A szépségtől ordítani

A szexuális forradalom nyomán a szüzesség erényét a szépség váltja fel, a női karrier megjelenésével a nők szépségét a szakmai előremenetel követelményének is tekintik… A modern nőnek szabadság és boldogság helyett kisebbségi érzés, bűntudat és boldogtalanság jut osztályrészül, természetesen óriási áron. Tárgyként ábrázolják, és tárgyként kezelik a szépséget, ezzel azonosulva a nők is tárgyként viszonyulnak a saját testükhöz, végső soron egy idegen használati tárgyként, amely adott szabályok szerint működtetendő, ezzel folyamatos megfelelési kényszernek vannak kitéve. A fetisizált szép test a siker, az érvényesülés, a nőiség egyetlen üdvözítő értékeként kerül megerősítésre újra és újra, megkérdőjelezhetetlenül… – Dányi Dani írása Naomi Wolf: A szépség kultusza című tanulmányáról.

A feminizmus úgynevezett harmadik hullámának egyik kiemelkedő alakja Naomi Wolf, akinek 1991-ben megjelent A szépség kultusza című könyve újszerű perspektívába helyezte a kortárs nők akkori helyzetét. Könyve sajnos ma sem sokat vesztett aktualitásából, magyarul 1999-ben kerülhetett a hazai olvasók elé, és 2002-es (amerikai) újrakiadásakor a szerző új előszóban számol be sikerművének gyakran viharos fogadtatásáról [1].

Wolf vizsgálódása abból indul ki, hogy a nemi egyenlőtlenségek formális eltörlését követően a női szabadságot megújult erővel nyomja el a patriarchális hatalom utolsó bástyájaként a szépségipar. Az idealizált szépség ipari szinten kultivált képvilága és szellemisége Wolf szerint a női önállóság elnyomására, sőt a nők lelki és testi egészsége ellen fejti ki hatását. A tömegmédiában a női közönséget célzó fizetett hirdetések folyamatosan megkérdőjelezik a nők természetes testi megfelelősségét, irreális és elérhetetlen célokat avatnak normává. A boldogságot elérő nő ebben a mitológiában asszertív és sikeres, mivel nőiségét az fejezi ki, hogy szép. Mégpedig úgy szép, ahogy azt előírják.

A szépségideál nem új találmány, Wolf sem ezt állítja, viszont olyan társadalmi és kulturális változások követhetők végig a huszadik századi női emancipáció történetében, amelyek új kontextust adnak a szépség elvárásának. Az amerikai nő 1920 óta szavazhat, a második világháború alatt munkába állt, majd megtartotta munkahelyét, 1960 óta használhat fogamzásgátlókat, hogy a legfontosabb állomásokat említsük. A szexuális forradalom nyomán a szüzesség erényét a szépség váltja fel, a női karrier megjelenésével a nők szépségét a szakmai előremenetel követelményének is tekintik. A nők tehát folyamatos megfelelési kényszernek vannak kitéve, immár nemcsak a hagyományos anyai és családfenntartó, szolgáló szerepkör felőli megítélés, hanem ezzel párhuzamos újabb (vélelmezett) konform igények teljesítésében.

A modern nőnek szabadság és boldogság helyett kisebbségi érzés, bűntudat és boldogtalanság jut osztályrészül, természetesen óriási anyagi áron. A nőket célzó kortárs sajtó nagyrészt olyan szépségipari termékek reklámbevételeiből él, mint a különböző kozmetikai szerek, divatmárkák, diétaprogramok, kozmetikai sebészet stb. [2] Tárgyként ábrázolják, és tárgyként kezelik a szépséget, ezzel azonosulva a nők is tárgyként viszonyulnak a saját testükhöz, végső soron egy idegen használati tárgyként, amely adott szabályok szerint működtetendő, ezzel folyamatos megfelelési kényszernek vannak kitéve.

