Versvasárnap 1. - Rapai Ágnes és Lovas Nagy Anna versei

"Ami volt: könnyű, ezüstös / ruha rajtam - csupa hullám! / Ami van: jég - alabástrom. / Magam árnyképe kövül rám."
ICA, búcsút intvén a Caminonak, újabb sorozatba kezd: vasárnaponként versekkel múlatja az időt, mulattatja magát, s reményei szerint másokat is. Sorozatunkban elsőként Rapai Ágnes négy versét és Lovas Nagy Anna utcanévversét olvashatják.

Rapai Ágnes versei

Fiatalságom elillant

Fiatalságom elillant,
ragyogó, kék szemem égő.
Csak a fájás, csak a gyógyszer,
csak a csend és a halál vár.

Ami volt: könnyű, ezüstös
ruha rajtam - csupa hullám!
Ami van: jég - alabástrom.
Magam árnyképe kövül rám.

Jöhet éjjel, les a hajnal,
fagyos arcú, iszonyút lát:
fiatalságom időtől
tönkreégett negatívját.

*******

Kérdés
Wittgenstein gondolataira

Megértésem csak
saját értetlenségemmel
szembeni vakság?
Hogy látásom torzít,
csak azért vagyok
ámult-közel?
És miatta hőkölök?

Mintha az ablak mögé
Dali festette tájban
dideregne nézésem,
de a vásznat
sose érhetném el?
Másnap Monet ecsetje
nyomán haladnék?

Tudnám:
itt a fény!
Ott a homály!
Pedig:
itt a homály?
És ott:
a fény?

*******

Mi ez?

Miért provokállak?
Miért kell ez a keserű, keserű, keserű?
Miért kívánlak, mint egy betegséget?
Miért így bírom csak kifejezni?
Honnan akarok hiányozni?
Az erőd?
A gyengeséged?
A közönyöd?
A türelmetlenséged?
Miért ömlik lassan végig?
Miért áraszt el?
Miért éppen ez itt az ünnep színhelye?
Miért szégyellem magam?
Miért írlak meg olyan jól, hogy semmi nem marad belőled?
A hangod?
A kezed?
A szemed?
Ez az én napom?
Mi ez?

*******

A pogány lány imája

Hozzád imádkozom,
ki Zeusz és Szemelé,
Kadmosz thébai király gyermeke vagy,
mindenütt lévő,
kit vad ölelése miatt
féltek az istenek is,
koroknál vénebb Dionüszosz,
örök-ifjú mégis,
bakkhánsnők, szatírok, mainászok
élén jöjj,
thürszosszal a kezedben,
szent őrületben verd a dobot,
ragadj magaddal,
hadd folyjon a vérem,
a fákat csavard ki tövestül,
testemet kígyókkal övezd fel,
könnyes haragoddal
csatakos fénybe takarj,
virradj,
hisz a forró fürdő mit se segített,
az asztalról a földre hiába
ugrottam százszor,
szerelem nemzője, könyörülj rajtam,
gyönyörű természet,
Dionüszosz!

*******

Rapai Ágnes
1989 óta szabadúszó író. Költészetére nagy hatással volt Apollinaire, Stéphane Mallarmé, Tandori Dezső, T. S. Eliot, Oravecz Imre, Allen Ginsberg és Sylvia Plath, akinek néhány versét magyarra fordította. Bodor Béla meghatározása nyomán az új szenzibilitás magyar képviselőjének tartják, bár erre reagálva Rapai egy interjúban elmondta: „Nem [értek egyet a besorolással]. Mivelhogy nem tudom, mit jelent az Új-szenzibilitás. Szerintem semmit”.

Férfinéven (Láng Olivér) írt versei megjelentek a Holmiban, az Élet és Irodalomban, a Mozgó Világban. Rapai Ágnes groteszk humora leginkább a kortárs magyar költőkről írt paródiáiban érhető tetten. Férfiverseit és paródiáit is a költőnőkről kialakult negatív kép – a költőnő idegbeteg, léha, humortalan, kocsmázó, pszichiáterhez járó stb. – megváltoztatásának szándéka vezette.

Részt vett a Prostitúció nélküli Magyarországért mozgalomban. Amikor 2007-ben a Parlament leszavazta Sándor Klára és Magyar Bálint törvényjavaslatát a női kvótáról, a karzatról Forgács Zsuzsával piros lapot mutatott fel a képviselőknek. 2007-től az Artisjus választmányának tagja. A Szépírók Társasága, a MAOE és a Pen Klub tagja.

Könyvek
Máshol, (versek, Magvető Könykiadó,Budapest, 1985)
A darázs szeme, (versek, Orpheusz Kiadó, 1990)
Zadarnál a tenger, (versek, Orpheusz Kiadó, 1997)
Arc poétika, (versek, Novella Kiadó, 2006)
Mindenhol jó, (versek, Novella Kiadó, 2007)

Svájcban megjelent könyvek
Spaziergang mit Hölderlin, orte-Verlag 1995
Budapest, orte Verlag 1999
(Mindkettőt Sándor András fordította németre)

*******

Lovas Nagy Anna: Nyócker - utcanév vers

nem térkép e táj, részegen csuklik az utca és a nagy Tömő
Magdolnát az utcaszélre dobta és a kicsi piszkos Lujza
a Stáció futáson nem tudott sok pénzt kicsórni, hátába
kapta a Szigony utcai pléhkrisztust, hogy megfeketedve
alulról szagolja a Jázmin utcai gázvezeték szagát

Illés, Ernő és a Pál hegyesedett nadrágban hetykén jár
és József nője a csupa izom táncol végig a kurva soron
hol van az esti lé – pénzért az egész országot leszopom
csak a fakereszt a vaker és a Kőfaragó tisztességes meg
anyám az ősz hajú asszony a térdeplő Lőrinc pap téren

menjetek fiúk az éjfél kitört oda hol apátok eddig betört
vegyetek kenyeret bort és óvszereket szeret az isten az állam
nem lesz bevezetve az áram semelyik kerítésbe, kilincsbe
csak a vak szerencse nevet és bilincsbe veri a szegénységet
Víg lesz az Auróra amíg nő karjában vagytok mindenképpen

megyek viszem a jövőt Sárkány lesz vagy adófizető megyek
Hasamban az idő a kis Füvész Villámot vet, Lóvásárra nem
engedem amíg Vas nem lesz a vihar és a Gázláng belobban
de akkor megfőzöm a gyermekkori tejbegrízeket és újra
tanítok minden szabályt a Köztársaság téri játszótéren

*******

Lovas Nagy Anna: Ön, élet, rajz

Ott születtem, ahol sosem jártam. 1964-ben Sárbogárdon.
Képzőművésznek indultam, illusztráltam könyvet, újságot, kiállítottam.
Párhuzamosan írtam, a korai időszakban verseket, harmincon túl prózatöredékeket. Verazélet című első regényem befejezésén dolgozom.
Femme identitású leszbikusként részt vállaltam a Háttér és a Labrisz Egyesületben. Jelenleg leszbikus műsort szerkesztek - vezetek a Tilos Rádióban Zártkörű Lányok címmel.
Kenyeremet mézeskalácsos tárgyalkotóként keresem.

---
Lovas Nagy Anna korábbi írása ICA-n: Holdbázis