Kőkemény valóság - "Nem lehet kitérni előle"

„Ebben a könyvben napnál világosabb, hogy a világrend nőkre és férfiakra van kiszabva, nem emberekre. Így állunk.” – írta a könyv német kiadása kapcsán Nádas Péter a Magyar Narancsban 1996. decemberében. Mostanra magyarul is megjelent Leslie Feinberg Stone Butch Blues című regénye, Kőkemény címen.

Leslie Feinberg 1949-ben született, amerikai író és transznemű aktivista – könyvének állításai is segíthetnek megérteni egy sok ember számára távoli világot: az 1994-ben megjelent Stone Butch Blues számos díjat nyert, azóta is esszéíróként, regényíróként, aktivistaként tevékenykedik. Vizsgálatának tárgya a testfelfogás, az öltözködés szerepe és jelentősége, a nemi szerepekre alapozott társadalom működési rendje.

A regény főhőse egy buccs. A stone buccsról Nádas így ír egykori kritikájában: „A stone butch ebben a könyvben nem egyszerűen az a nőnemű lény, aki inkább férfinak néz ki és férfiruhát visel, hanem sokkal inkább olyan ember, akihez nem lehet vagy alig lehet közel kerülni. Ennyiben szintén emlékeztet bárkire vagy akárkire. Személyiségbe falazott test. Megkövesedett emberi állag. Kőbe foglalt szenvedő. Senkitől nem érinthető. De nem hiszem, hogy létezne érzékenyebb ember, aki innen és túl a kamaszkorán, ne észlelné önmagán, még ha rettenetében ritkán is vallja be: a személyiség mindig túlmegy azon, ami női vagy férfi. Vagy ha valakiben nem merül föl ez a gondolat, mert a nemi dresszúrája túl erősre sikeredett, azt azért óhatatlanul megkérdezi, hogy aki a neme szerint megfelel neki, vajon megfelel-e majd a személyisége szerint is. Az utóbbi a nehezebbik kérdés, amire választ igen kevesen és igen ritkán találnak.” A történet szüzséje az ő élete New York Államban (bárokban, munkahelyeken, meleg barátok között és ellenséges közegekben) a Stonewall-forradalom előtt és után.

„Nem az a kellemes regény, amelyet szívesen és bőségesen recenzálnak a világlapok. Nyers, bántó, rideg könyv, a naturalizmus minden fölmentő vagy érzelgős túlzása nélkül. A nagy amerikai írók közül talán Theodore Dreiser volt rá a legnagyobb hatással. Egyetlen ember sorsát meséli egyes szám első személyben, mégis messzi túlmegy a személyesen: az emancipációs mozgalmak korszakának társadalomtörténetét adja, egészen sajátos szempontból újraírva. [... a főhős] esete olyannyira speciális, normákkal és kivételekkel olyannyira nem mérhető, hogy kényszerűségből és mindennel dacolva, a saját megtéveszthetetlen személyiségénél kell megmaradnia. Nincsen más választása. S ugyanígy a szerzőnek, aki mögötte áll. Lapos mondatokon, konvencionális gondolatokon is átüt az autonómiája. Helyesebben éppen ezek háttere előtt válik láthatóvá, hogy milyen kényszerekkel szemben kell neki is, hősének is talpon maradnia. Egyszerre két világot ír le, a reálisan létezőt és a valóságosat. Ez a könyv igazi nagy győzelme; a saját esendő nyelve, a saját kényszeres szemlélete ellenében vívja ki. Nem lehet kitérni előle. [...]

Az olvasónak azzal is számolnia kell, hogy nem igazi fikciót, hanem inkább dokumentumot tart a kezében; teljesen váratlanul az american way of life vaskosabbik, a szabadság ideájával aligha egyeztethető oldalán találja magát. És a szociálisan kicsit is érzékeny olvasó más személlyel nem nagyon azonosulhat, mint azzal, akit ez a világrend tökéletesen magára hagyott. Ezen a ponton a könyv meglehetősen egyszerű, mesei szerkezete is működni kezd. Nem is nagyon lehet letenni. […] Az emberi szenvedés hihetetlen mélységét tárja fel anélkül, hogy a pillantása bármiféle elfogultságtól vagy fájdalomtól egy pillanatra is elhomályosulna.”

A kötetet mi is ajánljuk olvasóink figyelmébe, hiszen illeszkedik mostani témánkba, s tekintve, hogy a nők nemi szerepeiről alkotott össztársadalmi kép megváltoztatása alapja lehet a nők kiegyensúlyozottabb megjelenésének az irodalmi színtéren is, a regény nem átlagos nőalakja a személyiség középpontba állításával mindenfajta diszkrimináció működési módozatairól rántja le a leplet, így segítve az elfogadóbb viselkedés zálogát, a jobb megértést.

A kötet ára 2500 Ft, kapható a 13. LMBT Fesztivál idején a Művész Moziban, az Írók Boltjában (Budapest, VI. Andrássy út 45.), az Ananda Könyvesboltban (Budapest, VI. Jókai u. 18.) és postai küldeményként is megrendelhető a kokemeny@interalia.org.hu címen. (A cikk idézetei Nádas Péter: Ha férfinak születtél volna című kritikájából valók.)