Szécsi Magda: Hétköznapi utálataim (2. rész)

„29 – Utálom, hogy tapasztalatok nélkül képtelenség felismerni, hogy milyen valóságos azonosságok és ambíciók rejtőznek a szerelmi, baráti, és politikai jelmezek mögött! Aki azt állítja, hogy ő felismeri tapasztalatok nélkül, az vagy elmúlt 86 éves, vagy hazudik, vagy „jelmeztervező”…” – Szécsi Magda folytatja hétköznapi utálatainak jegyzését – huszonöttől ötvenig.

26 – Utálom, amikor egy ember veszteség miatti keserűsége megédesíti egy másik ember életét...

*

27 – Utálom, ha valaki a drog áldozata lesz és nem a szabadságé vagy a szerelemé! Vagy épp ezek hiánya miatt menekülnek sokan a bódulatba? Nem tudom. Én sosem drogoztam, ha csak a szerelem nem számít annak…

*

28 – Utálom az olyan rendszereket, amik épp akkor törik el az emberek karját, amikor a boldogság már csak egy karnyújtásnyira van tőlük!

*

29 – Utálom, hogy tapasztalatok nélkül képtelenség felismerni, hogy milyen valóságos azonosságok és ambíciók rejtőznek a szerelmi, baráti, és politikai jelmezek mögött! Aki azt állítja, hogy ő felismeri tapasztalatok nélkül, az vagy elmúlt 86 éves, vagy hazudik, vagy „jelmeztervező”…

*

30 – Utálom a gőgös, hamis pátoszos cigány és magyar nőket, akik a múltról szavalnak, de a jövőben élnek, a mában pedig mindent a házastársuk kapar ki számukra! Kuss legyen!!! (A hitelesség nem pofázással kezdődik, de gyakran csenddel végződik…)

*

31 – Utálom, ha a hallgatásomat úgy értékeli sok hülye, hogy hülye vagyok!!!, miközben ízenként elemzem ki őket, és az eredmény cseppet sem dicséretes se lelki, se szellemi téren!

*

32 – Utálom a magyarországi roma nyomor és kitaszítottság változatlanságát, amit a nagypolitika a lehető legváltozatosabban próbál megmagyarázni! (A kis roma politikusok meg bólogatnak hozzá!)

*

33 – Utálom azokat, akik képtelenek szépen magyarok lenni. A Magyar Gárda tagjai erre képtelenek! Megpróbálhatnának újra emberek lenni, befogadók és tényszerűek, ezeken keresztül pedig egyéniek!

*

34 – Utálom, ha egy újságíró úgy ír a fajtámról, hogy közben belefagy a szar a rémülettől, és hősnek érzi magát attól, amiért a lottyadt seggével be mert menni egy putriba, ahová több százezer roma kénytelen bemenni naponta, évtizedek, évszázadok óta, de őket ezért mégsem érzi hősnek, csak önmagát. És ezért a „hősiességért” még fizetést is kap… Ohh! Ahh! De szörnyű…

*

35 – Utálom, ha utálják és nem értik meg azokat a politikusokat és művészeket, akiket én nagyra tartok. Nincsenek sokan ez tény! Annál többen vannak azok, akiktől felfordul a gyomrom!, akik a médiában, mint a kultúra főpapjai naponta fényezik saját hülyeségeiket, egyetlen tényezővel helyettesítve be a sokat, épségben semmit sem hagyva. Ilyenkor gondolom azt, hogy fasz a szájukba!!!, ne merészeljenek magyarul (Kodály, Pilinszky, Weöres, Ady, Kosztolányi, József Attila, Kovács Jánosné szövőnő, Nagy Pista mérnök, Jónás Böske takarítónő nyelvén) agymosást végezni egy olyan megnyomorított népen, akit lassan már önnön személyisége is zavar, mert folyton földbe döngölik lelkiségét! A lélek mozdulatlansága és a szellemi erőszak hosszú folyamata nyálfolyós hülyévé tehet egy népet, akivel ezután bármi megtörténhet, még el is tűnhet a föld színéről nyomtalanul!

*

36 – Utálom, hogy egyetlen cigánygyűlölő párt sem írta a zászlajára emlékeztetőül, hogy: A vád gyakran szüli a vétket!!!

*

37 – Utálom, hogy a férfiak nem ismerik fel a női megállapodottságot, aminek egyik legfőbb ismérve a humor megjelenése a puncin belül, amitől az asszonyok, ha nem is röhögve, de bölcs elnézéssel fogadják magukba a férfiak baklövéseit… (aztán persze jön a magányos maszturbálás, hogy el ne veszítsék humorérzéküket!)

*

38 – Utálom a reggeleket, főleg ha Horváth Pista nótájára ébredek, aki primitív szöveget ordít világgá, és egy erőszakos, szintén primitív hang, épp hogy csak ki nem fröccsen az élvezettől a pokolba!, pedig az ő bőre rohadhatna le csontig a szégyentől!!! Fura dolog a nóta. Mindenkire máshogy hat. Bennem kérdések születnek, olyanok, hogy a bugajakabok miért akarják mindenáron lejáratni a cigányságot, csak nem a Magyar Gárda kedvében akarnak járni? Meg, hogy ki volt besúgó? Ki vitte a híreket lihegve a zámolyi ügy kapcsán (is), az akkor még újságíróként ténykedő fasiszta elmebetegnek? Ki zsidózik, ki buzizik folyamatosan? Kinek a nője kurva? Kinek a felesége baszott stikiben, pedig már gyerekei voltak? Kinek kell kihypózni a bőrét, és miért is?!! Ki az, aki rémhíreket terjeszt, és pletykál, hazudik, mint egy rossz fürdős kurva? Ki az, akire 15-20 év múlva már a kutya sem fog emlékezni, mert a gagyiélet, a gagyimű múlandó?! Ki az, aki gilisztaként vonaglik a hatalomért, és mióta lovagias tett az asszonyverés? Hát, szóljon csak a Horváth Pista nóta az ocsmány szövegével: Most már ezek a kérdések örökre ott lesznek a hangszerelés mögött…

*

39 – Utálom, hogy még a cigányok mellett kiálló politikusok közül sem hisznek sokan abban, hogy egy cigány is képes intellektuális feladatok megoldására! Ha hinnének benne, akkor nem a Kádár rendszerben beidomított „kubikusokkal” tárgyalnának, akik már attól is elájulnak, hogy egy proliból lett nagytőkés akkorát tud hazudni, mint fingani, éppúgy, mint ők…

*

40 – Utálom, hogy a lelki terror lenyelni való tételként szerepel a magyar jogban, mint egy szem andaxin…

*

41 – Utálom, ha igaz, hogy egy cigány házaspár sima érettségivel vizsgáztatott a főiskolán szociális munkásokat 7-8 évvel ezelőtt. A színvonalon (ha igaz, ha nem) már úgysem lehet segíteni! (Írjanak már páran közülük, hogy zajlott a vizsgáztatás?!)

*

42 – Utálom, hogy a Magyar Gárda lassan olyan intézménnyé válik, amiről azt álmodja néhány párt, hogy megfelel a társadalmi fejlődés aktuális állapotának. Én meg mást álmodok…

*

43 – Utálom az illúziókat! Ma legnagyobb illúzió az, hogy kívül lehet maradni a politikai harcok körén!

*

44 – Utálom, hogy a legtöbb ember számára az élet egy tragédia. Utálom, hogy nem tanítja meg nekik senki, hogy a tragédia nem maga az élet. A tragédia a nem cselekvésben van!

*

45 – Utálom, hogy egyre több a tehetségtelen műanyag „muzsikus!” Olyanok, mint a Sárosi Bálint tanulmányában olvasott juhász. Idézem: „… öreg alföldi juhász ismerősömet mentem meglátogatni, hogy 1-2 évvel előbb meghallgatott furulya játékát magnóra vegyem. Akkor is a mezőn volt. „Hangszer is van nála?” – kérdeztem otthon lévő feleségétől. – „Az ám…” – felelte a néni büszkén, s én rohantam ki a mezőre. Kiderült, hogy a „hangszer” nem egyéb, mint egy táskarádió. „A fiamtól kaptam: a furulyát az unokámnak adtam, hadd játsszék vele. Ez jobb, ezen csak meg kell nyomni egy gombot, s már szól…”

*

46 – Utálom a TV2 „Napló” című műsorát, mert azt hiszik, ők határozhatják meg a cigány emberek szociális szükségleteinek határát!!! (És Széles Gábor seggén a pattanások számát? Hogy jön most ide Széles Gábor? Én is ezt kérdezem a Naplót nézve…) Szégyelljék magukat!!!

*

47 – Utálom, ha egy politikus összekeveri a teljesítményt a hitelességgel! (Mert az ágyban jól teljesít (pl. évente kétszer…), attól még hiteltelen lehet a politikában, és fordítva…)

*

48 - Utálom a feledékeny embereket! (Kivéve, ha a feledékenység öregségből, betegségből fakad.), például azokat a feledékeny jobb vagy bal oldali politikusokat, akik messzire elkerülték a meleg büszkeség napi felvonulást. Hogy lehet az, hogy egyesek elfelejtették a kollégiumi éjszakákat…?! Mert ők nem akarnak emlékezni, azért azok az éjszakák még megtörténtek, és nincs benne semmi, de semmi szégyellnivaló!!!

*

49 – Utálom, ha a (ki tudja miből) meggazdagodottak megtagadják a szegények belső vívódásainak és mély megrendüléseinek hitelességét és azt a szándékot, hogy problémáikra valóban keresik a megoldásokat…

*

50 – Utálom, hogy nem találkoztam még olyan rasszistával, aki felismerte volna önmaga szellemi mocskát! (És a megdöbbentő felismeréstől lebénult volna szellemileg…)
(folyt. köv.: Hétköznapi örömeim)