2008. szeptember 9., kedd

Szépség és szörnyeteg - kiállításmegnyitó 10-én

2008. szeptember 10-én este hatkor nyílik az Inda Galériában Szépfalvi Ágnes kiállítása, melyen Lator László költő, műfordító tart vernisszázst. A kiállítás 2008. szeptember 11-től október 3-ig látogatható. A kurátor Muladi Brigitta művészettörténész.


A szépség és a szörnyeteg mítosza az ókorban is simert volt - a görög mitológia szatírjai, nimfái együtt élték mindnenapjaikat az istenekkel és félistenekkel a görög ligetek rejtekén.




Hattyú - 2005


Egy rajzon és egy rokokó palotában készült önarckép háttérének falképén fel is tűnik ez a félig állat, félig ember kulcsfigura, a szatír, aki leválaszthatatlan ellentétpárjaként egészíti ki a szépségként idealizált nőt Szépfalvi Ágnes képein. A vészjóslón túlfeszített báj, az eszményien harmonikus jelenetek kicentizett tökéletességükből fakadóan fojtott feszültséget hordoznak, és az alakok tartása és arckifejezése titkokat rejt. Az idillikus jelenetekben a gyönyörű fiatal nők mellett mindenhol feltűnik egy-egy szimbólumként odahelyezett állatalak, tigris, ló, vagy King Kong egy korai rémfilmből.



Szépség és a szörnyeteg - 2008


A Szépfalvitól megszokott mesélőkedv, a storyboard-szerű előadásmód új műveire is jellemző - ugyan nem fűződnek szorosan egy történetté, de ugyanarról beszélnek. A festmények és rajzok ezúttal is mediális merítések, saját és talált fotók, családtagok és színésznők képmásai. A vágyott szépség ábrázolása, a szépen festett, de feszültséggel telített kép egy olyan távolságot teremt a néző és az ábrázolt között, amelyben a szubjektum, a személyiség csupán fikció, és így válnak Szépfalvi festményei a jelenkori kép-kritika részévé, és nagyon allegorikus nyelven szólva az emberi kapcsolatok vizsgálati terepeivé - írjáka kiállítás meghívójában.


Lány labdával - 2007


SZÉPFALVI Ágnes (1965. október 21.) 88-ig volt a Magyar Képzőművészeti Főiskola diákja, Sváby Lajostól, Kokas Ignáctól, Dienes Gábortól tanult.
"Figuratív, narratív képeket fest. Műveinek forrása a média: reklámokból, filmekből és magazinokból választja ki motívumait, amelyek középpontjában egy vagy több nőalak áll. A média képvilágára jellemző sztereotípiákat fenntartva a férfi-nő viszony és a femme fatale ikonográfiai típusait ülteti át a festészetbe. A többféle festői felfogást párhuzamosan alkalmazó ciklusok (pl.: nő oroszlánnal, delfinnel vagy férfialakkal, a nő mint angyal) egy-egy darabja a témának adekvát stílusban fogalmazódik meg, a figuratív festészet történeti korszakait idézve (pl.: szimbolizmus, szürrealizmus).


Symbol - 2006


Művészete a '90-es évekre jellemző medializált látásmód egyik példája. A Nemes Csabával közösen készített story-boardok témája a média és a pénz világa." - írja az artportal


Alvó lány - 2005


Első jelentős egyéni kiállítása 1989-ben volt, azóta sámos egyéni és csoportos kiállításon vett részt.


Horror vacui - 2001


Egy-egy munkája megtalálható a Japán Nemzeti Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban, a Michael Ringier alapítványnál Svájcban, a Bonni Művészeti Múzeumban, az ICA-D-ben, a Paksi Képtárban, a budapesti Ludwig Museumban, a Stckohlomi Modern Művészeti Múzeumban és Ausztriában a Siemens Galériájában, illetve Franciaországban a MAC Sallaumines-nél.


Szoba Roubaixban - 2003


"Ahhoz, hogy jól tudj madarat festeni, madárrá kell válnod" címmel Ivacs Ágnes beszélgetett Szépfalvi Ágnessel 2008-ban. Ebből az intejrúból közlünk részletet:

IÁ: Amint befejezted a főiskolát, azonnal egyéni módon kezdtél el festeni, és a képeid felkavarták a műkritikusokat és műtörténészeket. Akkor született az a sorozat, amelyen nőalak látható oroszlánnal, melyet az egyik gyermeked álma és egy angol regény inspirált. Azóta persze megváltozott a munkamódszered: filmekből vett fotókból indulsz ki, amelyeket filmes magazinokban találsz, és ezeket fested meg. Miért érdekelnek a filmképek?

