Szerdán sűrű nap lesz, aki nem akar, nem fog unatkozni: a még mindig rejtekező Spiegelmann Laura könyvéről, az Édeskevésről esik szó az ÉS Kvartett első beszélgetésén este héttől az írók Boltjában, míg ugyanebben az időpontban a Viltin galéria ad otthont a Strabag-díjas Varga Rita kiállításá-megnyitójának – de mindenki pihenje ki magát a csütörtöki Irodalmi Centrifuga előtt, melyre este héttől kerül sor a Centrálban.ÉS-Kvartett: ÉdeskevÉS
Január 28-án, szerdán 19 órakor az Írók Boltjában (Budapest VI. Andrássy út 45.) indul az ÉS-KVARTETT, az Élet és Irodalom kritikai beszélgetés-sorozata. Az első beszélgetésen Spiegelmann Laura: Édeskevés című kötetéről (Magvető Kiadó) Károlyi Csaba beszélget Angyalosi Gergellyel, Kálmán C. Györggyel és Margócsy Istvánnal.
Varga Rita: Valamit hoz a víz
Szerdán 19 órakor a Viltin Galériában (1054 Budapest, Széchenyi u. 3) Varga Rita pécsi képzőművész Valamit hoz a víz című kiállításának megnyitóján Készman József művészettörténész mond megnyitóbeszédet, Keresztesi József pedig egy hosszabb írását olvassa fel.
A kiállítás 2009. január 28.-tól február 28-ig látható a galériában.
„A tavalyi évben (2008) Strabag festészeti különdíjas Varga Rita kiállítása érzéki jelentésközvetítő anyagok és eszközök felhasználásával konceptuális indíttatású, egyben erős érzelmi dinamikát hordozó témát/jelenséget dolgoz fel. Három eltérő, jellegénél fogva egymással mégis összefüggő kerettéma az ábrázolási ciklusok alapja, amelyeket különböző médiumok – festmény, szöveg, mozgókép – együttes alkalmazásával bont ki.
Festett jeleneteinek, képtörténeteinek eredete a sajtóhírek információkultusza, társadalmi jelenségek gyakran bulvárba hajló értelmezése.
A három narratíva Ofélia, Malina és Zsanett alakjai köré épül. A több szálon megidézett történetet – többek között - a vízben lebegés, a megtisztulás és megoldás, egyben a személyes feldolgozás motívuma köti össze.
Amennyire nem tipikus a társadalmi eseménytörténet bizonyos szereplőinek, fejezeteinek festményen való megjelenítése, oly mértékben kap szerepet Varga Rita képein a festés segítségével történő személyessé tétel. Alkotójuk (el)játszik a gondolattal, egy-egy történettel, és a maga mondandója szerint animálja újra azokat, vizuálisan erős jeleneteket emelve ki belőlük. A gyakran populáris képi világot idéző megjelenítésmód elsősorban a festményekre jellemző, amelyek így egy másodlagos valóságra utalnak, ahol minden kép alapja egy korábbi kép, egy másik vizuális klisé. Konkrétságuk, látszólagos objektivitásuk, hírértékük ellenére nem nehéz észrevenni a munkákon az érzelmi érintettséget, a kritikus és üdítően frivol hangvételt.” (forrás: artportal)
A kiállítás 2009. január 28.-tól február 28-ig látható a galériában.
„A tavalyi évben (2008) Strabag festészeti különdíjas Varga Rita kiállítása érzéki jelentésközvetítő anyagok és eszközök felhasználásával konceptuális indíttatású, egyben erős érzelmi dinamikát hordozó témát/jelenséget dolgoz fel. Három eltérő, jellegénél fogva egymással mégis összefüggő kerettéma az ábrázolási ciklusok alapja, amelyeket különböző médiumok – festmény, szöveg, mozgókép – együttes alkalmazásával bont ki.
Festett jeleneteinek, képtörténeteinek eredete a sajtóhírek információkultusza, társadalmi jelenségek gyakran bulvárba hajló értelmezése.
A három narratíva Ofélia, Malina és Zsanett alakjai köré épül. A több szálon megidézett történetet – többek között - a vízben lebegés, a megtisztulás és megoldás, egyben a személyes feldolgozás motívuma köti össze.
Amennyire nem tipikus a társadalmi eseménytörténet bizonyos szereplőinek, fejezeteinek festményen való megjelenítése, oly mértékben kap szerepet Varga Rita képein a festés segítségével történő személyessé tétel. Alkotójuk (el)játszik a gondolattal, egy-egy történettel, és a maga mondandója szerint animálja újra azokat, vizuálisan erős jeleneteket emelve ki belőlük. A gyakran populáris képi világot idéző megjelenítésmód elsősorban a festményekre jellemző, amelyek így egy másodlagos valóságra utalnak, ahol minden kép alapja egy korábbi kép, egy másik vizuális klisé. Konkrétságuk, látszólagos objektivitásuk, hírértékük ellenére nem nehéz észrevenni a munkákon az érzelmi érintettséget, a kritikus és üdítően frivol hangvételt.” (forrás: artportal)
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése