Itt női tanács kell, vének és tapasztalt női tekintélyek, hogy itt igazságot tegyenek.És nem csak itt. Hanem hogy kimondjanak érzelmeket magyar és cigány nők egymás iránt, tapasztalatokat, dinamikát, élést és visszaélést, csináljanak mérleget.
Egymásnak mik vagyunk? Mióta? Mik lehetnénk? Mire vagyunk jók itt magunknak? - Gordon Agáta kitekint a gettóból.
Gordon Agáta: Jelenségek a gettóból - 3. - Kultúrsokk
Barátom az oláhcigányságát nyíltan vállaló ócé sámán megharagudott rám.
Most aztán jajj nekem. Leszarírózott, rasszistázott nyilvánosan az iwiwen.
A harag rossz tanácsadó, és persze hogy megharagudtam.
Cigányságát vállaló barátom legádzsizott, savanyú uborkázott és kurvázott engem a szeretteimmel, barátaimmal együtt, ordítva egy brüsszeli városnéző buszon. Aztán elkergette a szépenöltözött kolduló roma asszonyokat mellőlem a brüsszeli főtéren, aztán odaadta a gyereküknek a hamburgerét és felindultan hallgatott sokáig. Utálom a cigányokat, mondja, és ezt most másképp érti.
És én? Kérdeztem magamtól? Én persze szeretem őket, gondolok a szelíd és szép koldusokra, ócé barátom helyett.
Hazamentünk szállodai szobánkba, kitártuk az ablakot és hallgatva cigarettáztunk. Hallgattunk még másnap reggelinél is, amíg a színes reggeliztetők körbehordozták a zsömle hegyeket és narancslés kancsókat a kelet-európai fehér reggelizők között. Az összepakolás felért egy szakítással, testvériesen elosztottam a maradék pénzt, 40 eurót, az ajándékokat és a haskát amit beszereztünk, majd elpakoltam a részemet.
De együtt kellett hazautaznunk, az európai egység szellemében kellett viselkednünk csoportunkban, mely hazánk euparlamenti képviselőjének vendége volt, és nálunk konszolidáltabb egyedekből állott. Mi a cigány és meleg magyar eupolgárok közül valók voltunk, ez nem kevéssé látszott is rajtunk, a ruhánkon és a viselkedésünkön. Nem beszéltem sokat, ez is zavarta ócé barátomat, továbbá a megfeleléskényszere ebben a gádzsó azaz ellenséges közegben, a maradék pénz helyes elköltése és a közelgő vámvizsgálat, a zsebében hordott két egység miatt.
A pénzből egy félliteres whisky lett, amit a gép késése alkalmából kinyitottunk, az egységeket ócé időnként biztonságosabb helyre rakta, ezért néha felkereste a mosdót. Én egy bontott rágógumis csomagocskában tartottam a részem a zsebemben, és nem zavart. A whisky jó volt, és érdekes ahogy a csoport ránk nézett. Egymás gyámjai voltunk, így lett ez kitalálva, a meleg és cigány, valóban jól kiegészítettük egymást, és persze, mindkettőnk azt gondolta, hogy a másik van rábízva, nem pedig fordítva.
Ebből sorozatos erőszak következett, azonban ennek nem voltunk tudatában. A repülőn is ordítottunk egymással félórácskát, a szőke utaskísérő lány pantomim játékától a rövid légörvényig. Ablaknál ülő utastársunk teljesen megdöbbent, majd amikor ócé barátom zokogni kezdett, felajánlotta a helyét az ablak mellett, talán hogy végre szétválasszon minket, magyarokat.
Mivan???
Kérdem magamtól miközben megnémultam és lebénultam. Nem akarok kapcsolatban állni ezzel a barátommal - éreztem rasszistán, sötéten és fáradtan. De kapcsolatban vagyok - éreztem ridegen, gyilkosan és indulattal.
Bizony.
A rendes magyarok, párok, kis családok kedvesen üldögéltek a helyeiken, bámészkodtak, fotózgattak és beszélgettek, beosztották utolsó euróikat a tologatós büfében és nem néztek felénk. Vettem két kávét, ócé könnyei belepotyognak. A maradék whiskyvel isszuk, és hallgatok.
Ócé barátom indulatait értettem, láttam a történetét nemzedékeken át: olyan, amilyen az én történetem is. Éreztem a haragjában rejlő igazságokat és sérelmeket, meg az igazságtalanságokat és az erőszakot, ahogy a magaméban is.
Aki kiabál az fél. Aki indulatos annak nincs igaza - jut eszembe, miközben ócé megfélemlít az indulataival, és magam is kiabálok.
A történetet jegelem, barátságot felfüggesztem, nehéz nekem.
Aztán egyszer csak jajj nekem, ócé barátom leszarírózott, rasszistázott nyilvánosan az iwiwen. Mivel tartozunk egymásnak? - kérdezem.
Itt női tanács kell, vének és tapasztalt női tekintélyek, hogy itt igazságot tegyenek.
És nem csak itt. Hanem hogy kimondjanak érzelmeket magyar és cigány nők egymás iránt, tapasztalatokat, dinamikát, élést és visszaélést, csináljanak mérleget.
Egymásnak mik vagyunk? Mióta? Mik lehetnénk? Mire vagyunk jók itt magunknak?
Testvérek a női gettóban.
-----------
Korábbi jelenségek:
Jelenségek a gettóból 2.
Jelenségek a gettóból 1.
Bejegyzések
16 megjegyzés:
A női tanács jó gondolat.
Tragikus, ahogy két kisebbség egy nagy kisebbségben (nők)nem összekapaszkodik, respektálva a másikét, hanem még ott is a nyomor elsőbbségét követeli. (Egyszer egy barátom úgy fogalmazta meg ezt a jelenséget, hogy "háttérbe tolakszik":) Bizony, sokszor próbálnak a szegények előnyt kovácsolni helyzetükből, néha már gátlástalanul is... Persze ez is érthető, de csak a gátlástalanság nélkül.
Az mindenkép fontos, hogy Agáta, te figyelmeztetsz arra, hogy nem ez a dolgunk, hanem a megértés és feloldás. Hiszen össze-, és nem szét akarunk kapaszkodni.:)
Személy szerint kizárólag a női szolidaritásban hiszek és abban, mindannyian kisebbségben vagyunk. Alapvetően nőként, egy olyan társadalomban ahol a nő elismertsége alapvetően az anya-szerepre korlátozódik. További kisebbségeinket meghatározhatjuk: egyedülálló anyaként, romaként, zsidóként, leszbikusként, feministaként vagy bárhogy, egyrészt azáltal milyen billogot nyomott a nyakunkra a társadalom, másrész öndefinícióként. Mégis van alkalom, amikor az elsődleges, szolidáris érzéseimet el kell nyomnom, mert akivel szolidáris voltam, fenyegetően lép fel. Ez a legszomorúbb.
Van akinek jut és van aki csak ordibál, ahelyett, hogy nyugalmasan, munkával, kitartással és önmérséklettel tenné a dolgát.
Az elborult, indulatos személy nem kompetens. Ezért részemről azokkal beszélgetek, gondolkodom együtt, akik képesek erre. A fenyegetés, agresszió továbbra sem félemlít meg, inkább eleganciával elhajolok.
Személyeskedni nem ér!!!
Én sem tudom o.c. Sámán indulatai okát. Nem derül ki. Agáta egyoldalúan ír erről.
Miért?
Agáta az eddigi gettó fejezetekben lekicsinylően ír a roma szereplőről és a legutóbbi 3.-ban a barátjáról is. Vajon tényleg a barátja volt?
Ők ketten a roma és a leszbikus a női gettóban.
Hogyan? Agátának férfi identitása van.
Barátként is olyan, mint feministaként?
Hogyan írhat így valaki a barátjáról?
Rossz embert könnyű csinálni valaki olyanból aki egyébként is küszködik azzal, hogy a többségi társadalomban megmaradhasson. Ebben inkább segíteni kellene.
Ahhoz kell szív,türelem és tolerancia,hogy valakiből-és itt nem csak a romákra gondolok,hanem mindenkire- jó embert csináljunk.
Hol az igazságossága Agátának? Miért nem derül ki o.c. sámán indulatainak oka? A hangsúly a viselkedésén van, míg Agáta ír az ezzel kapcsolatos érzelmeiről.
Hol van az a megértés és tolerancia, amiből egyébként profi segítőként élünk?
A gettó sorozat eddigi fejezetei tipikus példája annak, hogyan tartják benn a romákat a gettóban, azok miért nem akarnak onnan kijönni, annak ellenére, hogy szavakban minden segítséget megkapnak, csak a gyakorlatban nem.
jó lenne o.c. sámán és teknőc küldönc pozitívumairól is olvasni! Vagy nincsenek neki? Az eddigiekből nem derül ki. Akkor miért is volt egy profi segítő, Agáta barátja Ócé?
Femina, úgy érzem egyoldalúan olvasol:)
Szécsi Magda sms reakciója a gettó3 olvasása után:
"AZ ÍRÁSODAT MOST KAPTAM+ 20 PERCE. ELOLVASTAM. SÍROK. DE NYOMRULTAK VAGYUNK TE JÓ ISTEN!ÍROK ERRE NEKED AZ ICÁRA!"
Femina, úgy érzem egyoldalúan olvasol:)
Szécsi Magda sms reakciója a gettó3 olvasása után:
"AZ ÍRÁSODAT MOST KAPTAM+ 20 PERCE. ELOLVASTAM. SÍROK. DE NYOMRULTAK VAGYUNK TE JÓ ISTEN!ÍROK ERRE NEKED AZ ICÁRA!"
Dragonnak:
Mindenki másképp látja és más szereplővel azonosul eddigi tapasztalatai és kialakult egyénisége szerint.
Ha Szécsi Magda szoknyája (szavai) mögé bújva azt mondod, hogy "de nyomorultak vagyunk!"-kire gondolsz? Ócére és magadra (hiszen te idézel)vagy kiemelted Ócé és Szécsi közös roma sorsát, mert végülis Magda mondja, amit mond.
Nem kaptam választ, miért nincsenek jó tulajdonságai a roma szereplőknek, és miért más szavai a köntöse mondanivalódnak?
Kedves Láng Judit!
Nem nagyon értem, hogyan mersz le okostojásozni valakit is, aki egy nagyon mély szempontból közelíti meg a történteket, hogy igenis Agátának joga van a saját szempontjából bemutatni az egészet, abból ahogyan ő megélte és nem írta le a másik indulatainak okait, azaz, ha jobban figyeltek leírta: "Ócé barátom indulatait értettem, láttam a történetét nemzedékeken át: olyan, amilyen az én történetem is. Éreztem a haragjában rejlő igazságokat és sérelmeket, meg az igazságtalanságokat és az erőszakot, ahogy a magaméban is."
Nagyon is arra lehet következtetni ebből, hogy sok fájdalmas sérülése van Ócé-nak és azt Agátán vezeti le jelenleg. Nem tudom valaha olvastál-e pszichológiai könyveket, de van bennük olyan, hogy valaki sajnáltatja magát és ezzel zsarolja a másikat, a saját kisebbségi helyzetével és mindenféle lelki problémáival. Nem hallottál még erről?
Nagyon csúnya amit csinálsz és ok nélkül támadod Agátát, nem is értem, hogyan mered ezt megtenni, indokok nélkül. Szerintem, ha ilyeneket gondolsz az irodalmi centrifugán megjelenő írásokról, jobb ha nem is olvasod őket, mert az ilyen jellegű félreolvasásokra és acsarkodó, gonoszkodó megjegyzésekre nem vagyunk kíváncsiak. Én legalábbis nem.
Nagyon is szép Agáta írása és szerintem te pedig keresd a házad táján azokat a problémákat egy lehetséges aktív pszichoterápia bevetésével is, hogy miért és honnan benned ennyi elkeseredettség, ami miatt a MÁSIKAT támadod.
Nyilván szerinted hülyeség amit írok neked és értelmetlen és nem is tudod értelmezni,
de annyi csak lejön belőle, nem? - hogy - keresd az életedben a saját problémáidat és ha megkérhetlek rá, ne Írogass az ICÁ-ra ilyeneket, mert pont az elfogadás és befogadás ellenkező értékeit képviseli, mint amit itt te levettél belőle, ezért ha ilyen szinten félreérted,
szerintem inkább ne szólj hozzá, inkább ne is olvasd.
Meg hogy mered vállalni a neved? Gratulálok. Ez nevetséges. Szabadság van és egy blogbejegyzésben az vállalja, aki akarja, erről hallottál már? Már megint gyanusítgatsz.
Meg hogy személyeskedően amit Lovas Nagy Annának írtál az kész katasztrófa. Nincsen kin otthon kitölteni a haragodat, vagy mi? Honnan ezt a sok fájdalom?
Meg hogy mered azt írni, hogy nincsen más témája? Mit tudsz te erről? Elolvastad Agáta a könyveit, az Ezüstboxert és a Kecskerúzst? És azonkívül is írtál te valaha könyvet? És különben is hogy mered az írónak a saját anyag témáját kritizálni? Mindenki arról ír, amiről akar. És ha Agáta csak a saját környezetéről írna (ami nem igaz) akkor is joga van hozzá és ez nem gáz. Nem értem ezt a gyűlöletet benned, komolyan. Talán irigykedsz?
Egyszerűen annyira látszik rajtad hogy informálisan fogalmad sincs arról, mi az irodalom. Thomas Mann: Buddenbrook házban leírja több generációra visszamenőleg az egész családja történetét és tök mindegy, hogy a fele megsértődött, joga van hozzá, hogy a saját élmény alapján könyvet írjon. Ezért a könyvért irodalmi Nobel díjat is kapott. Nem értem, egyáltalán honnan veszed a bátorságot, hogy az írónak a témáját kritizáld. Ha jól van megírva, teljesen mindegy, hogy honnan vannak a szereplők, az pedig ha a saját életéből, még jobb, mert sokkal inkább az az élményünk akkor, hogy mélyebben a lelkünkig ér (legalábbis az enyémig) ha mély a történet. Ilyenek a női önvallomás és memoár regények, nem tudom hallottál-e róluk.
Agáta azonkívül nem hagyta cserben océt, mert kiabált vele ugyan és sok barát kiabál egymással, de végig elviselte és ha cserbenhagyta volna is joga lenne hozzá, neked viszont ezt nem lenne jogod kritizálni, mivel ez az abszolút személyeskedés és az olyan jellegű értelmetlen viták, mint amikor szó szerint olvasunk egy írást és nem tudunk távolabbról elméleti szempontból rátekinteni. Azt is leírhatja nyugodtan, hogy megerőszakol egy nőt, direkt ez a túlzó példa) ha jól írja meg.
Azonkívül nem értem, hogyhogy nem érted, hogy arról ír hogy a szeretet és megértés mindenél fontosabb, nincsen benne semmi cserbenhagyás. Ha veled valaki napokat végigüvölt, nem tudom hogyan tűrnéd. A barátok szoktak egymással üvölteni és rágalmazni is egymást. A kérdés hogy kinek hol kattan ki a rúgója ebben, és nem Agáta hanem oc adta fel, amikor a wiw-en rágalmazta meg nyíltan. A. végig megértő volt, ha már személyeskedni akarsz, erről ez a véleményem.
Különben nem is írta és nem értem hogyan tudod az egészet ennyire félreérteni.
Ne felejtsd el, ez egy irodalmi szöveg, próbáld meg abból a szemszögből tekinteni, és nem szó szerint olvasni. Most cserbenhagyottnak érzed magad?
Feminának:
Ezt sem értem, hogyan lehet ilyen kérdést feltenni, hogy TÉNYLEG A BARÁTJA VOLT? Most ez komolyan kérdezted?
Szerinted ezt te vagy hivatott eldöntetni és neked még sosem volt semmilyen barátoddal sem konfliktusod? nem üvöltöttél még senkivel és utána nem békültél ki vele?
Hát akkor nagyon sajnálom.
Meg mi ez a - "Hogyan írhat így valaki a barátjáról?"
Mindenki úgy ír, ahogy akar. Nem túl rózsaszín világ élsz talán femina?
Szerintem arra gondolt, hogy te is én is és mindannyian nyomorultak vagyunk és miért ne példálózhatna mások szavaival, már bocs? Én is annak a szavaival példálózok, akiével akarok.
Nem értem ezt a legragadni témát, hogy Agáta hagyta cserben oc-ét miközben leírja világosan hogy üvöltött vele és ezzel nem tudott mit kezdeni, csak szomorún és fájdalmasan konstatálja a történeteket. Hogy pont egy romáról van szó? Nem tök mindegy?
Emberi interakciókról és ez egy irodalmi szöveg. nem fejtem ki újra ezt, olvasd el a fentebbi blogbejegyzésemet is, ha érdekel a téma.
A mi szívünkben szeretet van kedves femina, remélem te sem értesz ennyire félre minket.
Szeretettel üdv:
Veronika
Az utóbbit utolsó bekezdést, akár Láng Juditnak is írhattam volna.
Veronnak:
Sajnos, csak most olvastam el, miket üzentél nekem. Nem találtam elérhetőséget az adatlapodon, ezért hát kénytelen vagyok itt válaszolni, megjegyzem nem szívesen.
Többes számot használsz, mikor kikéred magadnak a véleményemet a gettó sztorikról, sőt felháborodsz ismeretlenül, hogy merészelem én ezt meg azt. Degradálsz, nem értem miről van szó. Lehet.
Felháborít, hogy más a véleményem, inkább ne is olvassak az ICA-n, mert NEKTEK – írod nekem ismeretlenül – erre nincs szükségetek. Szóval ellen, vagy más vélemény nem lehet. Ki is töröltem minden hozzászólásomat, már amelyiket tudtam, mert a gettó 1-nél nem lehetett, bár szerettem volna ott is.
Képzeld el veron, már ha eltudod, ismerem az írót, a megjelenített szereplőket és a hozzászólók némelyikét is. Azt is képzeld el veron, hogy o.c. sámántól forródróton jön az infó.
Olvassd el még egyszer miket írtál nekem. Egy fontos problémát jelenítesz meg a reakcióddal. Megsúgom, pont olyat melyet Agáta is, csak ő tudatosan, hisz ebben rejlik a zsenialítása. A cél az lett volna, hogy dumáljunk erről sokszínűen, több oldalról is a hozzászólásokban, megjelenítve tipikus konfliktushelyzeteket. Még van rá esély.
Ha most rajzolhatnék, lerajzolnám a kinyújtott nyelvedet az alfelemen. Másokéra már ráragasztottad, gondolom az enyém sem gond.
csókolom,
láng judit
www
Megjegyzés küldése