Szécsi Magda: Hétköznapi utálataim

”10 – Utálom, hogy félek a szerelemtől! Félek, mert még nem találkoztam olyan szerelemmel, ami garantálta volna az igazságosság és egyenlőség érvényesülését. A totális szabadságról nem is szólva…

*

11 – Mindig elhülyülöm az életrajzírást, aztán csodálkozom, hogy mennyi állatságot írnak le rólam halálos komolyan. Úgy olvasom ezeket, mint az új-régi pártok programjait: elhűlve, majd kipukkadó röhögéssel…” – Szécsi Magda hétköznapi utálatainak jegyzéke egytől huszonötig.

1 – Utálom, hogy forradalmi jellegű átalakulások sem a politika szférájában, sem az ágyamban nem zajlottak le, mégis azt állítják pártfüggő szociológusok és szemellenzős pszichiáterek, hogy mindkettő teljes egészében befejeződött…

*

2 – Utálom, hogy kiindulópontként emlegetik az én szép liberális picsámat, mégis a konzervatív seggembe akarnának beintegrálódni azok az undorító faszok, akiken amúgy se erekció, se a demokratikus fejlődés nem látszik, csak a tömény szocializmus nyomai: teljes impotencia fejtől tökig…

*

3 – Utálom, hogy gyakran a kielégítetlen nők partereiről derül ki, hogy a hiánygazdaság fenntartásában érdekeltek… (az ilyen pasiknak fogalmuk sincs a szexről, se az egyenrangú piaci versenyszellem kialakításáról…)

*

4 – Utálom, ha egy nő nemi szervéről úgy beszélnek, mint egy bürokratikus intézmény tehetetlenségéről. Egy punci sosem tehetetlen, sosem illegális, sosem elkúrt, és sosem joghézagos! (Haszonelvű éhes állat az lehet, de erről a nuninyomorítók többet tudnak…)

*

5 – Utálom, hogy olyan sok a hímnemű nőgyűlölő vezető, mint tőkehiány a háztáji gazdaságokban…

*

6 – Utálom, hogy ha egy férfi meghallja azt a szót, hogy pozíció, rögtön a hatalomra vagy a szexre gondol, és még véletlenül sem az édesanyjára, esetleg a teljesség igényére…

*

7 – Utálom, hogy utánzóim különböznek utánzóiktól, mert így csökken a saját magam által kitalált világ sajátos valóságmértéke és értéke…

*

8 – Utálom, hogy a másoknak megírt cikkek, könyvek olyan díjakat kapnak, amiket én a saját nevemen sosem kapok meg! Próbáltam! (Persze, ez teremt vicces helyzeteket is, amikor elfelejtem minden utálatomat és csak nevetek azon, hogy önmagamat önmagamhoz hasonlítják… de nem kell beszarni senkinek, neveket úgy sem árulok el, elvégre nekem is kell hagynom valamit az utókorra…)

*

9 – Utálom, amikor a múzsám lefasisztázza a barátomat! Utálom, amikor a barátom orvosi esetnek kiáltja ki a múzsámat! A múzsám az én esetem!! Nem lehetne a múzsám, ha nem lenne csodálatos, okos, rendkívüli ember, de az!!! A barátom sosem volt fasiszta! Exkomcsi volt, amiről őszintén ír is a kötetében! Utálom, hogy ez a két ember képtelen leülni egymással beszélgetni! A következő életükben házaspárként végzik, ha így folytatják, én meg az egyetlen gyerekük leszek, aki idegileg, lelkileg rá fog menni az ő csatározásaikra! Azonnal kérjenek bocsánatot egymástól. A jövő, ebben az életükben még megváltoztatható…

*

10 – Utálom, hogy félek a szerelemtől! Félek, mert még nem találkoztam olyan szerelemmel, ami garantálta volna az igazságosság és egyenlőség érvényesülését. A totális szabadságról nem is szólva…

*

11 – Mindig elhülyülöm az életrajzírást, aztán csodálkozom, hogy mennyi állatságot írnak le rólam halálos komolyan. Úgy olvasom ezeket, mint az új-régi pártok programjait: elhűlve, majd kipukkadó röhögéssel…

*

12 – Utálom, hogy a szépség (az átlagoshoz viszonyított) kedvező hatását sokkal nagyobbnak tételezik fel, mint amennyire az én testi adottságaim képesek…

a) a szépség nem okvetlenül az okosság hiánya, vagy megléte…
b) a csúnyaság nem feltétlenül testi hiányosság, van, hogy a többleté…
c) az emberi szépség sem tudja enyhíteni a természet negatív változásait…
d) a szép sem feltétlenül mentes az érelmeszesedéstől, a pikkelysömörtől, bélfertőzésektől, ahogy a csúnya sem, legfeljebb a szépek tragikusabban fogják fel a betegségeket. A stressztől ráadásul megtalálja őket a herpesz is… (ez utóbbi nem feltétlenül igaz, de jól esett leírni!)
e) ha a globalizáció a modern világrendszer evolúciója, akkor az emberi csúnyaság mi is??
f) ha lenne főáramú szexualitásom, szebb lennék?, vagy villanyszerelő?
g) a szép ember arca megérkezett arc? A csúnya ember arca vándor arc?
h) mások szépsége nem döntheti el, hogy van-e értelme az életemnek…
i) a valóban szép emberek nem is tudják, hogy szépek!, és ettől még szebben ragyog a szépségük…
j) a csúnyaság nem Isten büntetése, hanem a fáradtsága! (Jellemző, hogy pont nálam fáradt el!!)

*

13 – Utálom, hogy minden nő tudja, hogy hol van a „G” pontja, csak én nem! (Lehet, hogy nekem nincs is?, vagy csak olyan rejtetten, mint az állami szociálpolitika?)

*

14 – Utálom, hogy lassan 5 éve képtelen vagyok válaszolni, egy (kedvesen) erőszakos, osztrák galériatulajdonos rendszeresen érkező leveleire, mert folyton eszembe jut, hogy az Anschluss bár nem hitleri találmány, mégis a hitlerizmus jegyében jött létre, és mint köztudott, az osztrák parlament az Anschluss mellett tett hitet kétszer is, 1848-ban és 1918-ban is. Úgy tűnik, hogy az erőszakos (ilyen-olyan) bekebelezés emlékét az én cigány gyomrom képtelen megemészteni, ahogy engem képtelenek a magyar galériatulajdonosok…

*

15 – Utálom, hogy olyan kövér vagyok, mint az ázsiai népességrobbanás, de utálnám, ha olyan sovány lennék, mint a cigányság jogainak dossziéja, amiben egyetlen lap van, szinte üresen…

*

16 – Utálom, hogy a politikusok olyanok, mint a drága hajszárítóm, ami a működőképesség látszatát tudja kelteni. De ez visszacserélhető 15 napon belül, míg az nem…

*

17 – Utálom, hogy a magyar államalapítás gyilkosságra épült! Ezért lett a fiam neve Koppány és nem István… (nem szabadna erről a tényről megfeledkeznünk, épp úgy, ahogy az áldozatokról sem…)

*

18 – A Magyar Újságírók Szövetségében mindenki pártonkívüli?, ezért van csak MUOSZ? Utálom, ha valaki pártonkívülinek hazudja magát, amikor nem az… akarom, hogy minimum 12 MUOSZ legyen! (Te, mit gondolsz erről?)

*

19 – Utálom, hogy ennyi mindent utálok, de utálnám magam, ha mindezt nem utálnám…

*

20 – Utálom, hogy a férfiak funkciózavarai miatt, gyakran a nőket kezelik halálra!

*

21 – Utálom, ha egy nép kurva nagy tudatömlengésébe fullad halálra egy másik…

*

22 – Utálom, hogy háborúhiányos időkben is rátalálnak a fajtámra, a melegekre, a Dávid csillagra, a vegákra, a szinglikre, a lakótelepen élőkre, és az édes, rövidfarkú pasikra az ellenségkép-festők…

*

23 – Utálom, ha közönségesnek tartanak csak azért, mert a magyar nyelv minden egyes értelmes szavát helyesen használom annak érdekében, hogy tökéletesen kifejezhessem az engem közönségesnek tartók közönségességét!!!

*

24 – Utálom, ha a szegénységet és a magyar himnuszt biológiai jelenségnek tartják…

*

25 – Utálom, hogy a valóság nagy kérdéseire a szerelemben is csak kis válaszok vannak, de azok sem igazak!!!

(folytatása következik)