Belső és külső utakon - programajánlatok a hétre

A Nemzeti Galéria és a budapesti Pszichiátriai múzeum kiállítása szeptember 18án nyílik a Nemzeti Galéiában, Dettre Gábor Tabló- egy romazsaru története című filmjét szeptember 16-án mutatják be az Uránia Filmszínházban, a Buchenwald elfeledett asszonyai című kiállítás Debrecenben szeptember 12-én nyílt és november 5-ig lehet megnézni - s ezen a hétvégén kerül sor a szegedi gender-konferenciára is.

BELSŐ UTAK KÉPEI

BELSŐ UTAK KÉPEI - ART BRUT AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON címmel osztrák műhelyekből, a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogat a 2008. szeptember 18-tól november 9-ig látogatható tárlat.

A Magyar Nemzeti Galéria és az Osztrák Kulturális Fórum közös kiállítása három gyűjteményi anyag köré rendeződik. Az osztrák művészetterápiás és pszichoszociális műhelyekből száztíz, változatos technikával készült alkotás érkezett; e válogatáshoz a budapesti Pszichiátriai Múzeum ötven rajza társul, s mindez gróf Teleki Ernő 1954 és 1970 között készített, ma a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában őrzött rajzsorozatával egészül ki.

Az 1900-as évek elején a szorongás és az elmagányosodás élménye új vizuális eszközöket és adekvát kifejezési formákat követelt. A primitív népek művészete és a népi kultúrák motívumkincse mellett a gyermekrajzok igéző őszintesége és az elmebetegek bizarr látomásai, ősi gyökerekből táplálkozó archaikus világa az avantgárdisták körében volt népszerű. Az újító törekvések a korszak elmekórtanának tudományos kutatásaival is párhuzamosan haladtak. A pszichiátria ebben az időben kezdett el intenzíven foglalkozni a primitív népek lélektanával, a gyermeklélektannal, az álom törvényszerűségeivel és az elmebetegek képi megnyilvánulásaival. A dadaista, az expresszionista és a szürrealista művészek nemcsak újabb és újabb inspirációt merítettek az addig csak szakemberek számára érdekes művekből, hanem - az alkotófolyamat hasonlóságát hangsúlyozva - szerepeltették is őket kiállításaikon.

Az 1940-es években Jean Dubuffet francia festőművész a társadalom perifériáján alkotók - pszichotikusok, csavargók és rabok - műveinek sokaságát gyűjtötte össze. A marginális élethelyzetekben megnyilvánuló kreativitás e különös, sokszínű produktumaira ő alkalmazta először az art brut (nyers, durva, csiszolatlan művészet) megnevezést, s vezetésével 1948-ban megalakult az Art Brut Társaság.

Dubuffet art brut kollekciója az 1960-as évekre már 5000 művet számlált. Napjainkban a kortárs művészeti jelenségek között helyet kap a tág értelemben vett art brut; világszerte számos alkotóműhely, galéria, gyűjtemény és művészeti vásár bizonyítja e művek létjogosultságát. A hagyományos akadémiai képzésben nem részesült alkotók ugyanis az egyén legmélyebb belső világából tudósító szubjektív képeket hoznak létre, amelyeknek nyers spontaneitása lenyűgöző őszinteséggel párosul. Megfigyelhető bennük a kulturális tradícióktól való teljes függetlenedés, s bámulatra méltó az a szárnyaló szabadság, amellyel az alkotók figyelmen kívül hagyják a különböző irányzatokat és művészeti trendeket.

Susanne Kuzma: Tukán (2006; ceruza, papír; 500 x 700 mm)

A 19. század közepétől a betegek képi kifejezésének tudományos kutatása nyomán kórházakhoz kapcsolódó jeles gyűjtemények formálódtak. Cesare Lombroso torinói, Marcel Réja párizsi és a Bethlem Royal Hospital londoni gyűjteményét, valamint a heidelbergi Prinzhorn-kollekciót hamarosan követte Selig Árpád lipótmezei elmeorvos múzeumalapítása az 1910-es években. E gyűjtemények eredetileg a gyógyítás és a tudományos kutatás szerves részeként elsősorban diagnosztikai, majd terápiás célokat szolgáltak. A hasonló profilú európai kollekciók sorában - elmekórtani és történeti egyedisége révén - kiemelt jelentőséggel bír a lipótmezei Pszichiátriai Múzeum, amelynek anyagából Plesznivy Edit, a gyűjtemény egykori kurátora állította össze a jelen válogatást. Szomorú aktualitást ad a bemutatónak, hogy a gyűjtemény otthonát, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet 2007 végén bezárták. A védett, muzeális értékű kollekció sorsa még bizonytalan.

Marginális élethelyzetében a betegekhez hasonló kirekesztettséget és fenyegetettséget élt át az a magyar arisztokrata, akit 1954-ben származása és politikai hovatartozása miatt kolozsvári otthonából a Duna-deltába deportáltak. Gróf Teleki Ernő túlélési stratégiának a képzőművészeti alkotást, a rajzolást választotta. Spontán megnyíló kreativitása hasonló volt a kórházba került pszichotikusokból gyakran előtörő alkotási lázhoz. A harminc év alatt több száz rajzot készített, amelyek azután albumokba kötve egyfajta "vizuális naplóvá" álltak össze. Fantázialényei, különös szörnyalakjai és történelmi víziói kultúrtörténeti egyediségük mellett érdekes analógiát mutatnak az art brut alkotásokkal. Megjelenésüket e kiállításon indokolhatja, hogy Dubuffet annak idején híres kollekciójában a betegek művei mellett helyet adott a társadalom perifériáján, kiszolgáltatott helyzetekben élők alkotásainak is. Teleki Ernő naplói a Teleki család ajándékaként az 1990-es években kerültek a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának gyűjteményébe.

