Világírónők: Ana Rossetti (1950)

Almodóvar filmjei mellett költészetével ő képviseli leginkább azt az örömujjongást, azt a túláradó életigenlést, ami a madridi movida néven ismertté vált társadalmi-kulturális jelenség volt. Rossetti csavaros észjárású felforgató, aki a hagyományt ötvözi a játékos erotikával, a nőiség élményével. Tapintással vizsgálja az angyalok nemét, és nem üres retorikával, ahogy Bizáncban szokás, s célja nem a konklúzió, hanem a vágy ébren tartása: „s megállni/ a kétértelmű határon,/ ahol a rejtély csodája lesben áll” (De los pubis angélicos – ’Angyali szeméremdombokról’) – Világírónők sorozatunkban Pávai Patak Márta Ana Rossettit mutatja be.

Pávai Patak Márta: Aki angyalokat tapogat
Világírónők 3. - Ana Rossetti

Vannak álmok, melyek nem halnak meg. Mert
álmok akarnak maradni.
Idegen tőlük a gömb ívelése
és a csillagok ténykedése
állandó saját pályát írnak le
és bábjukba páncélozódva védekeznek
az időrend ellen.

Nem sokkal Franco halála után, a nyolcvanas évek legelején robban be Ana Rossetti az irodalmi életbe élettel teli, felszabadult erotikát sugárzó költészetével (Los devaneos de Erato, ’Erato csapongásai’, 1980, Dióscuros, ’Dioszkurosz’, 1982), s lerombolja a Petrarca nyomdokán haladó, passzív, könnyfakasztó szerelmi lírát alkotó költőelődök kötelező nőimázsát. Rossetti a meg nem alkuvás jelképe, távol áll tőle minden divatkövetés, olcsó trükk és mesterkélt fogás, pedig nyelve barokkosan burjánzó, ám keresetlen és közvetlenül szókimondó, amilyen a költő maga: öntörvényű és határozott, mint aki tudja, mit akar. Almodóvar filmjei mellett költészetével ő képviseli leginkább azt az örömujjongást, azt a túláradó életigenlést, ami a madridi movida néven ismertté vált társadalmi-kulturális jelenség volt. Rossetti csavaros észjárású felforgató, aki a hagyományt ötvözi a játékos erotikával, a nőiség élményével. Tapintással vizsgálja az angyalok nemét, és nem üres retorikával, ahogy Bizáncban szokás, s célja nem a konklúzió, hanem a vágy ébren tartása: „s megállni/ a kétértelmű határon,/ ahol a rejtély csodája lesben áll” (De los pubis angélicos – ’Angyali szeméremdombokról’) Almodóvar filmszereplőit és Rossettit is megihleti a korszak híres transszexuális spanyol színésznője, Bibi Andersen, akinek ezt a versét ajánlja. Graffiti-versei közül legismertebb az alsónadrág-reklámszövegnek szánt „Calvin Klein, underdrawers”:



„Volnék bár derekad, volnék ágyékod sötét mélye, / kerek oszlopfője combodnak. / Volnék bár, Calvin Klein.” A vers először a rengeteg vitára okot szolgáltató Las Diosas blancas (’Fehér istennők’, 1985) című kötetben jelent meg. Maga a kötet az Antología de la joven poesía española escrita por mujeres (’A fiatal spanyol költészet női antológiája’) alcímet viseli, s a szerkesztő, Ramón Buenaventura előszavában megjegyzi, hogy a költőnők száma és munkájuk minősége ugyan forradalmi szintet ért el, ám a kánon továbbra sem óhajt tudomást venni róluk.
Költészetével Ana Rossetti képviseli legjobban a posztmodernséget, ugyanakkor ő vet véget a madridi movidára oly jellemző fegyelmezetlenségnek és tömeges sokféleségnek. Indicios vehementes (’Alapos gyanúk’) címmel 1985-ben új versekkel kiegészülve egy kötetben jelenik meg két első könyve, majd a Devocionario (’Imádságos könyv’, 1986), melynek utolsó verse, a Muerte de los primogénitos (’Elsőszülöttek halála’) két, AIDS-ben meghalt barátja emlékének szól. A rettenetes betegség következményei láttán kétségbe vonható minden, a Movidát kísérő féktelen alkotókedv és életigenlés, ha úgy tetszik, az AIDS lesz a madridi movida halálos ítélete. Másfajta modernség kap helyet, melyet a női nemi szervet jelképező háromszögbe rajzolt szem jelképez. Yesterday (1988), „Isteni elcsábítani / egy fiút, szűzi hasából előcsalni / azt a harmatos gyengédséget / mely úgy hasonlít a haldokló / utolsó rándulásához, hogy képtelenség / nem megölni lassan, miközben kilövell.”
Punto Umbrío (’Homályos pont’, 1996) című kötetéről szólva a költő elkeseredetten mondta egyszer, hogy a kritikusok nem is olvassák műveit, csupán egymást idézve folyton ugyanazt szajkózzák, és zokon veszik, ha nem felel meg a várakozásaiknak. Ezért aztán La ordenación. Retrospectiva 1980-2004 (’A rendszerezés. Visszatekintés, 1980-2004’) címmel összegyűjti addig megjelent verseit, s azt mondja, a szövegelrendezés játékával most kövesse nyomon a figyelmes olvasó költészetének alakulását, a képszerű kezdetektől egész a tudatos szintézisig, a letisztult versekig.
Fontosabb kötetei még:
Apuntes de ciudades (’Feljegyzések városokból’, 1990), Virgo potens (1994), La nota del blues (’A blues hangjegye’, 1996) Completan su obra poética.
Plumas de España (’Spanyol módik’, 1988) címmel jelent meg regénye, Alevosías (’Álnokságok’, 1991) címmel erotikus elbeszéléseket tartalmazó kötete, melyet la Sonrisa vertical-díjjal jutalmaztak.
Írt még ifjúsági regényt Un baúl lleno de momias (’Egy koffer múmia’, 1997), Un baúl lleno de dinosaurios (’Egy koffer dinoszaurusz’,1997), Un baúl lleno de lluvia (’Egy koffer eső’, 1997), Un baúl lleno de piratas (’Egy koffer kalóz’,1997), El club de las chicas Robinson (’A Robinson lányok klubja’, 1999), Las aventuras de Viela Calamares (’Tintahal Viela kalandjai, 1999) Viela, Enriqueto y su secreto (Viela, Enriqueto és a titkuk’, 2000), Álex, Luisito y el osito y un montón de huevos fritos (Álex, Luisito és a mackó, meg egy halom sült tojás’, 2001).
El secreto enamorado (’Szerelmes titok’,1993) címmel írt opera librettót Oscar Wilde-ról, melyre Manuel Balboa komponált zenét, és 1993-ban mutatták be a madridi Sala Olimpiában.
El botón de oro (’Az aranygomb’, 2003) címmel pedig bűnügyi regénye jelent meg, amely vádirat is lehet az igazságtalan társadalom ellen. „Mennyi jelentéktelen apróság adódott össze és vezetett végül odáig, hogy egy ember kiontsa egy másik ember életét! Megérteni egy bűncselekmény miértjeit többet jelent, mint kinyomozni, hogy ki követte el.”
Recuento. Cuentos Completos (’Újramesélve. Összes elbeszélései’) címmel jelenik meg 2001-ben az összegyűjtött elbeszéléseket tartalmazó kötet, melynek egyik darabja, a Bitácora Inmóvil (’Mozdulatlan tájolóház’) párhuzamos történet, hőse Amerika felfedezésének ötszázadik évfordulóján mereng arról, hogy 1992-ben most senki sem emlékezik meg a zsidók kiűzéséről, sem Granada visszafoglalásáról, hogy Boabdil visszaadja a város kulcsát, pedig az is ugyanabban az évben, 1492-ben történt, amikor Kolumbusz elindult: „A történet hőse fölfedezett egy új világot, de nem jutott el Indiába. Őszinte barátsággal fogadták egy paradicsomban, de nem ismerhette meg a Nagy Kánt. Talált ott őserdőt, ritka növényt, szokatlan állatfajt, Cipango palotái, Kitaj fűszerei azonban örökre ismeretlenek maradtak előtte. A történelem kulcsát kezében tartotta, de az áhított kincseket soha. Új korszakot nyitott, ám kívül élt korán.
Felfedezése kudarc volt, hiszen úgy érezte, becsapta életének nagy álma, holott az igazi álmok megvalósíthatatlanok, és soha be nem teljesülnek.”

Magyarul olvasható:

Miért nem igeként szeret a testem. In: Édes bánat. Spanyol szerelmes versek. General Press, 2000

Pávai Patak Márta

--------------

Ana Rossetti versek spanyol nyelven

Ana Rossetti saját verseit olvassa 2007-ben a Költészet Világfesztiválján (30 perc, spanyol nyelven)



Hogyan tartsunk gyerekkönyv-bemutatót?
(Jorge Artajo és Ana Rossetti)