Egyfelől tehát maguk az idealizált „tökéletes” szépségtermékek illetik folyamatos kritikával a fogyasztókat feltételezett testi tökéletlenségükért, amit csodásan csomagolt olajszármazékok, testmódosító beavatkozások és wellnesskúrák által tökéletessé varázsolhatnak. (A varázslás szükségességét vitatni hallatlan.) Másfelől ezek kényszerűen kelletett szépítő praktikák egyáltalán nem ártalmatlanok, a lelki sérülések mellett jelentős testi kockázattal jár a szépségipari lét. Egész egyszerűen önsanyargatásba hergelik a nőket a fiktív szépségideál kedvéért, diéták, fitnessz, wellness és testépítő programok alatt éheznek, illetve bűntudattal viszonyulnak az egészséges testi szükségleteikhez, evészavarokkal, anorexiával és bulímiával küzdenek nők milliói. A mellimplantátum, zsírleszívás, ajakfeltöltés, ráncfelvarrás olyan veszélyeknek teszik ki a megfelelni vágyó nőket, amiről legfeljebb apró betűkkel és mellékesen tájékoztatják őket, már amennyiben. A szép test utáni hajsza halálos áldozatokat is szed, Wolf például felhozza a zsírleszívások halálos áldozatait.

Ahogy a kilencvenes évek Amerikája fokozatos kritika alá vette a „gonosz” nyolcvanas évek fogyasztói szépségesztétikáját, a huszonegyedik században a női magazint böngésző kislányok már tudhatják, mennyire irreális és igazságtalan az ott ábrázolt ideál. Újonnan már a szépségipari ágazat maga is belső kritikát kezd gyakorolni önnön működése fölött [3]. A manipulált photoshop-eszményképek csapdája tudatosan kikerülhető, ám erre sajnos rengeteg rossz tapasztalat vezette rá a nyugati fogyasztói társadalmat: depressziós és evészavaros nők megfelelni vágyó és boldogtalan tömege, százezrei, valamint divatként elterjedt kényszeres diétázás, kozmetikai sebészet-függőség, és az ezt kiszolgáló, éppenséggel rájátszó szépségipar.

Magyarországon azonban még itt sem tartunk, nálunk a nyilvánosság és a nőket célzó sajtó sokkal konzervatívabb és inkább megerősíti a konformista nőideált, nem jellemző ránk a kritikus hangvétel [4]. A fetisizált szép test a siker, az érvényesülés, a nőiség egyetlen üdvözítő értékeként kerül megerősítésre újra és újra, megkérdőjelezhetetlenül. A női függetlenséget végzetesen kompromittálja, hogy amíg a patriarchális rend fenntartói határozzák meg a női értékeket, az idealizált szépség kultuszát, addig az értékes élet kulcsa is mindig mások kezében lesz. A szépségipar érdekei ipari, gazdasági és hatalmi érdekek: profitot termelnek, ehhez pedig pallérozott és alávetett, függő fogyasztókat és fogyasztói kultúrát állítanak elő.

A nők egyik fontos feladata marad ez ellen szót emelni és kritikát gyakorolni.

Naomi Wolf: A szépség kultusza
The Beauty Myth
1991, (Mo.n 1999 Csokonai kiadó, Artemisz sorozat)

1
Naomi Wolf 2002-es bevezetőjéből részlet
http://www.diesel-ebooks.com/cgi-bin/chapter.pl?isbn=9780061577260

2
Virginás Andrea (Sz)épség?; Korunk, 2000 Október
http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2000&honap=10&cikk=6424

3
Velvet magazin: Újabb csata a csontsovány modellek ellen indított háborúban
http://velvet.hu/blogok/tejbenvajban/2009/06/16/ujabb_csata_a_csontsovany_modellek_ellen_inditott_haboruban/

4
Kádár Judit: Otthonod az uradé; Médiakutató, 2002 tél
http://www.mediakutato.hu/cikk/2002_04_tel/07_otthonod_az_urade/04.html