Teleki Ernő: Festő (1967; ceruza, papír; 210 x 150 mm)

Ausztriában 2006 Sigmund Freud éve volt. Ehhez kapcsolódott az a szakmai program, melynek keretében az osztrák anyag kurátora, Angelica Bäumer művészeti író az ausztriai centrumokban tanulmányozta és összegyűjtötte a mentálisan sérült alkotók műveit. Válogatása kiterjedt többek között Európa egyik legjelentősebb art brut központjára, a guggingi Haus der Künstlerre, valamint a hartheimi, a salzburgi, az innsbrucki, a gallneukirchneri, a grazi, a gmundeni, a lienzi, a lustenaui, a retzi és a linzi műhelyekre. E hatalmas anyag legreprezentatívabb darabjai 2007 nyarán Bécsben, a múzeumi negyedben kerültek közönség elé (Kunst von Innen).

A tárlat ezt követően indult világ körüli utazásra, és az első állomások egyikeként most hazánkba is eljutott. 1970-1975 között a Magyar Nemzeti Galéria része volt a ma Kecskeméten őrzött Naiv Gyűjtemény, így a Belső utak képei című tárlat szervesen illeszkedik az intézmény hagyományaiba, amelynek kiállítási programsorozatában időről időre helyet kapnak a hagyományos művészetfelfogást újraértelmező, a hivatásosok körén kívül eső kreatív jelenségek és a kisebbségi léttől sújtott alkotók útkeresései is.

******

Rád gondolunk - El Kazovszkij emlékkiállítás

Kieselbach Tamás és Einspach Gábor
EL KAZOVSZKIJ (1948–2008) festőművész kiállításazeptember 19-től szeptember 26-ig tekinthető meg hétfőtől péntekig 10–18 óráig, szombaton 10-13 óráig.

A nemrégiben elhunyt művészre emlékezve számos, az életmű egészét reprezentáló főművet mutatnak be. A képeket a legnagyobb kortárs műgyűjtők, Kazovszkij-gyűjtők, barátok kölcsönözték, vannak köztük olyanok is, amelyeket még soha nem láthatott a közönség. A kiállítás kurátora Kolozsváry Marianna.

Gordon Agáta El Kazovszkij búcsúztatója ICA-n
Tükör/írás - A Jobblét (Nevelési kisregény) egy fejezete El kazovszkij képeivel

*****

Dettre Gábor: Tabló - egy romazsaru története

A több nemzetközi fesztivált is megjárt Dettre Gábor-film, a Tabló - egy romazsaru története bemutatójára kerül sor az Uránia filmszínházban (Bp, VIII., Rákóczi út 21.) szeptember 18-án ester hattól.
Kertész Ákos A gyűlölet ára című regényének filmes „adaptációja”. A 1992-ben publikált regény Kertész Ákos krimi-trilógiájának első darabja.
21.30-tól az Alexander Balanescu és a Balanescu Quartet ad egyórás koncertet - ők jegyzik a Tabló zenéjét is.



A film koncertekkel egybekötött vidéki bemutatóinak időpontja és helyszínei:
Szeptember 18. Szeged
6 órakor Vetítés a Belvárosi Moziban,
9 órakor Balanescu koncert az Ifjúsági Ház Kávézójában

Szeptember 19. Miskolc
4 órakor vetítés a Műveődési Ház Nagytermében (mint a Fesztivál záróakkordjainak egyike)
6 óra 30-kor Balanescu koncert a Művelődési Ház Koncerttermében

Szeptember 20. Debrecen
5 óra 30-kor Vetítés az Apolló Moziban
8 órakor Balanescu Koncert a Színházban

*****

Buchenwald elfeldett asszonyai - november 5-ig Debrecenben

Debrecenben a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban szeptember 12-én nyílt meg és november 5-éig látogatható a Buchenwald elfeledett asszonyai című nemzetközi vándorkiállítást, mely eddig Párizsban és Németországban volt látható. A kiállítás a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Buchenwald és Mittelbau-Dora Emlékhely Alapítvány és a Stattallendorfi Dokumentációs és Információs Központ szervezésében valósul meg.



A buchenwaldi koncentrációs tábor 1935 júliusától 1945-ig működött. A tábor lakói - zsidók, politikai és hadifoglyok - elsősorban kényszermunkásként dolgoztak a közeli hadiüzemekben. 1938-ban a náci Németország agressziója és az antiszemita pogromok hatására közel 20 ezer fogoly érkezett ide, a létszám 1943-ra 17 ezerre csökkent. A tábort az amerikai csapatok közeledtével a németek részben kiürítették, ezt követően a fogva tartottak szabadították fel. A tábort 1945 és 1950 között a szovjet megszálló csapatok működtették politikai foglyok számára.

Auschwitz-Birkenau, egy másik tábor túlélői a tábor felszabadításakor

A tárlat a női kényszermunkásokról szól, magyar túlélők történetét is megeleveníti a buchenwaldi haláltábor, az ott fogva tartott emberek körülményeinek, hétköznapjainak bemutatásával.
A fotókat, hang- és videoanyagokat, emlékeket részben Pusztai Éva saját anyagaiból állították össze, s akkori rabruhák, de a buchenwaldi őrök fegyverei is láthatók a november 5-ig nyitva tartó kiállításon.