"Az összekapcsolódott csoportenergia röpteti a labdát, ami világokon keresztül röpül, át a tudaton és az alatta alvó képeken, a széleken álló sötét és világos kapukig." Milyen a foci egy űrnyi távolságról szemlélve? Lovas Nagy Anna cikkeinket olvasva egy holdudvarnyi térből így látta a helyzetet.Holdbázis
Holdudvarról nézem a játékot, ahol a forgó fényfolt kivet vagy beszív, mert erőjáték minden, a forgás centrifugális ereje, a tömegvonzás − és a testemre nőtt acélhéj velem együtt verődik a kiszámíthatatlan erők játékában.
Küldöm a jeleket a kétségbeesés rádióján, összehánytam a levegőt, babkonzerv szálldos a magasban, és te nem ápolsz anyám. Mert mind odalent vannak, nővéreim és húgaim, belakják a kísérletet, Artemisz kötényében dajkált reformot, amit a nyugtalan nők vívtak ki. Keresem a helyem, de a gyér légkör elrejti a leszállópályát, pedig én is beleszuszognám a növekedő felhőkbe hidrokínjaim. Nézem a helyet idefentről és odavágyom, ahová elmentek a nők, hogy kipróbálják maguk, megmutatni, lehet jobban, nevelni erdőt, ahol nem lesznek háborúk, mert havibajos vérükkel bekenték az ajtófélfát, felismerje övéit az anyaistennő.De most mindenki a koponyasisakban függ, megtelnek az ovális arénák, elfoglalják virtuális helyük a kozmikus játékban az apa-planétán.
Brainball az új játék neve, az archaikus Football-ból nőtte ki magát, és sem testi erő, sem fizikai fölény nem szükséges hozzá, játszhatják, húsosak, mozdulatlanok, légszomjas tüdőbetegek is: mert nem egyesével indulnak a küzdelembe. Az összekapcsolódott csoportenergia röpteti a labdát, ami világokon keresztül röpül, át a tudaton és az alatta alvó képeken, a széleken álló sötét és világos kapukig. A férfiak találták ki, mert hitték, a térben jobban játszanak; de a nők fantáziái festették elevenné.Mint az anyag és antianyag, úgy semmisíti meg a gondolat a labdát, és a felszabadult energia hívja újra életre, cikkanni a hipertérben. A játékosok első halálig játszanak: a sötét vagy a világos kimúlásáig, ami magával ragad mindent.
A vesztes mindig a sötét kaput kapja legközelebb.
A vesztes a könnyével fizet, amiből lassan feltöltődnek a holdtengerek, és a nők meztelen karjukban hordják bele a halakat.
Bejegyzések
3 megjegyzés:
Nagyon tetszett, mert számomra a focinak legfeljebb ilyen aspektusból van létjogosultsága, így érthető. Anna nem tagadja meg önmagát, marad a nők szószólója, a világot általuk alkotó energia láttatója.
A Holdbázis-ból is kiderül, hogy minden játék halálos... legalábbis az első halálig. "A többit lassan megszokod" Vízöntő-kori végtelenített vízió - tetszik !
Ha vki azt mondja nekem a foci eb előtt, hogy remek kis írások fognak születni a FociIcában,- hát mondtam volna miért is ne, hiszen remek írónőink vannak, sőt nagyon jól író nőink is. Miért ne tudnának izgalmas, frappáns, elgondolkodtató vagy éppen humoros írásokat csak úgy lazán odakanyarítani! Mert lássuk be, a foci már nem csak a férfiaké.
Ám, ha vki azt mondta volna eme brutális, szúrósan verejtékszagú, ősindulatokat felkorbácsoló küzdelemről, hogy erről lehet metafizikai síkon is írni,-nos nyilván hülyének nézem!
Kb. 30 éve vagyok focirajongó, - többet mondani ki tudna róla?
(Na jó: nyilván aki 31 éve?).
Olvasom Lovas Nagy Anna írását és egyre inkább hülyének érzem magam.
Valami olyasmit mondott, hogy minden, ami él és létezik, egységet alkot. Amit persze tudunk, de nem hiszünk. Neki se. De úgy szólít meg, úgy mesél erről a kozmikus játékról, hogy hiszed,- ha 2000 év múlva lesz még Brainball, az ilyen lesz. Szeretnéd, hogy ilyen legyen. Mert egy kozmikus holdtornácon ülve már tökmindegy, hogy kívül -e vagy belül vagy! Mert ott vagy és leszel, benne a játékban és azon kívül.
Mert egyszer majd a kör is eldőlni látszik!
Ha jól értelmezem.
Mert lehet, hogy LNA csak sóhajtott egyet a szélbe. Amolyan babkonzerveset!
Meglehet, csak asszondom…
És ne felejtsem: az uccsó két sort! A számomra jaj, de gyönyörűt!
„ A vesztes a könnyével fizet, amiből lassan feltöltődnek a holdtengerek, és nők meztelen karjukban hordják bele a halakat. „
Megjegyzés küldése