2009. április 23., csütörtök

Éta kátásztrófá…

"Kíváncsi voltam ennek az embernek és írónak a személyes kisugárzására, ezért kértem Vári Erzsi szlavista kolléganőt, vigyen magával az interjúra Ulickajával. Aki a könyvfesztivál díszvendége, és új regénye is most jelent meg, a Daniel Stein, tolmács.
Sok mindent tudok tőle, hiszen minden könyvét olvastam, és sok mindent szeretnék megtudni. De csak egy kérdésem lehet..." - Gordon Agáta egyetlen kérdést tett fel kedves írójának, Ljudmila Ulickajának.


Ljudmila Ulickajával találkoztam. Egyik kedvenc íróm, 60 éves, orosz, női és férfi regényt is tud írni. Nagyszerű életművéhez képest nagyon is fiatal. Emberi és írói tekintély a szememben, akit szeretnék valaha megközelíteni.
Regényei hosszanfriss üdvös olvasmányok, nagy megértésekkel és tanulságokkal. Számomra a legjobbak a Vidám temetés, a Szonyecska, az Életművésznők, az Odaadó hívetek, Surik.
Kíváncsi voltam ennek az embernek és írónak a személyes kisugárzására, ezért kértem Vári Erzsi szlavista kolléganőt, vigyen magával az interjúra Ulickajával. Aki a könyvfesztivál díszvendége, és új regénye is most jelent meg, a Daniel Stein, tolmács.
Sok mindent tudok tőle, hiszen minden könyvét olvastam, és sok mindent szeretnék megtudni. De csak egy kérdésem lehet, Vári Erzsi kedvesen maga elé enged.
"Van-e nőtudatú irodalom?" Ezt kérdeztem Ulickajától. Évek óta használom ezt a fogalmat, hogy nőtudatú, és eddig számos nő kérdezte meg tőlem, hogy akkor mi is ez pontosabban? Valahol itt tűnt fel Ulickajának, hogy bár feszülten figyelek rá és Vári Erzsire, aki fordította a szavainkat, láthatóan nincs nálam diktafon. Picit bepöccent és szigorúan nézett rám. Éta kátásztrófá, mondta kétszer is, és elszégyelltem magam.
Fontos kérdés egy valóban kompetens szellemhez, és nem elég hogy nem értem, de nem is rögzítem a választ amelyre azonban, minden női idegszálammal összpontosítottam.

Genetikus vagyok, mondta Ulickaja, pontosan tudom, mi egy férfi, és mi egy nő, hogy minden sejtjükben különböznek. A tudatuk is, a kifejeződése is. Külön világ.
De fontos az együttműködés, és sok feltáratlan út vezet egymáshoz.

Vári Erzsi többre emlékezett pontosan:
– Genetikusként teljes mértékben tisztában vagyok a női és a férfi test felépítésével: a nők és a férfiak a legutolsó sejtjükig különböznek egymástól, és ennek az eltérésnek lélektani következményei is vannak. Ugyanakkor, napjainkban különösen, vannak átjárások a nemek között, vannak úgy nevezett férfias nők, és nőies férfiak. Ha személyesen közelítünk meg egy – egy individuumot, akkor különösen tágíthatók a határok, és jelentősebbek az átjárások.

Ami az írói tevékenységem illeti: recepció mindenféle jelzőkkel sorol be, női író, írónő, nőíró és így tovább, de ez engem nem érdekel, én a saját személyiségemet képviselem, a maga összetettségében. Oroszországban egyébként a nők jelentik a társadalom jobbik, nemesebb felét, és munkáimban ezt is igyekszem bemutatni, hangsúlyozni. Hozzátenném mindehhez azt is, hogy egymás megértése volna a nők és a férfiak legfontosabb feladata, illetve elengedhetetlen feltétele annak, hogy harmóniában éljünk.

Surik és Szonyecska, gondoltam az életművéből erre a két nagyszerű regényre, analitikusan Jancsi és Juliska. A gender-rengeteg eltévedt fiai és lányai.
Aztán még elnézegettem korunk talán legnagyobb írónőjét. Apró, vékony nő sötétkék gyapjúpulóverben, sötétkék selyemsálban, finom kezekkel, fülében sötétkéken cseppenő fülbevaló. Zárt orosz beszéde régtől volt ismerős. Különlegesen szép, zöld szeme van. Mikor lejárt a húsz percünk, megbocsátóan intett, és mosolygott.



1 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Kedves Agáta,
a Vári Erzsi emlékeiként feltüntetett mondatok a Lietrán megjelent Ulickaja-interjúból származnak.

Lásd: http://www.litera.hu/hirek/lelkiismeretunk-a-tuleles-egyetlen-eszkoze