SzÁ: Sokszor érzem úgy, mintha egy filmbe csöppentem volna, és nem értem, ki adta nekem ezt vagy azt a szerepet, szívesen visszaadnám. Persze van, amikor örülök neki. Sőt, az is előfordul, hogy egy-egy jó film annyira az enyém lesz, hogy úgy emlékszem rá, mint a saját életemre. Azért kapnak meg a filmstillekből jövő alaphelyzetek, mert hirtelen beugrik valami a saját életemből, vagy olyasmit látok bennük, amit ugyan nem éltem át, de szerettem volna, és amikor egy ilyen lehetőséget meglátok egy fotóban, akkor megfestem. Ezek a képek nem pusztán átfestett filmjelenetek, öntudatlanul is belekerülnek olyan elrajzolások, melyektől a helyzet bizarrabb lesz, elcsúszik. Sokszor megfigyeltem, hogy a kép, amit megfestettem, már egy másik drámáról, másik jelenetről szól. Nagyon kedvelem pl. azt a festményt, melyet Hitchcock Madarak-jának egyik jelenete inspirált, amelyen a szárny átkerült a nőre mint egy angyalszárny, és általában senki sem ismeri fel benne az eredeti filmet, mert átíródik valami mássá. Ha sikerül a képet jól megformálni, akkor másoknak is egy többletet ad, vagy más megvilágításba helyezi a dolgokat.

IÁ: Vagy zavarba hozza a nézőt. Szerintem a zavarba hozás nagyon fontos, mert ha az ember zavarba jön, gondolkodni kezd, mi is történik valójában.

SzÁ: Én is ebben reménykedem, mert ösztönösen olyan képeket szeretek választani, amikben van valami ambivalencia, valami kettősség. Ahol nem teljesen tiszta, ki az áldozat, ki a támadó, főleg, ha ez egy férfi-nő szerepben van.


Tükör - 1996


IÁ: Mondhatjuk, hogy a központi témád a férfi-nő kapcsolat vagy a szerepek mibenléte?

SzÁ: Olyan dolgokat tudok igazán megfesteni, ami nagyon megkap.

IÁ: Na jó, vizsgáljuk meg közelebbről! A képeiden ábrázolt nők mindig rendkívül érzékiek, és a vágy tárgyaként jelennek meg. Különféle nők: menyasszonyok, nők oroszlánnal stb, s ott vannak a kamerás képek, amelyeken egy férfi/fiú felvételt készít egy nőről, talán a nő tudta nélkül. Sőt, az egyik katalógusban szerepel egy fekvő női akt, amely kifejezetten a férfi festő klasszikus nézőpontját tükrözi. Vagyis nőként azt fested meg, ahogy a férfiak a nőket látják vagy látni szeretnék.

SzÁ: Egy régi kínai közmondás szerint ahhoz, hogy jól tudj madarat festeni, madárrá kell válnod. Bele kell élned magad abba a pillanatba. Nagyon élvezem újrakreálni a klasszikus témákat, mert azt gondolom, valóban más lesz, ha egy nő fest meg egy másik nőt, mint amikor egy férfi. Egyébként nem tudom pontosan, miért foglalkoztat annyira ez a téma.


Távolság - 2006


IÁ: És ha úgy kérdezem, hogy azért választottad ezeket a filmjeleneteket, mert összecsengnek a fantáziáiddal, vagy éppenséggel kritizálni szeretnéd a sztereotípiákat, amelyeket ezek a filmek sugallnak a nőkről és a férfiakról?

SzÁ: Is-is. Van amelyik helyzet tetszik, van, amelyik megbotránkoztat, van, amelyiknél nem teljesen egyértelmű, hogy pontosan ki irányítja a szituációt. Nem nagyon tudom megfogalmazni. Valószínűnek tartom, hogy leginkább a fantáziáim azok, amik ebben visszaköszönnek.


Replay - 2005


IÁ: Ha viszont így van, akkor ezek a képek lelepleznek téged, méghozzá olyan módon, ahogy az ember leginkább egy pszichológus vagy egy pszichiáter előtt leplezi le önmagát, de te ezt a nyilvánosság előtt teszed, ahol nincs orvosi titoktartás.

SzÁ: Hát igen, itt ez teljesen pucér ilyen szempontból. És ettől vagy visszahőköl a néző, vagy ő is táncba jön


Feltételek - 2007


Az interjú teljes terjedelmében itt olvasható.

A szeptember 10-én nyíló kiállítás helye: Inda Galéria (Budapest, VI. Király u. 34. II. 4.; Tel.: 413 1960; Nyitva: K-P: 14-18 óra. info@indagaleria.hu)

1 megjegyzés:

Veron írta...

hu, erre a festonore en is ra voltam kattanva egy idoben, ott volt a kepeslapban levo kepe a falomon, a Godot Galeriaban is sokat kiallitott. Iszonyu jo!!!!!!