktok fázisról fázisra alakulnak át, mozgássort hoznak létre. Nem szépségideálokat látunk, hanem hétköznapi lányokat/asszonyokat, akik megmutatják testük titkait. Az állandó mozgásban lévő „ködös” képek megdolgoztatják a néző szemét és eltérítik a látványt a direkt erotikus értelmezéstől.
A kiállítást megnyitja: Fitz Péter művészettörténész
Honlap
Nyári Zsolt mészkővel, fával, ólommal, gránittal, gipsszel és márvánnyal egyaránt dolgozik és van, hogy le is festi alkotásait. Művei nem torzók, hanem tiszta, geometrikus formákból (kör, gömb, négyzet, hasáb) kibontott fragmentumok. A részletek, a mell, a vénuszdomb, a tompor, a köldök, az ujjbegy túllépnek az erotikán, organikus világuk a női test hibátlan tájait tárja elénk. A művek monumentálissá nagyítják a test-tájakat. (Pl. Omphalosszá, a világmindenség köldökévé növel egy részletet.) A szobrok simogatásra hívó felülete arra kényszeríti a nézőt, hogy taktilisan is kapcsolatba lépjen a munkákkal. A tökéletes formák sokkal inkább kapcsolódnak a teremtés-születés fogalomköréhez mintsem az aktushoz. A domborodó, ívbe hajló, aprólékosan kidolgozott, letisztult részletek az antik, klasszikus szobrászat erényeit idézik meg.
Tóth György pályája elején dokumentatív szociofotóival vált ismertté, majd később egy olyan, szokatlan technikával állt elő, ami védjegye lett. A fényképezőgépet a felvétel közben bemozgatja és többszörösen exponálja képének alanyát, a meztelen női testet. Az ilyen módon alkalmazott kamerahasználat által átalakul a fotó, festői effektusokkal gazdagodik. A nagyméretű fotók olyanok mintha valami hártyapapíron vagy áttetsző fátyolon keresztül lettek volna fényképezve. Az aktok fázisról fázisra alakulnak át, mozgássort hoznak létre. Nem szépségideálokat látunk, hanem hétköznapi lányokat/asszonyokat, akik megmutatják testük titkait. Az állandó mozgásban lévő „ködös” képek megdolgoztatják a néző szemét és eltérítik a látványt a direkt erotikus értelmezéstől.A kiállítást megnyitja: Fitz Péter művészettörténész
Honlap
És a nyolcadik napon
A TV-film hamarosan látható!
A TV-film hamarosan látható!
A film az azonos című, a Thália Színházban nagy sikerrel játszott színdarab adaptációja. Szereplői: Mam - 41 éves, egyedülálló nő; Titi - a kisfia; Mam édesanyja - Anya, 61 éves; Mam 43 éves barátnője; Barátnő és Titi Édesapja.
Az erdeti darabban MAM, egy diplomamunkát készítő ismerős kérdéseire válaszolva mesél életéről, Down-szindrómával született gyermekének neveléséről, fejlődéséről, elfogadásáról, környezetének reakcióiról és végül haláláról. A forgatókönyv megbontja ezt a narratív szerkezetet, váltott idősíkokat használva mondja el Mam és Titi történetét. A film egy Down-szindrómás gyermeket nevelő anya életén, és a szereplők jellemfejlődésén keresztül az önismeret, az önelfogadás és a mások iránti tolerancia fontosságára világít rá.
MAM egyedülálló nő, aki egy egyéjszakás kaland után környezete ellenállása ellenére vállalja, hogy gyermeket szül. A gyermek apjának nem szól, nem akarja felborítani az életét. Az egyedülálló anya szerep nem újdonság Mam családjában, hiszen őt is egyedül nevelte fel édesanyja, ANYA. Mam és Anya konfliktusba kerül, Anya, talán saját rossz tapasztalatai miatt ellenzi, hogy Mam megszülje gyermekét. Mam élete első felnőtt döntését hozza, megtartja és örömmel várja a babát. Az egészséges, gömbölyű újszülött helyett azonban egy Down-szindrómás kisfiú pottyan a családba. A beteg unoka a nagymamát kétségbeesésbe kergeti, így nem hogy segítséget nem nyújt, de problémakeresésével, aggodalmaival, még terheli is lányát. A kisfiú édesapja külföldön dolgozik, amikor megjelenik, a gyermek már 5 éves. Így aztán Mam egyetlen társa és segítsége a BARÁTNŐ, aki nemcsak a beteg kisgyerek fejlesztésében, de Mam egzisztenciális helykeresésében is segít. Kettejük közös ötlete alapján „Mamajátszókat”, nyitnak, olyan játszóházakat, ahol kezdő anyákat tanítanak meg gyermekükkel foglalkozni.
Mam magára talál, döntésképes, érett emberré válik, újra gyermeket vár, a beteg kisfiú azonban, mint a Mór aki megtette kötelességét elmegy.
(Rendező: Pajer Róbert. Producer: Garami Gábor. Operatőr: B. Marton Frigyes, Markert Károly.)
Az erdeti darabban MAM, egy diplomamunkát készítő ismerős kérdéseire válaszolva mesél életéről, Down-szindrómával született gyermekének neveléséről, fejlődéséről, elfogadásáról, környezetének reakcióiról és végül haláláról. A forgatókönyv megbontja ezt a narratív szerkezetet, váltott idősíkokat használva mondja el Mam és Titi történetét. A film egy Down-szindrómás gyermeket nevelő anya életén, és a szereplők jellemfejlődésén keresztül az önismeret, az önelfogadás és a mások iránti tolerancia fontosságára világít rá.
MAM egyedülálló nő, aki egy egyéjszakás kaland után környezete ellenállása ellenére vállalja, hogy gyermeket szül. A gyermek apjának nem szól, nem akarja felborítani az életét. Az egyedülálló anya szerep nem újdonság Mam családjában, hiszen őt is egyedül nevelte fel édesanyja, ANYA. Mam és Anya konfliktusba kerül, Anya, talán saját rossz tapasztalatai miatt ellenzi, hogy Mam megszülje gyermekét. Mam élete első felnőtt döntését hozza, megtartja és örömmel várja a babát. Az egészséges, gömbölyű újszülött helyett azonban egy Down-szindrómás kisfiú pottyan a családba. A beteg unoka a nagymamát kétségbeesésbe kergeti, így nem hogy segítséget nem nyújt, de problémakeresésével, aggodalmaival, még terheli is lányát. A kisfiú édesapja külföldön dolgozik, amikor megjelenik, a gyermek már 5 éves. Így aztán Mam egyetlen társa és segítsége a BARÁTNŐ, aki nemcsak a beteg kisgyerek fejlesztésében, de Mam egzisztenciális helykeresésében is segít. Kettejük közös ötlete alapján „Mamajátszókat”, nyitnak, olyan játszóházakat, ahol kezdő anyákat tanítanak meg gyermekükkel foglalkozni.Mam magára talál, döntésképes, érett emberré válik, újra gyermeket vár, a beteg kisfiú azonban, mint a Mór aki megtette kötelességét elmegy.
(Rendező: Pajer Róbert. Producer: Garami Gábor. Operatőr: B. Marton Frigyes, Markert Károly.)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése