2008. március 27., csütörtök

ICA Köszöntők

A 3. születésnapon Bódis Kriszta és Gordon Agáta arra kérte ICA kedvelőit, hozzanak ICÁ-nak valami jelképes ajándékot: néhány sort arról, eddig hogy érezték magukat vele. Aki együtt akar bontogatni, most kezdheti.


Bitó László: Centrifuga*

Centrifuga

Az inkvizícóban még nem használt, egy tengely (irodalmi alkalmazásban két tengely) körül forgó szerkezet, amivel a gravitációs erő többszörösét lehet előállítani. Ez az erő a tengely forgási sebességétől és a tengelyhez kötő kar hosszúságától függ. Ezt gravitációs erőnek vagy g-forsznak nevezzük. (Ez csak áttétesen viszonyul a g-ponthoz, amely adott esetekben nagyságrendekkel nagyobb hatást képes kifejteni.) A centrifuga általában kisebb és nagyobb fajsúlyú anyagok (irodalmi alkalmazásban: írók) szétválasztására használatos. Vannak centrifugák, amelyekben asztronautákat szoktatnak hozzá a föld elhagyásához szükséges gyorsuláskor keletkező g-forszhoz. Ennek az irodalmi megfelelőjét nem ismerem, hacsak nem az, hogy az ilyen centrifugában a valósnál sokkal fajsúlyosabbnak érzi az ember a fejét. De tanúskodhatom: nem pozitív élmény a centrifugálás. Különösen nem a szemgolyó ki (eyeballs out) pozícióban, amikor úgy érezzük, hogy majd kiesik a szemünk és az agyunk is követi. (Az irodalomban olykor ellentétes probléma áll fenn, amikor az agy nem képes követni a szemet.) Talán manapság a legismertebb alkalmazása a centrifugának azt szolgálja, hogy mosás után az utolsó cseppet is kiszorítsa a dagadt ruhákból. Nem azt akarom mondani, hogy ilyesmi megesik a Centrál Kávéházban, még ha olykor a két tengely közé szorítva (lásd: régimódi mángorló) másfél óra után teljesen kifacsarva érezzük is magunkat. Egyes XXI. századi irodalomtörténészek szerint Centrál Kávéházban hetente tartott Irodalmi Centrifuga elnevezése a Centrál és a Fúga összevonásából keletkezett, ahol a fúga szót a zenei értelmében alkalmazták, amelyben a téma egymás után belépő szólamokon – más-más fekvésben – vonul végig.


Csapó Ida: ICA és Ida***
(ICA 3. szülinapjára soxerivel :-))

ICA cigizik. Hm... érdekes, nem zavar. Annyira.

Megbocsátom neki. Bár nem bánnám, ha abbahagyná – majd kinövi. Ha kinövi.

ICA élvez. Mármint támogatást. Támogatást – pasiktól. Mert a Centrál egy pasi hely – irodalmi pasi hely. Vagy már nem is annyira? ICA tesz róla.

Mert hogy ICA centrifugál -> centrifugálja a női irodalmat.

Mitöbb ICA zavarja a vizet. A magyar kortárs irodalom állóvízét.

ICA sokszínű – sokarcú, sokhangú, sokszájú, sokkarú, sokdalú, sokszavú.

ICA izeg-mozog – mozgalommá NŐ? ICA Szombathelyre, Szekszárdra, Egerbe és Nyíregyházára kihelyezett centrifuga „üléseket” tart. Tehát ICA hálósodik – behálózza netán hamarosan a vidéket is?

Ida, amikor csak tud, jön barátnőjéhez, ICÁ-hoz.

Ida szereti ICÁ-t, s szeretné hinni, hogy ICA is szereti Idát.

Mindenesetre Ida szeretné betenni a lábát ICÁ-ba – néhány menettel.

És akkor teljesülne Ida álma: ICA és Ida tényleg, és kölcsönösen szeretik egymást.

Budapest, 2008. március 27. - Copyright Csapó Ida ***


Cserepes Károly: De ma pont

Centrifuga, forog, forog, nők, nők, édesek, kavar, kavar, felkavar, imádom őket, a Centrifuga-nőket!
De ma pont nem tudok elmenni.


Falcsik Mari: Közös mosás
Az Irodalmi Centrifuga harmadik születésnapjára, szeretettel


a gazdagon mintás szép szerelmi dráma
Krisztának lett fontos: elragadta tőlem
s tuszkolta be máris a gépbe hogy lássa:
a nő és a férfi s a vízparti város
miképp reagálnak majd a facsarásra

Kriszta már csak ilyen: kedves kíméletlen
Agáta komolyan figyelte a gépet:
összegyűrődik-e minden menthetetlen
a nő és a férfi s a vízparti város...?
meghűltek az összes metaforák bennem

vártam hogy kivegyük – mit lehetett tenni?
nem is emlékszem már semmire csak arra
ahogy kezdtük együtt széjjelteregetni:
a nő és a férfi s a vízparti város
mondhatom még szebben látszott valamennyi

Mellékdal:
szóval hogy így együtt mostunk-teregettünk
valahogy már ettől jó barátok lettünk
száradt már a mintás szép szerelmi dráma
mi meg átballagtunk a szomszéd kocsmába


Fónyi Antónia: Veletek vagyok gondolatban

Veletek vagyok gondolatban ma este!
Magam élményéből a lényeget: a Centrifuga mindent nagylelkűen és oldottan befogadó légkörében, több mint negyven év után először beszéltem nyilvánosság előtt magyarul és egy egész estén át.
Üdv mindenkinek, de elsősorban a Centrifuga két létfenntartójának.


Esze Dóra: Műveljétek még sokáig

Drága Kriszta és Agáta,
jó volt és van veletek, ez a legfontosabb közlés, ha nem is eléggé bonyolult. A kérdéseitek mindig felkészültek, sokszor felkavaróak, olykor zavarbaejtőek, nem ritkán szembesítenek valamivel, ami épp a centrifugás estén aligha publikusan érdekes, ám ahogyan később továbbgyűrűzik, azért külön köszönet, és néha a falra lehet mászni tőlük, az is szívmelengető. Mindig önálló öröm Kriszta tematikus toalettje és Agáta frizura-fókuszált megcsinálatlansága. Hovatovább feledhetetlen módon teszitek a barátság szinonímájává az elérhető alázatot, ebben egészen egyedülállóak vagytok, szingli jelenség: láttam, hogyan hagyjátok tisztelettel mosolyogva békén a nagyon nagy remetenőt, láttam, hogyan döntötök úgy, inkább nem veszitek észre holmi Kossuth-díjas passzivitás vonakodó válaszait, láttam, hogyan hajoltok el megbocsátón a füstölgő primadonna nyilai elől. Márpedig ilyesmit nézegetni-hallgatni egy estén át, ne kerteljünk, biztató. Pedig ez csak töredék. Aki ott volt, érti, aki épp ezekre nem jött el, nézze meg a következőket. Mondanám direkt tapasztalatnak. A magam részéről sok ilyet kérek szépen magunknak. Ölellek benneteket, műveljétek még sokáig:
ED


Kármán Irén: Egy estém ICÁ-val?
Hali-leó!

Egy estém ICÁ-val?
Érdeklődő, csillogó szemű, értelmes emberek, inspiráló kérdések, termékeny vita korunk népbetegségeiről.
Szóval köszönöm szépen a meghívást, bár helyszínt nem jelöltél meg. Délelőtt még tárgyalásra megyek, mert a titkosítások feloldása miatt keletkezett jogvitában a TASZ-szal indítottunk októberben egy államigazgitási pert az ORFK ellen. De estém feltehetően szabad, úgyhogy kösz, kösz, kösz.
Üdv: Irén

********

Nincsenek megjegyzések: