Erdős Virág, Beney Zsuzsa és Heller Ágnes könyvbemutatói, beszélgetés Kiss Noémivel, tényfeltáró beszélgetés a Zsanett-ügy eljárási sajátosságairól, Ágens új darabjának bemutatója a MU Színházban... van hova menni.DECEMBER 6. SZOMBAT
18.00
HAJÓVONTÁK Trencsényi Lászlóval a Lamar Tea Clubban (1136 Bp, Katona József u. 35.)
Ferencz Barbara és Kiss Eszter "Szabadjára engedett gondolatok" címmel Trencsényi László pedagógussal, egyetemi docenssel beszélgetnek az iskola és nem-iskola határán elhelyezkedő, pedagógiai jelenségvilágról: gyerekek és pedagógusok civil szervezeteiről, az érdekérvényesítési mechanizmusokról, a reformpedagógiák történeti gyökereiről és mai hatásukról, gyermekkultúráról és művészetpedagógiáról.
"Egyre jobban hiszek abban, hogy a felsőoktatásnak is van jól meghatározható didaktikája, tantárgy-pedagógiája. Hovatovább nem a közlendő maga, hanem a közvetítés módja a perdöntő ezen a téren is." - T.L.
"Amíg önmagaddal nem jössz tisztába, hogy merészkedhetsz másokat nevelni?" - Trencsényi László: Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok. Budapest, 2002, OKKER Kiadó.
Trencsényi László 1947-ben született, 1970-ben szerzett tanári diplomát, 1985-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Dolgozott általános iskolában, az úttörőmozgalomban, országos közoktatási kutató-fejlesztő intézetekben. 1995 óta vállalt oktatói feladatokat Miskolcon. Gyermekérdekű társadalmi szervezetek vezető aktivistája, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára, az Országos Köznevelési Tanács tagja.
HAJÓVONTÁK Trencsényi Lászlóval a Lamar Tea Clubban (1136 Bp, Katona József u. 35.)
Ferencz Barbara és Kiss Eszter "Szabadjára engedett gondolatok" címmel Trencsényi László pedagógussal, egyetemi docenssel beszélgetnek az iskola és nem-iskola határán elhelyezkedő, pedagógiai jelenségvilágról: gyerekek és pedagógusok civil szervezeteiről, az érdekérvényesítési mechanizmusokról, a reformpedagógiák történeti gyökereiről és mai hatásukról, gyermekkultúráról és művészetpedagógiáról.
"Egyre jobban hiszek abban, hogy a felsőoktatásnak is van jól meghatározható didaktikája, tantárgy-pedagógiája. Hovatovább nem a közlendő maga, hanem a közvetítés módja a perdöntő ezen a téren is." - T.L.
"Amíg önmagaddal nem jössz tisztába, hogy merészkedhetsz másokat nevelni?" - Trencsényi László: Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok. Budapest, 2002, OKKER Kiadó.
Trencsényi László 1947-ben született, 1970-ben szerzett tanári diplomát, 1985-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Dolgozott általános iskolában, az úttörőmozgalomban, országos közoktatási kutató-fejlesztő intézetekben. 1995 óta vállalt oktatói feladatokat Miskolcon. Gyermekérdekű társadalmi szervezetek vezető aktivistája, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára, az Országos Köznevelési Tanács tagja.
DECEMBER 7. VASÁRNAP
Ha nem esik az eső... − Vasárnapi kirándulás a Budai hegységben
PASARÉTI TÉR - APÁTHY-SZIKLA - VASKAPU-HEGY - ERDEI BEMUTATÓ TANÖSVÉNY - MÁTYÁS KIRÁLY-EMLÉK - VADASKERT - HŰVÖSVÖLGY
Jelzés: zöld sáv és zöld körút, piros körút, sárga sáv. Táv 8 km, szintemelkedés 150 m (menetidő 2,5-3 óra)
Az 5-ös autóbusz végállomásától a templom mellett, a Kapy úton indulunk, ám hamarosan a Csévi útra térünk, amely a Csalán utcába torkollik. A Csalán utca 29-ben találjuk a Bartók Béla Emlékházat. A Csalán út vége felé csatlakozik hozzánk az 56-os villamos Nagyhíd megállójától érkező zöld sáv jelzés. Az út végén a jelzést követve, balra felmegyünk a Nagybányai lépcsőn. A Nagybányai útnál a fiatalosba vezető ösvényen balra térünk, és néhány méter után az Apáthy-szikla tetejéhez érünk. Kellő óvatossággal balra kimerészkedhetünk a szikla tetejére, ahonnan csodálatos a kilátás.
Az út keskeny szintösvényen vezet tovább.
Pár száz méter után, balról egy tárószerű, mesterséges barlang nyílik. Ezt követően egy sziklakapuhoz érkezünk - ez a Vaskapu, a hegy névadója. Felkapaszkodhatunk a kapu vörös agyagján is, bár ez egy kissé meredek.
Felmehetünk valamivel kényelmesebben is, a kaput megkerülve a szikla tetejére. A Vaskapu után emelkedni kezd az utunk, majd egy kis pihenőhely után újból szintben haladunk. A Görgényi útra, a 11-es autóbusz végállomásához érünk. A zöld sáv jelzés innen az Árpád-kilátóba vezet. Most nem vállalkozunk a meredek kapaszkodóra, hanem az erdőben szintben vezető zöld körúton a Görgényi úti parkolóhoz és az erdei játszótérhez megyünk.
Érdemes az erdei bemutató tanösvényen körbesétálni. Van itt rókavár, magasles, madáretető és több képes ismertető is. A körséta után folytassuk utunkat a zöld körút jelzését követve, amely itt együtt halad a piros körút jelzéssel. Miután a zöld jelzés balra kanyarodik, a piros jelzésen menjünk tovább. Felérkezünk a tágas Határ-nyeregbe, amely fontos útcsomópont. A jelzésünkkel itt találkozik az Országos Kéktúra és a sárga sáv útvonal. Néhány méteren keresztül együtt halad (fonódik) a három jelzés.
Rövid, enyhe, ívelt emelkedőn megyünk fel a Homok-hegy és a Vadaskert közötti nyeregbe. Mielőtt felérünk, az út bal oldalán egy katonasírt találunk. A nyeregben van Mátyás király vadaskertjének az emlékműve. A kék jelzés az emlékmű mellett indul lefelé. A sárga sáv és a piros körút néhány méterrel az emlékmű előtt balra fordul és kb. száz méter után szétválik. A piros jelzés levezet a parkolóhoz, a sárga pedig a Vadaskert és a Nyéki-hegy közötti nyeregbe. Ez utóbbi útvonalat választjuk. Több kisebb-nagyobb kanyarral jutunk a nyeregbe, s onnan leereszkedünk a Nagy-Ördög-árok völgyébe. A híd előtt újra találkozunk az Országos Kéktúra jelzésével, mely a Hűvösvölgybe vezet, a villamos végállomáshoz.
Bélyegzési lehetőség: Bartók Emlékház, Hűvösvölgy
PASARÉTI TÉR - APÁTHY-SZIKLA - VASKAPU-HEGY - ERDEI BEMUTATÓ TANÖSVÉNY - MÁTYÁS KIRÁLY-EMLÉK - VADASKERT - HŰVÖSVÖLGY
Jelzés: zöld sáv és zöld körút, piros körút, sárga sáv. Táv 8 km, szintemelkedés 150 m (menetidő 2,5-3 óra)
Az 5-ös autóbusz végállomásától a templom mellett, a Kapy úton indulunk, ám hamarosan a Csévi útra térünk, amely a Csalán utcába torkollik. A Csalán utca 29-ben találjuk a Bartók Béla Emlékházat. A Csalán út vége felé csatlakozik hozzánk az 56-os villamos Nagyhíd megállójától érkező zöld sáv jelzés. Az út végén a jelzést követve, balra felmegyünk a Nagybányai lépcsőn. A Nagybányai útnál a fiatalosba vezető ösvényen balra térünk, és néhány méter után az Apáthy-szikla tetejéhez érünk. Kellő óvatossággal balra kimerészkedhetünk a szikla tetejére, ahonnan csodálatos a kilátás.
Az út keskeny szintösvényen vezet tovább.
Pár száz méter után, balról egy tárószerű, mesterséges barlang nyílik. Ezt követően egy sziklakapuhoz érkezünk - ez a Vaskapu, a hegy névadója. Felkapaszkodhatunk a kapu vörös agyagján is, bár ez egy kissé meredek.
Felmehetünk valamivel kényelmesebben is, a kaput megkerülve a szikla tetejére. A Vaskapu után emelkedni kezd az utunk, majd egy kis pihenőhely után újból szintben haladunk. A Görgényi útra, a 11-es autóbusz végállomásához érünk. A zöld sáv jelzés innen az Árpád-kilátóba vezet. Most nem vállalkozunk a meredek kapaszkodóra, hanem az erdőben szintben vezető zöld körúton a Görgényi úti parkolóhoz és az erdei játszótérhez megyünk.
Érdemes az erdei bemutató tanösvényen körbesétálni. Van itt rókavár, magasles, madáretető és több képes ismertető is. A körséta után folytassuk utunkat a zöld körút jelzését követve, amely itt együtt halad a piros körút jelzéssel. Miután a zöld jelzés balra kanyarodik, a piros jelzésen menjünk tovább. Felérkezünk a tágas Határ-nyeregbe, amely fontos útcsomópont. A jelzésünkkel itt találkozik az Országos Kéktúra és a sárga sáv útvonal. Néhány méteren keresztül együtt halad (fonódik) a három jelzés.
Rövid, enyhe, ívelt emelkedőn megyünk fel a Homok-hegy és a Vadaskert közötti nyeregbe. Mielőtt felérünk, az út bal oldalán egy katonasírt találunk. A nyeregben van Mátyás király vadaskertjének az emlékműve. A kék jelzés az emlékmű mellett indul lefelé. A sárga sáv és a piros körút néhány méterrel az emlékmű előtt balra fordul és kb. száz méter után szétválik. A piros jelzés levezet a parkolóhoz, a sárga pedig a Vadaskert és a Nyéki-hegy közötti nyeregbe. Ez utóbbi útvonalat választjuk. Több kisebb-nagyobb kanyarral jutunk a nyeregbe, s onnan leereszkedünk a Nagy-Ördög-árok völgyébe. A híd előtt újra találkozunk az Országos Kéktúra jelzésével, mely a Hűvösvölgybe vezet, a villamos végállomáshoz.
Bélyegzési lehetőség: Bartók Emlékház, Hűvösvölgy
DECEMBER 8. HÉTFŐ
17.00
Merlin Színház klubja (1052 Budapest, Gerlóczy utca 4.)
Beszélgetés a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen keretében
Mi történt Zsanettel 2007. május 4. után? Bármelyikünkkel megtörténhet ugyanez?
Meghívottak: Artner Szilvia Sisso a tusarok.org alapítója; Dr. Hack Péter jogász, ELTE – a TASZ kezdeményezésére létrejött, A Zsanett-ügy kivizsgálására alakult Független Szakértői Bizottság tagja; Szigeti Vera pszichológus; Wirth Judit NANe önkéntes. A beszélgetést Kispéter Erika gender-szakértő vezeti.
A beszélgetők nem arra vállalkoznak, hogy kiderítsék, mi és hogyan történt 2007. májusában E. Zsanettel azon az estén, hanem azzal, mi történt ezután. Hogyan végezték munkájukat a rendőri szervek, mi volt, és hogyan változott a sajtó hozzáállása. Beszélnek a PTSD (poszttraumás stressz zavar) betegségről és diagnosztizálásáról, az erőszakot elszenvedettek pszichés állapotáról is. Röviden: azt próbálják megismerni – elemezni, mi történik ma Magyarországon egy nővel, aki feljelentést tesz, mert megerőszakolták.
A 16 Akciónap teljes programja ide kattintva olvasható el.
17.00
A Pilinszky Kávézóban (az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Belvárosi Templom mögött)
Lackfi János: Kövér Lajos aranykeze című mesekönyvének bemutatója Békés Pállal.
A Molnár Jacqueline illusztrációival a Noran kiadónál megjelent kötet a Kövér Lajosról és barátairól szóló mesekönyv-sorozat második része, a Kövér Lajos színre lép után, melyben Lajos barátjával egy egész súlyemelőcsapatot tett világhírűvé, most újabb történetek a Kövér Lajos utcából, melynek, minden olyan házában, amit nem alakítottak edzőteremmé, Kövér Lajos lakik.
19.00
Ködlámpa Irodalmi Kávézó az Aranyhold kínai teázóban (VII. Szövetség u. 10-12.)
Burns Kati író-zenész-torokénekessel Pécsi Marcell beszélget. Fellép a Hajna nevű, főképp moldvai zenét játszó csapat is.
Merlin Színház klubja (1052 Budapest, Gerlóczy utca 4.)
Beszélgetés a 16 Akciónap a Nők Elleni Erőszak Ellen keretében
Mi történt Zsanettel 2007. május 4. után? Bármelyikünkkel megtörténhet ugyanez?
Meghívottak: Artner Szilvia Sisso a tusarok.org alapítója; Dr. Hack Péter jogász, ELTE – a TASZ kezdeményezésére létrejött, A Zsanett-ügy kivizsgálására alakult Független Szakértői Bizottság tagja; Szigeti Vera pszichológus; Wirth Judit NANe önkéntes. A beszélgetést Kispéter Erika gender-szakértő vezeti.
A beszélgetők nem arra vállalkoznak, hogy kiderítsék, mi és hogyan történt 2007. májusában E. Zsanettel azon az estén, hanem azzal, mi történt ezután. Hogyan végezték munkájukat a rendőri szervek, mi volt, és hogyan változott a sajtó hozzáállása. Beszélnek a PTSD (poszttraumás stressz zavar) betegségről és diagnosztizálásáról, az erőszakot elszenvedettek pszichés állapotáról is. Röviden: azt próbálják megismerni – elemezni, mi történik ma Magyarországon egy nővel, aki feljelentést tesz, mert megerőszakolták.
A 16 Akciónap teljes programja ide kattintva olvasható el.
17.00
A Pilinszky Kávézóban (az Erzsébet híd pesti hídfőjénél, a Belvárosi Templom mögött)
Lackfi János: Kövér Lajos aranykeze című mesekönyvének bemutatója Békés Pállal.
A Molnár Jacqueline illusztrációival a Noran kiadónál megjelent kötet a Kövér Lajosról és barátairól szóló mesekönyv-sorozat második része, a Kövér Lajos színre lép után, melyben Lajos barátjával egy egész súlyemelőcsapatot tett világhírűvé, most újabb történetek a Kövér Lajos utcából, melynek, minden olyan házában, amit nem alakítottak edzőteremmé, Kövér Lajos lakik.
19.00
Ködlámpa Irodalmi Kávézó az Aranyhold kínai teázóban (VII. Szövetség u. 10-12.)
Burns Kati író-zenész-torokénekessel Pécsi Marcell beszélget. Fellép a Hajna nevű, főképp moldvai zenét játszó csapat is.
DECEMBER 9. KEDD
16.00
Erdős Virág: A merénylet című drámakötetének bemutatója
a Vígszínház Házi Színpadán (1136 Budapest, Szent István körút 14.)
Közreműködik Eszenyi Enikő, Igó Éva és Tornyi Ildikó.
A szerzővel Háy János, a kötet szerkesztője beszélget.
"A kidolgozottság a fontos. Keveset írok, s nagyon-nagyon sokat, aránytalanul sokat dolgozom egy-egy mondattal. S amikor az ember nagyon pontosan kidolgoz egy mondatot, akkor csúszik valószínűleg bele a ritmikusságba. Úgy gondolom, a kidolgozottságnak egy szintje az, ha már rímel, ha már valamiféle zeneisége van. Sokszor azt is érzem, hogy úgy írom, hogy felolvasható legyen, hogy jól hangozzon... [...] Az hiszem, a húzás a legfontosabb momentum. Az a legnagyobb katarzis, amikor az ember jóváhagyja a saját húzásait." Részlet egy Erdős Virággal készült interjúból
A Házi Színpad bejárata a Pannónia utcai Művészbejáró felől!
17.00
Heller Ágnes New York-nosztalgia (emlékirat) című könyvének bemutatójára
az Új Színházban (Budapest, VI. Paulay Ede utca 35.)kerül sor
Heller Ágnes filozófussal a kötetről Boros János és Zsámboki Mária beszélgetnek, közreműködik: Takács Katalin.
„Nem voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia” – írja Heller Ágnes a könyv előszavában. E hiányzó pillanatok gyűjteménye az olykor naplók szövegéből kinövő könyv. Heller egyszerre válaszol a „mi történt ma?” és a „milyen New York?” kérdésekre. Hol turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról beszél, hol képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz: csapong, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel és ott megélt történetekkel jellemezve azt.
17.00
Vonalművészet - Távol-keleti fametszetek, középkori német grafika, XVIII. századi európai rézmetszetek és a XIX-XX. század magyar nagy alkotóinak rajzai Varga Nándor Lajos rajzaiból és grafikai gyűjteményéből
a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)
A König Róbert egyetemi docens által rendezett kiállítást Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg.
Megtekinthető: 2009. január 20-ig, hétfő-péntek: 10.00 – 18.00-ig, szombat: 10.00 – 13.00-ig. A kiállítás 2008. december 24 és 2009. január 2 között zárva tart.
Varga Nándor Lajos a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének volt a tanára 1931 és 1948 között. Művészi munkássága szimbiózisban volt oktatói tevékenységével, ennek egyik legjelentősebb része – a grafikai műfajokról írt tanulmányai és kutatásai mellett – egy grafikai gyűjtemény létrehozása volt, melyet folyamatosan gyarapított, egyes darabjait gyakran bemutatta növendékeinek, hogy a klasszikus eljárásokat eredetiben tanulmányozhassák. A mester halála után a gyűjtemény nem volt látható illetve kutatható.
2006-ban Varga Lea építész, a művész leánya és hagyatékának örököse úgy döntött, hogy ezt a didaktikai céllal létrehozott anyagot a nyilvánosság elé tárja König Róbert grafikusművész segítségével, illetve Zsákovics Ferenc művészettörténész és Bincsik Mónika művészettörténész, japanológus közreműködésével.
A gyűjtemény kutatása során előkerültek a művész eddig nem ismert rajzai illetve grafikai eszközei. A kiállítást az eddig rendszerezett anyagból rendezik (távol-keleti fametszetek, középkori német grafika, XVIII. századi európai rézmetszetek és a XIX-XX. század magyar nagy alkotóinak rajzai) A gyűjtemény további feldolgozott anyagát rendszeresen bemutathatják majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
19.00
The Voice & The Verse
Treehugger Dan's antikvárium (Budapest, Lázár utca 16.)
Két ír zenei tehetség, Niall Connolly és David Rynhart és egy kortárs ír költő, Neil McCarthy közös műsorral lép fel a Treehugger Dan's antikváriumban, Lázár u. 16, belépő 500 forint (diákoknak 300)
Niall Connolly weboldala
Niall Connolly a myspace-en
David Rynhart a myspace-en
Neil McCarthy a myspace-en
Erdős Virág: A merénylet című drámakötetének bemutatója
a Vígszínház Házi Színpadán (1136 Budapest, Szent István körút 14.)
Közreműködik Eszenyi Enikő, Igó Éva és Tornyi Ildikó.A szerzővel Háy János, a kötet szerkesztője beszélget.
"A kidolgozottság a fontos. Keveset írok, s nagyon-nagyon sokat, aránytalanul sokat dolgozom egy-egy mondattal. S amikor az ember nagyon pontosan kidolgoz egy mondatot, akkor csúszik valószínűleg bele a ritmikusságba. Úgy gondolom, a kidolgozottságnak egy szintje az, ha már rímel, ha már valamiféle zeneisége van. Sokszor azt is érzem, hogy úgy írom, hogy felolvasható legyen, hogy jól hangozzon... [...] Az hiszem, a húzás a legfontosabb momentum. Az a legnagyobb katarzis, amikor az ember jóváhagyja a saját húzásait." Részlet egy Erdős Virággal készült interjúból
A Házi Színpad bejárata a Pannónia utcai Művészbejáró felől!
17.00
Heller Ágnes New York-nosztalgia (emlékirat) című könyvének bemutatójára
az Új Színházban (Budapest, VI. Paulay Ede utca 35.)kerül sor
Heller Ágnes filozófussal a kötetről Boros János és Zsámboki Mária beszélgetnek, közreműködik: Takács Katalin.„Nem voltam ősszel New Yorkban. Azaz nem voltam ott végig, nem tanítottam, mint huszonegy éven keresztül minden esztendőben. Hiányzott New York. A város, az illata, az utcák, a lakás, a ház, a barátok, a múzeumok, a koncerttermek, az operák, az egyetem épülete, a szobám, a vendéglők, a diákok, a könyvesboltok, de még a földalatti, az eső és a szél is. Ez a New York-nosztalgia” – írja Heller Ágnes a könyv előszavában. E hiányzó pillanatok gyűjteménye az olykor naplók szövegéből kinövő könyv. Heller egyszerre válaszol a „mi történt ma?” és a „milyen New York?” kérdésekre. Hol turkálókról, a ruhatár és büfé nélküli színházakról beszél, hol képzőművészeti, színházi, zenei élményeket sorjáz: csapong, mintha csak egy lakást mutatna be, a benne megforduló emberekkel és ott megélt történetekkel jellemezve azt.
17.00
Vonalművészet - Távol-keleti fametszetek, középkori német grafika, XVIII. századi európai rézmetszetek és a XIX-XX. század magyar nagy alkotóinak rajzai Varga Nándor Lajos rajzaiból és grafikai gyűjteményéből
a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.)
A König Róbert egyetemi docens által rendezett kiállítást Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg.
Megtekinthető: 2009. január 20-ig, hétfő-péntek: 10.00 – 18.00-ig, szombat: 10.00 – 13.00-ig. A kiállítás 2008. december 24 és 2009. január 2 között zárva tart.
Varga Nándor Lajos a Magyar Képzőművészeti Egyetem Grafika Tanszékének volt a tanára 1931 és 1948 között. Művészi munkássága szimbiózisban volt oktatói tevékenységével, ennek egyik legjelentősebb része – a grafikai műfajokról írt tanulmányai és kutatásai mellett – egy grafikai gyűjtemény létrehozása volt, melyet folyamatosan gyarapított, egyes darabjait gyakran bemutatta növendékeinek, hogy a klasszikus eljárásokat eredetiben tanulmányozhassák. A mester halála után a gyűjtemény nem volt látható illetve kutatható.
2006-ban Varga Lea építész, a művész leánya és hagyatékának örököse úgy döntött, hogy ezt a didaktikai céllal létrehozott anyagot a nyilvánosság elé tárja König Róbert grafikusművész segítségével, illetve Zsákovics Ferenc művészettörténész és Bincsik Mónika művészettörténész, japanológus közreműködésével.
A gyűjtemény kutatása során előkerültek a művész eddig nem ismert rajzai illetve grafikai eszközei. A kiállítást az eddig rendszerezett anyagból rendezik (távol-keleti fametszetek, középkori német grafika, XVIII. századi európai rézmetszetek és a XIX-XX. század magyar nagy alkotóinak rajzai) A gyűjtemény további feldolgozott anyagát rendszeresen bemutathatják majd a Magyar Képzőművészeti Egyetemen.
19.00
The Voice & The Verse
Treehugger Dan's antikvárium (Budapest, Lázár utca 16.)
Két ír zenei tehetség, Niall Connolly és David Rynhart és egy kortárs ír költő, Neil McCarthy közös műsorral lép fel a Treehugger Dan's antikváriumban, Lázár u. 16, belépő 500 forint (diákoknak 300)
Niall Connolly weboldala
Niall Connolly a myspace-en
David Rynhart a myspace-en
Neil McCarthy a myspace-en
DECEMBER 10. SZERDA
17.00
Beney Zsuzsa két regényének bemutatója
A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárában (Budapest V. Károlyi Mihály u. 16.)
A Gondolat Kiadó adja ki Beney Zsuzsa életműsorozatában az írónő két regényét. A kötetben szereplő művekről, a „Rontás” és a „Napló, előtte és utána” című regényekről Bán Magda beszélget Tamás Gáspár Miklós filozófussal és Daróczi Anikóval, az életműkiadás szerkesztőjével.
A kötetekből hamarosan az Irodalmi Centrifuga blogján is olvashatnak ajánlót.
18.00
Határtérképek – A nézőtérrel szemben: Kiss Noémi
A Sirály Galériáján (Bp, VI., Király utca 50.)
Beszélgetőtárs: Györe Gabriella
Első könyve a József Attila Kör Jak-füzetek sorozatában jelent meg 2003-ban. A Tájgyakorlatok esszéit a virtuálisan és valóságosan is sokat és kedvvel utazó író Trans című kötete 2006-ban követte a Magvető kiadónál − e könyvében Kiss Noémi határokon, nemeken és viszonyokon át kalauzolja olvasóját.
Irodalomtudományi doktorátust szerzett a Miskolci Egyetemen, doktori disszertációja Határhelyzetek. Paul Celan költészete címmel monográfia formájában is napvilágot látott az Anonymus Kiadónál 2003-ban. Ugyanebben az évben egy tanulmánykötete szerkesztésében is részt vett, Biczó Gáborral közösen jegyzik az Antropológia és
irodalom című, a Csokonai Kiadó gondozásában megjelent könyvet.
Részlet a Panelek, Utazások Keleten című, tavasszal megjelenő könyvéből:
„Az itt következő történeteket évről-évre írtam, körülbelül öt év leforgása alatt. Kizárólag azért, mert nagyjából ennyiszer volt lehetőségem hosszabb utat tenni. Az egyes utazásokat az köti össze, hogy kivétel nélkül mind Kelet- és Közép-Európába vezet, tehát velünk szomszédos ország területére. Persze minden írásban ott a türelmetlenség: szerettem volna sokkal többet megtudni a helyekről, mint ami korábban eljutott hozzám. Az úti beszámolók többsége végül elég önkényesre sikerült: kizárólag arról írtam, ami felkeltette az érdeklődésemet, tehát csupa olyasmiről, amin azonnal meglepődtem. Elöljáróban röviden csak három tulajdonságot neveznék meg: a szemfényvesztést, az emberek makacsságát és ezek állandó ismétlődését.”
Eddig két darabot írt: az elsőt a Dramaturgok Céhe adta közre a Nyílt Fórum Füzetekben, ez Trans című novellájának színpadra dolgozott, drámai változata. Második darabját a Bódis Krisztával és Eszenyi Enikővel való közös munkája hatására, Legénybúcsú címmel írta. A darab Beregsurányban játszódik, az ukrán-magyar határon. A dráma Eszenyi Enikő számára készült, remélhetőleg valamikor bemutatják a Vígszínházban.
19.00
Dokszerda - Elek Judit: MEDDIG ÉL AZ EMBER?
DocuArt Kocsiszín (Ráday u. 18. - Erkel u. 15., bejárat az Erkel utca felől)
Elek Judit filmjének rövid tartalma a BBS Katalógusból:
"A kéttételes dokumentumfilm egy idős munkás utolsó munkanapjának, s nyugdíjas élete első napjainak filmkrónikája, illetve egy ipari tanulónak adott parasztfiú készülődésének, környezetétől való búcsújának és első munkanapjának ábrázolása."
Kovács András filmje, a Nehéz emberek után átlépünk a hatvanas évek második felébe, eljutunk 1967-ig.
A vetítés után vendégünk lesz Elek Judit, akinek dokumentum- és játékfilmes rendezői életműve mellett filmírói munkássága is jelentős: ő volt például Ranódy László Árvácskájának forgatókönyvírója.
A vetítések helyszíne most is, mint mindig, a DocuArt Kocsiszín (Ráday u. 18. - Erkel u. 15., bejárat az Erkel utca felől).
Beney Zsuzsa két regényének bemutatója
A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvtárában (Budapest V. Károlyi Mihály u. 16.)
A Gondolat Kiadó adja ki Beney Zsuzsa életműsorozatában az írónő két regényét. A kötetben szereplő művekről, a „Rontás” és a „Napló, előtte és utána” című regényekről Bán Magda beszélget Tamás Gáspár Miklós filozófussal és Daróczi Anikóval, az életműkiadás szerkesztőjével.
A kötetekből hamarosan az Irodalmi Centrifuga blogján is olvashatnak ajánlót.
18.00
Határtérképek – A nézőtérrel szemben: Kiss Noémi
A Sirály Galériáján (Bp, VI., Király utca 50.)
Beszélgetőtárs: Györe Gabriella
Első könyve a József Attila Kör Jak-füzetek sorozatában jelent meg 2003-ban. A Tájgyakorlatok esszéit a virtuálisan és valóságosan is sokat és kedvvel utazó író Trans című kötete 2006-ban követte a Magvető kiadónál − e könyvében Kiss Noémi határokon, nemeken és viszonyokon át kalauzolja olvasóját.
Irodalomtudományi doktorátust szerzett a Miskolci Egyetemen, doktori disszertációja Határhelyzetek. Paul Celan költészete címmel monográfia formájában is napvilágot látott az Anonymus Kiadónál 2003-ban. Ugyanebben az évben egy tanulmánykötete szerkesztésében is részt vett, Biczó Gáborral közösen jegyzik az Antropológia és
irodalom című, a Csokonai Kiadó gondozásában megjelent könyvet. Részlet a Panelek, Utazások Keleten című, tavasszal megjelenő könyvéből:
„Az itt következő történeteket évről-évre írtam, körülbelül öt év leforgása alatt. Kizárólag azért, mert nagyjából ennyiszer volt lehetőségem hosszabb utat tenni. Az egyes utazásokat az köti össze, hogy kivétel nélkül mind Kelet- és Közép-Európába vezet, tehát velünk szomszédos ország területére. Persze minden írásban ott a türelmetlenség: szerettem volna sokkal többet megtudni a helyekről, mint ami korábban eljutott hozzám. Az úti beszámolók többsége végül elég önkényesre sikerült: kizárólag arról írtam, ami felkeltette az érdeklődésemet, tehát csupa olyasmiről, amin azonnal meglepődtem. Elöljáróban röviden csak három tulajdonságot neveznék meg: a szemfényvesztést, az emberek makacsságát és ezek állandó ismétlődését.”
Eddig két darabot írt: az elsőt a Dramaturgok Céhe adta közre a Nyílt Fórum Füzetekben, ez Trans című novellájának színpadra dolgozott, drámai változata. Második darabját a Bódis Krisztával és Eszenyi Enikővel való közös munkája hatására, Legénybúcsú címmel írta. A darab Beregsurányban játszódik, az ukrán-magyar határon. A dráma Eszenyi Enikő számára készült, remélhetőleg valamikor bemutatják a Vígszínházban.
19.00
Dokszerda - Elek Judit: MEDDIG ÉL AZ EMBER?
DocuArt Kocsiszín (Ráday u. 18. - Erkel u. 15., bejárat az Erkel utca felől)
Elek Judit filmjének rövid tartalma a BBS Katalógusból:
"A kéttételes dokumentumfilm egy idős munkás utolsó munkanapjának, s nyugdíjas élete első napjainak filmkrónikája, illetve egy ipari tanulónak adott parasztfiú készülődésének, környezetétől való búcsújának és első munkanapjának ábrázolása."
Kovács András filmje, a Nehéz emberek után átlépünk a hatvanas évek második felébe, eljutunk 1967-ig.
A vetítés után vendégünk lesz Elek Judit, akinek dokumentum- és játékfilmes rendezői életműve mellett filmírói munkássága is jelentős: ő volt például Ranódy László Árvácskájának forgatókönyvírója.
A vetítések helyszíne most is, mint mindig, a DocuArt Kocsiszín (Ráday u. 18. - Erkel u. 15., bejárat az Erkel utca felől).
DECEMBER 11. CSÜTÖRTÖK
17.00
anBlokk – egy folyóirat színre lép
a Sirályban (Bp, VI., Király u. 50)
Térképváltás című számával bemutatkozik az anBlokk folyóirat.
A lapbemutatón színpadra lépnek a cikkek szereplői és beleszólnak a róluk írt szövegekbe. A cikkek így megmozdulnak, és tovább íródnak majd a színpadon:
Bródy János elmondja, hogy szerinte a rendszer kritikája vagy legitimációja volt-e az István a király, és hogy mit gondol, ma vajon micsoda? /
Pigniczky Réka saját filmjén keresztül mutatja meg, hogy miként válhat valaki Amerikában a magyarnál is magyarabbá, és mit keres ebben '56? /
Melegh Attila szociológus pedig kifejti, hogy hol van az a bizonyos „kelet-nyugat", és miért máshol, mint a „centrum és periféria"? /
A színpad jelenetei megidézik az első szám központi problémáját, a rendszerváltást. Vagyis, hogy miért (nem) volt rendszerváltás 1989-ben? Miért (ne) lett volna? Miért nem mindegy, hogy volt vagy nem volt, hogy mikor (nem) volt, és hogy mi volt az, ami (nem) volt. Hogyan lehet kérdés a rendszerváltás még mindig, illetve mindig újra?
Más mérföldkövek kereséséhez hasonlóan a rendszerváltás "megtalálása" azért lehet sarkalatos kérdés, mert meg akarunk bizonyosodni arról, hogy "hol" tartunk azon az úton, amelynek két másik sarokpontja a "honnan" és a "hová". Így alakul át a rendszerváltás térképváltássá. Ezen keresztül pedig, átjárhatóvá válnak olyan terepek is, mint a rockopera, a film, a pszichiátria, az iskola, a világzene vagy a tudomány.
Az anBlokk szerkesztősége: Berkovits Balázs, Deme János, Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Horváth Kata, Kovai Cecília, Kovai Melinda, Laczó Ferenc, Oblath Márton, Pulay Gergő, Zombory Máté.
anBlokk – egy folyóirat színre lép
a Sirályban (Bp, VI., Király u. 50)
Térképváltás című számával bemutatkozik az anBlokk folyóirat.
A lapbemutatón színpadra lépnek a cikkek szereplői és beleszólnak a róluk írt szövegekbe. A cikkek így megmozdulnak, és tovább íródnak majd a színpadon:
Bródy János elmondja, hogy szerinte a rendszer kritikája vagy legitimációja volt-e az István a király, és hogy mit gondol, ma vajon micsoda? /
Pigniczky Réka saját filmjén keresztül mutatja meg, hogy miként válhat valaki Amerikában a magyarnál is magyarabbá, és mit keres ebben '56? /
Melegh Attila szociológus pedig kifejti, hogy hol van az a bizonyos „kelet-nyugat", és miért máshol, mint a „centrum és periféria"? /
A színpad jelenetei megidézik az első szám központi problémáját, a rendszerváltást. Vagyis, hogy miért (nem) volt rendszerváltás 1989-ben? Miért (ne) lett volna? Miért nem mindegy, hogy volt vagy nem volt, hogy mikor (nem) volt, és hogy mi volt az, ami (nem) volt. Hogyan lehet kérdés a rendszerváltás még mindig, illetve mindig újra?
Más mérföldkövek kereséséhez hasonlóan a rendszerváltás "megtalálása" azért lehet sarkalatos kérdés, mert meg akarunk bizonyosodni arról, hogy "hol" tartunk azon az úton, amelynek két másik sarokpontja a "honnan" és a "hová". Így alakul át a rendszerváltás térképváltássá. Ezen keresztül pedig, átjárhatóvá válnak olyan terepek is, mint a rockopera, a film, a pszichiátria, az iskola, a világzene vagy a tudomány.
Az anBlokk szerkesztősége: Berkovits Balázs, Deme János, Éber Márk Áron, Gagyi Ágnes, Horváth Kata, Kovai Cecília, Kovai Melinda, Laczó Ferenc, Oblath Márton, Pulay Gergő, Zombory Máté.
DECEMBER 12. PÉNTEK
16.00
Csingiz Ajtmatov: „Közép-Ázsia mítosza és mai kultúrája”
a Pallas Páholyban (V., Alkotmány utca 15. A Hold utca sarkánál)
A Magyar-Kirgiz Baráti Társaság az egy éve elhunyt, Magyarországon is népszerű, világhírű kirgiz író születésének 80. évfordulója alkalmából rendez jubileumi emlékestet, melyet Mészáros Márta filmrendező nyit meg.
Képek és pillanatok Ajmatov életéből: Somfai-Kara Dávid néprajzkutató képes bevezetője.
Ajtmatov magyar hangjai: Beszélgetés az íróról műfordítóival, irodalomtörténészekkel.
Emlékezetes sorok két nyelven: felolvasás Ajtmatov műveiből, kirgiz nyelven is.
Kirgiz autentikus folklór: Sipos János zenetudós bemutatója az Ajtmatov szülőföldjén gyűjtött zenékből.
Az est során részleteket vetítenek Ajtmatov megfilmesített regényeiből.
December 12-én (is) 10.00-től látható
Roger Fenton 12 eredeti fotója
Az Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.)
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban előkerült, 12 eredeti Roger Fenton fotót bemutató kiállítás. A fotók részben szignózottak, részben pedig olyan képek, amelyek a világon sehol máshol nem találhatók nyilvános gyűjteményben. Roger Fenton (1819-1869) a British Múzeum első hivatalos fényképésze, a brit királyi család udvari fényképésze, és az első haditudósító. Egyik alapítója a világ legrégebben működő fotográfiai egyesületének, az 1853-ban alapított Royal Photographic Society-nek. Fenton fényképei ma a világ valamennyi fontos gyűjteményében megtalálhatóak.
„Roger Fenton az angol kultúra kiemelkedő alakja, korának polihisztora és újítója volt. Ezért nagyon örülök, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtár a nagyközönség számára is láthatóvá teszi a nemrégiben felfedezett, egyedülálló képeket” – mondta Steven Fisher, brit nagykövet-helyettes, aki megnyitotta a kiállítást.
„Az Egyetemi Könyvtár olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amelynek feltárása során újabb különleges értékek kerülhetnek napvilágra. A könyvtár tudatosan törekszik arra, hogy a nagyközönség számára eddig ismeretlen értékeit bemutassa.” – nyilatkozta dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója
A képek munkanapokon 10-18 óra között láthatók az Egyetemi Könyvtár Dísztermében 2009. január 30-ig.
20.00
Luca Bál
A Góliát Hotel Éttermében (Budapest, XIII. ker. Kerekes utca 12-20.)
Luca napja alkamlmából szerveznek bált a Góliát Hotel éttermében, ahol fellép az ICA egyik korábbi vendége, Weininger Völgyi Edina flamenco-gitáros is, de ott lesz Rácz Kati énekes, Váradi Béla cigánydal énekes, Dj. Mike a Jazz trióból, míg Erzsike néni, a Tolna megyéből érkező jövendőmondó ad kinek-kinek megfejtéseket az új évvel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Belépő Vacsorával: 2200.HUF (Helyfoglalásra a 36/30/873-0040 telefonszámon van lehetőség)
Csingiz Ajtmatov: „Közép-Ázsia mítosza és mai kultúrája”
a Pallas Páholyban (V., Alkotmány utca 15. A Hold utca sarkánál)
A Magyar-Kirgiz Baráti Társaság az egy éve elhunyt, Magyarországon is népszerű, világhírű kirgiz író születésének 80. évfordulója alkalmából rendez jubileumi emlékestet, melyet Mészáros Márta filmrendező nyit meg.
Képek és pillanatok Ajmatov életéből: Somfai-Kara Dávid néprajzkutató képes bevezetője.
Ajtmatov magyar hangjai: Beszélgetés az íróról műfordítóival, irodalomtörténészekkel.
Emlékezetes sorok két nyelven: felolvasás Ajtmatov műveiből, kirgiz nyelven is.
Kirgiz autentikus folklór: Sipos János zenetudós bemutatója az Ajtmatov szülőföldjén gyűjtött zenékből.
Az est során részleteket vetítenek Ajtmatov megfilmesített regényeiből.
December 12-én (is) 10.00-től látható
Roger Fenton 12 eredeti fotója
Az Egyetemi Könyvtár Dísztermében (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.)
Az ELTE Egyetemi Könyvtárban előkerült, 12 eredeti Roger Fenton fotót bemutató kiállítás. A fotók részben szignózottak, részben pedig olyan képek, amelyek a világon sehol máshol nem találhatók nyilvános gyűjteményben. Roger Fenton (1819-1869) a British Múzeum első hivatalos fényképésze, a brit királyi család udvari fényképésze, és az első haditudósító. Egyik alapítója a világ legrégebben működő fotográfiai egyesületének, az 1853-ban alapított Royal Photographic Society-nek. Fenton fényképei ma a világ valamennyi fontos gyűjteményében megtalálhatóak.
„Roger Fenton az angol kultúra kiemelkedő alakja, korának polihisztora és újítója volt. Ezért nagyon örülök, hogy az ELTE Egyetemi Könyvtár a nagyközönség számára is láthatóvá teszi a nemrégiben felfedezett, egyedülálló képeket” – mondta Steven Fisher, brit nagykövet-helyettes, aki megnyitotta a kiállítást.
„Az Egyetemi Könyvtár olyan kulturális örökséggel rendelkezik, amelynek feltárása során újabb különleges értékek kerülhetnek napvilágra. A könyvtár tudatosan törekszik arra, hogy a nagyközönség számára eddig ismeretlen értékeit bemutassa.” – nyilatkozta dr. Szögi László, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója
A képek munkanapokon 10-18 óra között láthatók az Egyetemi Könyvtár Dísztermében 2009. január 30-ig.
20.00
Luca Bál
A Góliát Hotel Éttermében (Budapest, XIII. ker. Kerekes utca 12-20.)
Luca napja alkamlmából szerveznek bált a Góliát Hotel éttermében, ahol fellép az ICA egyik korábbi vendége, Weininger Völgyi Edina flamenco-gitáros is, de ott lesz Rácz Kati énekes, Váradi Béla cigánydal énekes, Dj. Mike a Jazz trióból, míg Erzsike néni, a Tolna megyéből érkező jövendőmondó ad kinek-kinek megfejtéseket az új évvel kapcsolatban felmerülő kérdésekre.
Belépő Vacsorával: 2200.HUF (Helyfoglalásra a 36/30/873-0040 telefonszámon van lehetőség)
DECEMBER 13. SZOMBAT
20.00
Ágens IRA (bemutató)
A MU Színházban (Bp, XI., Kőrösy József u. 17.)
Író, rendező: Ágens. Koreográfus: Gergye Krisztián. Szereplők: Ágens, Madák Zsuzsanna, Philipp György. Zenei szerkesztő: Ágens és Philipp György. Jelmeztervező: Szűcs Edit. Művészeti és látványkonzultáns: Árvai György. Maszk: Károlyi Balázs. Hang: Boudny Ferenc. Fény: Payer Ferenc. Produkciós vezető: Kulcsár Viktória.
“Hogyha nem hozod ki magadból, azt, ami benned lakozik, az, ami benned marad, tönkre fog téged tenni." (Tamás apostol apokrif evangéliuma)
'A ki nem élt düh árt és lelket öl. A ki nem mondott szavak keringenek körülöttünk, belekerülnek a levegőnkbe, cipeljük magunkkal, s teherként rójuk a világra. Nincsenek hagyományaink és megoldásaink a kezelésére. Nincsenek közös ünnepeink a feloldására. Tarkovszkíj gyönyörű filmje, az Andrej Rubljov pogány szerelem ünnepére gondolok. ’Megalázottakká és megszomorítottakká’ válunk az elfojtott gondolataink, a meg nem élt történeteink miatt. S a leszorított vágy és félelem dühöt generál, továbbörökített haragot és szorongást.' Ágens
Ágens IRA (bemutató)
A MU Színházban (Bp, XI., Kőrösy József u. 17.)
Író, rendező: Ágens. Koreográfus: Gergye Krisztián. Szereplők: Ágens, Madák Zsuzsanna, Philipp György. Zenei szerkesztő: Ágens és Philipp György. Jelmeztervező: Szűcs Edit. Művészeti és látványkonzultáns: Árvai György. Maszk: Károlyi Balázs. Hang: Boudny Ferenc. Fény: Payer Ferenc. Produkciós vezető: Kulcsár Viktória.“Hogyha nem hozod ki magadból, azt, ami benned lakozik, az, ami benned marad, tönkre fog téged tenni." (Tamás apostol apokrif evangéliuma)
'A ki nem élt düh árt és lelket öl. A ki nem mondott szavak keringenek körülöttünk, belekerülnek a levegőnkbe, cipeljük magunkkal, s teherként rójuk a világra. Nincsenek hagyományaink és megoldásaink a kezelésére. Nincsenek közös ünnepeink a feloldására. Tarkovszkíj gyönyörű filmje, az Andrej Rubljov pogány szerelem ünnepére gondolok. ’Megalázottakká és megszomorítottakká’ válunk az elfojtott gondolataink, a meg nem élt történeteink miatt. S a leszorított vágy és félelem dühöt generál, továbbörökített haragot és szorongást.' Ágens
DECEMBER 14. VASÁRNAP
19:30
A Harlem Gospell Singers koncertje
A Papp László Budapest Sportarénában
15 éve annak, hogy a gospel koronázatlan királynője, Queen Esther Marrow, Michael Brenner és Roseanne Kirk segítségével egyesítette erejét és kiváló énekesekből és zenészekből álló csapatot gyűjtött maga köré, hogy a tradicionális gospelt autentikusan, minden stilisztikai jellemzőjével együtt egy teljes újszerű megfogalmazásban állítsa nemzetközi színpadokra. Harlem - New York lüktető városrésze, bölcsője és képviselője az afroamerikai kultúrának, otthona több mint 400 egyházközösségnek. Így lettek ők a Harlem Gospel Singers.
(Jegyárak: 15.000.-, 12.500.-, 9.900.-, 7.500.-, 5.900.-)
21.00
MR1 Kossuth Rádiószínháza
Éjszakai állatkert - Válogatás az antológiából – 3. rész
Elhangzik:
Bárdos Deák Ági: Egy férfi – Margittai Ági,
Drozdik Orsolya: A piros melltartó - Básti Juli és Végvári Tamás,
Forgács Zsuzsa Bruria: Kipeckelt nő a hajnali fényben - Lázár Kati,
Kupcsik Lidi: Alszunk - Fullajtár Andrea
Az antológia anyaszerkesztője: Forgács Zsuzsa Bruria
Dramaturg: Solténszky Tibor
Rádióra alkalmazta és rendezte: Hegyi Árpád Jutocsa.
A Harlem Gospell Singers koncertje
A Papp László Budapest Sportarénában
15 éve annak, hogy a gospel koronázatlan királynője, Queen Esther Marrow, Michael Brenner és Roseanne Kirk segítségével egyesítette erejét és kiváló énekesekből és zenészekből álló csapatot gyűjtött maga köré, hogy a tradicionális gospelt autentikusan, minden stilisztikai jellemzőjével együtt egy teljes újszerű megfogalmazásban állítsa nemzetközi színpadokra. Harlem - New York lüktető városrésze, bölcsője és képviselője az afroamerikai kultúrának, otthona több mint 400 egyházközösségnek. Így lettek ők a Harlem Gospel Singers.
(Jegyárak: 15.000.-, 12.500.-, 9.900.-, 7.500.-, 5.900.-)
21.00
MR1 Kossuth Rádiószínháza
Éjszakai állatkert - Válogatás az antológiából – 3. rész
Elhangzik:
Bárdos Deák Ági: Egy férfi – Margittai Ági,
Drozdik Orsolya: A piros melltartó - Básti Juli és Végvári Tamás,
Forgács Zsuzsa Bruria: Kipeckelt nő a hajnali fényben - Lázár Kati,
Kupcsik Lidi: Alszunk - Fullajtár Andrea
Az antológia anyaszerkesztője: Forgács Zsuzsa Bruria
Dramaturg: Solténszky Tibor
Rádióra alkalmazta és rendezte: Hegyi Árpád Jutocsa.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése