A "Nőket az Olümposzra!" házimozgalmunk keretében ajánljuk olvasóink figyelmébe a klasszikus metrumba tört versek alkotóinak kiírt pályázatot, melynek fődíja arannyal ékes babérkoszorú és a kényelmes hely az aquincumi költők pantheonjában - de ha valaki inkább az újságírásban jeleskedik, annak is van pályázati ajánlatunk. Sok sikert és nemes versengést mindenkinek!A Pannon Művészet Alapítvány, a Magyar Írószövetség Költői Szakosztálya és az Aquincumi Múzeum meghirdeti a
XII. AQUINCUMI KÖLTŐVERSENYT
A versenyre klasszikus formában írt (alkaioszi, szapphoi, anakreoni, aszklepiádészi, hexameter, disztichon, leoninus stb.) pályaművet várnak, egy pályázatban legfeljebb két verset lehet beküldeni, s egy-egy vers terjedelme nem lehet több 32 sornál. Az idei évebn a választott téma: EGY NAP AZ OLÜMPOSZON. A pályázatoknak 2009. május 11-ig kell beérkezniük a Magyar Írószövetség címére (1062 Budapest, Bajza u. 18.), a borítékon fel kell tünteni: XII. Aquincumi Költőverseny.
A nevet és a lakcímet a pályamű mellett zárt borítékban kell elküldeni. A pályaműveket előzsűri bírálja el. A döntőbe jutott versekről az Írószövetség május 25-től ad tájékoztatást a 322-88-40-es telefonszámon.
DÖNTŐ ÉS EREDMÉNYHIRDETÉS: 2009. JÚNIUS 20. 14.00
AQUINCUMI MÚZEUM, BP., III.,SZENTENDREI ÚT 139.
A műveket neves művészek szólaltatják meg. Közreműködik a Trigonon Együttes.
A díjak a költőversenyen:
I díj: Arannyal ékesített babérkoszorú.
II. díj: Ezüsttel ékesített babérkoszorú.
III. díj: Bronzzal ékesített babérkoszorú.
A közönségdíjról a jelenlévők az oszutrakizmosz szép hagyományát felelevenítve cserépszavazással döntenek, de különdíjak is lesznek. A helyszínen megadott témában epigrammaíró versenyt is hirdetnek.
Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések alapján 2918,8 méteres magaságával egyike Európa legmagasabb csúcsainak is. A görög mitológia szerint az Olümposz legtetjén van az istenek örök lakhelye a görög pantheon tizenkét istenének palotája állt itt, melyben Zeusz uralkodott. Gaia gyermekei, a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt. A Tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon az ókori vallásban a görög pantheon legfőbb isteneinek csoportja, akik az Olümposz hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizenhét különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.
Zeusz, Héra, Poszeidon, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité, Athéné, Apollón és Artemisz mindig az első a tizenkét isten között szerepelt. Hébé, Héliosz, Hesztia, Démétér, Dionüszosz, Hadész és Perszephoné csak időszakosan volt az „olümposzi tizenkettő” része. Hesztia (tulajdonképpeni feladata a tűz gondozása volt az Olümposzon) Dionüszosznak adta át a helyét, aki általában a halandók között élt és igazán sohasem vágyott az olümposzi istenek magasztos társaságára. Perszephoné évi három hónapot az alvilágban töltött (telente, a föld terméketlen időszakában), és az év további kilenc hónapjában anyját, Démétért segítette – így helye az olümposziak között mindvégig csak jelképes volt. Hadész, akit mindig a legfőbb görög istenek között tiszteltek, az alvilág isteneként igen ritkán tartózkodott az Olümposzon. Apollón Héliosz trónját foglalta el a tizenkettek sorában, sőt egyes mondák Hébét, az istenek pohárnokát is az olümposzi istenek közé sorolják, aki miután Héraklész hitvese lett, lemondott tisztségéről. Héraklés, az élteében halandó félistenként élő hős a halála után szintén helyet kapott az olümposzi istenek karában.
Néhány szó a nőkről:
Héra, a rómaiaknál Júnó, Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Neve feltehetőleg „oltalmazót”, „úrnőt” jelent. A képzőművészetben érett asszonyként ábrázolják, attribútuma a királyi pálca és a kakukk, amely a szent madara volt. Eposzi állandó jelzője (epiteton ornans) a "tehénszemű". Kronosz és Rhea leánya; Démétér, Hesztia, Zeusz, Poszeidon, Hadész testvére. Héra és Zeusz gyermekei: Hébé, Eileithüia, Arész, Héphaisztosz (au istenek kovácsa Homérosz szerint közös gyermekük, más forrás szerint Héra nász nélkül szülte). Zeusszal nem jöttek ki valami jól: a csapodár férjtestvér barátnőit akkor is üldözte, ha maguk ártatlanok voltak az ügyben, de Zeusz mellett, aki hol aranyeső, hol bika, hol hattyú képében csábítgatta a nőket, nem volt épp könnyű dolga.
Aphrodité a szerelem, a szépség és a szexuális gyönyör istennője - mikor Kronosz kasztrálta Uranoszt, az ezáltal vert tengerhabokból született. Bár a kovácsisten felesége volt, később Arésztól született fia, Erosz. Szeretett szeretni: közel huszonegy utódot hozzott világra, isteneket és félisteneket egyaránt.
Athéné, a zeusz fejéből pattant istennő a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője. Szent állata a bagoly.
Artemisz Zeusz és Létó gyeremeke, Apollón ikertestvére, a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket, de a vadállatok úrnője is.
Hébé Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője.
Nyomdokaikon kívánunk jó versengést mindenkinek!
A nevet és a lakcímet a pályamű mellett zárt borítékban kell elküldeni. A pályaműveket előzsűri bírálja el. A döntőbe jutott versekről az Írószövetség május 25-től ad tájékoztatást a 322-88-40-es telefonszámon.
DÖNTŐ ÉS EREDMÉNYHIRDETÉS: 2009. JÚNIUS 20. 14.00
AQUINCUMI MÚZEUM, BP., III.,SZENTENDREI ÚT 139.
A műveket neves művészek szólaltatják meg. Közreműködik a Trigonon Együttes.
A díjak a költőversenyen:
I díj: Arannyal ékesített babérkoszorú.
II. díj: Ezüsttel ékesített babérkoszorú.
III. díj: Bronzzal ékesített babérkoszorú.
A közönségdíjról a jelenlévők az oszutrakizmosz szép hagyományát felelevenítve cserépszavazással döntenek, de különdíjak is lesznek. A helyszínen megadott témában epigrammaíró versenyt is hirdetnek.
Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik. A legújabb mérések alapján 2918,8 méteres magaságával egyike Európa legmagasabb csúcsainak is. A görög mitológia szerint az Olümposz legtetjén van az istenek örök lakhelye a görög pantheon tizenkét istenének palotája állt itt, melyben Zeusz uralkodott. Gaia gyermekei, a titánok is az Olümposzon éltek és Kronosz, a legfiatalabb és leghatalmasabb titán trónusa is az Olümposz volt. A Tizenkét olümposzi isten, vagy más néven a Dodekatheon az ókori vallásban a görög pantheon legfőbb isteneinek csoportja, akik az Olümposz hegy legtetején éltek. A különböző korokban összesen tizenhét különböző istent tiszteltek az olümposziak között, de egy adott időben számuk sohasem haladta meg a tizenkettőt.
Zeusz, Héra, Poszeidon, Arész, Hermész, Héphaisztosz, Aphrodité, Athéné, Apollón és Artemisz mindig az első a tizenkét isten között szerepelt. Hébé, Héliosz, Hesztia, Démétér, Dionüszosz, Hadész és Perszephoné csak időszakosan volt az „olümposzi tizenkettő” része. Hesztia (tulajdonképpeni feladata a tűz gondozása volt az Olümposzon) Dionüszosznak adta át a helyét, aki általában a halandók között élt és igazán sohasem vágyott az olümposzi istenek magasztos társaságára. Perszephoné évi három hónapot az alvilágban töltött (telente, a föld terméketlen időszakában), és az év további kilenc hónapjában anyját, Démétért segítette – így helye az olümposziak között mindvégig csak jelképes volt. Hadész, akit mindig a legfőbb görög istenek között tiszteltek, az alvilág isteneként igen ritkán tartózkodott az Olümposzon. Apollón Héliosz trónját foglalta el a tizenkettek sorában, sőt egyes mondák Hébét, az istenek pohárnokát is az olümposzi istenek közé sorolják, aki miután Héraklész hitvese lett, lemondott tisztségéről. Héraklés, az élteében halandó félistenként élő hős a halála után szintén helyet kapott az olümposzi istenek karában.
Néhány szó a nőkről:
Héra, a rómaiaknál Júnó, Zeusz főisten testvére és felesége, a házasságot és a születést védelmező istennő. Neve feltehetőleg „oltalmazót”, „úrnőt” jelent. A képzőművészetben érett asszonyként ábrázolják, attribútuma a királyi pálca és a kakukk, amely a szent madara volt. Eposzi állandó jelzője (epiteton ornans) a "tehénszemű". Kronosz és Rhea leánya; Démétér, Hesztia, Zeusz, Poszeidon, Hadész testvére. Héra és Zeusz gyermekei: Hébé, Eileithüia, Arész, Héphaisztosz (au istenek kovácsa Homérosz szerint közös gyermekük, más forrás szerint Héra nász nélkül szülte). Zeusszal nem jöttek ki valami jól: a csapodár férjtestvér barátnőit akkor is üldözte, ha maguk ártatlanok voltak az ügyben, de Zeusz mellett, aki hol aranyeső, hol bika, hol hattyú képében csábítgatta a nőket, nem volt épp könnyű dolga.Aphrodité a szerelem, a szépség és a szexuális gyönyör istennője - mikor Kronosz kasztrálta Uranoszt, az ezáltal vert tengerhabokból született. Bár a kovácsisten felesége volt, később Arésztól született fia, Erosz. Szeretett szeretni: közel huszonegy utódot hozzott világra, isteneket és félisteneket egyaránt.
Athéné, a zeusz fejéből pattant istennő a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője. Szent állata a bagoly.
Artemisz Zeusz és Létó gyeremeke, Apollón ikertestvére, a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket, de a vadállatok úrnője is.
Hébé Zeusz és Héra gyermeke, az ifjúság istennője.
Nyomdokaikon kívánunk jó versengést mindenkinek!
******
Optimista cikkek kerestetnek! - Folyamatos újságírói pályázat nem csak férfiaknak
Optimista cikkek kerestetnek! - Folyamatos újságírói pályázat nem csak férfiaknak
Az Egy Optimista Magyarországért Alapítvány hivatásos, és amatőr újságírók részére pályázatot hirdet, nevezni bármely sajtóorgánumban megjelent, optimista hangvételű cikkel lehet. Doktori tanulmányában Dr. Croanio Perez újságíró Kolumbia, Németország és hazánk kulturális összehasonlítására építve, mentálhigiénés preventív programot dolgozott ki, melynek középpontjában az optimista gondolkodásmód elsajátítása és terjesztése szerepel. Az értékelő bírálatok során az optimista hangvételű szövegkörnyezetbe helyezett cikkek valódi hírtartalma, és a világlátás egyenlő súllyal esik latba. A pályázat kiíróinak legfőbb célja: nem a „hurráoptimizmus" erősítése, hanem a pozitív olvasói gondolkodásmód kialakítása, azaz „Ne csak a rosszat lássuk a világban !"
Résztvevők köre: Amatőr és hivatásos újságírók.
Díjazás: A legjobbnak ítélt írásokat az Alapítvány Kuratóriuma havonta magas pénzjutalomban részesíti.
Beküldési határidő: Folyamatosan
A pályázatot kiíró szervezet: Egy Optimista Magyarországért Alapítvány
További információk: palyazat@optimistaklub.hu
Résztvevők köre: Amatőr és hivatásos újságírók.
Díjazás: A legjobbnak ítélt írásokat az Alapítvány Kuratóriuma havonta magas pénzjutalomban részesíti.
Beküldési határidő: Folyamatosan
A pályázatot kiíró szervezet: Egy Optimista Magyarországért Alapítvány
További információk: palyazat@optimistaklub.hu
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése