A médiaerőszak - Tények, mítoszok, viták

„A médiaerőszakkal kapcsolatban a közönség széles köreiben, gyakran társadalomkutatói szakmai berkekben is az első és talán a legelterjedtebb reakció a kulturális környezetért érzett aggodalom, az agresszív viselkedésminták terjedése miatti siránkozás, nem ritkán a botrányt kiáltó heves tiltakozás. A Stachó László és Molnár Bálint szerkesztette tanulmánykötet különös érdeme, hogy a megfontolást és a mélyebb feltárást nem ismerő elutasítás helyett elemezni, értelmezni, megismerni kívánja a jelenséget.” – írja Terestyén Tamás, az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a JEL-KÉP című folyóirat főszerkesztője a Századvég Kiadó gondozásában megjelent hiánypótló tanulmánykötet ajánlásában.

A médiaerőszakkal kapcsolatban a közönség széles köreiben, gyakran társadalomkutatói szakmai berkekben is az első és talán a legelterjedtebb reakció a kulturális környezetért érzett aggodalom, az agresszív viselkedésminták terjedése miatti siránkozás, nem ritkán a botrányt kiáltó heves tiltakozás. A Stachó László és Molnár Bálint szerkesztette tanulmánykötet különös érdeme, hogy a megfontolást és a mélyebb feltárást nem ismerő elutasítás helyett elemezni, értelmezni, megismerni kívánja a jelenséget. Számos tudományág bevonásával, különféle megközelítések bemutatásával, esetenként a nézetek ütköztetésével arra hívja fel a figyelmet, hogy az erőszak - ha a médiában való (tömeges) megjelenése alkalmanként éles vitákat vált is ki - mindig is fontos és funkcionális eleme volt a kulturális reprezentációnak, és mint ilyen méltán tart igényt a sokoldalú és alapos tudományos vizsgálatra.

Terestyéni Tamás,

az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, a JEL-KÉP c. folyóirat főszerkesztője

A kötet szerkesztői fiatal kutatók, akik olyan kérdéseket tekintenek át, amelyek hozzájárulhatnak a médiában tapasztalható erőszak pontosabb megértéséhez. A könyv a vizuális médiában látható fiktív történetekhez kapcsolódó erőszakos cselekedetekre összpontosít. Fejezeteiben azonban helyet kapnak a gyűlöletrádiózás és a gyűlöletbeszéd kérdései, valamint az interneten terjedő erőszakos filmek, játékok, animációk kutatási trendjei is. A könyv valójában az erőszakról való gondolkozás módjáról szól, és készíti elő - remélhetően - annak a tágabb problematikának a tematizációját, amelyet majd tudatos médiahasználatnak fogunk nevezni. A kötetet haszonnal forgathatják a médiamunkások és az egyetemi hallgatók egyaránt, tanáraikról nem is szólva: ajánlom is mindenkinek.

Horányi Özséb,

egyetemi tanár, a Magyar Kommunikációtudományi Társaság elnöke

Úgy látszik, a médiabeli erőszak sem más, mint bármely jelenség, mely vizsgáló figyelem tárgya lehet. A tárgyat bármerre mozdítjuk, új és új sajátosságát tárja fel a kutató tekintet. Hát még ha a tekintet maga sem ugyanaz, hanem változik. A szép tárgyak mára egyre unalmasabbak, sőt gyanúsabbak is lettek. Amit ez a kötet elénk tár szépnek nem mondható, viszont annál érdekesebb. Az olvasó ne gyönyörködjön, gondolkodjon.

Majtényi László,

az információs jogok kutatója, a Mathias Corvinus Collegium tanára, az ORTT elnöke