2009. január 29., csütörtök

Dokuszemle 2. – Gogo & George

A 40. magyar filmszemlén mutatták be Konecsny Emőke filmjét, a Gogo & Georg-ot, mely a II. világháború idejébe és az utána következő évtizedbe kalauzolt egy arisztokrata nő boldog első házasságának történetét mutatva meg, melyben nem csak Magyarország története, de a világtörténelem is fel-felvillan.


Konecsny Emőke filmjének hősei Dőry Ilona, azaz Dőry Gogo és Kovách György, George, kettejük megismerkedésekor alezredes, később ezredes, ’a szállodás’, akinek a fél világ barátja volt, s akinek nagy szerepe volt abban, hogy a Szent Jobb 1945. augusztus 20-án hazakerüljön. A visszaemlékezők Dőry Ilona maga és Marék Veronika, a sikeres és szintén világhíres, japánban nagyon népszerű gyerekkönyv-író, itt azonban csak mint Kovách György keresztlánya szerepel.
A film a Gogo által összegyűjtött albumokban lapozgatva és archív felvételekből válogatva mutatja meg a magyar történelem pillanatait – a Szent Jobb hazaérkezését, a politikai változások eredményeként menekülésre kényszerülteket, akik Kovách George alezredes szállodájában mindig szívesen látott vendégek voltak. De leginkább mégis egy szerelemről szól.



Nem merülünk el a részletekben, inkább csak felvillannak a történelem alakjai – Habsburg Ottó például, aki szívesen látott vendég volt az amerikai szállodában, s Dőry Ilona felállva köszöntötte őt az ebédlőben, mint Magyarország potenciális királyát.
Egy olyan pár életének eseményei rajzolódnak ki előttünk, ahol a nő szabadon élt, imádta a férjét, összegyűjtött minden vele kapcsolatos emléket, s nagyon tudta mit akar – utazni, szabadon élni – amit el is ért. Vidáman élt vele tizenhárom boldog évig a férj is, akiből akkorra már befutott szállodaipari menedzser és az amerikai állam fontos keleti informátora vált.



Bejárták a fél világot, a képekről laza nemtörődömség és életélvezet sugárzik, társasági modorú cikkek hangzanak el, közben mintegy mellékesen derül ki a szállodaipari és a katonai karrier − egy dologtalan dandy, aki mindvégig keményen és állandóan dolgozott.
Technikáját tekintve a film egymás után vágja össze az archív híradórészleteket, a családi album fotóit, Dőry Ilona különböző, már itthon töltött éveiben készült felvételeket, az újságkivágatokat az albumokból és a Marék Veronikáról készült felvételt, ahogyan az albumokat mutatja be. A korszak enumerációja ez, melyben a 89-es rendszerváltó első kormány vezetőjének apja éppúgy helyet kap, mint akkori miniszter, ahogy Marilyn Monroe férje vagy a világ és Amerika híres énekesei, színészei, zenészei, Charlie Caplintől Habsburg Ottóig és Yehusi Menuhinig sokan.
Dőry Ilonáról kiderül, hogy még két férje volt, s a harmadik halála után végleg hazaköltözött, látjuk betegszobájában, ahol a felvételen a rendezőnő is ott ül a betegágy mellett, s látjuk temetését, végigkísérjük életének eseményeit − a köztes évekről azonban nem sok szó esik, hiszen a fókuszban a magyar történelemben szerepet játszó Kovách George áll − egy véletlen hős. Véletlen, hiszen amerikai repülősként, Magyarországot kellett volna bombáznia, s mikor hivatkozva a hadseregben érvényes szabályra, erre nemet mond, a hadsereg megörül annak, hogy talált egy magyart, aki az amerikai-magyar kapcsolatok ápolására, a segélyek szervezésére alkalmas lehet. Mint Pilátus a Credo-ba, csöppent ez a minden társaságbéli nő által körülrajongott ember a szerepébe. A képeken mintha ennek tudata tükröződne: mikor átadja a Szent Jobbot, mikor a Ferencziek terén amerikai segélycsomagokat oszt a Mindenki Karácsonyfája alatt, vagy ha csak saját szobrával áll szemközt egy kiállításon… Kicsit meglepett, kicsit hitetlenkedő, mindig udvarias és az életnek hálás ember látszik, ahogy Dőry Gogo esetében sincs ez másképp. (Külön csemege, mikor a gyerekkorra, öt testvérére és a boldog családra emlékezve megjegyzi, „ha nincs a háború, egyikünk sem ment volna férjhez. Dehogy jutott volna eszünkbe otthagyni azt a jó életet!” A nyíltsága megragad, életszeretete sugárzik – s ez végigkíséri a filmet.) A történelmi események közelében két könnyed arisztokrata − s itt is szerep jut a léptékváltozások felvillantásának: a Szent Jobb itthon eltűnt ereklye, az ország legnagyobb értéke – kint egy sóbányában elhagyott jelentéktelen faláda, melyre tintaceruzával felrótták, hogy Szent Jobb – törékeny! Ami innen nézve gigantikus tett, onnan nézve szinte jelentéktelen apróság – nem csoda, ha egy életen át lehetett csodálkozni az életen, mely hagyta szabadon meglovagolni a hullámait két társasági lénynek − a kémkedések, emberölések, a háború, a koncentrációs táborok borzalmai helyett egy könnyed történet egy arisztokrata pár boldog szerelméről: más lépték.



A film adatai:
2008, 39 perc, színes, video
Szerkesztő, vágó, gyártásvezető, rendező: Konecsny Emőke
Operatőr, producer: Kocsis Tibor
Gyártó: Flóra Film International, Duna Televízió
A film január 30-án este héttől a Duna televítió műsorán is látható.


-gyg

Nincsenek megjegyzések: